„Az európai konzervatívok támogatják a magyar kormány erőfeszítéseit a migrációs válságban. A magyar hatóságok csak tavaly 270 ezer embert akadályoztak meg abban, hogy illetéktelenül a schengeni zóna területére lépjenek” – emelte ki Varga Judit igazságügyi miniszter az eseményt követő sajtótájékoztatón.
Kapcsolódó tartalom
Hangsúlyozta, a migrációs fenyegetés nagyon komoly veszélyt jelent a kontinens jövőjére, miközben az európai politika balliberális erői, az Európai Bizottság javaslataiban továbbra is pozitív színben kezeli a problémát, amivel az európai állampolgárok érdekei sérülnek.
Ian Liddell-Grainger, a frakció brit vezetője arról beszélt, hogy a konzervatív erők egyre erősebbek Európában. Hozzátette: az Egyesült Királyság az EU-ból kilépett, de Európát nem hagyta el.
„Hálásak vagyunk a magyar kormánynak azokért az előremutató lépésekért, amelyeket az elmúlt években tettek Európa érdekében” – jegyezte meg.
Németh Zsolt, az ET konzervatív frakciójának helyettes vezetője azt mondta, céljuk az, hogy az európai pártcsaládok erősorrendjében a konzervatívok előrelépjenek a második helyre.
„Azt láthatjuk Európában, hogy a konzervatív erők közelebb kerülnek egymáshoz, és ebben a folyamatban az Európa Tanácson belül működő frakciónak komoly szerepe van” – fogalmazott. Megjegyezte, hogy Európa és az Egyesült Királyság kapcsolatait szorosabbra kell fűzni.
A budapesti megbeszélésen jelen volt az ET Parlamenti Közgyűlésében nem tevékenykedő, a VOX pártot vezető spanyol Santiago Abascal, Tom Van Grieken, a belgiumi Flamand Érdek vezetője, valamint az európai konzervatív család tagpártjainak számos ET-képviselője.
Egy újságírói kérdésre válaszolva Ian Liddell-Grainger azt mondta, a populizmus brit értelmezésben ahhoz járul hozzá, hogy az európaiak jobban megértsék a migrációt, a szabadságot, tisztában lássák Európa jövőjét. Németh Zsolt ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a Európai Konzervatívok és Reformerek Képviselőcsoport (ECR) egyre több kormányzó erővel bővül.
Szintén a sajtó jelen lévő képviselőjének felvetésére Varga Judit kiemelte: Magyarország felkészült, és kellő tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy 2024 második felében ellássa az EU-ban az Európai Tanács elnökségét. Megjegyezte, hogy ezt 2011-ben már bebizonyította.
„A magyar elnökség prioritásai között szerepel az unió versenyképességének növelése, a demográfiai kihívások kezelése, a kohéziós politika jövője” – jelentette ki az igazságügyi miniszter.
Mint elhangzott, az ET Parlamenti Közgyűlésének konzervatív csoportja története során először tartott tanácskozást Budapesten.
A kiemelt képünkön: Varga Judit igazságügyi miniszter, Ian Liddell-Grainger, az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésében működő Európai Konzervatívok – Demokratikus Szövetség frakciójának brit vezetője és Németh Zsolt, az a frakció helyettes vezetője