LMP: Súlyos összeomlás van az oktatásban
Bakos Bernadett (LMP) kiemelte: súlyos összeomlás tapasztalható az oktatásban, néhány év múlva nem lesz, aki tanítson, márpedig minőségi oktatás nélkül nincs versenyképes ország. A magyar fiatalok akkor mennek pedagógusnak, ha ezzel garantált a megélhetésük, de ez most nem így van – fogalmazott.
Közölte: nem azért keresnek keveset a tanárok, mert kevés a pénz, az adóbevétel, hanem azért, mert a kormány így döntött. A kormány inkább a nagyvállalatoknak kedvez a döntéseivel – jelentette ki. Hozzátette: a kormány soha nem fogja belátni, hogy az elmúlt tíz évben rossz úton járt.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy válaszolt, a cél, hogy a tanárok megbecsülést kapjanak, a diákok pedig versenyképes tudást, ennek egyik eszköze a béremelés. További béremelésekre van szükség, ezért nem mindegy, hogy mikor érkeznek meg az uniós pénzek – mondta.
Kitért rá:
az elmúlt időben az egyik legnagyobb iskolafejlesztési program valósult meg Magyarországon, és ezt az utat folytatni szeretnék.
Megjegyezte: amikor a baloldal volt kormányon, nem emelték, hanem csökkentették a pedagógusbéreket, és csaknem 400 helyen megszüntették az oktatást. Az államtitkár arról is beszélt, kérdés, hol lesznek Európában autógyártási kapacitások, több százezer magyar ember megélhetése a tét.
Párbeszéd: Az egyik legnagyobb igazságtalanság a végrehajtás ügye
Tordai Bence (Párbeszéd) kifejtette: a végrehajtás ügye az egyik legnagyobb igazságtalanság, ami történt az elmúlt időben, hiszen politikai és személyes profitérdekektől vezérelve a leginkább bajbajutottakon nyerészkedtek. A „politika zsákmányává” vált a végrehajtás – fogalmazott.
Közölte: olyan szabályozást hoztak, amely nem az adósok, hanem a végrehajtók érdekeit szolgálja, rengeteg sorsot tettek tönkre a végrehajtásokkal, miközben a végrehajtó cégek óriási bevételre tettek szert. Azért tüntetnek kedd este, mert nem akarják, hogy az áldozatok védelem nélkül maradjanak – hangsúlyozta.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára minderre úgy reagált, hogy „önök a bíróság ellen”, bírói ítéletek ellen kívánnak tüntetni, ami helytelen. A végrehajtás alapja egy okirat, a bírósági végrehajtó minden esetben ez alapján jár el – magyarázta. Hozzátette:
nem a végrehajtók hozták a döntéseket, nem őket kell hibáztatni, mert az adós valamiért tartozik.
Úgy vélte, felelőtlenség a végrehajtás ellen szót emelni, mert végrehajtás nélkül nincs igazságszolgáltatás. A végrehajtás előtt még számos lehetőség van az adós kezében – mutatott rá. Megjegyezte: az adósságot akkor is meg kell fizetni, ha megváltozik a végrehajtás szervezete.
Mi Hazánk: A kormány kézivezérléssel irányítja a végrehajtást
Toroczkai László (Mi Hazánk) azt mondta: a kormány kézivezérléssel irányítja a végrehajtást. A végrehajtói kar új elnökét csak tavaly nevezték ki végrehajtónak, kérdés, hogy mindössze egyéves tapasztalattal alkalmas-e a pozíció betöltésére – vélekedett. Hozzátette: nem jósol hosszú szakmai utat a kar élén az új elnöknek.
Megjegyezte: kérdéses, hogy nem azért lett-e tavaly végrehajtó Lupkovics Beáta, hogy később megkapja ezt az elnöki posztot. Közölte: a kormány látja, hogy „ráégett ez az ügy”, de ahelyett, hogy a közbizalomba vetett hitet próbálná meg visszaállítani, a kormányhoz több szállal kötődő elnökséget választ. A kormány ezzel azt üzeni, hogy nem akar változtatni ezen a rendszeren – értékelt.
Répássy Róbert úgy válaszolt, a képviselő egy összeesküvés-elméletet adott elő, senki nem azért kerül végrehajtás alá, mert kiszemelték a végrehajtók, hanem azért, mert nem teljesítette a kötelességét.
Felelőtlenség azt állítani, hogy ha más lesz a végrehajtási szervezet, nem kell megfizetni az adósságot
– erősítette meg.
Kitért rá: azt, hogy a végrehajtói kar új elnökséget válasszon, sokan egy éven át követelték. A végrehajtók maguk választották meg az elnökségüket, az új elnök pedig nem kötődik azokhoz, akik most büntetőeljárás alatt állnak – mondta. Hangsúlyozta: magára a végrehajtásra szükség van.
A Jobbik magyar kvótát javasol
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, nem tartja a világ természetes rendjének, hogy a harmadik világból tízezrével hoznak Magyarországra vendégmunkásokat, miközben magyarok a nagyobb fizetés reményében kényszerből távoznak százezrével külföldre.
Azt javasolta, hogy az adófizetők forintjaiból csak olyan munkahelyek létesítését, fenntartását támogassák, ahol magyar munkásokat alkalmaznak. A képviselő magyar kvótának nevezte a javaslatát, amely nem zárna ki senkit a piacról, de vissza nem térítendő támogatást csak annak a cégnek adna, amely vállalja, hogy legalább 90 százalékban az Európai Gazdasági Térségből származó munkavállalót alkalmaz.
Kezdeményezte azt is, hogy a kormány az inflációs plusz bevételből indítson ingyenes átképzéseket a magyar munkakeresőknek. Szerinte hosszabb távon a bérunió jelentene védelmet a magyar munkavállalóknak.
Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy 2010 után foglalkoztatáspolitikai fordulat történt, ennek eredményeként ma gyakorlatilag teljes foglalkoztatás van. Hozzátette:
jelenleg a munkanélküliség fenyegető réme helyett a munkaerőhiány problémájával kell szembenézni.
Közölte, a foglalkoztatási igényt elsősorban és alapvetően magyarországi magyar munkaerővel kell biztosítani. Elmondta azt is, hogy a 4,7 millió foglalkoztatottból 82-83 ezer a vendégmunkás, jelentős részük a környező országokból érkező magyar nemzetiségű munkavállaló. Az
MSZP a szakképzés átalakítását bírálta
Komjáthi Imre (MSZP) arról beszélt, hogy egyre fogynak a szakemberek, akik pedig még itthon vannak, hosszú hónapokra be vannak táblázva. Bírálta azt, ahogy a kormány átalakította a szakképzést.
Szóvá tette, hogy 16 évre csökkentették a tankötelezettség korhatárát. A duális képzés keretében komplett szakmai tudás helyett gyakorlatilag gyermekmunka folyik a gyakorlati helyeken; a kormány kiszolgáltatott inasokat akar „legyártani” sokoldalú szakemberek képzése helyett – értékelt.
Elmondta, olyan szakképzésre lenne szükség, ahol a diák érdeke nem tűnik el a rövidtávú kapitalista igények mögött, emellett egységes és ellenőrzött körülmények kellenek a külső gyakorlati helyeken.
Azt mondta, Mészáros Lőrinc már hosszú ideje nem gázszerelő, hanem tehetős kormánypárti oligarcha, akinek egyetlen háborúval és válságokkal terhelt év alatt 180 milliárd forinttal, 38 százalékkal nőtt a vagyona. Hozzátette: luxusvagyonadóra van szükség, fizessenek a gazdagok, „adjanak vissza valamennyit a pénzünkből” és azt költsék a jövő gázszerelőire.
Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára szerint 2010 előtt a szakképzés nagyban növelte a lemorzsolódást, és szakmailag kifogásolható dolgokat csináltak ezen a területen. A kormány ezen változtatott, komoly szakképzési reformot indított – mondta, jelezve, kiemelt feladatnak tekintik a tudásalapú gazdaság megteremtését.
Közölte, a 2020-ban indult változások a szakképzési terület minden érintettje számára pozitívak.
A szakképzési rendszer egyszerűsödött, átláthatóvá és átjárhatóvá vált, az első két szakma megszerzése ingyenes – részletezte. Beszélt az oktatók béremeléséről, valamint a tanulói ösztöndíjakról is.
Momentum: Kamuköltségvetés a 2024-es
Bedő Dávid (Momentum) komolytalan fércmunkának nevezte a 2024-es költségvetés tervezését, amely szerinte kizárólag arra jó, hogy a kormány a laikusokat ámítsa. Ez a büdzsé is, hasonlóan az ideihez, kamuköltségvetés: túlzóan optimista becslések, betarthatatlan számok, átláthatatlan folyamat – mondta. Emlékeztetett arra, hogy a 2023-as költségvetést több mint kilencvenszer módosították.
Azt mondta, nehéz komolyan venni egy olyan kormányt, amelynek legfontosabb tervdokumentuma ekkora kamu. Szerinte a valódi költségvetési tervezés hiánya azért is fájó, mert olyan súlyos problémák sújtják az országot, mint az oktatás válsága.
A büdzsének arról kellene szólnia, hogy jövőre ne ázzanak be az iskolák, legyen pénz krétára, szivacsra, megkapják méltó bérüket a pedagógusok. Ha hagyják elveszni a magyar oktatást, egy egész generációt fog az ország elveszteni – hangoztatta.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára védelminek nevezte a 2024-es költségvetést, rámutatva: rendkívüli idők, háborús helyzet van, szükség van a munkahelyek védelmére, a rezsivédelemre, valamint a honvédelem megerősítésére. Közölte, jövőre 3334 milliárd forint lesz oktatásra, ami 629 milliárd forinttal több, mint 2023-ban, és kétezer milliárd forinttal meghaladja a 2010-es számot.
Szólt arról, hogy a Momentum azt javasolta, Brüsszel támasszon további feltételeket azért, hogy megérkezzenek Magyarországra az uniós források. Mindezt egy olyan területen, az oktatás területén, ahol az EU-nak nincs jogköre – tette hozzá. Szerinte a Momentum most már nyíltan felvállalja, hogy jogköröket venne el Magyarországtól.
Az államtitkár kijelentette, azért nem érkeznek az uniós pénzek, mert Magyarország nem adja be a derekát a háborús ügyekben.
Felszólalása végén azt firtatta, a Momentum kiket képvisel.
DK: A kormány a nyugdíjasokkal hitelezteti az államháztartást
Gy. Németh Erzsébet (DK) bírálta a kormányt, amiért idén nem lesz évközi nyugdíjemelés. „Európa-bajnok orbáni infláció” van, a kormány viszont azt kéri a nyugdíjasoktól, várjanak novemberig – tette hozzá.
Szerinte a kormány évek óta ezt teszi a nyugdíjasokkal: szándékosan alultervezi az inflációt, hogy ne kelljen nyugdíjat emelnie év közben, majd utólag, év végén fizeti csak ki a különbözetet. Addig pedig szabadon használja ezt a pénzt, vagyis a magyar nyugdíjasokkal hitelezteti a kormány az államháztartást – mondta.
Hangsúlyozta: Dobrev Klára árnyékkormánya az árak helyett a béreket és a nyugdíjakat emelné, és automatikusan járó nyugdíjkorrekciót adna negyedévente.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára „hazugságnak”, „lódításnak” nevezte, hogy november előtt ne lehetne nyugdíjkorrekció. Hozzátette: ha idén a becsültnél magasabb lesz az infláció, akkor januártól visszamenőleg hajtanak végre nyugdíjkorrekciót, ahogyan az elmúlt 12 évben tették.
Hangsúlyozta:
a Fidesz-KDNP-kormány megbecsüli a nyugdíjasokat, 2010 óta ígéretéhez híven megvédi a nyugdíjak értékét és visszaadta a 13. havi nyugdíjat is, amelyet jövőre is kifizet.
Ezzel szemben az egykori Gyurcsány-kormány nem ígért semmit a nyugdíjasoknak, de azt be is tartotta – jegyezte meg.
KDNP: Csíksomlyó minden évben üzen
Latorcai János (KDNP) a pünkösdi csíksomlyói búcsúról emlékezett meg. Hangsúlyozta: Csíksomlyó minden évben üzen, erőt és remény ad évszázadok óta az ott fohászkodóknak. Csíksomlyó ezért vált a világ magyarsága számára a hit és a megmaradás üzenetének egyik legfontosabb spirituális központjává – fogalmazott.
Hangsúlyozta: a nemzet alapja a család, a szeretet és az élet közössége, jövője pedig a felelősséggel vállalt és nevelt gyermek. A felelős neveléshez hozzátartozik az értékek átadása és annak megtanítása, hogy egy történelmileg kialakult tartós közösség tagjai vagyunk, amelyet közös nyelv, terület és ezer éves értékek és a kereszténység éltetnek – tette hozzá a képviselő.
Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár megköszönte a sok százezer zarándoknak, akik a határon túli magyar régiókból, az anyaországból és a diaszpórából érkeztek, hogy részt vettek a csíksomlyói búcsún.
Fontos, hogy Csíksomlyó kapcsán ne arról beszéljünk, „hogyan forgatták ki” Novák Katalin államfő szavait, hanem megköszönjük a román hatóságoknak, rendőröknek, tűzoltóknak, akik munkájukkal emelték az ünnep fényét – hangsúlyozta.
Fidesz: Újabb brüsszeli támadás Magyarország ellen
Zsigmond Barna Pál (Fidesz) arról beszélt: újabb „példátlan” támadásra készül a brüsszeli baloldal Magyarország ellen, egy „hazug határozatot” akarnak elfogadni annak érdekében, hogy Magyarország 2024-ben ne láthassa el az EU Tanácsa soros elnöki feladatait.
Szerinte a készülő szöveg „hemzseg a hazugságoktól”, az előterjesztők között pedig ott van a „magyargyűlölő” Daniel Freund és a magyar Cseh Katalin is. Úgy vélte: a brüsszeli baloldal így akarja Magyarországot belekényszeríteni a háborúba.
Hangsúlyozta: nem hagyják, hogy a baloldal zsarolja Magyarországot, és elvegye a soros elnökség lehetőségét. Ismételten üzenjük, hogy kitartunk a békepárti álláspont mellett, nem engedjük, hogy a baloldal belesodorja Magyarországot a háborúba – hangoztatta.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint míg az EP-ben Magyarországgal vannak elfoglalva, addig nem foglalkoznak olyan fontos kérdésekkel, mint a szankciók miatti áremelkedések.
A magyar elnökséggel kapcsolatos ügyet úgy értékelte: ez egy újabb nyomásgyakorló eszköz Magyarország ellen, ahogyan az uniós pénzek visszatartása is az.
A baloldalt azzal vádolta, hogy háborúpárti álláspontot képvisel. „Az ég kék, a dollár zöld, a baloldal háborúpárti”, a magyarok viszont békét szeretnének, és ezt ma csak a kormánypártok képviselik – fogalmazott.
DK: Miért kell négymillió magyarnak szűkölködnie?
Gy. Németh Erzsébet (DK) közölte: sok pénzt vesz ki az átlagember zsebéből az „orbáni infláció”, a magyar infláció igazi hungarikum. Az alacsonyabb jövedelműek helyzete még rosszabb, 2022-ben a helyzetük tovább romlott, csekély jövedelmük nagyobb részét kell rezsire, élelmiszerre költeniük – mondta.
Kiemelte: a kormány úgy döntött, hogy e legszegényebbekre hárítják a gazdasági csőd terheit. Miért kell négymillió magyarnak szűkölködnie? – kérdezte.
Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára úgy válaszolt, hogy a baloldal 2010 előtt elvett az emberektől egyhavi nyugdíjat és munkabért, ezzel szemben a mostani kormány a jobb életkörülmények megteremtésén dolgozik.
A kormány törekvéseinek helyességét visszaigazolják az Eurostat számai is – jelentette ki.
Közölte: a háború és a szankciók okozta infláció ellen a kormány több lépést is tett.
Momentum: Mikor érkeznek meg az EU-s pénzek Magyarországra?
Fekete-Győr András (Momentum) arról beszélt, hogy Navracsics Tibor már több ígéretet tett arról, hogy pontosan mikor érkeznek az uniós pénzek Magyarországra, de ez máig nem történt meg. A területfejlesztési miniszter sok különböző programon vett részt az elmúlt időben, biztos mindent megtesz az uniós pénzek hazahozataláért? – vetette fel.
Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkára közölte: a képviselő egy súlyos tévedésektől hemzsegő cikkre alapozta a kérdését. Navracsics Tibor vezetésével azon dolgoznak, hogy az uniós források megérkezzenek, és Magyarország további sikeres fejlődését szolgálják – hangsúlyozta.
Megjegyezte: a képviselő párttársa, Cseh Katalin az uniós források megérkezése ellen dolgozik európai parlamenti képviselőként.
MSZP: Mit tesz a kormány a demenciával küzdő betegekért?
Hiszékeny Dezső (MSZP) kifejtette: a demencia, vagyis a szellemi leépülés a személyiség megváltozását és az önellátás képességének fokozatos elvesztését jelenti, egyszerre társadalmi, egészségügyi és szociális probléma, de sem az egészégügyi, sem a szociális rendszer sem képes ellátni e sérülékeny csoport igényeit. A demenciával küzdők nagy része saját otthonában él, és szerettei gondozzák – mutatott rá.
Intézkedéseket igényelne a probléma, mert nincs felkészülve erre az ellátórendszer – jelentette ki. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára azt mondta: valóban egyre több család szembesül ezzel a problémával, ez egy világtendencia.
Magyarország korszerű agykutatási programot indított, sok megelőző intézkedést hoztak, egészségfejlesztési irodák hálózatát hozták létre, továbbá fejlesztették a szakellátást – sorolta.
Jobbik: Miért tekint luxusként a jelenlegi fideszes kormány az autózásra?
Brenner Koloman (Jobbik) elmondta: az autózást mindig komoly bevételi forrásnak tekintették a kormányok, de a mobilitást nem sarcolni, hanem támogatni kellene. A környezetszennyezés valós, komoly probléma, viszont a technikai fejlődésnek pozitív hatásai is vannak – mutatott rá.
Kitért arra: az EU-ban sok olyan politikai erő van, amely bűntudatot akar kelteni az emberekben azért, mert szeretnének normális életet élni. Az autózás nemcsak környezeti, hanem gazdasági és kulturális kérdés is – jelentette ki az ellenzéki képviselő, aki szerint az autózásra nem luxusként kell tekinteni.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte: ez a kormány maximálta az üzemanyagárakat, amikor szükség volt rá, és fenntartotta ezt az intézkedését, amíg az ellátásbiztonság ezt lehetővé tette. Ha luxusnak tekintené az autózást a kormány, ezt nem tette volna meg – jelentette ki.
Az elmúlt időben változatlan a gépjárműadó és a regisztrációs adó mértéke, és több más, az autózáshoz kötődő költség is változatlan – hívta fel a figyelmet.
Mi Hazánk: Miért akarják lehúzni az autósokat?
Szabadi István (Mi Hazánk) közölte: május 1-jétől szigorúbban büntetik a sebességtúllépést, de úgy tűnik, a rendőrség nem a balestek megelőzésére, hanem a bevételek növelésére törekszik. Ha a rendőrség valóban tenni akar a balesetek csökkentéséért, inkább az úthibák megszüntetéséért kellene fellépnie – vélekedett.
Rétvári Bence úgy válaszolt, a rendőrség célja, hogy minél kevesebb baleset legyen az utakon, és minden közúti ellenőrzésnek, előírásnak ez a célja. A szigorú szabályok betartatásának köszönhető, hogy jelentősen csökkent a balesetek száma, ezzel pedig sokak életét sikerült megmenteni – jelentette ki.
Párbeszéd: Elveti a kormány a bosszútörvény benyújtását?
Tordai Bence (Párbeszéd) arról beszélt, egymást érik a diák- és pedagógustüntetések az oktatási rendszer tarthatatlan állapota miatt. A kormány válasza a felvetett problémákra a bosszútörvény, amely csak súlyosbítja a helyzetet; mindez lemérhető azon is, milyen kevesen jelentkeznek tanárszakokra – mondta.
Mit tesz a kormány a 17 ezer fős tanárhiány csökkentése érdekében? Elveti a kabinet a bosszútörvény benyújtását? – kérdezte. Rétvári Bence államtitkár válaszában azt mondta, a kormány fontos célkitűzése, hogy a diákok minél inkább olyan tudást kapjanak az iskolákban, amely felkészíti őket az életre, és hogy a magyar oktatás versenyképes legyen.
Közölte, ehhez nagyon fontos az új életpályatörvény, amely magasabb bért ad azoknak a tanároknak, amelyek többet tesznek bele az oktatásba. Szerinte az ellenzéki pártok az ellen dolgoznak, hogy 2025-re a pedagógusok átlagfizetése 800 ezer forint legyen.
A Közlekedési Múzeumról, a PB-gázról, az élelmiszerárakról és az oktatásról is hangzottak el kérdések kedden az Országgyűlésben.
LMP: mi lesz a Közlekedési Múzeummal?
Bakos Bernadett (LMP) a 2015 óta zárva tartó Közlekedési Múzeum sorsáról érdeklődött, mivel szerinte számos hír volt arról, hogy az intézményt Kőbányáról Debrecenbe költöztetik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a múzeum tervei előrehaladott állapotban vannak, a vidéki helyszínválasztással az új múzeum létesítésének előkészítésére kapott 10 milliárd és a tervezésre költött csaknem 8 milliárd forintot is kidobnák az ablakon. Megszületett már a kormánydöntés? – tudakolta.
Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára elmondta, nem látott még olyan előterjesztést, miszerint vidékre költözne a múzeum. Jelenleg nincs döntés az ügyben – tette hozzá.
Fidesz: mi várható a lakossági PB-gáz piacán?
Demeter Zoltán (Fidesz) arról kérdezett, mi várható a lakossági PB-gáz piacán. Közölte, az ukrajnai háború és Brüsszel szankciós politikája miatt drasztikusan emelkednek az energiaárak, ez hatással lehet a lakossági PB-gáz piacára is.
Hozzátette: számos olyan esetről kaptak tájékoztatást, hogy a szolgáltatók a 11,5 kilogrammos PB-gázpalackot csupán 10,9, vagy akár 10,6 kilogramm töltettel árulják. Megjegyezte, arról is lehet hallani, egyes forgalmazók a kormányzati beavatkozás hiányában, a terhek miatt kivonulnak a magyarországi piacról.
Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára közölte, ötszázezer ember használja napi szinten a PB-gázpalackokat, sokakat érint a lakossági tartályos PB-gáz, valamint magas a falugáz-felhasználók száma is.
A kormány döntéseit ismertetve közölte, nagyon fontos, hogy a palackos PB-gáznál vissza kell térni a 11,5 kilogrammos töltöttséghez. Az energiahivatal új jogköröket kapna, hogy folyamatosan figyelemmel tudja kísérni az engedélyesek költségeit, valamint a nemzetközi és a magyar árszinteket – mondta.
A KDNP az élelmiszerárakkal kapcsolatos kormányzati intézkedésekről kérdezett
Seszták Miklós (KDNP) azt kérdezte, hogyan segítik a mindennapi megélhetést az élelmiszerárakkal kapcsolatos kormányzati intézkedések. Felidézte, hogy a kormány június 30-ig meghosszabbította az élelmiszerárstopokat és heti akciózásra kötelezte a jelentős árbevételű élelmiszerláncokat.
Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a kormánynak a háború okozta veszélyek mellett az inflációval is küzdenie kell. Az infláció letörése érdekében 20 intézkedésről döntött a kabinet, a bevezetett intézkedések pedig működnek – jelentette ki.
Felhívta a figyelmet arra, annak érdekében, hogy az élelmiszerárak tovább csökkenjenek és fokozódjon a verseny a kiskereskedelemben, a kormány kötelező akciózást írt elő június 1. és szeptember 30. között. Hozzátette: nyár közepén indulhat el az online árfigyelő rendszer, amelytől azt várják, hogy az árak csökkentésével és a versenyhelyzet fokozásával megállítható a túlárazás és a spekuláció, és a közeljövőben tovább mérséklődhet az infláció.
DK: elbocsátott katonák fognak tanítani?
Barkóczi Balázs (DK) a honvédelmi miniszter azon kijelentéséről kérdezett, miszerint az elbocsátott katonák tanárként léphetnének vissza a honvédelem szolgálatába, például a honvédelmi alapismeretek nevű tárgy oktatásával. Megvonták a pedagógusok sztrájkjogát, kirúgták azokat a tanárokat, akik ez ellen tiltakoztak, és bosszútörvénnyel büntetik a tanárokat, közben volt katonákat küldenének az iskolákba? – kérdezte, kitérve arra, hogy van olyan természettudományos tanárszak, amire csak egy hallgató jelentkezett idén.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára álhírnek nevezte a képviselő által elmondottakat. Közölte, az iskolákban megjelenő volt honvédek a honvédelmi alapismeretek tárgyat tanítanák, ha megfelelő pedagógiai szakismeretekre tesznek szert.
A pedagógussztrájkról szólva elmondta, tanárok „egyszámjegyű százaléka” vett részt azokban. Szólt arról is, hogy múlt héten tartották a 19. egyeztetést az új életpályatörvényről.
Jobbik: a kormány hamis statisztikával sérti meg a pedagógustársadalmat?
Ander Balázs (Jobbik) arról beszélt: a kormány szerint a magyar tanárok töltik a legkevesebb időt a gyerekekkel, mindössze évi 608 órában tanítanak, miközben az uniós átlag 680 óra, az OECD-államok átlaga pedig 735 óra. Azonban a heti minimum kötelező 22 óra szorozva 36 tanítási héttel nem 608, hanem 792, ami 30 százalékos eltérés – tette hozzá.
Azt kérdezte: beismeri-e a kormány, hogy hamis statisztikát használ, és a magyar pedagógusok a nemzetközi átlag fölött átlagosan ugyanannyit dolgoznak, mint európai kollégáik.
Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára azt válaszolta, a 30 százalékos különbség abból adódik, hogy a magyar tanítási órák 45 percesek, az OECD viszont hatvan percet vesz alapul.
A pedagógus életpályamodell pont azt szolgálná, hogy aki többet tanít, többet foglalkozik akár különórán a gyerekekkel, az végre többet is keressen – tette hozzá.
Mi Hazánk: az államkincstár jogtalanul követel milliókat a nagycsaládosoktól
Dócs Dávid (Mi Hazánk) a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása kapcsán arról beszélt: több tucat családtól követeli vissza a megítélt pénzt az államkincstár kis összegű köztartozás miatt.
Vitályos Eszter, a kulturális és innovációs tárca államtitkára azt válaszolta: 28 ezer család autóvásárlását támogatták, és csak 65 esetben volt szükség a támogatás visszafizetésére szabálytalanság vagy köztartozás miatt, de az államkincstár ezekben az esetekben is a jogszabályoknak megfelelően és méltányosan jár el.
Egy fővárosi lőtérről, a veszprémi vasútállomás felújításáról, a családi pótlékról, az egészségügyről és a mezőgazdaságról is kérdezték a képviselők a kormány tagjait kedden az Országgyűlés ülésén.
LMP: mikor záratják be a Péceli úti lőteret?
Csárdi Antal (LMP) azt kérdezte, mikor záratja be végre a kormány a IX. kerületi, Péceli úti lőteret, amely nagy mértékben zavarja a környéken élők nyugalmát.
A képviselő telefonja felszólalása közben puskaropogás-szerűen megszólalt. Csárdi Antal emiatt elnézést kért, mondván, nem volt szándékos, de ez szerinte mégis jól prezentálta, hogy élnek a Péceli út környékén élők.
Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára megjegyezte: nem volt ízléses ilyen hanghatásokat kelteni felszólalás közben. Közölte: az említett helyszínen sportlőtér működik, amellyel kapcsolatban már voltak panaszok, így a működési engedélyt bizonyos korlátozásokkal adták ki.
Hozzátette: akusztikai szakértői vélemény is készült, korlátozták a lövésszámokat, és a jövőben is folytatják az ellenőrzést.
Fidesz: mikortól használhatják a megújult veszprémi vasútállomást?
Ovádi Péter (Fidesz) azt kérdezte, mikortól használhatja az utazóközönség a megújult veszprémi vasútállomást, tekintettel arra is, hogy Veszprém tölti be az EU kulturális fővárosa címet.
Nagy Bálint államtitkár közölte: az első ütem felújítása június 30-ra készül el, a második ütemmel pedig szeptember 30-ra végeznek.
DK: az Orbán-kormány nem a nagy hozzáadott értékű munkát támogatja
Varga Zoltán (DK) az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban azt mondta: Magyarországra csak betanított munkát igénylő összeszerelő üzemek jönnek, míg Németországban a gyártás mellett oktatás és kutatás-fejlesztés is folyik majd. Az a munkaalapú társadalom, ahol nem a magas hozzáadott értékű munka a fontos, a leszakadás útját jelenti, hiszen a hozzáadott érték teremti meg a tisztességes bérek fedezetét – hangsúlyozta. Hozzátette: a DK árnyékkormánya emelné a béreket.
Menczer Tamás, a külügyi tárca államtitkára válaszában Gyurcsány Ferencet a rendszerváltás utáni időszak legkártékonyabb alakjának nevezte, hangsúlyozva, hogy az akkori baloldali kormány csődbe vitte az országot.
Önök ennek ellenére itt szégyenérzet nélkül bármit elmondanak – fogalmazott. Gréczy Zsolt DK-s képviselőre utalva hozzátette: a DK a „legendás mutogatót” is visszahozta a parlamentbe.
A DK-nak árnyékban a helye, jól áll nekik a sötét, más nem is áll jól – jegyezte meg.
A kérdéseket követően Gréczy Zsolt ügyrendi felszólalásban reagált, Menczer Tamást „tartalékos futsalosnak” nevezve. Visszausította az államtitkár szavait, és hangsúlyozta: 27 bírósági ítélet mondta ki, hogy az eset, amire Menczer Tamás utalt, nem történt meg.
Jobbik: miért nem emelik a családi pótlékot?
Balassa Péter (Jobbik) a kormány családtámogatási politikáját bírálva azt kérdezte: miért nem emelik a családi pótlék összegét, amely 2008 óta változatlanul 12 200 forint.
Vitályos Eszter államtitkár azt válaszolta: a kormány 2010-ben szakított a balliberális segélyezési rendszerrel és többek között adókedvezményeken keresztül sokkal nagyobb összeggel támogatja a családokat.
LMP: vezessenek be ármaximumot a magánegészségügyben!
Kanász-Nagy Máté (LMP) a magánegészségügyi ármaximum bevezetését javasolta a diagnosztikai vizsgálatokra, mondván, hogy csökkenteni kell a várólistákat és gátat kell szabni az elszabaduló áraknak.
Rétvári Bence államtitkár azt válaszolta: a kormány a béremeléseket fogja folytatni, mert ez a jó út, nem pedig a magánegészségügy, amit a baloldal javasol.
DK: miért nem a független színházakat támogatják a Corvin-lánc palotája helyett?
Gréczy Zsolt (DK) azt kérdezte, miért nem a független színházakat támogatja a kormány ahelyett, hogy 6 milliárd forintból a Corvin-lánc testületnek ad palotát.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára úgy reagált: a képviselő a Corvin-lánc testület megbecsült tagjait támadta méltatlanul. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány a vidéki és a fővárosi színházakat is támogatja.
Jobbik: a tisztességes gazdák tönkremennek
Bencze János (Jobbik) arról beszélt: a tisztességes, földből, állattartásból vagy méhészetből élők lassan tönkremennek, míg a földspekulánsoknak, a „narancsos gabonakereskedőknek” láthatóan semmiféle ellenőrzéstől, büntetéstől nem kell tartaniuk.
Farkas Sándor, az agrártárca államtitkára azt válaszolta: az agrárgazdaság körülményei az elmúlt 1 évben megváltoztak a háború és a brüsszeli szankciók miatt, de a kormány segít a gazdáknak, hogy alkalmazkodni tudjanak a megváltozott körülményekhez.
Az azonnali kérdésekkel folytatódott az Országgyűlés ülése kedden.
DK: felelősségre kell vonni Mészáros Lőrinc cégét
Sebián-Petrovszki László (DK) elmondta: újabb jelképe született az uniós pénzeket és a költségvetési forrásokat „felfaló” lopásoknak, ugyanis „Mészáros cége” egyes vasúti pályaszakaszok felújítása során kihagyta a vasat a vasbetonból, azaz akár balesetveszélyesen végezhették el a munkát. Az ügyben feljelentést tettek – közölte.
Kijelentette: felelősségre kellene vonni a céget és át kell tekinteni a tevékenységét.
Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára úgy válaszolt, hogy vasúti pálya felújítása során a szakmai előírások szigorúan szabályozzák a munka paramétereit, így az anyagok kispórolása lehetetlen, minősített anyagokat szakszerűen építenek be. A kivitelezés során folyamatosak az ellenőrzések, így kizárható, hogy a kivitelezésben nem szakszerűen járnak el – jelentette ki.
A képviselő kiemelte: nem kellene megvárni, amíg baj lesz a rosszul elvégzett munka miatt.
Az államtitkár közölte: a szakszerű teljesítés a feltétele annak, hogy átvegyék a munkát.
Momentum: Újbuda megtelt
Tóth Endre (Momentum) arról beszélt, hogy Újbuda megtelt, lassan mindenki látja ezt, csak a kormány és a hozzá közel álló befektetők nem. Fékevesztett építési láz indult be a kerületben, túl sok új lakás épül – mondta.
Közölte: a kormány a rozsdaövetekről szóló szabályozás keretében egy területen eltörölte a helyi változtatási tilalmat, korlátlan beépítési lehetőséget adva a befektetőknek. Úgy tűnik, a települések élhetősége nem számít, csak a befektetők érdeke – fogalmazott.
Ágh Péter szerint mindenki örülhet annak, hogy Újbuda vonzó kerület. A rozsdaövezetek hasznosítása sok kérdést vetett fel az elmúlt időben, a cél, hogy új lendületet adjanak egy ilyen terület sorsának – mondta.
Közölte: mindenki abban érdekelt, hogy az ország valamennyi települése élhető legyen, bíznak benne, hogy a rozsdaövezetek átalakulása pedig a kerületek javát szolgálja.
A képviselő szerint nem a fejlődéssel, hanem a túlzott fejlődéssel van gond és azzal, ha egy település lakossága nem szólhat bele a helyi ügyekbe.
Az államtitkár hangsúlyozta, fontos, hogy a kerület a jövőben is élhető legyen, ebben mindenki partnere az újbudaiaknak.
MSZP: irányvesztésben van a kormány
Hiller István (MSZP) kifejtette: az elmúlt időben vita alakult ki a felsőoktatásba jelentkezők számáról. A kormány három irányt jelölt ki a felsőoktatásban: többen jelentkezzenek a műszaki és természettudományos szakokra, növekedjen a vidéki felsőoktatás súlya és 40 százalékos legyen a felsőfokú végzettséget szerzők aránya. Azonban úgy tűnik, mindhárom területen „irányvesztésben vannak” – jelentette ki.
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért, felnőttképzésért felelős államtitkára szerint viszont a számok éppen azt bizonyítják, hogy az elmúlt években előrelépést értek el a képviselő által is megjelölt területeken. Az irány jó, sőt egyre jobb lesz – hangsúlyozta.
A képviselő viszonválaszában azt mondta: az a probléma, hogy különböző minisztériumokba szedték szét az oktatást, és a színvonalcsökkenés a magyar közoktatásban tükröződik a felsőoktatásban is.
Az államtitkár közölte: a pedagóguspályára jelentkezők száma is jól alakul, vagyis a kitűzött célokat igenis elérik.
Jobbik: hideg élelmiszert is lehessen SZÉP-kártyával vásárolni
Dudás Róbert (Jobbik) azt sürgette, hogy a SZÉP-kártyát hideg élelmiszer vásárlására is fel lehessen használni. Ezt egyebek mellett az „Európa-rekorder” inflációval és áfával indokolta. Szerinte rengeteg a teher az embereken és egy normálisan működő országban a kormány mindent megtenne, hogy csökkentse ezeket a terheket.
Közölte: a magyar lakosság harminc százaléka a létminimum alatt él, az emberek többsége nem éttermekbe akar járni, hanem a SZÉP-kártyán lévő összeget hideg élelmiszer vásárlására szeretné felhasználni.
Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára felidézte, hogy a kártyát azért vezették be, hogy az egészségmegőrzéshez, az egészséges életmódhoz, az életminőség javításához kapcsolódó szolgáltatások elérhetőségét bővítse, továbbá erősítse a turizmus gazdaságfejlesztési szerepét.
Elmondta, a kormány a lakosság általános szociális helyzetén számos intézkedéssel igyekszik javítani. A SZÉP-kártya engedélyezését élelmiszervásárlásra a veszélyhelyzeti szabályozás csak átmeneti időre tette lehetővé – emlékeztetett.
A Mi Hazánk az ukrán termékek behozatali tilalmáról kérdezett
Dócs Dávid (Mi Hazánk) aziránt érdeklődött, milyen intézkedések lesznek június 5. után, amikor megszűnik az Ukrajnából érkező termékek behozatali tilalma.
Az Ukrajnából hozott gabona a célországok helyett itt „landolt”, tönkre téve ezzel a magyar mezőgazdasági szereplőket, áresést okozva – közölte. Szerinte garanciák kellenek azért, hogy a magyar gazdák ne menjenek tönkre.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, az előző évekhez képest idén megnövekedett gabonamennyiségre kell számítani. Ha jó termés van kilátásban, akkor a kereskedők elkezdik visszaszorítani az árakat – közölte. Szerinte a tavalyi 13-15 ezer forintos árhoz képest idén 5-7 ezer forintos gabonaárra lehet számítani.
Jelezte, megtesznek mindent annak érdekében, hogy az ukrán gabona ne kerüljön be Magyarországra.
A Balatonról, vízügyi kérdésekről, a főpolgármester szavairól és a rezsivédelemről is tettek fel kérdéseket a képviselők kedden az azonnali kérdések és válaszok órájában az Országgyűlésben.
Párbeszéd: mikor lépnek fel a Balaton-part beépítése ellen?
Szabó Rebeka (Párbeszéd) azt kérdezte, ha kormánynak valóban fontos a természetvédelem, mikor lép fel az ellen, hogy a Balaton-partot beépítsék és lebetonozzák. Közölte, a Balaton egykor mindenkié volt, ma fideszes politikusok családtagjai, ner-közeli nagyvállalkozók építik be a tópartot, amivel súlyos környezetvédelmi károkat okoznak és elzárják az embereket a víztől. Szerinte az építkezéseket gyakran az állam finanszírozza, és gyakran partnerek az önkormányzatok is.
Példaként egyebek mellett az Örvényesre tervezett, a part menti nádast veszélyeztető wellness-központot említette. Elmondta, a Balatont, a tó vízminőségének megőrzését nem lehet egy-egy településre rábízni, a fejlesztés pedig nem egyenlő a lebetonozással.
Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára azt mondta, a helyi önkormányzatnak kell döntést hoznia fejlesztési kérdésekben. Hozzátette: Örvényesen egy régóta húzódó kérdésről van szó, és az önkormányzat 2020-ban úgy döntött, nem sorolja át a területet mezőgazdaságiból beépítésre szánttá, és nem intézte el a terület külterületből belterületbe vonását sem.
Kijelentette: a kormány nem tud támogatni olyan beépítést a Balaton-parton, amely a helyi érdekkel ellentétes.
LMP: miért hagynak ki egyes vízügyi szakembereket a közös munkából?
Keresztes László Lóránt (LMP) szerint olyan vízgazdálkodásra lenne szükség, amely segít a víz megtartásában. Kifogásolta, hogy lényegesen több víz hagyja el az országot, mint amennyi ide érkezik.
Elismerte, hogy az elmúlt fél évben jelentős munkák zajlottak ezen a téren, ugyanakkor választ várt arra: kiknek a bevonásával készül az új vízgazdálkodási koncepció. Miért nem hívták meg azokat a szakembereket a közös munkába, akik korábban modellezték a táji vízvisszatartást célzó vízgazdálkodást? – kérdezte.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára azt felelte: tárcája nyitott arra, hogy minél többeket bevonjon a vízgazdálkodási tervek készítésébe.
Elismerte: valóban három balatonnyi vízmennyiséggel többet ad át az ország a szomszédos országoknak, mint amennyi ide érkezik. Ezért voltak fontosak a hatékony belvízelvezetést és az öntözést együtt kezelő munkák.
A vizek megtartására még számos lehetőség van – folytatta. Beszámolt arról, hogy a nagy tavaink környékén is számos vízvédelmi beavatkozás történt, de a kormány a többi között árvízkockázat-értékelési tervet is készített.
Fidesz: elfogadhatók-e a főpolgármester szavai?
Dunai Mónika (Fidesz) arra kérdezett rá, elfogadható-e a főpolgármester háborúval kapcsolatos kijelentése. Emlékeztetett: bár befejeződött a 3-as metró felújítása, a metrókocsikat mégsem klimatizálták. Karácsony Gergely szerint azért nem, mert „háborúban állunk Oroszországgal”.
Dunai Mónika kijelentette: Magyarország senkivel sem áll háborúban. Elítélendőnek és veszélyesnek nevezte, hogy a főpolgármester „hazugságokat terjeszt Magyarországról”.
Szerinte biztonságpolitikailag is veszélyesek az ilyen kijelentések. „Nekünk, békepártiaknak mindent meg kell tenni azért, hogy hazánk kimaradjon ebből a háborúból” – szögezte le.
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára azt mondta: politikus ilyen felelőtlen és súlyos kijelentéseket nem tehet. Sorolta „a baloldal menetelésének” állomásait, és beszélt a pártfinanszírozási ügyről, illetve arról, hogy Gyurcsány Ferenc DK-elnök bevallása szerint is azért dolgoznak Brüsszelben, hogy Magyarország ne jusson hozzá a neki járó forrásokhoz.
Kijelentette azt is, hogy Karácsony Gergely három és fél év alatt csődbe vitte Budapestet, most pedig arról beszélt, hogy Magyarország háborúban áll a világ egyik legnagyobb hadseregével rendelkező atomhatalommal.
Azt mondta: a kormány a leghatározottabban elutasítja „a dollárbaloldal politikáját”. Kitart békepárti álláspontja mellett, és nem fogja engedni, hogy külföldi nyomásgyakorlással belepréseljék az országot a háborúba – fűzte hozzá.
KDNP: megakadályozzák-e a rezsicsökkentés eltörlését?
Nacsa Lőrinc (KDNP) azt kérdezte: megakadályozza-e a kormány Magyarország rezsicsökkentési vívmányainak eltörlését?
Brüsszel most éppen a tízéves vívmány eltörlését követeli – mondta. Az Európai Bizottság azt javasolta: 2023 végére szüntessék meg a lakosságnak járó rezsicsökkentést – fűzte hozzá. Kijelentette: Brüsszel és a magyar baloldal terve minden magyar háztarásnak havi 181 ezer forintjába kerülne. „A sokadik támadást vagyunk kénytelenek elszenvedni Brüsszelből” – fogalmazott.
Eközben ragaszkodnak a szankciós politikához, amely megnyomorítja az unió gazdaságát – tette hozzá.
Panyi Miklós azt felelte: a kormány megvédi a rezsicsökkentést – a 2024-es költségvetés is ennek szellemében született –, és elutasítja a bizottság javaslatát.
Jelezte azt is: Brüsszelnek nincs joga beleszólni a magyar rezsivédelmi kérdésekbe. De hazai elvbarátaik is ellenzik a rezsicsökkentést, így nem meglepő a brüsszeli álláspont – mondta. Emlékeztetett: 2002 és 2010 között a baloldali kormányok tizenötször emeltek árakat. Kétszeresére emelték az áram és háromszorosára a gáz árát – mondta.
Ha a baloldal kerülne hatalomban, megszüntetnék a rezsicsökkentést, és Brüsszel, valamint a multik érdekét szolgálnák ki – tette hozzá. Az ülésen elnöklő Leszák Sándor a vitanapig szünetet rendelt el.
Politikai vita kezdődött kedd délután a magyar munkavállalók bérrendezéséről ellenzéki pártok kezdeményezésére a parlamentben.
Államtitkár: példa nélküli foglalkoztatási fordulatot hajtott végre a kormány
Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára expozéjában kiemelte: Magyarország 2010-től a rendszerváltozás óta eltelt több mint három évtizedben példa nélküli foglalkoztatási fordulatot hajtott végre.
A foglalkoztatást tekintve az Európai Unió sereghajtójából felzárkózott Magyarország a tagállami rangsor élmezőnyéhez, miközben a munkanélküliséget rekordalacsony szintre sikerült leszorítani – mutatott rá.
Hozzátette: 2010 óta a magyarországi foglalkoztatás bővülési üteme volt a legdinamikusabb Európában, aminek eredményeként a rendszerváltozás óta a legmagasabb szintet érte el. A 20-64 éves népesség foglalkoztatási szintje 21,4 százalékponttal javult a 2010-es kormányváltás óta; a 80 százalék feletti foglalkoztatási ráta messze meghaladja az uniós átlagot. Ezzel Magyarország a tagállami rangsor utolsó helyéről a hetedik helyre lépett előre – mondta.
Az államtitkár összevetette a folyamatot a szocialista kormányok időszakával: Magyarország 2002 és 2010 között úgy vált az unió sereghajtójává a foglalkoztatásban, hogy közben az európai foglalkoztatási szint 2,1 százalékkal javult. Magyarországon 2002 és 2010 között másfél százalékponttal romlott a 20-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája.
Míg 2010 elején a magyar aktivitási mutató a második a legalacsonyabb volt az unióban, ma már az uniós átlagot meghaladva a tagállami rangsor első felében áll Magyarország – tette hozzá. Úgy fogalmazott: soha ennyi dolgozni akaró és aktívan álláskereső munkavállaló nem volt a magyar munkaerőpiacon.
A 2010-es kormányváltás óta közel egymillióval nőtt a foglalkoztatottak száma, ami azt eredményezte, hogy mára már nem a 2010 előtt tapasztalható magas munkanélküliséggel – amikor több mint 600 ezer volt a regisztrált álláskeresők száma -, hanem a munkaerőhiánnyal néznek szembe.
Ez hasonlóan nagy kihívás a magyar foglalkoztatáspolitika számára, mint az egymillió új munkahely létrehozása volt. Már több mint fél éve 4,7 millió a foglalkoztatottak száma hazánkban, 2010-ben ez csupán 3,7 millió volt – jelezte.
A 13 éves kormányzás alatt – szemben a szocialista kormányokkal – korábban soha nem látott előrelépés történt – mondta, és kitért arra, hogy a kormány számos olyan intézkedést dolgozott ki és vezetett be, amely a hazai inaktív munkaerő fokozottabb álláskeresését és a munkaerőpiacra történő visszatérését ösztönözte.
Az ellenzéki képviselők által számtalanszor kritizált foglalkoztatási programoknak is jelentős szerepük volt abban, hogy a korábban inaktív rétegek visszatértek a munka világába – hangsúlyozta, kiemelve: a kormányzati stratégiában prioritást élvez a magas foglalkoztatási szint fenntartása és a gazdasági növekedéshez szükséges munkaerő biztosítása. Ezért a kormány tovább kívánja javítani Magyarország tőkevonzó képességét, és 2030-ig több százezerrel szeretné bővíteni a hazai munkahelyek számát – húzta alá.
A foglalkoztatáspolitika előtt álló két meghatározó feladatként említette a munkahelyteremtés ösztönzését és a vállalati szféra munkaerőigényének biztosítását.
Az államtitkár részletezte a bérek növekedését és szólt arról is, hogy Magyarországon csökkent leginkább a munkát terhelő adók mértéke.
A baloldal eközben nem támogatta a bérek növekedését, minden munkát terhelő adó csökkentését elutasította és nem támogatta a közszféra béremelését sem. Kormányzásuk idején sem védték meg a magyar emberek bérét, munkahelyeit, feladták hazánk gazdasági szuverenitását, a fizetéseket magas adókkal sújtották – sorolta.
Előterjesztők
Az előterjesztőként felszólaló Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt hangsúlyozta: az expozé alapján minden rendben van, jó felé mennek a dolgok, legfeljebb „kis döccenők adódnak”.
Ehelyett szerinte az országnak egyszerre kell számolnia a rossz demográfiai helyzettel, amelyben „csak kozmetikai jellegű eredményeket” sikerült felmutatnia a kormányzatnak, a több százezer embert érintő kivándorlással, valamint azzal, hogy ezek hazahívása helyett szervezetten vendégmunkásokat hívnak az országba.
Aktív és bátor szembenézést, megoldáskeresést sürgetve Z. Kárpát Dániel szorgalmazta, hogy a kormányzat hathatósabban támogassa a magyar kkv-szektort, hozzon létre számukra bérfejlesztési alapot, az állami szférában pedig a plusz adóbevételekből hajtsanak végre bérfejlesztést.
Filozófiai alapvetés lehet az, hogy magyar emberek adóforintjaiból olyan munkahelyek létrehozását, megtartását támogassuk csak, ami magyar családokat gazdagít, és magyar családokat segít a szülőföldön boldoguláshoz – fogalmazott, sürgetve, hogy „Magyarországon legyen a magyar munkavállaló, a magyar kisvállalkozó az első”.
Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője arról beszélt: a rendszerváltozás mellett az uniós csatlakozás volt nemzedéke alapélménye, az, hogy tisztes munkával nyugati színvonalon, szabadságban élhetnek; vagy ők, vagy legalább gyermekeik.
Szerinte mára ez a remény szertefoszlott, a kormány szeme előtt pedig„ az akkugyárak és a vendégmunkások víziója” lebeg, ezzel pedig a felzárkózás esélye is vakvágányra jut.
Annak a véleményének adott hangot: a miniszterelnök ki akarja vezetni az országot „a biztonságunkat jelentő európai közösségből”. Látni kell, hogy a kormányzati gépezet készen áll arra, hogy meglépje, hogy hazánkat legkésőbb 2030-ban rávezesse az unióból való kilépés útjára; a jogrendszer készen áll, a hangulat épül – fogalmazott, hozzátéve, ezzel ismét a történelem vesztes oldalára állítanák Magyarországot.
Vezérszónoki felszólalással folytatódott a magyar munkavállalók bérrendezéséről szóló, ellenzéki pártok által kezdeményezett vita az Országgyűlés keddi ülésén.
Fidesz: jelentősen növekedtek a bérek
Bánki Erik (Fidesz) közölte: a kormány 2010 óta az ágazati partnerekkel együtt jelentős erőfeszítéseket tett a bérek növeléséért. Ez növelte a munkaerőkínálatot és ösztönözte a hazaköltözést – hangsúlyozta.
Szólt a személyi jövedelemadó csökkentéséről és a családi adókedvezményről is, amelyek eredményeként a mostani kormány lényegesen nagyobb jövedelmet hagy az embereknél, mint a 2010 előtti.
A kabinet 2010 óta az egészségügyben hajtotta végre a legnagyobb béremelést, az orvosok bére 43 százalékkal emelkedett két év alatt – ismertette. Emellett az egész közszférában átfogó béremelési programot indítottak – fűzte hozzá.
A baloldal azonban egyértelművé tette, hogy nem támogatja a bérek növekedését – folytatta. Elutasították az adócsökkentést és a béremelésekhez sem adták meg a támogatást a parlamenti szavazásokon – tette hozzá, megjegyezve: kormányzásuk idején „egymillió embert tettek munkanélkülivé” és magas adók sújtották a béreket; a pedagógusoktól, az orvosoktól, de még a nyugdíjasoktól is elvették a tizenharmadik havi jövedelmet.
Követendő példának ítélte mindazt, amit a kormány a gazdaság fejlesztése, a munkahelyteremtés, a bérfejlesztés, valamint a családok támogatása terén tett.
DK: a kormány az alacsony bérekre építette gazdaságpolitikáját
Kálmán Olga (DK) történelmi bűnnek nevezte a kormány tevékenységét, kifogásolva, hogy a kabinet az olcsó munkaerőre építette gazdaságpolitikáját.
Azt mondta: az „orbáni inflációval” sikerült lekörözni az összes uniós országot, a bérek pedig csak Bulgáriában alacsonyabbak, mint Magyarországon. Az infláció háromszorosa az uniós átlagnak, és négyszerese az eurózóna átlagának, magasabb, mint Ukrajnában – jegyezte meg.
A magyaroknak Európa egyik legalacsonyabb fizetéséből kell kifizetniük Európa legmagasabb árait – jelentette ki.
A legtöbb élelmiszer ára két év alatt megduplázódott – ismertette –, egy átlagos család havonta 130 ezer forinttal költ többet. Azt is mondta: nem az árakat, hanem a béreket és a nyugdíjakat kell emelni.
Szólt pártja árnyékkormányáról, amely szerint öt intézkedés kell a béremeléshez. Be kell vezetni az európai minimálbért és egyszerre kell emelni az összes állami alkalmazott bérét. A kormánynak segítenie kell a kis- és közepes vállalkozásokat, a jelenlegi „multibarát” adórendszert pedig igazságosabbá kell tenni – közölte.
Szerinte csak olyan beruházásnak szabad támogatást adni, amely vállalja, hogy versenyképes bért fizet alkalmazottainak. Meg kell erősíteni az oktatást, a szakképzést, a magyar szakszervezetiséget – sorolta pártja javaslatait.
KDNP: jelentősen nőttek a jövedelmek és a foglalkoztatás is bővült
Nacsa Lőrinc (KDNP) azt idézte fel, hogy 2009-ben még 38 százalékos volt a személyi jövedelemadó felső kulcsa, jelenleg ezzel szemben 15 százalék.
Sérelmezte, hogy a parlamenti vitát olyan politikusok is kezdeményezték, akik „vastagon hozzájárultak” ahhoz az embereket elnyomó politikához, amit Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon képviselt.
„Önök csak elvettek az emberektől” – fogalmazott, megemlítve a tizenharmadik havi fizetések és nyugdíjak elvonását.
Azt is elmondta, hogy az ellenzék nyolcvan alkalommal nem szavazott meg kormány által kezdeményezett adócsökkentést.
Kijelentette azt is, hogy bár 2006-ban és 2007-ben nem volt válság, utóbbi évben mégis mindössze 0,2 százalékos volt a gazdasági növekedés, előbbi évben pedig a magyar államháztartási hiány a második legrosszabb volt a világon.
Felidézte a többi között azt, hogy Gyurcsány Ferenc és kormánya még a költségvetési adatokat is meghamisította, és „trükkök százait vetették be, hogy ne derüljön ki: hogyan lopták szét az országot”.
Azt vetette Lukács László György (Jobbik) szemére, hogy a fiatalok elvándorlását sérelmezi, miközben korábban magyar orvosok uniós munkavállalását segítette. Emellett a jobbikos politikus a kormányt vádolja azzal, hogy kiléptetné az országot az Európai Unióból, holott korábban pártja tartott „Tagok legyünk, vagy szabadok?” címmel rendezvénysorozatot.
Momentum: a Fidesz elhibázott gazdaságpolitikát folytatott
Lőcsei Lajos, a Momentum vezérszónoka azt mondta, a Fidesz az elmúlt 12-13 évben elhibázott gazdaságpolitikát folytatott.
Bármilyen konstruktív javaslatot terjeszt elő az ellenzék, a kormány nem építi be, csak megy a saját feje után – jegyezte meg. Felvetette, hogy kell-e ilyen vitán részt venniük, amíg javaslataikat nem hallgatják meg.
Az infláció Magyarországon a legmagasabb az unióban, 24 százalék, míg az unión belül „a sereghajtók között vagyunk” a bérek tekintetében.
Bármekkora a sikerpropaganda, az infláció rekordmagas, 40-50 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak, a keresetek vásárlóértéke csökkent, a nyugdíjas bevásárlókosarat pedig 25,3 százalékos infláció sújtja – sorolta kifogásait.
A kormánynak erre nincs más válasza, mint az árstopos termékek, és az, hogy a boltokat akciózásra kényszerítik – közölte.
Összegzése szerint kijelenthető, hogy Magyarországon nagyon súlyos gazdasági válság van.
További vezérszónoki felszólalással folytatódott a magyar munkavállalók bérrendezéséről szóló, ellenzéki pártok által kezdeményezett vita az Országgyűlés keddi ülésén.
MSZP: torz gazdaságpolitikát valósított meg a Fidesz
Komjáthi Imre (MSZP) értékelése szerint a legnagyobb gond, hogy 2010 után torz gazdaságpolitikát valósított meg a Fidesz, ami dupla kiszolgáltatottságra épül.
Magyarország csak akkor működik, ha hiánytalanul jönnek az uniós források, és folyamatos az olcsó magyar munkaerőre, elégtelen munkavédelemre és nagylelkű adókedvezményekre apelláló külföldi tőke beáramlása – fejtette ki.
„Ezzel a módszerrel uralták a pillanatot, de megették a holnapot” – fogalmazott, hozzátéve: a politikai és gazdasági hatalmuk fenntartása érdekében a kormánypártok olyan messzire távolodtak az unió alapvető értékeitől, ahová már nem viszik ki az uniós forrásokat.
Szavai szerint addig rugdosták ki sorban a jogállami pilléreket, addig hizlalták uniós pénzen „a kormánypárti oligarchákat”, amit már az unió sem tudott szó nélkül hagyni. Biztos jó ötlet volt a források elleni szabadságharc, pont így akarták megállítani Brüsszelt, utalás előtt? – kérdezte.
Szóvá tette, hogy védtelenül hagyták a magyar dolgozókat válságos időkben, még mindig 25 százalék körüli az infláció, ami rekordmagasnak számít, akárhonnan is nézik.
Felszólította a kormánypártokat, ismerjék be, hogy az unortodox gazdaságpolitika megbukott, nyugdíjkatasztrófa felé robognak, ezért azonnali 5 százalékos nyugdíjemelésre van szükség.
Azt is sürgette, hogy ne sarcolják meg az alapvető élelmiszereket, ne legyen áfa rajtuk. Szólt arról a kezdeményezésükről is, amellyel élelmiszer-bankkártyára a legrászorulóbb családoknak 20 ezer forintot utalnának.
Jobbik: rendezni kell az egyetemi dolgozók bérét
Brenner Koloman, a Jobbik vezérszónoka az egyetemi világ bérrendezése mellett érvelt. Kiemelte: egy társadalom fejlettségi szintjének legfontosabb mutatója az értelmiség erkölcsi és anyagi megbecsültsége.
A jelenlegi Fidesz-kormány tudás- és értelmiségellenes politikájának bizonyítéka a pedagógusbérek helyzete mellett az, hogy az egyetemi dolgozók nap mint nap milyen alacsony bérekkel szembesülnek.
Ezek már nem csupán európai, hanem közép-európai összehasonlításban is elmaradnak, sőt Magyarországon belül is rosszabbak, mint a tisztességes bérszínvonal – közölte.
Mi Hazánk: a kormánynak a kétharmados támogatottságához és nem a 2010 előtti kormányokhoz kéne mérnie a teljesítményét
Apáti István (Mi Hazánk) szerint a két politikai tömb, a Fidesz-KDNP és a balliberális pártok között 33 éve folyik az egymásra mutogatás, „egymás politikai anyázása”.
A Fidesz-KDNP tökélyre fejlesztette azt a tudását, hogy a külső körülményeket okolja, ha rosszul mennek a dolgok, emellett az ő felelősségük, hogy a korábbi kormányok felelőseit nem számoltatták el.
Ugyancsak kifogásolta, hogy a jelenlegi kormány a 2002 és 2010 közötti időszakhoz méri a saját teljesítményét, ahelyett hogy a kétharmados támogatottsága alapján ítélné meg azt.
Apáti István kitért arra: míg az Európai Unióban 23 euró az átlagos órabér, addig a magyar átlag órabér 9 eurónyi. Ráadásul az ország különböző részei között európai összehasonlításban kirívó a keresetegyenlőtlenség, a budapesti átlagkeresetek 73 százalékkal haladják meg a legszegényebb régióban dolgozókét.
Az ellenzéki politikus szerint a munkabérek felzárkóztatásának témájától nem elválasztható az infláció. A kormány a háborúra fogja a magas inflációt, ez azonban nem korrekt – mondta, azzal érvelve, hogy már a háború kitörése előtt kénytelen volt a kormány árstopokat bevezetni az infláció miatt. Igaz ugyanakkor – jegyezte meg, hogy a háború tovább rontott a helyzeten.
A kormány visszaél azzal, hogy a jövedékiadó- és az áfabevételek elképesztő pluszforrásaiból képes toldozni-foldozni a költségvetés egyre nagyobb lyukait, valamint azzal, hogy a közvélemény-kutatások szerint még mindig nagy a kormánypártok támogatottsága.
Feltette a kérdést, milyen lehetőségeket lát a kormány arra, hogy ne csak munkahelyek létesítésére, hanem a meglévő munkahelyek megtartására és bérfejlesztésre is kapjanak támogatást a legkisebb vállalkozások; milyen kilátásai vannak a legszerencsétlenebb helyzetben lévő észak-alföldi vállalkozásoknak; illetve hogyan tudja csökkenteni a kormány a munkáltatói és a munkavállalói terheket.
A vezérszónoki felszólalások után képviselői felszólalásokkal folytatódott a magyar munkavállalók bérrendezéséről szóló, ellenzéki pártok által kezdeményezett vita az Országgyűlés keddi ülésén.
LMP: a kormány a félperiférián képzeli el Magyarországot
Kanász-Nagy Máté, az LMP vezérszónoka szerint a kormány a félperiférián képzeli el Magyarországot, a centrumországok és a periféria között. Magyarország egyaránt függ a nyugati és a keleti tőkétől, mert a kormány szövetséget kötött mind a nyugati, mind a keleti multinacionális vállalatokkal.
Ezek a szövetségi viszonyok állnak a hátterében annak, hogy Magyarországot „akkumulátorgyarmattá” akarják tenni.
A kormány a feldolgozóiparra, illetve az autóiparra akarja alapozni Magyarország munkaerőpiacát, de nem a magyar, hanem kizárólag a külföldi tőkebefektetőket támogatva. Ebben a modellben Magyarországra a folyamatos másodrendűség, a „felzárkózás hazug ígérete” vár – mondta.
Ennek lenyomata a magyar munkaerőpicon, hogy igyekeznek kényelmes, kellemes környezetet teremteni a külföldi nagytőkének. „Olcsósítják” egyrészt a környezetünket, a kincseket, a vízkincset, a termőföldünket, az energiahordozókat, másrészt a magyar munkaerőt. A magyar akkumulátor- és autógyárakban jóval kevesebbet keresnek a munkavállalók, mint a nyugat-európai országokban és a rájuk vonatkozó munkavédelmi szabályok is jóval gyengébbek. A munkavállalók könnyen betanítható, magas szintű tudást nem igénylő munkát végeznek, ami maga után vonja az oktatási rendszerünk leépítését – sorolta.
Megjegyezte, a magas fizetések, amelyekkel a kormány büszkélkedni szokott, valójában a túlórákkal és éjszakai munkával érhetők el ezekben a gyárakban.
Ugyancsak kormányzati csúsztatás – tette hozzá, hogy a gyárakkal a kormány munkahelyeket teremt a magyar embereknek, ugyanis nem a külföldön dolgozó magyarokat csábítják haza, hanem Közép-Ázsiából, a csendes-óceáni térségből, Kínából jön majd a munkaerő ezekbe a gyárakba.
Független: mindenki érzi a kormány elhibázott gazdaságpolitikáját
Varga Ferenc (független) azt mondta, hogy családok százezrei kényszerülnek nélkülözni, nem akad olyan ember, aki ne érezné a kormány elhibázott gazdaságpolitikáját.
A közmunkásbért idén bruttó 116 ezer, vagyis nettó 77 ezer 140 forintban rögzítették – hívta fel a figyelmet a politikus. Azokon a településeken, ahol nem nagyon van más munkalehetőség, a közmunkások ki vannak szolgáltatva a település vezetőjének – jelentette ki a képviselő.
Kormány: rekordszintre sikerült emelni a foglalkoztatottak számát
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára az elhangzottakra reagálva azt mondta, hogy 2010-ben sokkal jobban megérte segélyből élni, mint munkából, és a 12 százalékot közelítette a munkanélküliség. A mostani kormányzási időszak első fontos fegyverténye, hogy rekordszintre sikerült emelni a foglalkoztatottak számát, a munkanélküliség pedig négy százalék alá csökkent – tette hozzá.
A súlyos gazdasági nehézségek – mint például a járvány és a háború – előtti időszakban több mint hetven százalékkal nőttek a reálbérek – hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a legnehezebb helyzetben lévők bérét is sikerült jelentősen emelni. A minimálbér jelenleg 232 ezer forint, ami jóval magasabb annál, amennyi akkor volt, amikor a mostani kormány megkezdte a munkáját – mondta. Több ágazati béremelési program is indult, például a pedagógusok, majd a rendvédelmi dolgozók számára, és most is folyamatban van az orvosok és az ápolók béremelési programja – közölte.
A beruházások ebben kulcsfontosságú szerepet játszottak, ezért annak is van jelentősége, hogy tavaly rekordokat döntöttek a beruházások – szögezte le az államtitkár.
Arra is kitért, hogy a jövő évi költségvetési javaslatban oktatásra 3434 milliárd forintot különít el a kormány, ami 629 milliárddal magasabb, mint az idei összeg. Egészségügyre 3225 milliárdot tervez fordítani a kabinet, ami 424 milliárddal magasabb az ideinél és 2027 milliárddal több, mint a 2010-es összeg – tette hozzá.
Az államtitkár „csacsiságnak” nevezte azokat a felvetéseket, hogy a kormány ki szeretné vezetni az országot az EU-ból.
Egész Európa rég nem látott gazdasági problémahalmazzal szembesül, aminek nemcsak a háború ténye az oka, hanem a „rendkívüli, elhibázott, benézett, rosszul kiszámított” brüsszeli döntések – fogalmazott.
Az energiaszankciók drasztikusan megnövelték a kontinens energiaszámláját. Az orosz energiabehozatal eddig viszonylag versenyképes árat jelentett jó pár ország számára, de ennek vége, mert az orosz energiaimportot a szankciókon keresztül kiszorítják a kontinensről – jelentette ki.
Az esti órákban is folytatódott a magyar munkavállalók bérrendezéséről szóló politikai vita az Országgyűlésben kedden.
Szabó Zsolt (Fidesz) az elmúlt 12 év kormányzásának pozitívumait sorolta, majd azt hangsúlyozta: kívülről szigorú szabályok szerint lehet munkaerőt Magyarországra hozni, mégpedig olyan módon, hogy az ne korlátozza a hazaiak állásba lépését. Hangsúlyozta, az elmúlt egy-másfél évben állt be a magas infláció, emelkedtek az energia- és anyagárak is, de olyan verseny van a jó munkavállalókért, hogy emiatt emelkedtek a bérek is.
A politikus arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy amikor javaslatot tesznek, jelezzék annak következményeit is, valamint érveljenek felvetéseik mellett érdemben.
Dávid Ferenc (DK) szerint 12 évvel ezelőtt az Orbán-kormány felszámolta a két évtizede működő Országos Érdekegyeztető Tanácsot, hatalmas veszteséget okozva ezzel a társadalmi párbeszédnek.
Mint mondta, ennek az a következménye, hogy elvesztette jelentőségét a béralku, a kormányzat pedig csak az általa kiválasztott, vele egyetértő partnerekkel egyeztet, eközben érdemi eredményeket pedig csak a nagyvállalatoknál lehet elérni – ehhez viszont a kormányzat tevékenységének semmi köze nincsen. Szerinte a kormányzat nem problémának, hanem előnynek tekinti az alacsony béreket.
Selmeczi Gabriella (Fidesz) megköszönte a vitanap kezdeményezését az ellenzéki képviselőknek, majd azt hangsúlyozta: a kormány és frakciója számára elsőrendű szempont a családok támogatása. Céljukként említette, hogy a családokat minél nagyobb mértékben támogassák és minden vágyott gyermek megszülethessen. „Mi nem elveszünk a családoktól a háború idején, hanem igyekszünk” egyre nagyobb támogatást nyújtani – fogalmazott a politikus, majd a 2010 óta eltelt időszak kormányzati családtámogatási intézkedéseit sorolta. Felvetette: az ellenzék szerinte elmulasztotta elmondani, szerintük ki a gazdag, azaz kitől vennének el juttatásokat.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik európai parlamenti képviselője hangsúlyozta: hat-hét évtizede „a hanyatló Nyugat” a multikulturális modellt választotta, amelyben bevándorlók végezték a fizikai, a hazaiak a kvalifikált szellemi munkát. Napjaink magyar modelljéről úgy nyilatkozott, „multi abban is van, de a kultúra rohamosan épül le”: a vendégmunkások dolgoznak a szalag mellett, a magyarok vagy beállnak melléjük, vagy elmehetnek nyugatra.
Hozzátette: Rákosiék a vas és acél, a most hatalmon lévők „a kínai akkumulátorgyárak országát építik, ehhez pedig nem öntudatos polgárság és nem erős középosztály kell nekik, hanem igénytelen, képzetlen tömegek, akiket aztán propagandamédiájukkal tetszés szerint lehet manipulálni”, holott a Jobbik éppen az erős középosztály megteremtését tekinti az ország előrelépése zálogának.
Witzmann Mihály (Fidesz) a bérekről azt mondta: ma már sokkal többen élnek munkajövedelemből, mint 2010 előtt, és akik dolgoznak, lényegesen többet keresnek, mint a rendszerváltoztatás óta bármikor. Szerinte a baloldal a kormányzása idején sem védte meg a munkahelyeket és az ország szuverenitását is feladta. Több százezren tengődtek segélyeken akkoriban, a dolgozóknak pedig jelentős adóval kellett számolniuk – fogalmazott. Szólt a reálkeresetek emelkedéséről, a családi adókedvezmények jelentőségéről.
Apáti István (Mi Hazánk) szerint a kormánynak sokkal több lehetősége lenne a bérnövekedés elérésére, mint vallja; például adócsökkentéssel járulhatnak hozzá ahhoz.
Szerinte a kisadózó vállalkozók tételes adója (kata) alá tartozók körét inkább tágítani, mint szűkíteni kellett volna. Az akkumulátorgyárak helyett pedig hazai tulajdonú élelmiszeripari feldolgozóüzemeket kellene létrehozni – mondta. Kijelentette azt is: többeknek kellene alacsonyabb árú gázt biztosítani.
Cseresnyés Péter (Fidesz) szerint a baloldal„ romhalmazt” hagyott a kormányzása után, remélve, hogy abból a jobboldali kormány majd nem tud építkezni. Ennek ellenére a munkahelyek számával párhuzamosan nőttek a bérek 2010 óta. A vásárlóértékük is több mint 70 százalékkal nőtt – hangsúlyozta.
Kanász-Nagy Máté (LMP) azt mondta: az atomerőmű-építés oroszoknak teremt munkahelyek, míg az épületszigetelés magyaroknak adna megélhetést. Az oktatás fejlesztését szorgalmazta, mert szerinte csak ez hozhat felzárkózást. Az akkumulátorgyártás értékláncát elemezve kijelentette: Magyarországra nem a nagy tudást igénylő és jelentősebb jövedelmet hozó tevékenység települ.
„Ebből nem lesz felzárkózás” – fogalmazott.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára felelevenítette a 2010 előtti válságkezelést, amikor szerinte az embereknek nem segítettek, csak a bankoknak, a munkanélküliség pedig 11 százalék fölé szökött. Példákat hozott a béremelésekre, hangsúlyozva: jelentősen többet keresnek az orvosok, mint 2010 előtt, ahogy az ápolók is. A baloldal ugyanakkor 16 ezer egészségügyi dolgozót bocsátott fel, és csökkentette a bérüket – mondta. Bírálta a baloldalt, amiért „akadályozza a brüsszeli támogatások megérkezését”, ezzel hátráltatja a pedagógusbér-emelést.
Gelencsér Attila (Fidesz) azt mondta, furcsa végignézni az ellenzéki padsorokon, a képviselők kétharmada nincs jelen az általuk kedvezményezett vitanapon. Kitért arra, hogy Európában és
Magyarországon is szankciós infláció van, ami súlyosan negatív irányba befolyásolja a magyar családok életét. Ezért bevezették az árfigyelőrendszert, a kötelező akciózást. Kitért arra is, hogy továbbra is kiemelt cél a magyar családok védelme, ezért döntöttek az árstopok bevezetéséről.
Rétvári Bence azt mondta, 2010-ben egyre kevesebbet tudtak a jövedelmükből vásárolni az emberek, ebben 2013-ban következett be fordulat. Ezt vágta ketté a háború kirobbanása és a szankciók bevezetése – jegyezte meg. A környező országokban a többszöröse az aránya „a külföldön dolgozóknak, mint nálunk” – reagált egy másik felvetésre.
Lezárták a képviselők a magyar munkavállalók bérrendezéséről szóló politikai vitát kedd este az Országgyűlésben.
Bencze János jobbikos képviselő arról beszélt: a magyar agráriumban és a magyar vidéken van a legnagyobb szükség bérfejlesztésekre. Az agrártermékek előállítására és a feldolgozóipar fejlesztésére van szükség – mondta.
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára arcpirítónak és hiteltelennek nevezte, hogy az ellenzék úgy beszél béremelésről, hogy amíg kormányon voltak, csődbe vitték az országot és magukra hagyták a magyar munkavállalókat.
Ugyanaz a Gyurcsány Ferenc vezeti ma a baloldalt, aki 2010 előtt csődbe vitte az országot – mondta, hozzátéve, számos mai probléma gyökere a 2010 előtti kormányzásból fakad.
A baloldali kormányok alatt nem volt olyan év, amikor ne nőtt volna a munkanélküliség, emellett a devizahitelek, a megszorítások, az adóemelések, az „el lehet menni Magyarországról” politikája jellemezte a 2002 és 2010 közötti időszakot – értékelt.
A családtámogatás terén a baloldali kormányok „ámokfutása” miatt kétszázezerrel „kevesebben vagyunk” Magyarországon, ez a kétszázezer ember hiányzik ma a magyar munkaerőpiacról – jegyezte meg.
Ezzel szemben a Fidesz-KDNP a kormányzása idején egymillió új munkahelyet teremtett, felére csökkentette a személyi jövedelemadót, háromszorosára emelte a családtámogatásokat, a családok rezsije pedig 14 százalékról 10 százalék alá csökkent a rezsivédelmi intézkedéseknek köszönhetően.
F. Kovács Sándor (Fidesz) szerint a legnagyobb bércsökkentés az, amikor valaki munkanélkülivé válik, és 2010 előtt 12 százalékos, extrém magas volt a munkanélküliség. Azt is mondta, a béremelések alapja az, amit az ország megtermel, így ha nincsenek Magyarországon munkahelyteremtő beruházások, akkor munkahelyek sem lesznek.
A kormánypárti politikus ezután felidézte az állami tisztviselők bérének 2016-tól több lépésben végrehajtott emelését.
Ander Balázs (Jobbik) arról beszélt, hogy egy egyetemi végzettséggel rendelkező, pedagógus II. fokozatot szerző tanár csak húsz év szolgálati viszony után keres bruttó 442 ezer forintot, ami nincs nettó háromszázezer sem. Ha nem lesz tanár, akkor nem lesz mérnök, nem lesz vegyész, nem lesz orvos – jelentette ki.
Balassa Péter (Jobbik) úgy fogalmazott, hogy a kormány cserben hagyta a szociális dolgozókat. A jelentős munkaerőhiányról beszélő képviselő azt mondta, hogy a szociális szféra az összeomlás szélén van.
Sas Zoltán (Jobbik) hangsúlyozta, a rendőrök, katonák, tűzoltók, határvadászok az életüket kockáztatják, hogy garantálják az ország biztonságát, de közben jóval kevesebbet keresnek, mint az EU nyugati országaiban dolgozó kollégáik.
Dudás Róbert (Jobbik) bírálta, hogy Magyarország GDP-arányosan többet költ a kormányzat fenntartására, mint bármely másik uniós ország.
Fónagy János (Fidesz) arról beszélt, hogy az ellenzék a vitanapon egyetlen percet sem szánt a munkabékére, ami tíz éve töretlenül megvan. Ezt követően Lezsák Sándor levezető elnök lezárta a vitát.
Az előterjesztők nevében felszólaló Lukács László György (Jobbik) úgy összegzett, hogy ezzel a kérdéssel sokkal többet kell foglalkozni.
A vita bebizonyította, az ország biztonságát az EU jelenti – szögezte le a képviselő. Hozzátette, „normális országban és normális bérekben” hisznek, ezért is kezdeményezték a vitanapot.
A kormányzati reakciót elmondva Czomba Sándor államtitkár úgy nyilatkozott: több korrekt felvetés hangzott el az előterjesztői zárszóban, ezzel többségében együtt lehet érteni. A bérekről szólva azt hangsúlyozta, 2014 óta folyamatosan nőttek a reálkeresetek, ami alól az elmúlt hét hónap jelent csupán kivételt a magas infláció miatt.
Hozzátette: 2022-ben 2,5 százalékos volt a bővülés, ennél jobb értéket csak a lengyel és bolgár adatok mutatnak. Azt is hangsúlyozta: a bérdinamika növekedéséhez a kormány is jelentősen hozzájárult.
Nem a bérdinamikával van alapvetően probléma, hanem a magas inflációval; ezért van az, hogy a magyar kormány minden eszközt bevet, hogy az inflációt „szorítsuk vissza” – jelezte, megemlítve: vásárlóerő-paritáson hét, átlagjövedelmek alapján kilenc uniós tagállam van rosszabb helyzetben Magyarországnál.
A munkahelymegtartás és -teremtés kapcsán Czomba Sándor megemlítette, ha a koronavírus-járvány alatt nem tesz lépéseket a kormány, akkor az 350 ezer ember állásvesztését okozta volna.
Ennyi embernek „tudtunk segíteni” – mondta, különbségként említve, hogy a világjárvány vége látható volt, a mostani konfliktusé nem. Mindennek ellenére „nem eszköztelen a kormány” – hangoztatta.
Az államtitkár kiemelte: a kormányzat átmeneti intézménynek szánta a közfoglalkoztatást, mostanra pedig a kezdeti 300 ezerről 82 ezer környékére csökkent az e formában foglalkoztatottak száma; a többiek elhelyezkedtek az elsődleges munkaerőpiacon. Hozzátette: 70 százaléknál magasabb a nők foglalkoztatottsága, ami 5 százalékkal magasabb az uniós átlagnál, de OECD-összehasonlításban is jók az eredmények.
Hangsúlyozta: Magyarországé a világ 14. legexportképesebb gazdasága, azon belül kiemelten magas a high-tech termékek aránya. Azt is közölte: a legfőbb cél a munkahelyek megvédése, újak teremtése, a jövedelememelés és az életszínvonal megvédése.
Napirend utáni felszólalásokkal zárta kedd este munkáját az Országgyűlés.
Napirend után Jakab Péter független képviselő napirend utáni felszólalásában azt kifogásolta, hogy a kormány a városnéző buszok áfáját csökkenti, miközben „az emberek nem tudnak élelmiszert venni”.
Barkóczi Balázs a DK padsoraiból az önkormányzati források elvonását és „az önkormányzati vagyon kisajátítását” kérte számon a kormányon, majd a XV. kerületben az elmúlt időszaban megvalósult fejlesztésekről számolt be.
Frakciótársa, Varga Zoltán Debrecen közösségi közlekedésének működésképtelenségéről beszélt, a szolgáltatás veszteségességét, a többórás buszmegállóbeli várakozásokat és a villamosok hétvégi leállítását is megemlítve.
A debreceni önkormányzat 7,4 milliárd forintot fizet egy nem működő szolgáltatásért, hogy „a NER egy katonája tömhesse a zsebét” – értékelt.
Ráczné Földi Judit (DK) a MOL Fehérvár FC labdarúgócsapatának idei szereplését bírálta.
Bencze János (Jobbik) arról beszélt, hogy eladhatatlanná váltak a magyar mezőgazdasági termékek. Sas Zoltán (Jobbik) emlékeztetett arra, hogy május utolsó vasárnapján tartják a magyar hősök emlékünnepét.
A parlament következő ülését várhatóan június 12-én tartják.