Erőteljesen dolgozunk a távol-keleti, illetve pontosabban ázsiai kapcsolatok irányában történő nyitáson, azonban ezeknek a felépítése és megvalósítása évek kérdése – fogalmazott Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora a hirado.hu-nak Brüsszelben. A műszaki egyetem vezetője hangsúlyozta, hogy az idő kulcsfontosságú tényező a rohamos gyorsasággal változó technológiai szektorban, amely egyben azt is jelenti, hogy az Európai Bizottság döntése versenyhátrányt okoz az érintett magyar felsőoktatási intézményeknek. A rektor azonban hozzátette: reménykednek az Európai Bizottság belátásában.
Kovács Levente azt is hangsúlyozta, hogy
elvetemült az az ötlet, hogy ilyen jellegű és precedens értékű határozatok szülessenek, mert akkor holnapután teljesen véletlenül más európai egyetemet, egészen más okoknál fogva szintén meg lehet bélyegezni.
Kapcsolódó tartalom
A rektort arról is kérdeztük, hogy formálódik-e olyan összefogás az európai felsőoktatási intézmények között, amelynek célja megakadályozni, hogy az Európai Bizottság döntése más országok egyetemeivel kapcsolatban is megismétlődjön? Erre válaszolva Kovács Levente elmondta, hogy az Óbudai Egyetem tagja az Európai Egyetemek Szövetségének, az úgynevezett EU-nak, amely több mint 800 európai felsőoktatási intézményt képvisel, és hét magyar modellváltó intézmény is a tagja. Mint fogalmazott, egyetemük az EU-s döntés megjelenése után azonnal jelzett a partnerintézményeknek, valamint a szövetség elnökének is, de nem a várt választ kapták.
Azt kezdték vizsgálni, hogy milyen jellegű aggályok merülhettek fel a modellváltással kapcsolatban, holott az egyetem autonómiájába nem szólhatnának bele, ahogyan mi sem szólunk bele más egyetemek működésébe. Ez a legnagyobb problémája a rendszernek.
Kapcsolódó tartalom
Jelentős károk
A megjelent egyetemi vezetők és a jelen lévő kutatási vezető egyöntetűen arról számolt be, hogy a kizárás a Horizont programból több millió eurós kárt okozott már eddig is az intézményeiknek, valamint azóta közel kétszáz pályázati lehetőségről maradtak le az érintett intézmények. Merkely Béla azt is hangsúlyozta, hogy a SOTE hallgatóinak kizárása az európai diákok csereprogramjából egyet jelent a magyarországi orvosi és egészségtudományi képzési intézmények kizárásával.
A rektor arra is rámutatott, hogy a SOTE fontos kutatási partnerei és támogatói sorra kapják azokat a leveleket, amelyek a magyar egyetemekkel való együttműködés veszélyeire hívják fel a figyelmet. Eközben sem az Európai Bizottságtól, sem az Európai Unió Tanácsától nem érkezett kifogás az egyetem működésével kapcsolatban.
Merkely Béla emlékeztetett, hogy a modellváltó egyetemeket érintő döntés nem tartalmazott indoklást, amely érthetővé tenné a szankciót. Mint mondta, a mai napig nem mondták meg, hogy hol, mikor és mivel veszélyeztették az EU jogállamisági elveit vagy a pénzeit. Ráadásul a bizottság nem látogatta meg az érintett intézményeket, nem tekintették meg a működési szabályzatukat, nem kezdeményeztek párbeszédet.
A kettős mérce
Az eseményen jelen volt az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottságának (CULT) több tagja is, akik között látványos volt a véleménykülönbség. A magyar egyetemek álláspontját hallva a CULT cseh alelnöke, Michaela Sojdrová (EPP) többször is megismételte, hogy a modellváltó egyetemek megsértették a jogállamiságot. Ezt bővebben kifejtve az alapítványi egyetemek kuratóriumában megjelenő politikai szereplőkre utalt, akik az Európai Bizottság álláspontja szerint visszaélhetnek az európai uniós forrásokkal.
Kapcsolódó tartalom
A cseh képviselő észrevételeit ellenpontozva Merkely professzor arra hívta fel a politikus figyelmét, hogy a SOTE kuratóriumában elsimert professzorok ülnek, az elnöki tisztséget pedig egy európai szinten is elismert gyógyszergyártó vállalat igazgatója tölti be. Mint mondta, ők döntenek az egyetem éves költségvetésének elfogadásáról, azonban arról, hogy milyen projekt és mennyiből valósuljon meg, az egyetem szenátusa határoz.
A politikai szereplők egyetemi kuratóriumi tagságáról szólva az Óbudai Egyetem rektora arra emlékeztetett, hogy egyetlen személy vonatkozásában lehetett kifogás, amit azonban idén február 15-ig megoldottak. Azóta várják a bizottság válaszát a továbbiakról, de négy hónap alatt sem kaptak visszajelzést.
Bár az egyetemi vezetők hangsúlyozták, hogy hivatalos dokumentumokkal is szívesen alátámasztják az állításaikat, Michaela Sojdrová csak a jogállamiság megsértését és az uniós források védelmét ismételte. Meg kell jegyezni azonban, hogy a cseh európai parlamenti képviselő igazgatósági tag a zlíni Tomas Bata University-n, valamint a Czech Technical University in Prague-n.
A magyar hallgatók kizárása megosztó
Bár a cseh képviselővel azonos pártcsaládból, az Európai Néppártból (EPP) érkezett a CULT másik két tagja is, ők határozottan eltérő véleményen voltak. A szlovén Milan Zver (EPP), aki a kulturális bizottságban az Erasmus+ program vizsgálatáért felel, hangsúlyozta, hogy ellenzi a magyar hallgatók kizárását a programból. Mint fogalmazott: a magyar fiatalság sokkal értékesebbek annál, minthogy politikai csatározások áldozatává váljon.
Ugyanezen álláspontot hangsúlyozta a román Luliu Winkler (EPP), aki szintén kifogásolta a hallgatók érintettségét. A brüsszeli politikai játszmákról szólva pedig arra is emlékeztetett, hogy Románia és Bulgária több mint egy évtizede esett a brüsszeli döntéshozás csapdájába, mivel azóta sem engedték számukra a schengeni térséghez való csatlakozást.
Kiemelt kép: Az Európai Parlament jelképe a testület brüsszeli épületén (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)