Aktuális

Földrengés rázta meg Montenegrót

Június 20-án vesznek végső búcsút Máthé Erzsi színművésztől

Június 20-án 11 órától, a Fiumei úti sírkertben vesznek végső búcsút Máthé Erzsi színművésztől – közölte szerdán Facebook-oldalán a budapesti Katona József Színház.

A Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, valamint Budapest díszpolgára címmel kitüntetett színművész, a Katona József Színház alapító tagja május 8-án, néhány nappal 96. születésnapja előtt hunyt el.

Máthé Erzsit a Kulturális és Innovációs Minisztérium saját halottjának tekinti.

Kapcsolódó tartalom

Máthé Erzsi Mertz Erzsébet néven Budafokon született 1927. május 16-án. A kereskedelmi iskola után titkárnőnek készült. 1945-ben a május 1-jei műsorban a Sasfiók egyik monológját adta elő, ezután főnöke rábeszélte, hogy próbálkozzon meg a színészettel.

A Színművészeti Főiskolára nem vették fel, így az Országos Színészegyesület Színiiskolájának hallgatója lett, mestere volt többek között Rátkai Márton, Ascher Oszkár, Lázár Mária, Várkonyi Zoltán és Gobbi Hilda.

Kapcsolódó tartalom

Friss diplomásként 1948-ban a Vígszínházhoz szerződött, akkoriban változtatta nevét Máthé Erzsire. A színházak államosítása után Pécsre ment, 1952-től a Nemzeti Színház tagja volt, majd 1983-ban alapító tagként szerződött a budapesti Katona József Színházhoz.

Rendkívül sokoldalú művész volt, alkati adottságai miatt pályája kezdetétől fogva sok olyan, klasszikus hősnő és kemény, olykor kegyetlen nőalak megformálását bízták rá, mint Klütaimnésztra (Aiszkhülosz: Oreszteia), Margit királyné (Shakespeare: III. Richárd), Xiména (Corneille: Cid), Gertrudis (Katona: Bánk bán), Rhédey Eszter (Móricz: Úri muri) vagy Goneril (Shakespeare: Lear király).

Kapcsolódó tartalom

A Katona József Színházban eltöltött csaknem harminc év sokféle szerep eljátszására adott számára lehetőséget, volt Philaminte (Moliere: Tudós nők), Volumnia (Shakespeare: Coriolanus), Klumpetné (Parti Nagy Lajos: Mauzóleum), Brigitta asszony (Heinrich von Kleist: Az eltört korsó), Maria Josefa (Lorca: Bernarda Alba háza), az öregasszony (Spiró: Koccanás) és Madame Gatteau (Goldoni: A karnevál utolsó éjszakája).

Kiváló humorérzéke, karikírozó képessége vígjátékokban is kitűnően érvényesült; a televízióban Tábori Nórával együtt évekig ők voltak a Szeszélyes évszakok Juliska-Mariska párosa.

Máthé Erzsi több filmben és számos tévéjátékban szerepelt: Gázolás, Külvárosi legenda, Ház a sziklák alatt, Égrenyíló ablak, A hamis Izabella, Nem élhetek muzsikaszó nélkül, A szeleburdi család, Mielőtt befejezi röptét a denevér. Ő játszotta Marjáknét, a házvezetőnőt a Fekete város című Mikszáth-regény nagy sikerű televíziós változatában.

Kapcsolódó tartalom

Máthé Erzsi minden elismerést megkapott, amit ezen a pályán csak kapni lehet. Kétszeres Jászai Mari-díjas (1956, 1971), érdemes művész (1976), kiváló művész (1981), Kossuth-díjas (1985), a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja (1998) volt. 1997-ben átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2000 óta a nemzet színésze volt. 2004-ben a legjobb női mellékszereplőnek járó Vastaps díjat, 2007-ben a Magyar Filmszemle életműdíját vehette át. 2012-ben Hazám-díjjal, 2013-ban Kállai Ferenc-életműdíjjal tüntették ki.

Kiemelt képünk: Kilencvenöt éves korában elhunyt Máthé Erzsi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze. A felvétel 2014. szeptember 10-én készült az MTVA Kunigunda útjai stúdiójában. (Fotó: MTI/MTVA/Zih Zsolt)

Ajánljuk még