Aktuális

Ötre emelkedett a ralibaleset halálos áldozatainak száma

Aludni is alig tudtak a csillebérci tesztek során a magyar űrhajósjelöltek

| Szerző: hirado.hu
Holdkőzetvizsgálatok és orvosbiológiai kísérletek elvégzésére is készül az űrben a magyar HUNOR (Hungarian to Orbit) csapatának négy tagja. Igaz, minderre csak egyiküknek lesz lehetősége, de mindannyian felkészülnek a következő időszakban a feladatra, melyben fontos szerep vár az űrhajósjelöltekre. A Kossuth Rádió Irány az űr! című műsorának első részében a négy jelölt a mögöttük álló kiválasztási folyamatról, személyes motivációjukról beszélt, és a hallgatók azt is megtudhatták, mivel telnek kiképzésük napjai.

A teljes beszélgetést itt hallgathatják vissza

.

Munkahelyre menet a rádióban, egy családtag információjából vagy egy közösségi médiacsoportban találkoztak először a Magyar űrhajós program felhívásával az űrhajósjelöltek. Úgy döntöttek, megpróbálják, és egy hosszú kiválasztási procedúra után 240 jelentkezőből végül négyen maradtak. Közülük egyvalaki a kiképzés után az Európai Űrügynökség által is akkreditált űrhajósként csatlakozhat ahhoz a legénységhez, amely a SpaceX Dragon űrhajó fedélzetén jut fel a Nemzetközi Űrállomásra, és ott

Magyarország második kutatóűrhajósaként végezhet tudományos munkát.

Kapcsolódó tartalom

A csapat tagjai – Szakály András repülőgép-tervezőmérnök, Schlégl Ádám klinikai ortopédsebész, Cserényi Gyula erősáramú villamosmérnök és Kapu Tibor űripari fejlesztőmérnök – a Kossuth Rádió műsorában a kiválasztás részleteit is felidézték. A többkörös folyamat egyik szakaszában kognitív képességeket felmérő teszteket kellett elvégezniük. Stresszhelyzetben vizsgálták, miként reagálnak – emlékezett vissza Kapu Tibor. A kéthetes csillebérci, tudományos munkaszínvonalat vizsgáló tesztről Szakály András osztotta meg élményeit. A komplex feladatok során elvégzett kísérleteket dokumentálniuk kellett, ugyanakkor a másnapi felkészülést is végre kellett hajtaniuk. Az utolsó napon még aludni sem volt ideje, de szellemileg és fizikailag is bírni kellett a megterhelést.

Az űrhajósjelöltek személyes motivációjukba is beavatták a hallgatókat.

„Legutóbb 43 éve járt magyar az űrben, Farkas Bertalan. Szeretnénk, ha nem telne el a következőig újabb negyven utánunk. Ehhez azonban szükség van utánpótlása. Az hajt, hogy inspiráljam a jövő generációját, hogy merjenek nagyot álmodni, és hozzák ki magukból a legtöbbet”

– fogalmazott a műsorban a fejlesztőmérnök. Társa, Cserényi Gyula azt emelte ki, hogy az űrkutatásból a mindennapi életben is profitálnak az emberek, amelyhez most nekik is lehetőségük lesz hozzájárulni.

Kapcsolódó tartalom

A magyar csapat egyetlen orvosát, Schlégl Ádám klinikai ortopédsebészt, szakmájából kifolyólag az űrben végzendő orvosi, biológiai tesztek ragadták meg.

„Más bolygók eléréséről nem beszélhetünk addig, amíg az űrorvoslás nem ér el egy megfelelő szintet, amíg nem tudjuk, milyen hatást gyakorol az emberi szervezetre a hosszú távú űrutazás. A projekt során ez irányú tudományos kutatás elvégzésére is lehetőségünk nyílik.” Ennek részleteiről további érdekességekkel is szolgált a műsorban, amikor űrben végzendő kutatásaikról volt szó. Folyamatosan mérnek élettani paramétereket, az adatokon keresztül pedig megérthetik az emberi alkalmazkodó mechanizmusok működését. Gyógyszerhatóanyag-kutatásokat is végeznek, vizsgálva, hogyan reagálnak a különböző medicinák a kozmikus sugárzásra.

„Ha tényleg hosszú távú űrutazásban gondolkodunk, tudnunk kell, hogy az űrhajósokkal küldött gyógyszerek hatóanyag-mennyisége csökken-e, lejár-e hamarabb a szavatosságuk a mélyűri sugárzástól, vagy nem, és biztonságosan alkalmazhatók-e odafent is”

– részletezte Schlégl Ádám. A műsorban az űrhajójelöltek azt is elmondták, milyen célt szolgálnak a holdkőzetvizsgálatok, és megerősítették: magukkal viszik a Pille névre keresztelt kozmikus sugárzás mérésére alkalmas továbbfejlesztett műszert is.

Kapcsolódó tartalom

Bár csak egyiküknek lesz lehetősége kísérletezni az űrben, de addig mindannyiukra komoly felkészülés vár. Jelenleg sok edzésük van: futás, erősítés, úszás. Felkészítik őket arra is, hogy elviseljék a kilövéskor rájuk nehezedő terhelést. A kiképzés részeként visszaülnek az iskolapadba is: a pszichológiai tréningek mellett pilótaképzésben is részt vesznek. Bár a küldetésben nem lesz repülési feladatuk, vészhelyzet esetén előfordulhat, hogy ezen a területen is be kell avatkozniuk. A kísérleteket is tökéletesen begyakorolják, hogy az űrben mindent a lehető legprecízebben tudjanak elvégezni.

Az exkluzív beszélgetés újrahallgatható a hirado.hu-n, a Kossuth Rádió Facebook-oldalán és a Médiaklikken is. 

Az elkövetkezendő két évben további kulisszatitkokat, érdekes információkat tudhatnak meg a programról, a vasárnapi beszélgetés ugyanis csak a kezdete volt egy  hosszú távú együttműködésnek a HUNOR – Magyar űrhajós program és a Kossuth Rádió, valamint a közmédia csatornái között. A rádió a továbbiakban is nyomon követi a felkészülés időszakát a kilövés pillanatáig. Irány az űr! címmel a Kossuth rendszeresen jelentkezik beszélgetésekkel, valamint más, tudományos és közéleti műsoraiban is kiemelten foglalkozik a témával egészen a startig.

Irány az űr! Magyarok a jövő űrkutatásában. Új sorozat a Kossuth Rádióban.

Kiemelt kép forrása: MTI/Illyés Tibor

Ajánljuk még