Időjárás

Érkezik a hidegfront és a fagy – térképen mutatjuk a hétvégi időjárást

Államtitkár: Büszkén kijelenthetem, több mint egy évszázaddal Trianon után él a magyar nemzet a Kárpát-medencében

Több mint egy évszázaddal a trianoni békediktátum után él a magyar nemzet a Kárpát-medencében – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára vasárnap a nemzeti összetartozás napja alkalmából rendezett megemlékezésen az ausztriai Németóváron.

Szilágyi Péter a Szent István-szobornál tartott megemlékezésen elmondta: 1920. június 4-én, a trianoni béke aláírásának napján az ország gyászolta „többek között területe és vasúthálózata kétharmadának, erdei 90 százalékának elvesztését. De legfőképp azt a több mint hárommillió magyart, akik az ország határain kívül rekedtek”.

„És bár a történelem az évszázadok során sokszor bánt kegyetlenül a magyarokkal, de „bíztunk nemzetünk erejében és szívósságában” – mondta.

„Ez tartott meg bennünket ezeréves múltunk során, és ez fog megtartani a jövőben is” – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy június negyedike a magyarság szívében ma már

nemcsak a gyász és a veszteség napja, mert az emlékekből erőt merítve nemzeti összetartozásunk napjává emeltük a trianoni békediktátum aláírásának napját.

Kapcsolódó tartalom

Június negyedike így ma arra emlékeztet, hogy összetartozunk, éljünk a világ bármely pontján, hiszen mindannyian a magyar nemzet tagjai vagyunk.

Szilágyi Péter emlékeztetett, hogy az elmúlt 13 év egyik legnagyobb eredménye, hogy a nemzeti összetartozást sikerült megerősíteni.

Részletezte, hogy egyebek mellett újraindult a Magyar Állandó Értekezlet és megalakult a Magyar Diaszpóra Tanács, amely a világ magyarságának mintegy száz szervezetét tömöríti.

A helyettes államtitkár beszédében megemlékezett Smuk Andrásról is, a bécsi Europa Club korábbi elnökéről, aki csaknem fél évszázadon át dolgozott az ausztriai magyar közösségért.

Szilágyi Péter hangsúlyozta: a diaszpóra magyarsága megmutatta, hogy

határok által elválasztva is képesek tovább örökíteni anyanyelvünket és kulturális értékeinket, hogy a magyarság nem földrajzi helyzet kérdése.

„A bécsi magyar közösség pedig ennek bizonyítéka, mert évtizedek óta őrzik és ápolják történelmi és kulturális emlékeinket. Felismerték, hogy „amíg szívünkben hordozzuk magyarságunkat, és nem hagyjuk elveszni őseink ránk hagyott örökségét, addig van jövője a nemzetnek” – mondta.

Kapcsolódó tartalom

Kiemelt kép: Szilágyi Péter.

Ajánljuk még