Baleset

Lezuhant egy hídról az autóbusz, negyvenöten meghaltak

Az országhatár sem választhatja el a külhoni és az anyaországi magyarokat

Ma van a nemzeti összetartozás napja. 1920-ban ezen a napon írták alá az első világháborút lezáró trianoni békeszerződést, amelynek következtében Magyarország elvesztette területének kétharmadát. Az Országgyűlés 13 évvel ezelőtt döntött arról, hogy június 4-e a nemzeti összetartozás napja legyen. Ma országszerte és az egész Kárpát-medencében megemlékezéseket tartanak.

Az országhatár sem választhatja el a külhoni és az anyaországi magyarokat. Ezt jelképezve szálltak buszra szatmárnémeti fiatalok és utaztak Nyíregyházára, hogy ott ünnepeljék a nemzeti összetartozás napját.

Kapcsolódó tartalom

„Egyáltalán nem elméleti ez a kapcsolat, hanem igyekszünk, hogy meg is éljék az ő magyarságukat” – mondta Hadházi Éva pedagógus, a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum tanára.

Kárpát-medence 93 középiskolájának mintegy 5000 diákja utazott legalább egy határ átlépésével egy másik iskolához, hogy a nemzeti összetartozás napját közösen töltsék. A programot idén is a Rákóczi Szövetség szervezte.

„Az a célja a mai rendezvénynek, hogy a tizenéves fiatalok megérezzék és megtapasztalják azt, hogy a nemzet az összetartozik itt a Kárpát-medencében. És az, hogy 103 évvel a tiranoni döntés után itt vannak ezek a fiatalok a Kárpát-medence minden részéből azt gondolom, hogy egy nagyon szigorú ténye annak, hogy mi magyarok megmaradtunk” – mondta Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke.

Békés vármegyében trianoni maratont szerveztek. A futók egy 1920 méteres távra is nevezhetnek. Olyan településeket érintenek, amelyeket eredtileg el akartak csatolni, de hosszas tárgyalások után végül mégis Magyarország részei maradhattak.

Kapcsolódó tartalom

„Amikor erről beszélünk, amikor erről megemlékezünk egy nagy felkiáltó jelet teszünk, hogy vigyázzunk a magyarságunkra, vigyázzunk az összetartozásunkra” – mondta Szűcsné Gergely Györgyi, Lőkösháza polgármestere.

1920-ban ezen a napon írták alá az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot, amelynek következtében Magyarország elvesztette területének kétharmadát, népességének pedig több mint felét. Családok szakadtak szét, 3,2 millió magyar került az új határokon kívülre.

„Trianonnak a feldolgozása egy össznemzeti üggyé kell válnia és, hogy ha ezt meg tudjuk tenni, hogy összenemzeti üggyé váljon az erről szóló megemlékezés, tudjanak róla főleg a fiatalok, akkor már hozzájárultunk annak a sikeréhez, hogy a helyi közösségek, határon innen, külhonban megmaradhassanak” – mondta Ligeti Dávid, a VERITAS Történeti Kutatóintézet és Levéltár tudományos főmunkatársa.

A trianoni békediktátum napjáról soha nem feledkezhetünk meg, hiszen a magyar nép történetét derékba törte

– erről a nemzetpolitikai államtitkár beszélt az M1-en. Potápi Árpád János hangsúlyozta: Magyarországot fizikailag akarták ellehetetleníteni, abban bíztak a győztes hatalmak, hogy néhány éven belül meg fog szűnni az ország. De ez nem sikerült és nem is lesz így a 21. században sem.

„Egy sor olyan programot, intézkedést indítottunk, fejlesztést az elmúlt időszakban, ami mind ahhoz járult hozzá ,hogy ma már egységes Kárpát-medencéről tudunk beszélni, ha oktatásról, kultúráról, akár médiáról, sportról,egyházakról van szó, és mi magyarok erre mind büszkék lehetünk,hogy az a nemzetáruló politikával, ami előtte jellemezte ez az országot, végképp szakítottunk” – mondta Potápi Árpád János államtitkár.

Az Országgyűlés 13 évvel ezelőtt nyilvánította június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává. A döntésnek az volt a célja, hogy ezen a napon a magyarok ne csak Trianonra és a békeszerződésre emlékezzenek, hanem megélhessék a nemzeti összetartozás élményét is.

Kapcsolódó tartalom

Ajánljuk még