A miniszter felidézte: idén három, kétszáz évvel ezelőtti eseményt ünnepel az ország: 1823-ban véglegesítette Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát, született Petőfi Sándor és Madách Imre.
Ez a magyar kultúra gyökérzete, ami olyan sűrűn szövött, hogy amikor összetartozásról beszélünk, akkor az nem vágyálom, nem múltba révedés, hanem ennek „a szövetnek az ápolása” – mondta a miniszter, aki szerint ezért fontos, amit a Duna Médiaszolgáltató Torockón és minden nap 24 órában végez.
„Meg kell őriznünk ezt a kultúrát, ez a közös kincsünk” – fogalmazott.
Csák János úgy folytatta: meg kell őriznünk az anyanyelvünket, nem csak a beszélt anyanyelvet, hanem a táncos, énekelt anyanyelvet is. Azt a páratlan magyar kulturális kincset, ami a kezünkben van – tette hozzá. A kultúra adja az identitásunkat, kultúra nélkül olyanok vagyunk, mint a porszemek, elfúj bennünket a szél – hangsúlyozta.
Ha ápoljuk a kultúránkat, megőrizzük az identitásunkat, akkor leszünk cselekvőképesek – mutatott rá. Kifejtette: gazdaságilag erős, kulturálisan magabiztos családokra van szükség a Kárpát-medencében. Mi magyarok vagyunk, nem várhatunk a csodára, nekünk magunknak kell megtennünk a magunkét – fogalmazott.
Csák János kultúránk másik lábaként a magyar sors tanulságait jelölte meg. Ezeregyszáz éve mindig a határvidéken élt a magyarság, és megvolt az a gyökérzete, hogy akármilyen seregek jöttek, továbbmentek vagy kimentek, de a magyarság itt maradt – mondta. Ez az identitásunk alapja, ebből nem engedhetünk, sem a zsidó-keresztény hagyományokból, sem abból, hogy az őseinktől tanuljunk – közölte.
Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében arról beszélt, hogy a nemzeti összetartozás napjához közeledve immár kilencedik alkalommal rendezik meg Torockón a magyar közmédia szervezésében a Duna-napot és tárják szélesre a Duna Ház kapuját.
Rámutatott:
idén a 200 éve született Petőfi Sándor áll a Duna-nap középpontjában, az ő szellemét idézik meg a kiállítások, a koncertek, az irodalmi beszélgetések.
A közmédia legfontosabb feladatai közé tartozik őrizni a külhoni magyarság szellemi örökségét, bemutatni történelmi, kulturális értékeit és megismertetni azt a Kárpát-medencében és a világ más szegleteiben élő nemzettársainkkal – hangsúlyozta a vezérigazgató, aki rámutatott: kötelességük a magyar kultúra, a nemzeti identitás és az anyanyelv megőrzésének segítése, az anyaországgal való kapcsolattartás biztosítása, a nemzeti egység tudatának erősítése.
Kiemelte: a Duna-nap célja, hogy a nemzeti összetartozás napjához közeledve a magyarlakta vidékekről érkező művészek előadásaival, koncertjeivel, kicsiknek és nagyoknak szóló programjaival erősítse a nemzeti összetartozás érzését.
A Duna-nap idén először már nem egy nap, hanem három, ahol nemcsak az erdélyi és az anyaországi, hanem a külhonban élő összmagyarság találkozik. Így idén először képviselteti magát a Felvidék, a Délvidék, az Őrvidék, vagy épp Kárpátalja: itt vannak az ősi mesterségek tudói, a hagyományok őrzői, énekesek, muzsikusok szerte a Kárpát-medencéből – sorolta.
Kapcsolódó tartalom
„Mert számtalan a kincs, ami összeköt bennünket. Mert bár határok szakítottak szét több mint száz évvel ezelőtt, nemzeti egységünk gazdagsága mégis megmaradt: a mesterségek tudói, a hagyományok őrzői, a szellemi örökség ápolói mind-mind gazdagítják magyarságunkat, őrzik évezredes kincseiket” – fogalmazott Altorjai Anita, aki hangsúlyozta: ennek Torockón mindannyian részesei lehetnek.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) igazgatója a Petőfi-busznál mondott megnyitó beszédében úgy vélte, hogy négy fogalom keveredik a mai közbeszédben: szülőföld, ország, állam és haza, és a nemzeti összetartozás napja környékén érdemes rendet tenni a fogalmak között.
„Szerencsés az, akinek a szülőföldje és a hazája egy országhatáron belül található, szerencsétlen az, akinek se szülőföldje, se hazája, csak országa van” – jelentette ki a székelyföldi születésű politikus. Saját példájával élve elmondta: Székelyföld a szülőföldje, Erdély az otthona, Magyarország a hazája.
Hozzátette: az elszakított nemzetrészekhez tartozóknak az elmúlt évtizedekben nehéz volt megértetniük az anyaországiakkal, milyen volt szeretni azt a hazát, amelynek nem voltál polgára, amely lemondott rólad, de évtizedek nemzetpolitikai építkezésének köszönhetően ma már nagyon jó érzés otthonról hazamenni.
„A nemzeti összetartozás nem az épp aktuális országhatárok, hanem a mélyről jövő, zsigeri hazaszeretet függvénye” – mondta Demeter Szilárd, hozzátéve, hogy ezt tanította Petőfi Sándor és a Himnusz írója, Kölcsey Ferenc is.