Baleset

Hat kilométeres a torlódás Budapest felé az autópályán

Suhajda Szilárd már iskoláskorában szerelmese volt a magyar középhegységeknek, majd a Kárpátok bérceinek

| Szerző: hirado.hu
Az expedíciós hegymászóra emlékezik ezekben a napokban a Kossuth Rádió, ennek keretében kedden Az este című műsorban megismételték a Suhajda Szilárddal készült interjút, melyet Juhász Árpád geológusnak adott. Ma 19:30-tól a Nagyok portréműsorban a tavalyi, Náray Balázzsal készült beszélgetését adják újra.

Kapcsolódó tartalom

 

A megismételt interjút itt hallgathatja vissza.

 

A tegnap leadott beszélgetésből kiderül, hogy a természetjárás már gyermekkorában fontos része volt a hegymászó életének, kedvelte a sportos kihívásokat, általános iskoláskorában már szerelmese volt a magyar középhegységeknek, fiatal felnőttként pedig a Kárpátok bérceinek és az Alpok négyezres csúcsainak elérése után, valamint a hegymászásról szóló irodalom hatására fogalmazódott meg benne a vágy, hogy lássa a világ legmagasabb csúcsait.

Kapcsolódó tartalom

Felidézte, hogy mély nyomokat hagyott benne a 2012-es kudarcos pakisztáni akciója, ám nem adta fel, 2014-ben visszatért, és ekkor sikerült felérnie élete első 8000 méter feletti csúcsára, a Broad Peakre.

 

Az interjúból azt is megtudhatjuk, hogy az ilyen monumentális teljesítmények alapos felkészülést és az átlagtól jobb fiziológiai adottságokat igényelnek, ám még a legfelkészültebb és legerősebb szervezetű sportoló szervezetét is kikezdik az extrém környezeti hatások.

Kapcsolódó tartalom

Elmondta, hogy 2007-ben járt a Mont Blanc csúcsán, akkor érezte először a légnyomás hatásait. Később, amikor Pakisztánba ment, 6800 méter környékéig sikerült feljutnia, ebben a magasságban a jobb időablakra várva teljesen egyedül eltöltött tíz napot, akkor jól érezte magát elemében volt.

Arról is beszélt, hogy a felkészülési folyamat is rengeteget kivesz az emberi szervezetből.

„Számít mennyire tudtam akklimatizálódni, mennyi folyadékot vittem be, milyen állapotban van az immunrendszerem, és ugye az akklimatizáció hetei során megsínyli rendesen a szervezet az akklimatizálódás folyamatát is” – részletezte a hegymászó.

 

Megosztotta a hallgatókkal azt is, hogy a Lhocénak és az Everestnek közös alaptábora van, még az útvonal is közös, egészen 7700-7800 méterig. Felidézte, hogy a Lhoce megmászása előtt szembesült azzal, hogy nagyjából ezer ember közül mindössze ketten vállalkoztak teherhordók és oxigénpótlás nélkül a monumentális hegy megmászására.

Az álomterv végzetesre sikerült

Suhajda Szilárd naplóján keresztül az egyszerű emberekhez is közel hozta a világ legmagasabb csúcsait. Írásaiban őszintén vallott az emberi gyengeségekről, félelmekről, kihívásokról és a hatalmas hegyek mágikus vonzerejéről.

Kapcsolódó tartalom

Suhajda Szilárd az úgynevezett The Big Five nevű kihívást szerette volna teljesíteni, melynek keretein belül teljesen egyedül, teherhordók és mesterséges oxigénpótlás nélkül szeretett volna feljutni a világ öt legmagasabb csúcsára. A K2 és a Lhoce tetejére is feljutott és épségben hazatért, az álomterve a Mount Everest megmászása volt, ám onnan sajnos tért vissza.

Fotók forrása: Suhajda Szilárd hivatalos Facebook-oldala

 

 

 

Ajánljuk még