LMP: Minőségi közétkeztetést és kórházi étkeztetést kell biztosítani

Csárdi Antal (LMP) felidézte, hogy sajtóhírek szerint a Szent János Kórház gasztroenterológiai osztályán penészes kenyeret és romlott felvágottat adtak egy betegnek.

Elmondta, az állam az alapellátást nem ajándékba adja, az jár, annak a költségét megfizették az állampolgárok az adókon, a járulékokon keresztül. Az állam kötelező feladata a minőségi közétkeztetés és kórházi étkeztetés biztosítása – hangsúlyozta.

Szerinte a 2024-es költségvetésből nem látszik, hogy a kormány tervezne bármilyen változást a kórházi étkeztetés területén. Közölte, az önkormányzatok gyermekétkeztetésre alig 4 százalékkal több forrást kapnak, miközben két év alatt 70 százalék feletti volt az élelmiszerinfláció.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte, a kormánynak fontos, hogy aki kórházban, iskolában tartózkodik, minél jobb körülmények között legyen.

Ezért újítottak fel az elmúlt években a kórházakat, rendelőintézeteket, és minden évben voltak pályázatok az önkormányzatoknak konyhafelújításra – tette hozzá, jelezve, fontos a kormánynak az egészséges iskolai étkeztetés, és ma tíz gyerekből nyolc ingyenesen étkezik az iskolában. Beszámolt arról, hogy

a kormányzásuk elején 31 milliárd forint jutott a közétkeztetésre, míg idén 102 milliárd.

Szólt arról is, hogy tíz év alatt az egészségügyre fordított források 1198 milliárd forintról 2800 milliárd forintra nőttek; azért adnak több forrást, hogy a tisztességes étkezést meg tudják oldani a kórházak.

Párbeszéd: A „státusztörvény” elfogadásával nem oldódnak meg a problémák

Mellár Tamás (Párbeszéd) több korábbi, kiemelkedő szellemi tevékenységet nyújtó vallás- és közoktatási miniszter nevét említve beszélt arról, hogy 2022 után Magyarországon a közoktatás minisztere egy rendőr tábornok.

Szerinte Pintér Sándor belügyminiszter azzal vívhatta ki a miniszterelnök elismerését, hogy ő a nagy rendrakó ember. A belügyminiszter olyan, mint az egyszeri kalapácsos ember, aki mindenhol szöget lát, és mindenhova csapkod a kalapácsával – értékelt.

Úgy fogalmazott, a „státusztörvénnyel” nem oldódnak meg az oktatás problémái. A törvényjavaslattal kapcsolatban kifogásolta, hogy arról nem volt érdemi egyeztetés, az jelentősen csökkenti az intézmények, a tanárok, a szülők autonómiáját, tovább rontja az oktatási munka minőségét.

Véleménye szerint a miniszterelnök szétveri az oktatási rendszert, mert a nerben tanulatlan, betanított és segédmunkásokra van szükség, akik alacsony bérért dolgoznak, könnyen manipulálhatók, politikailag félrevezethetők.

Rétvári Bence államtitkár úgy értékelte, a képviselő lenézi az embereket, míg magát műveltnek, okosnak tartja.

Gőgösnek és fennhéjázónak is nevezte a képviselő hozzáállását, amivel szerinte rengeteg embert sért meg.

Megjegyezte, Klebelsberg Kunó előbb belügyminiszter volt, azt követően lett vallás- és közoktatási miniszter.

Közölte, még Brüsszelben sem tudták eltagadni, hogy ne lett volna széleskörű egyeztetés a pedagógusok új életpályájáról. Felidézte, hogy a törvényjavaslatról megkérdeztek minden magyar tanárt, az ellenzéki pártokkal, a szülői és tanári szervezetekkel is egyeztettek.

Vitatta, hogy a javaslat csökkenti az autonómiát. Közölte, az iskolaigazgató a jövőben érdemben tud dönteni a pedagógusok fizetéséről, ezzel soha nem látott autonómiája lesz.

Mi Hazánk: „Migránsimporttörvényt” terveznek megszavazni a kormánypártok

Novák Előd (Mi Hazánk) azt mondta, 2600 embercsempészből 700 szabadon engedése van folyamatban, ami a szervezett bűnözésnek fog kedvezni.

Hozzátette: a kormány az embercsempészek szabadon engedése mellett támogatja a legális bevándorlást, a vendégmunkások érkezését is, sőt a nap folyamán tervez megszavazni egy „migránsimporttörvényt”.

Azt kérdezte, a kormány támogatja-e a Mi Hazánk azon javaslatát, hogy a határt védő rendőrök, honvédek elrettentő hatású tűzparancsot kaphassanak az erőszakos határsértőkkel szemben. Támogatná-e a kormány, hogy több millió forintos helyszíni bírságot szabjanak ki a határkerítésen átjutókra? Támogatnák-e azt, hogy a határkerítésen átjutók mobiltelefonjait foglalják le bűnjelként? – sorolta kérdéseit.

Rétvári Bence államtitkár elmondta,

Magyarország betartja az uniós jogot, védi az uniós külső határát, és lefolytatja a szükséges eljárásokat.

Ennek következtében a magyar börtönök váltak Európa legmultikulturálisabb közegévé, 73 ország polgárai voltak embercsempészet miatt elzárva – közölte.

Hozzátette: a magyar börtönök kezdtek túltelítetté válni, miközben az EU-tól sem a határvédelemre, sem a fogvatartás költségére nem kapott forrást Magyarország. Jelezte, a kiengedett embercsempészek büntetése nincs elengedve, ha nem hagyják el 72 órán belül az ország területét, szigorított körülmények között folytatódik a büntetésük letöltése.

Elmondta, a határvadászok önvédelmi célból eddig is használhatták a fegyverüket, ezt meg is tették. A pénzelkobzásról azt mondta, az illegális migránsoknál nincs sok pénz. A felderítések nagy része onnan származik, hogy lefoglalják a mobilokat – közölte.

Jobbik: „Hajmeresztő” a jövő évi költségvetés

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) hajmeresztőnek nevezte a jövő évi költségvetési javaslat egyes elemeit. Kifogásolta, hogy túl szerény inflációs adattal számol a büdzsé, és szerinte a középosztály ellen szól a megtakarítások megadóztatása. Azt mondta: bárdolatlan módszer így terelni az embereket az állampapírok felé.

Miközben a bérfejlesztésre szerények a ráfordítások, a „vendégmunkásimport” esetében már nem az. A magyar munkavállalók foglalkoztatását már nem támogatja ilyen mértékben az előterjesztés – jelentette ki. Sérelmezte azt is, hogy a Magyarországot korábban elhagyók hazacsábítását sem célozza meg a költségvetés.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára azt felelte: a kormány célja a költségvetéssel, hogy védelmet biztosítson a magyar családoknak, munkavállalóknak és nyugdíjasoknak, valamint a vállalkozásoknak. Azt mondta: a háborús, szankciós idők gazdasági nehézségeket okoznak egész Európában.

A családokat meg kell védeni a magas energiaáraktól, de a családtámogatási rendszer eredményeit és az otthonteremtési támogatásokat is meg kell tartani

– jelentette ki. A kormány idén és jövőre is megvédi a nyugdíjakat – tette hozzá. A vállalkozásokról azt mondta: esetükben adóemelés nem lehetséges.

Finanszírozási nehézségekről is beszélt, amelynek legfontosabb tétele az uniós források felhasználása. Szerinte az unió bünteti az országot azzal, hogy beleavatkozik pénzügyi folyamatokba.

MSZP: Mi köze Brüsszelnek a tanárok fizetéséhez?

Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt kérdezte: mi köze Brüsszelnek egy nemzeti hatáskörbe tartozó terület, a pedagógusbérek finanszírozásához? Kijelentette: szégyen, ha azt valóban csak uniós forrásból lehet megvalósítani, különösen egy a szuverenitására oly büszke kormánytól.
Azt is mondta: egyetért a pedagógusokkal, akik szerint a nemzeti költségvetésből járna nekik ez a pénzt.

Azt kérdezte: nem zavarja a kormányt és a miniszterelnököt az, hogy Brüsszel finanszírozza a tanárbéreket? Legközelebb a nemzeti alaptantervet is ott fogják megíratni? – kérdezte.

Rámutatott: egyes tanárok már Romániába járnak át dolgozni. Ott nem hat a háború? – tette fel a kérdést. Úgy ítélte meg, hogy a kormány számos döntésével ellentétesen cselekszik az uniós pályázatokban foglalt elvárásokkal.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára azt válaszolta: az uniós pénz nem könyöradomány vagy ajándék, „az EU-s pénz nekünk jár”. Azért jár, mert az ország megnyitotta a piacát erősebb gazdaságok előtt, ami sok európai nagy cégnek kedvez, hiszen rengeteg profitot visznek ki az országból – mutatott rá.

Az uniós forrás része a magyar költségvetésnek. Ehhez szab Brüsszel újabb és újabb feltételeket, politikai okokból nem utalja azt – közölte. Rámutatott: a bért a világjárvány óta lehet uniós forrásból fizetni. A kormány és az unió ugyanakkor egyetért azzal, hogy vonzóbbá kell tenni a pedagóguspályát; az Országgyűlés előtt lévő, a pedagógusok életpályáját szabályozó törvényjavaslat a béremelést segíti elő – jelentette ki.

Momentum: „Döbrögiék deresre húzzák” a tanárokat

Tóth Endre (Momentum) a tanárok ügye mellett felszólalva „Döbrögiékről” beszélt, akik szerinte deresre húzzák a tiltakozó, méltóbb munkakörülményeket követelő pedagógusokat. Hidegvérű bosszúállásnak nevezte a pedagóguséletpálya-törvény elfogadását.

Ki tanítja a gyerekeket, amíg a tanáraikat „botozzák”, vagy amikor az a több ezer tanár beadja a felmondását, aki erre ígéretet tett az új pedagóguséletpálya-törvény elfogadása esetére? – vetette fel. Szólt arról is, hogy kevesen jelentkeznek kémia- vagy fizikatanárnak.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt felelte: a kormány több mint több mint húsz alkalommal egyeztetett érdekképviseleti szervekkel az említett javaslatról.

Kifogásolta, hogy „nem hall egy érdemi javaslatot” a momentumosoktól az előterjesztéssel kapcsolatban. Feltette a kérdést: az 50 napos szabadsággal mi a probléma? Vagy azzal, hogy több pénzt kapjon az a pedagógus, aki többet foglalkozik a diákokkal?

A tanév csak akkor lehetne hosszabb, ha el nem hárítható ok merül fel – hangsúlyozta, emlékeztetve a világjárvány okozta nehézségekre.

Kijelentette: az uniós források a „mi pénzeink”.

Egész Európában csökken a gazdaságok mozgástere, ezért minden lehetőséget számba kell venni a béremeléshez.

Emlékeztetett: baloldali kormányok idején nem ilyen javaslatokról folyt a vita, akkor utcára tették a pedagógusokat, és iskolákat zártak be. Az államtitkár is mondta: oktatási kérdésekre csaknem kétezermilliárd forinttal költ többet jövőre az ország, mint a hivatkozott időszakban.
Dömötör Csaba képmutatásnak, cinizmusnak és pedagógusok elleni cselekedetnek nevezte az ellenzék tevékenységét.

DK: Elveszíti lényegét a védőnői hálózat

Komáromi Zoltán (DK) közölte: ma van a védőnők napja, és a védőnők nagyon sok segítséget adnak a szülőknek, sok mindenre megtanítják a fiatal szülőket, amit máshonnan nem lehet megtanulni. A magyar védőnői hálózat méltó arra, hogy bekerüljön a hungarikumok közé, hiszen ennek köszönhetően már születésük előtt figyelnek a gyermekekre, és később is sokáig segítik őket – mutatott rá.

Kiemelte: egy védőnő egyszerre több funkciót tölt be, és nemcsak a családoknak, hanem az orvosoknak is nagy segítséget jelent, nélkülözhetetlen része az egészségügyi rendszernek. Az orvosok számának csökkenésével a védőnők jelentősége tovább nő – tette hozzá.

Azonban – folytatta – a kormány átalakítja ezt a rendszert, ezzel pedig elveszíti a lényegét a hálózat, megszűnik a közvetlen kapcsolat az emberekkel.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára úgy válaszolt, hogy

valóban oda kell figyelni a védőnőkre, meg kell köszönni nekik a munkájukat, azt, hogy minden megszületett magyar gyermek mellett ott vannak.

Úgy vélte, ha tavaly a baloldal alakított volna kormányt, a védőnői hálózatot leépítette volna, és „nem lenne ma mit ünnepelni”. Amikor pedig Gyurcsány Ferenc volt kormányon, vizitdíjat szedtek az emberektől – tette hozzá. Azt mondta: nem igaz, hogy kevesebb orvos lenne Magyarországon, az elmúlt időben nem csökkent, hanem nőtt a Magyarországon dolgozó orvosok száma.

Július 1-jétől a védőnői szolgálat is igazodik a változásokhoz: a kapcsolatuk megmarad a helyi közösséggel, de a szakmai irányítás a vármegyei irányító kórházhoz kerül, amely segít abban, hogy minden szakmai segítséget megkapjanak a védőnők – hangsúlyozta. Hozzátette: a változással megerősödik a védőnői szolgálat.

KDNP: A kormány mindent megtesz az infláció csökkentéséért

Aradszki András (KDNP) arról beszélt, hogy több mint egy éve tombol a háború, amelynek gazdasági hatásai a határokon túl is elérnek. A háború hatását „mi is érezzük”, a háború és a szankciók bevezetése óta az egekbe emelkedtek az árak – közölte. Hozzátette: a baloldal azonban kiáll a szankciók mellett és súlyos megszorításokat követel.

Kitért rá: a baloldal el akarja törölni a rezsicsökkentést és megvágná a családtámogatásokat, miközben a kormány mindent megtesz azért, hogy megvédje a családokat, a nyugdíjasokat és a munkahelyeket, továbbá mindent megtesz azért is, hogy az év végére egyszámjegyűre csökkenjen az infláció.

Az élelmiszerárak letörésére a kormány több intézkedést is hozott, a kötelező bolti akciók hatása pedig már most látható – mondta. Hozzátette: a KDNP támogatja a kormány minden, inflációt letörő intézkedését.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára minderre azt mondta: a háború és a brüsszeli elhibázott szankciós politika valóban komoly terheket ró Magyarországra.

A kormány elkötelezett a rezsicsökkentés, a családok, a nyugdíjasok és a teljes foglalkoztatottság megvédése mellett, célja pedig az infláció csökkentése. Az infláció nem magától csökken, és a kormány eddig több lépést is tett a csökkentésére – mutatott rá. Úgy vélte, az eddigi intézkedések működnek, már látszanak az eredmények, az infláció csökkenni kezdett.

Fidesz: Folytatni kell a felelős külpolitikát

Csöbör Katalin (Fidesz) kiemelte: az egyik legfontosabb kérdés, hogy mikor fejeződik be a háború és kell-e számítani a konfliktus eszkalálódására. Ma felelősséggel nem lehet jóslatokba bocsátkozni, és a kormány – helyesen – többször is deklarálta, hogy ebben a konfliktusban semmilyen módon nem kíván részt venni az ország – jelentette ki.

Közölte: Magyarország azért lett a NATO tagja, mert a világ legerősebb katonai szövetségétől a magyarok azt várták, hogy garantálja a hosszú távú békét. Magyarország érdeke, hogy Ukrajnában béke legyen, és a NATO-nak figyelembe kell vennie minden tagállam érdekét – mondta.

Hozzátette: a kormánynak folytatnia kell a felelős külpolitikát, amely távol tartja az országot a konfliktustól és garantálja a magyar emberek biztonságát.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára közölte:

az eddigi ellenzéki felszólalásokban egy baloldali képviselő sem beszélt a békéről, senki nem mondta, hogy be kell fejezni a háborút. Vagy azért, mert ez a baloldalnak nem fontos, vagy azért, mert ők háborúpártiak és a háború folytatását támogatják

– értékelt.

Hangsúlyozta: a kormány azonban a béke pártján áll, ebben a háborúban magyarok is meghalnak, a háborúpártiak szerint azonban nincs itt a béke ideje.

Menczer Tamás arról is beszélt, hogy a baloldal azt állítja, azért támogatja a háborút, mert annak folytatása Ukrajna érdeke. Azonban Magyarország érdeke a béke, és az ellenzéknek nem kellene szembe menni a magyar érdekkel – jelentette ki. Hozzátette: a kormánynak mindig a magyar érdek az első.

Magyar–horvát bűnüldözési együttműködés

Az Országgyűlés 189 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett ratifikálta annak horvát-magyar megállapodásnak a módosítását, amely a határokat átlépő bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szól.

A jogszabály kiterjeszti a forró nyomon üldözés lehetőségét azon bűnelkövetőkre, akik az államhatártól számított 30 kilométeres hatókörben kivonták magukat a rendőri ellenőrzés alól. Az üldözés szárazföldi, vízi, valamint légi határokon keresztül is folytatható.

A módosítás eltörli a korábbi, 2008-as megállapodásban szereplő, közös járőrszolgálatnak a közös határtól számított tíz kilométeres távolsági határát.

Rendőri együttműködési egyezmény

Az Országgyűlés 190 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett elfogadta a Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezmény felei között létrejött, a DNS-adatok, a daktiloszkópiai adatok és a gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált cseréjéről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló előterjesztést.

A megállapodás rendelkezik a nemzeti DNS-elemzési állományok létrehozásáról, a DNS-profilok automatizált kereséséről, illetve automatizált összehasonlításának részletszabályairól; a daktiloszkópiai adatok nemzeti automatizált ujjnyomat-azonosító rendszer (AFIS) állományából származó referenciaadatok rendelkezésére állásáról, illetve a daktiloszkópiai adatok automatizált kereséséről.

A megállapodás résztvevői hozzáférést biztosítanak egymás számára az automatizált DNS-elemzési állományaikhoz és az automatizált daktiloszkópiai azonosítási rendszereikhez, továbbá lehetővé teszik a felek nemzeti kapcsolattartó pontjai számára a gépjármű-nyilvántartási adataik automatizált keresését. A parlament kihirdette a megállapodás végrehajtási megállapodását, valamint az egyezmény módosításáról szóló jegyzőkönyvet is.

Nemzetiségek helyzete

A képviselők 163 igen, hat nem szavazattal és 22 tartózkodás mellett elfogadták a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről (2019. január – 2020. december) címmel benyújtott beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslatot, miután a parlament igazságügyi bizottsága azt állapította meg, hogy a beszámoló a jogszabályoknak megfelelő tartalommal és formában, részletesen tájékoztatja az Országgyűlést a magyarországi nemzetiségek helyzetéről.

Levegőszennyezésről és nehézfémekről szóló nemzetközi egyezményt fogadtak el

A Ház nagy többséggel elfogadta az 1979. évi genfi egyezményhez csatolt, a levegőszennyezésről, valamint a nehézfémekről szóló jegyzőkönyv és módosításainak kihirdetéséről szóló javaslatot.

A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló genfi egyezmény alapján a részes felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy együttműködve korlátozzák, fokozatosan csökkentik és megakadályozzák a légszennyezőanyag-kibocsátásaikat annak érdekében, hogy fellépjenek az országhatárokon átterjedő levegőszennyezés ellen.

A törvényjavaslat célja az egyezményhez csatolt, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagok légköri kibocsátásának csökkentéséről szóló jegyzőkönyv kötelező hatályának elismerése, kihirdetése volt.

Az egyezményhez csatolt, a nehézfémekről szóló jegyzőkönyv célja az ipari forrásokból, az égési folyamatokból és a hulladékégetésből származó kibocsátások csökkentése. A jegyzőkönyvet 2012-ben módosították, a parlament most döntött a módosítások kötelező hatályának elismeréséről és kihirdetéséről.

Agráriumot érintő törvények változnak csekély mértékben

Harminchárom jogszabályon változtat az agrárminiszter feladatkörét érintő törvénymódosítás, többön csak technikai jelleggel. A jogszabályt 139 igen szavazattal, 23 ellenvoks és 28 tartózkodó szavazat mellett fogadta el a Ház a kormány kezdeményezésére.

A természet védelméről szóló törvény módosítása az ingatlan-nyilvántartásokat és a Natura 2000-es területekről szóló nyilvántartások közötti eltérést orvosolja. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló jogszabály átírása egyesíti a közterület-felügyelet és a mezei őrszolgálat feladatellátását.

A gazdasági kamarákról szóló törvény módosítása megteremti a gazdálkodó szervezetek kamarai nyilvántartása és az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer közötti adatátadás lehetőségét. A termőföld védelméről szóló új szabályozás az átlagosnál jobb minőségű termőföld fokozott védelme érdekében tartalmaz rendelkezéseket.

Az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről szóló törvény változtatása nyilvántartási, ellenőrzési és járványügyi jellegű módosításokat eredményez, illetve változtatásokat tartalmaz a madárinfluenzához hasonló járványok megfékezése érdekében is.

Az erdőtörvény módosítása a hosszú távú erdősültség fenntartásához szükséges rendelkezést tartalmaz, míg a hungarikumtörvény új szabályai a Hungarikum Bizottság összetételét érintik.

A hegyközségekről szóló törvény módosítása bevezeti a nyilvántartott adatszolgáltató fogalmát. A szőlészetről és borászatról szóló törvény módosítása a szőlőültetvények művelési kötelezettségének elmulasztása esetére szankció alkalmazását rendeli el. A halgazdálkodási törvényt érintő változások olyan fejlesztésnek is lehetőséget biztosítanak, mint a horgászathoz szükséges okmányok elektronikus kiadása.

A hivatásos szolgálati jogviszonnyal rendelkezőket érintő változások lépnek életbe

A hivatásos szolgálati jogviszonnyal rendelkezőket érintően, valamint nyilvántartásokhoz kapcsolódóan fogadott el módosításokat a parlament 141 igen szavazattal, 38 ellenvoks és 13 tartózkodás mellett. Az uniós szabályozás változásának megfelelően módosul a harmadik országból érkezettek európai uniós tartózkodását és munkavállalását is lehetővé tevő kékkártya szabályozása.

További adatok is gyűjthetők a Nemzeti Humán Reprodukciós Regiszterben, így a regiszter a jövőben nem csak azt mutatná, hogy az elindított humánreprodukciós kezelésekből hány gyermek született. Általa nyomon lehet majd követni a gyermekek betegségeit, veleszületett rendellenességeit is.

A jövőben idegenrendészeti óvadék megfizetése fejében az idegenrendészeti hatóság megszüntetheti az őrizetet, ha a hatóság úgy mérlegeli, a külföldi az óvadék megfizetése után is rendelkezésre áll. Ilyenkor az érintett számára kötelező tartózkodási helyet kell kijelölni.

Egyszerűsödik a közfoglalkoztatottak nyilvántartása a járási hivatalokban, valamint a Start szociális szövetkezetek létrehozása. A jogszabály több kisebb változást hoz a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak.

Az innováció segítése érdekében fogadtak el új szabályokat

A magyar kutatások nemzetközi pályára állítását, a kiváló innovációs ötletek piacra segítését célozza az innovációs és tudományos eredmények gazdasági hasznosításának elősegítése érdekében szükséges egyes törvények módosítása, amelyet 135 igen szavazattal, 34 ellenvoks és 23 tartózkodás mellett fogadtak el a képviselők.

A törvény ismertetésekor Hankó Balázs Zoltán, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára elmondta, a jövőben az innovációs befektetések fókuszában az egészséges élet, a zöld- és a digitális átállás, valamint a biztonság áll.

Jelentősen csökken a szabadalmak költsége a magyar feltalálók és vállalkozások számára, és a jövőben a szabadalmi tevékenység pedig kiválthatja a doktori képzés publikációs kötelezettségét.

Könnyebbé válik az induló vállalkozások finanszírozása, de a jogszabály lehetővé teszi tudományos és innovációs parkok fejlesztését is. Lehetőséget teremtenek külhoni magyar felsőoktatási intézmények kutatás-fejlesztési támogatására is. Létrejön a Kutatási Kivalósági Tanács a kiválósági kutatási támogatási pályázatok előkészítésére.

A jogszabály lehetővé teszi tőkévé konvertálható kölcsön felvételét a vállalkozások számára. Ez olyan kölcsön, ami idővel üzletrésszé konvertálható, jellemzően rövid lejáratú, tagi. A köztársasági elnök által a megbízatása alatt létrehozott alapítvány közhasznú jogállásúnak minősül.

Lehetőség lesz arra, hogy a legtehetségesebb diákok az alapképzés lezárásakor egyszerre jelentkezzenek mester- és doktori fokozat megszerzését célzó képzésre. A jövőben Magyar Kutatási Hálózatnak nevezik az eddigi Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot. A jogszabály emellett több egyetemi alapítványnak juttat vagyont.

Ismét lesz építményi jog

Visszaállítják az építményi jog rendszerét a gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosítások részeként, a változtatásokat 134 igen, 29 nem és 28 tartózkodó szavazattal hagytak jóvá a honatyák. Az építményi jog nem ismeretlen a magyar jogrendszerben, a klasszikus magánjog integráns része volt, amely a 20. század első felében jelent meg a hazai jogban.

Az építményi jog arra ad lehetőséget, hogy a jogosult az ingatlanon vagy annak felszíne alatt épületet létesítsen vagy hasznosítson, határozott időre, legfeljebb ötvenéves időkorláttal. A törvénymódosítás a nemzeti vagyon tekintetében is lehetővé teszi az építményi jog alapítását, speciális szabályok mellett.

Az új szabályozásra tekintettel pontosan meghatározták az ingatlan-nyilvántartás részére átadandó adatokat is. A zöldkártya immár elektronikus tanúsítványként is előállítható lesz a digitális fejlődés vívmányait felhasználva, a korszerű, ügyfélbarát megoldások érdekében.

A Kártalanítási Alap kezelője részére ezentúl csak a Magyarországon székhellyel rendelkező biztosítók fizetnek be, a magyarországi telephelyű gépjárművek kötelező gépjármű-felelősségbiztosításából származó előző évi piaci összdíjbevételük arányában.

A pénzforgalmi szolgáltatóknak jogi kötelezettségük lesz, hogy olyan művelet-megfigyelő mechanizmusokkal rendelkezzenek, amelyek lehetővé teszik számukra a nem engedélyezett vagy csalárd fizetési műveletek észlelését.

A zálogjog szabályozása is változik, ami azért vált ismét szükségessé, mert a jelzálogjog alapítására irányuló zálogszerződés kötelező tartalmi elemeinél a hatályos szabályozás rést hagyott.

A jövőben a nevelésiév-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatást azok a szülők is igénybe vehetik az önsegélyező pénztárban lévő egyéni számlájuk terhére, akik részére valamely uniós tagállam folyósítja a családi pótlékot. A beiskolázási támogatás éves összege egy ember részére gyermekenként legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér lehet.

Egységessé válik a Corvin-lánc jogi szabályozása

Egységessé válik a Corvin-láncról szóló jogi szabályozás, az erről szóló törvényjavaslatot 142 igen, 31 nem és 18 tartózkodó szavazattal fogadták el. A jóváhagyott módosítás célja az elismerésre, a testületre és irodára vonatkozó jogszabályok összhangjának megerősítése.

Ezért új, önálló törvényben egyesítik az eddig két törvényben és egy kormányrendeletben széttagolt rendelkezéseket úgy, hogy a láncot továbbra is a köztársasági elnök adományozza a miniszterelnök előterjesztése alapján, de az intézmény a Sándor-palota szervezetébe kerül át.

Rögzítették, hogy a Corvin-lánc posztumusz nem adományozható, és a Corvin-lánccal adományozottak száma egy időben a tizenötöt nem haladhatja meg.

Az új hulladékgazdálkodási modellre történő átálláshoz szükséges törvénymódosításokat fogadtak el

Az Országgyűlés 135 igen, 35 nem és 22 tartózkodó szavazattal elfogadta a körforgásos gazdasággal összefüggő törvénymódosítást, amelyet az Energiaügyi Minisztérium nyújtott be. A jogszabály számos törvényt módosít, köztük a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényt és a hulladékról szóló törvényt, valamint változtat a hulladékgazdálkodással összefüggő szabályozáson is.

A jogszabálymódosításokra a törvény indoklása szerint azért van szükség, mert július 1-jétől a hulladékgazdálkodásban új koncessziós modellre állnak át. Az állam helyett a Mol veszi át a szolgáltatást.

Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára a parlamenti vitában a változtatások közül kiemelte, hogy a jövőben a téves számlaszámra küldött befizetést nem visszautalják a feladónak, hanem továbbítják a jogosultnak.

Közölte, az önkormányzat rendeletben továbbra is biztosíthatja a díjkedvezményeket. Az önkormányzatokat érinti az a rendelkezés is, amely a köztisztasági feladatellátás részbeni finanszírozásának biztosításáról szól.

Az államtitkár szerint a gazdálkodó szervezeteket érintő legjelentősebb változás, hogy a hulladékgazdálkodóknak egy ütemezett megállapodás is elegendő lesz a törvényi előírások teljesítéséhez a hulladék tényleges átadása helyett. A további illegális hulladéklerakás megelőzése érdekében – egy részletesen meghatározott körben – racionálisan egyszerűsítik a kis mennyiségű hulladék elszállítását.

Gazdasági, vagyongazdálkodási és postaügyi törvényeket módosítottak

Az Országgyűlés 135 igen, 49 nem szavazattal és 8 tartózkodás mellett elfogadta az egyes gazdasági, vagyongazdálkodási és postaügyet érintő törvények módosítását. A jogszabály a felszámoló díjminimumot 500 ezer forintban állapította meg.

Húszról tíz kilogrammra csökkent a postacsomagok tömeghatára. A módosítást a megváltozott fogyasztói szokásokkal indokolták, illetve azzal, hogy a vonatkozó uniós irányelv szerint az egyetemes postai szolgáltatás biztosítása a postacsomagok esetében tíz kilogrammig kötelező.

A módosítás lehetőséget teremt arra, hogy a dohány-kiskereskedelmi ellátó is közre tudjon működni egyes termékek beszállításában. Ezt a rendelkezést azzal magyarázták, hogy a megváltozott gazdasági környezet kihatással van a dohányipari ellátási lánc minden szereplőjére.

A törvény értelmében a Katolikus Karitász ingyenesen megkap két bakonybéli ingatlant szociális és karitatív tevékenységének elősegítése, menekült és krízishelyzetbe került családok ideiglenes lakhatásául szolgáló krízislakások kialakítása céljából.

Törvénybe foglalták a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásának szabályait

Az Országgyűlés 135 igen, 47 nem és 10 tartózkodó szavazattal elfogadta a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvényt, amely a harmadik országbeli állampolgár fogalmától megkülönböztetve, speciális foglalkoztatotti kategóriaként határozza meg a vendégmunkás fogalmát és a rá vonatkozó szabályokat.

Az idén november 1-jén hatályba lépő jogszabály szerint a vendégmunkások munkavállalási célból száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó beutazási és tartózkodási jogot kaphatnak Magyarországon.

A beutazás és a kilencven napot meghaladó tartózkodás feltétele, hogy a vendégmunkásnak legyen érvényes úti okmánya, megfelelő szálláshelye, a megélhetéshez szükséges pénzügyi háttere, valamint megfeleljen a közbiztonsági, nemzetbiztonsági szempontoknak.

A vendégmunkás tartózkodási engedélye legfeljebb két évre lesz érvényes, ami legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg, ugyanakkor az érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a hároméves maximális időtartamon túlmenően ismét kérelmet nyújthat be, ha továbbra is eleget tesz a törvényben foglalt feltételeknek.

A szabályok nem engedik meg a vendégmunkások családegyesítését, illetve letelepedését sem. A törvény felhatalmazást ad a kormánynak, hogy rendeletben határozza meg a vendégmunkások beutazásával, tartózkodásával és foglalkoztatásával kapcsolatos részletszabályokat.

Emellett miniszteri rendeletben határozhatják meg a Magyarországon évente foglalkoztatható vendégmunkások összlétszámát, azokat a foglalkozásokat, amelyekben vendégmunkás Magyarországon nem foglalkoztatható, és azon, Magyarországgal nem szomszédos, Európai Gazdasági Térségen kívüli országok listáját, ahonnan vendégmunkás foglalkoztatható.

Kihirdettek egy személyes adatok védelmével kapcsolatos egyezménymódosítást

Az Országgyűlés 188 igen szavazattal, ellenvoks és tartózkodó szavazat nélkül kihirdette a személyes adatok gépi feldolgozása során az egyének védelméről szóló, Strasbourgban, 1981-ben aláírt egyezmény módosítását.

Az indoklásban azt írták: az egyezmény volt az első nemzetközi jogi kötelezettségeket tartalmazó nemzetközi szerződés a személyes adatok védelme terén, a technológiai fejlődés azonban szükségessé tette a dokumentum korszerűsítését. A módosító jegyzőkönyv tartalmában megegyezik a személyes adatok kezelésével és védelmével kapcsolatos uniós szabályozással, így Magyarország kötelezettségei nem változnak ebben a tekintetben.

Tizenöt jogszabályt módosítottak a közlekedési tárgyú törvények elfogadásával A parlament 136 igen, 36 nem szavazattal, 14 tartózkodás mellett jóvahagyta az egyes közlekedési tárgyú törvények módosítását a kormány kezdeményezésére.

Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára az általános vitában azt mondta, a törvényjavaslat tartalmazza a jogharmonizációs célú, valamint a szakma és a közlekedési iparág által kért módosításokat, amelyek annak érdekében szükségesek, hogy jól működő közlekedési és beruházási szektor szolgálhassa a gazdaságpolitikai célok megvalósítását.

Jelezte, 15 törvény módosul. Pontosították a közúti fuvarozásban részt vevő munkavállalókra vonatkozó egyes szabályokat, meghatározták a munkakezdés, munkavégzés helyéül szolgáló, a járművezető általános tartózkodási helyeként szolgáló működési központ fogalmát.

Változtak a sofőrök kiküldetésére vonatkozó rendelkezések, továbbá a módosítás tartalmazza az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatásokkal (eets) kapcsolatos jogharmonizációs szabályokat is.

Bizonyos közúti közlekedési szabályszegést a helyszínen elismerő sofőrrel szemben helyszíni bírságot szabhatnak ki, emellett a törvény megteremtette annak a lehetőségét, hogy a jogsértés elkövetéséhez használt vagy arra szánt eszközt az eljáró hatóság elkobozza.
A légi közlekedésről szóló törvény módosításával emelkedtek a felügyeleti díjak.

A törvény megteremtette az intermodális csomópontok üzemeltetésének kereteit. A hulladéktörvény módosításával pedig lehetővé vált, hogy a helyi és országos közutakon, valamint az országos és térségi vasútvonalakon végzett munkálatok során keletkező, visszamaradó építési és bontási anyagot más beruházásoknál fel lehessen használni.

Kútamnesztiáról döntött a parlament

A parlament 169 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 12 tartózkodás mellett elfogadta a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását, amelynek értelmében a 2024. január elseje előtt engedély nélkül létesített, 50 méternél nem mélyebb és az első vízzáró réteget el nem érő háztartási kutak teljes körűen mentesülnek az engedélyeztetési kötelezettség alól.

A törvény rögzíti, hogy a kormány feladata az ország területének tudományos szempontok alapján történő felmérése és vízkészletvédelmi országtérkép készítése, amely meghatározza a vízkészletvédelmi szempontból kockázatos és kockázatmentes területeket. A térképet első alkalommal augusztus 31-ig kell közzétenni.

A kockázatmentes területeken a mezőgazdasági célú, 50 méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő kút létesítését az engedélyköteles körből átsorolták a bejelentésköteles körbe.

A 2024. január 1. előtt létesített, ötven méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági kutak fennmaradásához sem szükséges vízjogi engedély és bejelentés, ugyanakkor a kút üzemeltetője felelős azért, hogy a felszín alatti vizet csak olyan mértékben vegye igénybe, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlódás mennyiségi egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon.

Megszűnik a jövőben az 50 méternél nem mélyebb és az első vízzáró réteget el nem érő háztartási kutak jegyzői engedélyezési kötelezettsége, ha azok nem érintenek érzékeny vízkészletet.

Meghatározták háztartási vízigényt: ez az évi 500 köbmétert meg nem haladó mértékű vízhasználat, amelynek célja természetes személyek ivóvízellátása, vagy személyes és a háztartás vezetésével összefüggő vízszükségletének biztosítása. A képviselők megszavazták a hétfőn elhangzott interpellációkra adott válaszokat.

Kormány: A 2024-es büdzsé védelmi költségvetés

Varga Mihály pénzügyminiszter előterjesztői felszólalásában kiemelte: a 2024-es költségvetés védelmi költségvetés, mert háborús időkben olyan büdzsére van szüksége Magyarországnak, amely garantálja a biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést. Ezért a jövő évi költségvetés fókuszában a rezsivédelem és a honvédelem megerősítése áll.

A tárcavezető kifejtette: Magyarországnak több fronton kell kihívásokkal szembenéznie, az elhúzódó háborút tetézi, hogy az elhibázott brüsszeli szankciók súlyos energiaválságot idéztek elő Európában. Ennek következtében Magyarország energiaszámlája megnőtt, a rezsivédelem több mint ezermilliárd forintos többletterhet jelent az országnak – közölte.

Hangsúlyozta: ebben a válságos, remélhetőleg átmeneti időszakban a legfőbb feladat a korábban elért eredmények megvédése, fenntartása, és a kormány ezt szolgáló, értékalapú politikájának alappillérei továbbra is változatlanok. A biztonsághoz elengedhetetlen a pénzügyi stabilitás, ahhoz pedig egyrészt jól teljesítő gazdaságra, másrészt költségvetési fegyelemre van szükség – magyarázta.

Azt mondta: a kormány e célokkal összhangban dolgozta ki a jövő évi költségvetési tervezetet, így az alkalmas arra, hogy javuló makrogazdasági mutatók mellett garantálja az ország gazdasági és fizikai biztonságát, megvédje a 2010 óta elért eredményeket.

Kifejtette: a 2024-es költségvetési javaslat továbbra is fenntartja a rezsivédelmi rendszert a gazdaság és a családok védelmében, biztosítja az ország fizikai biztonságához szükséges forrásokat, fenntartja a családtámogatási rendszert, megvédi a már elért teljes foglalkoztatottságot és támogatja a további munkahelyteremtést, a jövőbeli gazdasági teljesítmény megalapozása érdekében támogatja a beruházásokat, az innovációt és a területileg kiegyenlített növekedést, megőrzi a nyugdíjak vásárlóerejét, garantálja a teljes egészében visszaépített és megemelt 13. havi nyugdíj folyósítását, valamint biztosítja a közszférában dolgozók anyagi megbecsülését.

Arról is beszélt, hogy a kormány az idei évi átmeneti lassulását követően jövőre már ismét dinamikus növekedéssel számol, a válságos időkben is megvédett eredményekre támaszkodva folytatódhat tehát a magyar gazdaság felzárkózása.

A miniszter kitért arra: a kormány elkötelezett amellett, hogy az inflációt az idei év végére egy számjegyűre csökkentse, és 2024-ben az áremelkedés üteme 6 százalék lehet. A kormány 2024-re vonatkozóan 4 százalékos GDP-bővüléssel számol –  tette hozzá. ÁSZ-elnök: megalapozott a 2024-es büdzsé, bevételei teljesíthetők

Megalapozottnak nevezte az Állami Számvevőszék elnöke a 2024-es költségvetési törvényjavaslatot, amelynek bevételi előirányzatait is teljesíthetőnek tartja.

Windisch László a jövő évi büdzsé általános vitájában azt mondta, a számvevők a jövedéki adó esetében valószínűsítették, hogy a bevétel 53 milliárd forinttal elmarad az előirányzattól, ezért a lényeges bevételi előirányzatok nem teljesülésének becsült kockázata összesen 53 milliárd forint.

Hozzátette: a bevételek teljesíthetősége feltételezi azt, hogy a kormányzat 2024-re vonatkozó makrogazdasági prognózisa megvalósul.

Elmondta azt is, a 2024-es büdzsé további takarékosságra kényszeríti a központi költségvetési szerveket és az önkormányzatokat.

Szólt arról, hogy a központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bank veszteségessé válása miatti térítési kötelezettsége jövőre várhatóan eléri a 430 milliárd forintot, azaz a GDP mintegy 0,5 százalékát.

Költségvetési Tanács: Feltételek kedvező alakulása esetén megvalósulhat a kormány által tervezett 4 százalékos gazdasági növekedés jövőre

A feltételek kedvező alakulása esetén megvalósulhat a kormány által tervezett 4 százalékos gazdasági növekedés jövőre, de ezt számos kockázat övezi – értékelt a vitában a Költségvetési Tanács elnöke.

Kovács Árpád azt mondta: továbbra is kockázatot jelent az ukrajnai háború és az arra adott uniós válasz, az energiabiztonsági problémák, valamint az európai uniós források folyósításának elhúzódása.

A fogyasztást bővítheti az infláció 6 százalékra csökkenése, a gazdaság munkaerő-tartaléka ugyanakkor kimerülőben van – mondta.

Rámutatott arra is, hogy a tervezett növekedést a magánszektor beruházásainak növekedése révén kellene elérni, azoknak kellene kompenzálniuk az állami kiadások visszaesését, az export bővülésének pedig meg kellene haladnia az exportpiacok bővülését.

Kovács Árpád jelezte, a 4 százalékos növekedés magasabb a hazai és nemzetközi előrejelzések átlagánál.

Beszámolt arról, hogy jövőre a versenyszférában várhatóan 10,7 százalékos, míg a költségvetési szférában 8,9 százalékos béremelkedés várható.

Rámutatott arra is, hogy bár a külpiacok kedvezőtlen jeleket mutatnak, az exportnak 5,9, míg az importnak 4,3 százalékkal kellene bővülnie jövőre. A tanács szerint a makrogazdasági előrejelzés egyik kritikus tényezője, hogy ez megvalósulhat-e.

Fidesz: Biztosítani kell a fizikai és gazdasági biztonságot

Háborús időkben olyan költségvetésre van szüksége Magyarországnak, amely garantálja a fizikai és gazdasági biztonságot, megvédi a magyar családokat, a munkahelyeket, a nyugdíjakat, és fenntartja a rezsivédelmi rendszert – jelentette ki a Fidesz vezérszónoka.

Bánki Erik úgy fogalmazott: az elhúzódó háború, az instabil világgazdasági környezet és az elhibázott brüsszeli politika szankciós hatásai Magyarországot is komoly kihívások elé állították.

Az eddig elért eredményeket a kormány nem hagyja veszni, ezért a költségvetés fókuszában a rezsivédelem és a honvédelem áll – fogalmazott.

A jövő évi költségvetés megőrzi a rezsivédelmi alapot, több mint 1360 milliárd forinttal.

A büdzsében tovább erősödik a honvédelmi alap, amelynek kerete 1309 milliárd forint lesz, így az összes honvédelmi kiadás meghaladja majd a NATO által elvárt, GDP két százalékát meghaladó szintet.

Bánki Erik jelezte: jövőre több mint 3300 milliárd forintot fordít családtámogatásokra és családi adókedvezményekre. A büdzsében biztosítják a 30 év alatti, illetve a négy vagy több gyermeket vállaló anyák, valamint a 25 éven aluliak személyi jövedelemadómentességét, az iskolás gyerekek ingyenes tankönyvellátását, a gyedet, fenntartják a gyed extrát és több más gyermeknevelést segítő támogatást is.

A kormány a háborús időkben is megőrzi a nyugdíjak értékét, biztosítja az inflációkövető nyugdíjemelést és garantálja a 13. havi nyugdíj folyósítását, amelyre a kabinet 2024-ben több mint 450 milliárd forintot költ. A nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra fordítható források 6542 milliárd forintra emelkednek a büdzsében – tette hozzá.

Jövőre évi átlagos szinten hat százalékos inflációval számolnak. A gazdasági növekedés fenntartható lesz, 2024 négy százalékos gazdasági növekedéssel, 2,9 százalékos GDP arányos hiánycéllal, és az államadósság további csökkenésével számol, ami így 66,7 százalékra mérséklődik.

Kitért arra is: 2024-ben a közszférában dolgozók béreire fordítható források meghaladják 6460 milliárd forintot.

Bánki Erik hangsúlyozta: Magyarország a kedvezőtlen körülmények ellenére a 2010-es évek tudatos építkezésének köszönhetően ismét erős ellenállóképességről tett tanúbizonyságot.

Az előttünk álló évtized a veszélyek, bizonytalanságok és háborúk kora, valamint fokozódó migrációs és inflációs nyomás nehezedik az országra. A kormány célja, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, ne a magyar emberek fizessék meg a háború árát, és határainkat továbbra is biztonságban tudhassuk – jelentette ki.

Szűcs Lajos, a nagyobbik kormánypárt másik vezérszónoka kiemelte: a költségvetés korai tervezése nagyobb stabilitást ad. A büdzsét a védelem költségvetésének nevezte, amely kiszámítható, tervezhető, következetes és betartható – mondta.

Hozzátette: a magas szinten stabilizálódott foglalkoztatás jövőre újabb csúcsokat érhet el.

Az ország mozgásterét jelentősen javítja majd, ha megkapja a neki jogosan járó EU-s forrásokat – mondta ismertetve az uniós támogatások mértékét az elkövetkező időszakra

Szűcs Lajos megjegyezte: a költségvetés jövőre is nullszaldós lesz, a közszolgáltatások, köztük az egészségügy és köznevelés költségét továbbra is a működési bevételekből finanszírozza az állam a fejlesztési források biztosítása mellett.

DK: Nem lehet egyetérteni a büdzséjavaslattal

Nem lehet egyetérteni a büdzsé tervezetével, mert az gondolattalan; ez a költségvetés a semmittevés költségvetése – mondta Gyurcsány Ferenc, a DK vezérszónoka.

Gyurcsány Ferenc úgy értékelt, nem támogatható a költségvetés mögött álló politika: a vívmányok megőrzésének ígérete az ország többségének kevés, a büdzsé tervezete pedig nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek elmozdulást mutatnának a Demokratikus Koalíció (DK) által kívánatosnak tartott irányba.

Szerinte mind az oktatás, mind az egészségügy területén romlik a hazai helyzet, egyre nagyobb vagyonhányad összpontosul a leggazdagabbak kezében, miközben az elmúlt tíz évben egyre kevesebb lett a munkabérből származó és több a tőkejövedelem, valamint a vállalati nyereség, így az embereknek a közteherviselésben nagyjából hatszor-nyolcszor nagyobb szerepe van, mint a vállalatoknak.

A DK vezérszónoka célnak azt nevezte, hogy történelmi és kulturális mellett szociális közösség is legyen a nemzet, mondván, van dolgunk, hogy vigyázzunk egymásra. Hangsúlyozta: a nagyobb vagyon, a nagyobb jövedelem többre kötelez, ezért is van pártja azon az állásponton, hogy fizessenek a milliárdosok.

Gyurcsány Ferenc nagyon nyilvánvaló furcsaságnak nevezte, hogy a parlament elvesztette törvényhozói jellegét, miután nyilvános vitaklub lett az időtlen idők óta tartó rendeleti kormányzás alatt, hiszen a büdzsét a kormány átírhatja.

Mi nem törvényt alkotunk itt a szónak a klasszikus értelmében, amely megköti a kormány kezét, hiszen mi vagyunk a törvényalkotók, hanem véleményt fűzünk ahhoz, hogy éppen ma mit gondol a pénzügyminiszter vagy a kormányfő, de a mi véleményünk semmilyen értelemben nem befolyásolja nemcsak, hogy mit fog gondolni két hét múlva, hanem hogy mit fog cselekedni – fogalmazott az ellenzéki politikus.

Szerinte az utóbbi évek kormányzati lépései egy embertelen, élhetetlen, rossz világ felé visznek el, az infláció miatt ma egytizedével, azaz 14 ezer milliárd forinttal ér kevesebbet az emberek magánvagyona, mint egy évvel korábban, eközben a pénzromlás és az áfa is Európában nálunk a legmagasabb, márpedig mindkettő a kevésbé jómódúak extraadója.

KDNP: A költségvetés megőrzi az eddigi eredményeket

A 2024-es költségvetésben nem arra költünk, amire szeretnénk, hanem arra, amire a háborús körülmények között muszáj, ugyanakkor a büdzsé megőrzi a 2010 óta elért eredményeket – hangsúlyozta Hargitai János, a KDNP vezérszónoka.

A kormánypárti képviselő azt mondta: mindenki tudja, hogy nem egy ideális költségvetési szituációban vagyunk, nem arra költünk, amire szeretnénk, hanem amire muszáj, hiszen a háború miatt a honvédelmi kiadásokra az eddigieknél sokkal több forrást kell áldozni. Ugyanakkor hangsúlyozta: a kormány a jelenlegi nagyon nehéz háborús helyzetben is azt a célt tűzte maga elé, hogy minden áron próbálja megőrizni azt, amit eddig elért az ország. A 2024-es költségvetés őrzi a családtámogatási rendszert, lehetőséget ad az elért foglalkoztatási szint megőrzésére, és továbbra is biztosítja az inflációkövető nyugdíjemelés, valamint a 13. havi nyugdíj forrásait – sorolta.

Hargitai János az előtte szóló Gyurcsány Ferenc felszólalására reagálva emlékeztetett: a korábbi miniszterelnök menedzselésével vitte csődbe az országot a 2010 előtti kormány, ráadásul nem egy háborús helyzetben, mint ami most van, hanem egy olyan időszakban, amikor forrásbőség jellemezte a világgazdaságot és minden körülmény adott volt ahhoz, hogy kiegyensúlyozott költségvetést készítsen a kabinet.

Az uniós források témájára rátérve hangsúlyozta: a baloldal politikája nem fog változni, továbbra is mindent megtesznek majd azért Brüsszelben, hogy Magyarország ne jusson hozzá a neki járó EU-s forrásokhoz.

Szerinte ez az egyetlen dolog, amiben a baloldal befolyással van a 2024-es költségvetésre. „Ha legalább nem ártanának minden nap Brüsszelben, hanem hallgatnának, egy lépéssel közelebb kerülhetnénk ahhoz, hogy a minket megillető európai uniós forrásokat megszerezhessük” – mondta. Hangsúlyozta: a kormánynak úgy nem lehet ártani Brüsszelben, hogy az egyben ne ártson a magyar költségvetési pozícióknak és ezen keresztül a magyar jövedelemtulajdonosoknak, a családoknak és cégeknek is.

Rámutatott: szembe kell nézni azzal, mi történik, ha a költségvetésbe betervezett európai források esetleg nem teljesülnek. Az igazi baj akkor következhet be, ha a 2479 milliárd a bevételi oldalon nem vagy csak szerény mértékben teljesül, a kiadási oldalon viszont teljesíteni akarnánk a 3605 milliárd forintot – figyelmeztetett. Szerinte ez egy olyan tétel, ami a kormánytól éberséget kíván, mert ez önmagában fel tudja borítani a költségvetés helyzetét. Hargitai János az európai uniós források mellett, a másik legnagyobb kockázatként a Magyar Nemzeti Bank veszteségével kapcsolatos problémát nevezte meg. Ugyanakkor jelezte: a pénzügyminiszter expozéjában azt ígérte, hogy az ügyre módosító indítványokkal megoldás születhet.

Momentum: A kormány magára hagyja az embereket

A Momentum szerint rövid távú hatalomtechnikai megfontolások jellemzik a jövő évi költségvetési javaslatot, a kormány magára hagyja az embereket, a saját szavazóit, a háztartásokat, a vállalkozásokat, és az önkormányzatokat egyaránt.

Lőcsei Lajos, az ellenzéki párt vezérszónoka felrótta: az önkormányzatok működési támogatása csökken, a fővárost egyenesen a falhoz állítják. Szóvá tette, hogy nem tervezték be a közszféra tisztviselőinek béremelését, a pedagógusok és az egyetemi oktatók bérének rendezését, nem biztosítanak megfelelő forrást a rászorulók támogatására, a szociális juttatásokra. Érdemi béremelés nem lesz, van helyette munkavállalói jogcsorbítás, megfélemlítés és különböző bosszútörvények – összegzett.

Az ellenzéki politikus összetákoltnak nevezte a jövő évi büdzsét, és kijelentette: felelős képviselő nem támogathatja a felelőtlen, kifejezetten káros ipar- és gazdaságpolitikát, a természetrombolást, az érzéketlen szociálpolitikát, a közoktatás lezüllesztését, a jövő generációk életesélyeinek rombolását.

Lőcsei Lajos szerint a jövő felélése zajlik a szó hagyományos értelmében Magyarországon költségvetés már nincs, ahogy idén sincs valós, számon kérhető büdzsé a rendeleti kormányzás miatt, úgy az jövőre sem lesz, bárhogy dönt a kormányoldal.

A Momentum álláspontja, hogy csak érdemi, gazdasági-társadalmi párbeszéd után, a nyár végén – az első félévi tényszámok ismeretében – lehet benyújtani ezentúl költségvetést. Felelősségteljesen tervezett, kellő részletességgel kimunkált, átlátható költségvetésre van szükség – hangoztatta, aláhúzva: sem a tavalyi, sem az idei, sem a jövő évi nem ilyen. Ezért pártja nem is tudja azt komolyan venni, de már a gazdasági, piaci szereplők sem veszik komolyan – fűzte hozzá.

Lőcsei Lajos prioritásként jelölte meg a negatív gazdasági folyamatok, a magyar emberek többségét érintő életminőségromlás megállítását, amihez az uniós és a magyar kormány között jogállamisági kérdésekben minél előbb meg kell állapodni. Szükség van az uniós fejlesztési források célhoz kötöttségének újratárgyalására is – mondta a képviselő, aki a köz- és felsőoktatás területén azonnali párbeszédet és legalább 3 évre szóló bérmegállapodást sürgetett.

Kitért a magyar embereket egyre nagyobb arányban sújtó megélhetési válságra, és arra, hogy az uniós tagállamok között még mindig itt a legmagasabb az infláció, aminek a fő okozója az Orbán-kormány. Értékelése szerint a kormány még semmit nem oldott meg az általa előidézett gazdasági bajokból, sőt a helyzet egyre kritikusabb, ha a fogyasztás, a reálbérek csökkenését vagy a növekvő kamatkiadásokat nézik.

Az MSZP a javaslat visszavonását követeli

Tóth Bertalan értékelése szerint a Ház előtt lévő javaslat nem költségvetés, mert egy költségvetés tényekre és reális számításokra épül, amit viszont a Fidesz benyújtott, az egy fikció, ábrándok, vágyak kusza összevisszasága, amely nyomokban sem tartalmazza a valóságot.

Az indítvány  a 2022-es zárszámadás hiányában, a tényszámok ismerete nélkül készült el, így számos tételnél még maga a kormány sem tudja, hogy mi várható.

A javaslatot súlytalanná teszi továbbá az Európai Bizottsággal való megegyezés késlekedése, a gazdasági növekedéssel kapcsolatos kormányzati optimizmus és a forint esetleges újabb mélyrepülésének valós veszélye.

Az MSZP ezért követeli, hogy kormány vonja vissza a költségvetési törvényjavaslatot, majd október 31-ig újra nyújtsa be először az adótörvények, majd azok elfogadása után a költségvetés új tervezetét.

Az ellenzéki párt javasolja továbbá, hogy a parlament alkossa meg a biztonság költségvetését, a  közkiadásokat az uniós átlag szintjére emelve, az egészségügyre a GDP 7 százalékát, szociális támogatásokra 18, oktatásra pedig 6-6,5 százalékát költve.

Tóth Bertalan kitért arra is: pártja szerint Magyarország boldogulása múlik azon, hogy a jóléti kiadások az alacsony és átlagos jövedelemmel rendelkezőket szolgálják és ne kizárólag a nagy jövedelműeket. Kezdeményezik, hogy a családi pótlék és az alanyi jogon járó támogatások több mint 10 éve nem emelt összegét duplázzák meg.

Az ellenzéki párt kezdeményezi továbbá, hogy az öregségi nyugdíjminimum legalább a mindenkori nettó minimálbér 70 százaléka legyen, valamint – a nyugdíjkülönbségek csökkentése érdekében – azt is, hogy minden nyugdíjas azonos összegű 13. havi ellátást kapjon.

Az MSZP kezdeményezi az 5 százalékos áfakulcs bevezetését minden élelmiszerre, továbbá a villamosenergia- és földgázszolgáltatásra, a tűzifára, brikettre, a kokszra és a palackos PB-gázra.

Vajda Zoltán, az MSZP másik vezérszónoka felszólította a kormányt, hogy állapodjanak meg az Európai Unióval, és hozzák el a nekünk járó uniós forrásokat, mert ha nem így lesz, pár hónap múlva a parlamentnek egy újabb költségvetési javaslatról kell vitáznia, amelyben már egy súlyosbodó válságot kell kezelniük.

Azt is mondta: a Fidesz nem tanul a saját hibájából. Egy évvel ezelőtt fogadták el az idei költségvetést, amit tavaly decemberben rendeleti úton módosítottak, februárban benyújtottak és március végén szavazott róla az Országgyűlés. Ennél nagyobbat egy büdzsé nem bukhat, de a kormány nem tanult belőle, mert májusban újrakezdte a folyamatot a jövő évi költségvetéssel.

Jobbik: A szülőföldön való boldogulás hozhatja el az ország sikerét

Magyarország sikerét az hozhatná el, ha mindenki a szülőföldjén tudna boldogulni, megszülethetnének a vágyott gyerekek és a kényszerből távozó százezrek helyén nem jelennének meg százezrével a harmadik világ egyelőre ideiglenesen itt tartózkodó munkavállalói – mondta a vitában a Jobbik vezérszónoka.

A költségvetés elkészítésének időpontját bíráló Z. Kárpát Dániel kijelentette, a tényszámokhoz akkor lehet közelebb kerülni, ha minél kisebb a büdzsé elfogadása és a költségvetési időszak kezdete közötti idő.

A családtámogatási rendszer nem inflációkövető és nem tudta elérni a demográfiai célokat, nem volt trendforduló – jelentette ki a politikus. A kormánypártoknak azt javasolta, hogy ha szeretnének javítani a helyzeten, akkor haza kellene csábítani a kényszerből külföldön élőket. A vezérszónok külön kiemelte, hogy a költségvetési javaslatban a lakástámogatási soron található összeg 382 milliárdról 181 milliárdra csökken. Leszögezte, hogy a bérkérdés mellett a lakhatás a kulcsa a szülőföldön való boldogulásnak és a demográfiai problémák megoldásának.

A képviselő elmondta, támogatná a családi pótlék megduplázását, de azt úgy kellene végrehajtani, hogy az emelt összeget csak a gyermekek érdekében lehessen elkölteni. A Jobbik ehhez bevezetné a családi kártyát – tette hozzá.

Z. Kárpát Dániel a családi adókedvezmény rendszeréről is kijelentette, hogy az sem inflációkövető, ezért kérte, hogy legalább a gyermeknevelési cikkek áfáját csökkentsék nullára.

A kormány a következő évre hat százalékos inflációt tervez, de a Jobbiknak ezzel kapcsolatban erős fenntartásai vannak – fogalmazott a politikus. Megjegyezte, hogy a családok számára járó támogatásokat a hat százalékos várakozás alapján számolták ki, de ha ez túlszalad, akkor az érintetteknek kell kigazdálkodniuk a különbözetet – közölte. Hozzátette, az óvodák és az általános iskolák költségvetési támogatása pedig 6,6 százalékkal nő, ami azt jelenti, hogy ha csak hét százalékos lesz az infláció, akkor már megszorítások kellenek a rendszerben.

A képviselő arra is kitért, hogy az államadósság-törlesztés terhe évről évre növekszik, ami elvonja a forrásokat más, szükséges, és sok esetben nélkülözhetetlen fejlesztésektől. Ehhez járul, hogy a Magyar Nemzeti Bank vesztesége 400 milliárd forintos – mutatott rá a politikus. Hozzátette: a jegybank veszteségét a költségvetés fizeti ki, de amikor a korábbi években az MNB horrorisztikus nyereségeket produkált, akkor azt nem fizettették be kötelező jelleggel a büdzsébe.

Mi Hazánk: Stratégiailag hibás a kormány gazdaságpolitikája

Dúró Dóra (Mi Hazánk) úgy fogalmazott stratégiailag hibás a kormány gazdaságpolitikája. A vendégmunkások tudatos betelepítésével gyakorlatilag bebetonozzák az alacsony béreket, a büdzsé nem alkalmas az életszínvonal és az életminőség javítására, és a multik pénzszivattyúja erősödhet – mondta.

Hozzátette: a kormány család- és gazdaságpolitikája nem volt alkalmas arra, hogy a demográfiai fordulat megtörténjen Magyarországon.

Az alacsony béreket a kormány gazdaságpolitikája következményének nevezte, és a magyar minimálbér már a második legalacsonyabb az EU-ban. Az Eurostat szerint már csak Bulgária van mögöttünk – jelezte.

A szocialisták idején, 2008-ban még nyolc országot előztünk meg abban, hogy hol olcsóbb egy munkavállaló a munkáltatóknak, most azonban már csak hárman vannak mögöttünk. Dúró Dóra szerint ez is azt mutatja, hogy kizárólag az Orbán-kormányok felelőssége a visszacsúszás.

Azt is megjegyezte: az oktatási ágazatban dolgozóknál a második legalacsonyabbak a bérek az unióban.

Szólt arról is, hogy a bérek vásárlóértéke a KSH legfrissebb adatai szerint az elmúlt hét hónapban 48 százalékkal csökkent, és nem látni annak jeleit a 2024-es büdzsében sem, hogy ezt a csökkenést kompenzálnák. Úgy fogalmazott: az egyenlőtlenségek növekednek a társadalomban, ez az elhibázott koronavírus-politikából is adódik.

A kormány gazdaságpolitikája és a Mi Hazánk gazdaságpolitikai jövőképe stratégiai különbség van – emelte ki Dúró Dóra. Azt mondta: nem akkugyárakra és alacsony hozzáadott értékű munkákra alapoznák Magyarország jövőjét, hanem a helyben megtermelt élelmiszer helyben történő feldolgozására és az önellátás irányába való elmozdulásra.

Kitért arra is, hogy a multinacionális cégek évente több pénzt visznek ki Magyarországról, mint amennyit az ország az EU-tól kap. Dúró Dóra szerint legalább azt el kellene érnie a kormánynak, hogy amíg Magyarország nem kapja meg a jogosan járó uniós forrásokat, akkor az ország se fizesse be a jövőre tervezett 700 milliárd forintot az uniós költségvetésbe.

Arról is beszélt: a 2024-es büdzsé már nem tekinthető családbarát költségvetésnek, a családtámogatások elinflálódtak, illetve nem követték a bérek növekedését. Ahhoz, hogy valóban demográfiai trendforduló történjen, teljesen új típusú családtámogatások bevezetésére, és a meglevők emelésére is szükség van – mondta.

Párbeszéd: A jövő évi is a visszafogások költségvetése lesz

A jövő évi is a visszafogások költségvetése lesz – vélekedett Mellár Tamás, a Párbeszéd egyik vezérszónoka. Hozzátette: ez nem az ukrajnai háború vagy a brüsszeli szankciók miatt van, hanem mert óriási mértékben túlfűtötté vált ez a gazdaság a tavaly tavaszi választás előtt.

Bírálta a javaslat korai benyújtását, majd arról beszélt: a kormány nem vezeti ki a rendkívüli adókat, jelentős adónövekedésekre lehet számítani, ennek célja a bevételek növelése és egyfajta szelekciót végrehajtani a piac helyett. Megjegyezte: kiadási oldalon nagyon szerény a növekedés, a kivételt a honvédelem jelenti, holott az oktatás és az egészségügy esetében nem visszafogásra, hanem a ráfordítások növelésére volna szükség.

Mellár Tamás megjegyezte: szakértők megkérdőjelezik, hogy lehet-e 4 százalékos jövőre a gazdasági növekedés, mondván, a beruházásokat visszafogták és munkaerő-tartalék sem áll rendelkezésre, egy ilyen mértékű termelékenység-növekedés az elmúlt évek mutatójának négyszerzését jelentené.

Szabó Timea, a Párbeszéd másik vezérszónoka úgy fogalmazott: ez egy családnyúzó kormány, a költségvetés pedig egy családnyúzó költségvetés Szavai szerint a dokumentum a népnyúzás, a fideszes tolvajlás és a jövőt veszélyeztető lecsúszás költségvetése, amely nemcsak irányában elhibázott, de az eddigiekhez képest is durván megszorító.

A képviselő bírálta azt is, hogy a kormányzat elősegíti Magyarország totális ökogyarmatosítását a semmilyen környezetvédelmi előírást be nem tartó, a magyar dolgozókat megfélemlítő cégeknek adott százmilliárdos nagyságrendű támogatásokkal.

Szavai szerint kormányoldalon lopnak, megszorítanak és átírják a költségvetést, eközben kamu indokokkal másokra hárítják a felelősséget az elmaradó béremelésekért, ezzel párhuzamosan adóemelés, a megtakarítások megsarcolása és nyakunkon maradó különadók jellemzik a büdzséjavaslatot. Hozzátette, a dokumentumban olyan abszurd tételek szerepelnek, mint a közmédia finanszírozása, a további propagandam a nemzetközi sporteseményekre szánt 47 vagy egy libanoni templomfelújításra előirányzott másfél milliárd forint.

Szabó Timea arról beszélt: a gazdaság recesszióban van, a munkabérek az állami statisztikák szerint is hét százalékkal kevesebbet érnek az egy évvel korábbinál, miközben Európa-rekorder a hazai infláció, a rendszerváltás óta nem látott megélhetési válság van ma Magyarországon, de a kormányzat ezzel nem törődik.

Hozzátette, kormányoldalon a valóságban a családokkal fizettetik meg a saját tolvajlásukat, hiszen számos családtámogatás összege változatlan, és nálunk a legszűkmarkúbb az álláskeresési támogatás rendszere és egyes esetekben észak-koreai állapotokat idéz az egészségügy működése.

A vezérszónok szerint semmit nem tesz a kormány gyakorlatilag a klímavédelem érdekében, holott a fenntartható, társadalmilag igazságos Magyarország a jövőnk záloga, minden más esetben behozhatatlan lemaradásba hozzák ezt az országot.

LMP: A Fidesz zsákutcába vezette az országot és a jövő évi költségvetéssel tövig nyomja a gázt

A Fidesz-kormány zsákutcába vezette az országot, a jövő évi költségvetéssel pedig tövig nyomja a gázt, fejjel készül nekimenni a falnak; feléltük és feléljük a jövőt – értékelte 2024-es költségvetési törvényjavaslatot Csárdi Antal, az LMP vezérszónoka. Az ellenzéki politikus szerint a jelenlegi nehézségek, az infláció, a megélhetési gondok, a széteső oktatás és egészségügy, a szociális gondoskodási válság, a klíma- és ökológiai válság, a vízhiány megoldhatatlanok az eddigi kormányzati eszközökkel.

Elhibázottnak nevezte a fideszes gazdaságpolitikát, aminek sarokköve szerinte a multinacionális cégek és tőke korlátlan, kritikátlan kiszolgálása. Hozzátette: ez az elhibázott gazdasági- és energiapolitika csúcsosodik ki abban az őrült tervben, ami akkumulátorgyarmattá változtatná Magyarországot. A tervet a Rákosi-korszak erőltetett iparosításához hasonlította.

Úgy értékelt: a jövő évi költségvetés arról tanúskodik, hogy a Fidesz nem akar változtatni, hanem inkább tövig nyomja a gázt és tovább gyorsít a zsákutcában. „Nem felzárkózunk, hanem napról-napra jobban betonozzuk be a saját leszakadásunkat, (…) azt látjuk, hogy a kormány tényleg fejjel készül nekimenni a falnak” – fogalmazott.

Ugyanakkor úgy vélte, a zsákutcás fideszes politikának van alternatívája: az LMP által javasolt zöld fordulat, ami gyökeres átalakítást jelent az energiapolitikában, a vízgazdálkodásban, az élelemtermelésben, az oktatásban, az egészségügyben és a közszolgáltatásokban.

Hangsúlyozta: a zöld fordulathoz, az ország fenntartható útra tereléséhez több ezer milliárdos átrendezést kell végrehajtani a költségvetésben, ami az LMP módosító indítványainak elfogadásával megvalósítható.

Az LMP nem gázerőműveket építene az orosz gáznak, és atomerőműveket az orosz fűtőanyagnak, hanem már jövőre jelentős összegeket költene a megújuló kapacitások növelésére, a szükséges hálózatfejlesztések végrehajtására, és épületenergetikai felújítási programokra, 600 milliárd forintos kerettel – ismertette. Emellett valódi közteherviselésre kényszerítenék a nagyvállalatokat, 25 százalékra emelnék a társasági adó felső kulcsát, a tehetősebbektől nagyobb hozzájárulást várnának el, míg a rászorulóknak nagyobb támogatást adnának. Az LMP általános béremelési programot indítana a közszférában, az oktatásban dolgozók számára pedig legalább 50 százalékos azonnali béremelést adna, plusz 300 milliárd forintból.

Nemzetiségi szószóló

Ritter Imre német nemzetiségi szószóló arról beszélt: 2013-ig a Magyarországon élő nemzetiségek támogatása siralmas állapotban volt, de ettől az évtől már voltak reménykeltő változások, így jelentősen emelkedett és normatívvá vált a támogatás. Megnyíltak a jogszabályi lehetőségek a nemzetiségi oktatási és kulturális autonómia kialakítására, amelyet követett a parlamenti képviselet megteremtése. Az elmúlt nyolc évben annak ellenére is sikerült több területen eredményeket elérni, hogy 2021-ben a pandémia miatti válsághelyzetben nem történt emelés – értékelt.

A képviselő köszönetet mondott a 13 magyarországi nemzetiség nevében a támogatásért, azért, hogy a 2014-es kevesebb mint négymilliárd forintos juttatás a tavalyi évre már a hatszorosára nőtt.

A jövő évi költségvetési javaslatra áttérve azt mondta: az több mint 3,8 milliárd forint nemzetiségi támogatás csökkentést tartalmaz 2022-höz képest. Ez a roma támogatásoknál 5 százalékos, a többi nemzetiségnél 25 százalékos elvonást jelent – közölte, egyúttal jelezve, javaslataikról a költségvetési vita későbbi napjain beszél majd.

Államtitkári reagálás

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára úgy fogalmazott: azért a védelem költségvetése a jövő évi büdzsé, mert az eddigi eredmények megvédésére koncentrál.

Az első olyan dolog, amit meg akarnak őrizni, a magas foglalkoztatotti létszám, emellett a jövő évi költségvetésben megmarad a rezsivédelmi alap, a nyugdíjakra, nyugdíjszerű kiadásokra mintegy 6500 milliárd forintot fordítanak, és Európában a legkiterjedtebb családtámogatási rendszert tartja fenn a kormány – mondta.

Hangsúlyozta: 2010-hez és 2023-hoz képest is nemcsak nominálisan, hanem reálértékben is növekednek az oktatási és egészségügyi kiadások, a honvédelmi kiadások csaknem 30 százalékkal emelkednek, a közszférára pedig mintegy 830 milliárd forint béremelési többlet szerepel.

Banai Péter Benő megjegyezte: az infláció alapvetően az energiaárak emelkedéséhez kötődött, mivel Magyarország energiaszegény ország.

Az államtitkár rámutatott arra is, hogy az Európai Bizottság nyilvános elemzésében a jövő évre a kormánynál kisebb inflációt valószínűsít, és a magyar gazdaság növekedéséről is úgy vélekednek, hogy magasabb lesz, mint az uniós átlag.

Fidesz: A védelem és a védekezés költségvetése a 2024-es

Kósa Lajos (Fidesz) a védelem és a védekezés költségvetésének nevezte a javaslatot. Hangsúlyozta: Magyarország védelmének három pillére a saját védelmi képességre, a védelmi szövetség, melynek tagja és a külpolitika, mellyel az ország tudatosan kimarad a háborúhoz vezető konfliktusokból.

Emlékeztetett: a NATO erősen ajánlott mutatószáma, hogy minden tagország GDP-arányosan 2 százalékot költsön a védelmére. Amikor beléptünk a NATO-ba, ez az összeg nem érte el az 1 százalékot, 2010-ben pedig 1 százálék volt.

Kósa Lajos szerint történelmi pillanat, hogy elérjük – az Orbán Viktor által 2017-ben vállalt – két százalékos célt. DK: az orbáni infláció költségvetése a 2024-es Varju László (DK) megítélése szerint a 2024-es költségvetési törvényjavaslat az orbáni infláció költségvetése.

Az alapprobléma, hogy a kormány életre keltette az inflációszörnyet, és ezért 10 millió embernek kell  hatalmas árat fizetnie.

Az inflációcsökkentéssel szemben a kormány másik szempontja a növekedés erősítése. A beruházások és a növekedés hajszolása, a túlfűtöttség a nemzetközi környezettel együtt hiperinflációt okozott Magyarországon.

A kormány nem tudja ezt a dilemmát feloldani, ezért egyszerre nyomják a féket és a gázt.

KDNP: A költségvetés továbbra is megőrzi a rezsivédelmi alapot

Hollik István (KDNP) a korábban elhangzottakra reagálva azt mondta, jelenleg a családok és a társaságok adóterhelése is sokkal kisebb, mint a baloldali kormányok idején.

A képviselő úgy fogalmazott, hogy a koronavírus járványra adott helytelen válaszok, a háborúpárti európai álláspont, majd az elhibázott szankciók térde kényszerítik az európai gazdaságot. A 3. világháborúval fenyegető helyzettel állunk szemben, minden lépésnek jelentősége van, nem véletlen, hogy a kormány a védelem költségvetését alkotta meg és nyújtotta be a parlamentnek – tette hozzá.

Az indítványban testet öltő politika világos célokat határoz meg – szögezte le. Hollik István azt mondta, egyrészt, hogy a ki akarnak maradni a háborúból és békepárti álláspontot képviselnek, másrészt pedig meg akarják védeni azokat az eredményeket, amelyekért az emberekkel közösen küzdöttek.

A 2024-es költségvetés továbbra is megőrzi a rezsivédelmi alapot – emelte ki. Hozzátette, mindent megtesznek azért, hogy a honvédséget modernizálják.

Jobbik: 40 ledolgozott év után a férfiaknak is járjon a nyugdíj!

Ander Balázs (Jobbik) azt javasolta, hogy negyven ledolgozott év után a férfiak is vonulhassanak nyugdíjba. Hozzátette, a magyar férfiak 38 százaléka meg sem éli, hogy nyugdíjba tudjon vonulni.

A képviselő felszólalásában nem értett egyet azzal a korábbi állítással, hogy nem csak nominál-, de reálértéken is nőnek az oktatási kiadások. Példaként említette, hogy a Klebelsberg Központ személyi jellegű juttatásaira az idei büdzsé 540, a jövő évi javaslat pedig 604 milliárd forintot szán. A 12 százalékos növekmény nem fedezi az inflációt – jelentette ki.

Államtitkár: Nincsen pénzkivonás

Banai Péter Benő reagálásában kiemelte: folyamatosan hallani azt a tényszerűen nem igaz állítást, hogy a kormányzat az egészségügyből és az oktatásból pénzt von ki. Hozzátette: utóbbi ágazatban a béremelés nem a Klebelsberg Központ forrásai, hanem a céltartalékok között szerepel.

Fidesz: Meg kell védeni az elért eredményeket

Vinnai Győző (Fidesz) a családtámogatások fenntartásának és a nyugdíjak megvédésének fontosságát hangsúlyozva a költségvetés védelmi jellegét emelte ki, hangsúlyozva, hogy a 2024-es büdzsé figyelembe veszi az elért eredményeket és számol a veszélyekkel.

Rámutatott: az ország versenyképeségét javítja a megfelelő szakképzés, majd arról beszélt, az idei 2800-ról 3400 milliárd forintra bővül az oktatásra fordított összeg, a növekedés lényegesen meghaladja az infláció mértékét.

DK: A nyugdíjasok a 2024-es költségvetés kárvallottjai

Gy. Németh Erzsébet (DK) – bírálva a költségvetés korai, szerinte szemfényvesztő elfogadását – azt hangsúlyozta: a nyugdíjasok látják majd ennek a lépésnek a kárát, megint ők lesznek a vesztesei a jövő évnek az infláció alultervezettsége miatt.

A szakértők véleménye szerint is irreális a fő számok teljesülése – jelentette ki, azt hangsúlyozva, senki nem hiszi el, hogy jövőre csak hat százalékos lesz a pénzromlás mértéke. Szavai szerint a Fidesz-kormány érzéketlenségét mutatja, hogy 12 éve nem nyúltak érdemben az igazságtalan, rugalmatlan és hosszabb távon fenntarthatatlan nyugdíjrendszerhez, így a juttatások rendre elmaradnak a bérekhez képest.

Képviselői felszólalások

Witzmann Mihály (Fidesz) felidézte: kilencedik éve, hogy a kormány a tavaszi ülésszakban nyújtja be a költségvetést ezzel is erősítve a tervezhetőséget és a kiszámíthatóságot. Jelezte, a törvényjavaslat 220 milliárd forintos tartalékkal számol, ez garantálja a költségvetés biztonságát.

Hangsúlyozta, a 2024-es költségvetésben a két legfontosabb terület a honvédelem és rezsivédelem. A költségvetés – megőrizve a rezsivédelmet – Európa legalacsonyabb rezsiszintjét biztosítja, emellett megerősödik a honvédelmi alap, az összes honvédelmi kiadás pedig meghaladja a GDP 2 százalékát.

Saját választókerületéről, a Balaton térségéről szólva kiemelte, egyetlen kormány sem költött annyit a Balatonra mint a jelenlegi.

Tilki Attila (Fidesz) szerint a költségvetésről nem érdemi vita folyik, a parlamenthez nem illő stílusban. Kifogásolta, hogy az ellenzéki pártok szerint minden rossz, ami a költségvetési javaslatban van.

A 2024-es költségvetés fontos elemének nevezte a Bethlen Gábor Alapra elkülönített 67 milliárd forintot. Az alap programjai segítik, hogy testvértelepülések jöjjenek létre a Kárpát-medencében és baráti, valamint gazdasági kapcsolatok alakuljanak ki magyar és magyar között – tette hozzá.

Simon Róbert Balázs (Fidesz) célkitűzésnek nevezte, hogy Magyarország sportnemzet és egyben sportoló nemzet is legyen. A felszólaló emlékeztetett, hogy 2024-ben Párizsban rendezik az olimpiai és paralimpiai játékokat.

A kormány és a költségvetés kiemelt figyelmet fordít a rendszeresen sportolók számának növelésére – hangsúlyozta a képviselő. A sport társadalmi bázisának szélesítése mellett hangsúlyt kapnak a versenysport eredményeinek javítását célzó intézkedések – tette hozzá.

Nagy Csaba (Fidesz) azt mondta, a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az Igazságügyi Minisztérium a megfelelő jogi háttér megteremtésével, egyszerűsítésével és átláthatóbbá tételével, valamint az adminisztrációs terhek csökkentésével tudjon hozzájárulni Magyarország fejlődéséhez. Hozzátette, a minisztérium kiemelt figyelmet fordít az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom növelésére.

A politikus kiemelte, hogy az áldozatsegítés a gondoskodáspolitika része. Az első budapesti áldozatsegítő központ 2017-ben nyitotta meg kapuit, jelenleg 14 áldozatsegítő központ és négy áldozatsegítő pont működik az országban, 2024-ben pedig további négy központot nyitnak meg – közölte.

Riz Gábor (Fidesz) kijelentette, hogy a 2020-as koronavírus-járvány széttörte a világgazdaság ellátási láncait. Az orosz-ukrán háború és a hibás brüsszeli szankciók masszív energetikai ellátási zavarokat idéztek elő – fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy a világ és Magyarország energiapolitikája is átalakult, egy erőteljes zöldítési folyamaton megy át. A zöldenergiák rendszerbe állítása mellett azonban fontos kérdés, hogy olyan alapvető energiaforrások, mint a paksi erőmű, a Mátrai erőmű és a gázerőművek hogyan állnak rendelkezésre – szögezte le.

Molnár Ágnes (Fidesz) azt emelte ki: az egészségügyben sem csak megvédi az eddigi eredményeket a 2024-es költségvetés, hanem jelentős pluszforrásokat is rendel erre a területre, hiszen a 3225 milliárdos főösszeg több mint 400 milliárddal haladja meg az ideit, 2027 milliárddal a baloldali kormányok legutóbbi évének adatát.

Kiemelte: a többlet legnagyobb részét a béremelések fedezete jelenti, hiszen a szakorvosok legalább ötszörösét kapják alapbérként a 2010-es összegnek, ahogyan nőttek a szakdolgozói fizetések is, ráadásul további emelésekről döntött a kormány. A béremelés folytatódik – emelte ki a képviselő, hangsúlyozva, hogy 2010 óta az egészségügyben zajlott le a legnagyobb mérvű béremelés.

Dukai Miklós, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára – megemlékezve a magyar védőnők napjáról is – e szolgálat fontosságát emelte ki, megemlítve, hogy a kormányzat a prioritások között kezeli az egészségügy területét.

Sztojka Attila (Fidesz) szerint a jövő évi költségvetésnek a védelem és az eddigi eredmények megtartása a fő célja. Az elért eredményekről szólva kiemelte, hogy a nemzeti kormány 13 éve alatt egymillió új munkahelyet teremtett. Ez 10 év alatt 27 százalékos növekedést jelent, ezen belül a roma emberek foglalkoztatási aránya 27 százalékról 46 százalékra növekedett. Kiemelten növekedett továbbá a megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő emberek foglalkoztatása. Vagyis a legnehezebb helyzetben lévők tudtak a leginkább bekapcsolódni a foglalkoztatásba.

Kiemelte továbbá a költségvetésnek a szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatásokra fordított forrásait, amely tükrözi a kormány prioritásait.

Az elmúlt évtized nevezhető a felzárkózás évtizedének is – mondta, kiemelve a biztos kezdet gyerekházakat és a roma szakkollégiumi hálózatot.

F. Kovács Sándor (Fidesz) óvatos de optimista költségvetésnek nevezte a 2024-est. A kormány bízik abban, hogy csökkennek az energiaárak és az infláció és beérnek a kormány erőfeszítéseinek eredményei – mondta.

Kiemelte, hogy a költségvetés biztosítani fogja a nyugdíjak reálértékének megtartását és a 13. havi nyugdíjat is. A kormány ügyel rá, hogy megmaradjanak családtámogatások, megvédi a munkahelyeket, emellett jut majd a rezsivédelemre és a szocialista kormányok idején elhanyagolt honvédelemre is – sorolta a képviselő.

Ugyancsak fontosnak nevezte, hogy a költségvetés a vidék fejlődésére is biztosít forrásokat.

Pócs János (Fidesz) azt mondta, hogy 2010-ben az ország a csőd szélén állt, ezzel szemben a kormány adókat csökkent, több mint egymillió munkahelyet teremtett és a világon is egyedülálló családtámogatási rendszert vezetett be. Hangsúlyozta, ma is garantálják a családoknak az átlag havi 181 ezer forint rezsitámogatást. Arra is kitért, hogy a kormány korábban minden önkormányzat adósságát átvállalta.

A stabil költségvetéseknek hála az ország minden válsághelyzetből jobban jött ki, mint ahogy belekerült, a mostani javaslat is erre ad garanciát – fogalmazott.

Herczeg Tamás (Fidesz) arról beszélt, hogy a költségvetés tárgyalásakor a nemzet jövőjét elemzik. Leszögezte, a határon túli magyar családok és közösségek, ahogy a járványhelyzetben, úgy a háborús szankciók közepette is számíthatnak a kormányra.

Felhívta a figyelmet arra, hogy továbbra is biztosítják a külhoni, egyházi fenntartású létesítmények felújítási költségeit. Rendkívüli eredménynek nevezte, hogy a kormány nagyságrendileg tudja emelni a külhoni magyar családokat segítő oktatási, nevelési és hallgatói támogatásokat.

Herczeg Zsolt (Fidesz) arról beszélt, hogy a minimálbér és a kötelező bérminimum növekedése 2023-ban jelentős változást okozott az önkormányzatok világában is, a bérnövekedés fedezetét a 2024-es büdzséről szóló javaslat tartalmazza.

Az önkormányzatok eddig is kaphattak és ezután is kaphatnak kompenzációt a rezsivédelmi alapból – emelte ki.

Ezt követően Oláh Lajos levezető elnök a vitát elnapolta.

Napirend után

Dócs Dávid (Mi Hazánk) felszólalásában az elmúlt napok villámárvizeinek pusztításairól beszélt, egy átgondolt vízgazdálkodási stratégiát kérve számon kormányon.

A költségvetési törvényjavaslat általános vitája szerda reggel 8 órától folytatódik 15 órás időkeretben.