Időjárás

Óriási fordulatot vesz az időjárás – kiderül, mit hoz a zsákban Sándor, József, Benedek

Ahol a Napba öltözik a szent Szűz – Ma tartják csíksomlyói búcsút

| Szerző: Jezsó Ákos
Szent hely az égig érő erdélyi hegyek közt megbúvó Csíksomlyó, népünk Istenfélő hitének talán legfontosabb kegyhelye. Fél évezredes történelme során a magyar nemzet legelső búcsújáró helyévé vált, kegyszobra pedig, a Napba öltözött Mária, több mint ötszáz éve a ferences szerzetesek templomából óvja, védi magyar népet. Évről évre százezrek zarándokolnak Jézus Krisztus szülőanyjának székelyföldi kegyszobrához, hogy a szomszédos hegyoldalban, a Nyeregben, részt vegyenek a hagyományos pünkösdi szentmisén.

Csíksomlyó legelső írásos említése 1335-ből maradt fenn, templomát pedig legelőször 1352-ben említik. A gótikus istenházát egy századdal később, 1442 és 1448 között ferences szerzetesek építették, mégpedig Sarlós Boldogasszony tiszteletére.

Csíksomlyó, kegytemplom (Forrás: Wikimedia)

Az építkezést Hunyadi János is támogatta, az adományt pedig a törökök felett 1442-ben aratott marosszentimrei győzelme során megszerzett zsákmányból fedezte. Legendás győzelmet aratott ebben a csatában a nagy, törökverő hős, mégpedig azért, mert az ütközet előtt páncélt cserélt Kamonyai Simonnal, s a törökök azt hitték, hogy a magyar főerő az ál-Hunyadi vezetésével szemből támad, pedig a valódi Hunyadi a valódi főerővel megkerülte az ellent és hátulról indított rohamot. A csel bevált, a magyarok szétverték a török sereget, még a fővezérük, Mezid bég is holtan maradt a csatatéren.

Hunyadi János szobra  (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

A templom történelméhez a dicsőséges múlt mellett a pusztítás és pusztulás is társul, hiszen Erdélyt a török korban számtalan támadás érte. A csíksomlyói ferences templom azonban mindezt túlélte.

Mégsem erről híres, hanem a főoltár mögött őrzött Mária-szoborról, amelyet 1510 körül egy darab hársfából faragtak. Magassága 2,27 méter, alkotója ismeretlen. A Napba öltözött asszonyt ábrázolja, akinek lába alatt a Hold, feje körül tizenkét csillagból álló koszorú látható. Királynőként a fején korona, jobb kezében jogar, bal karján pedig a szintén koronás kis Jézus.

Csíksomlyó kegyszobra, a Napba öltözött asszony (Forrás: Wikimedia)

A festett faszobrot a művészettörténészek a középkori székelyföldi szobrászművészet remekeként tartják számon.

A századok során számtalan csoda és csodás esemény fűződik e kegyszoborhoz.

Orbán Balázs a Székelyföld leírása című 1868-ban megjelent monumentális művében ezt írja: „A főoltáron foglal helyet Somlyó fő nevezetessége, a csudatevő Mária-szobor, egy gazdagon aranyozott, byzanczi stílban készült régi faszobor, mely ezelőtt sirt, s nagyszerü csudákat tett. Losteiner szerint e szobor a mohácsi vész után egyenest az égből szállott alá, hogy Csikot megvédje (…) Losteiner különben sokhelyt érdekes s valódi történeti becscsel biró, fennebb emlitett munkájának legalább is egy harmadát ezen szobor bámulatos csudatételeinek elbeszélése tölti be. Ő valójában szerelmes volt e szoborba, mely, mint mondja, kellemét nem a művész vésőjétől, hanem Istentől nyerte, s oly nagy bájjal birónak mondja lenni, hogy senki sem tud e szoborra nézni anélkül, hogy szent szerelem ne gerjedjen e szobor iránt szivében (…) Ha Csíkot vész fenyegette, a szent szobor előre bus fájdalmas arczot öltött és könyezett.

Csíksomlyói búcsú (Forrás: Wikimedia)

A szobor eredetileg a négy mellékoltár egyikén állott, Damokos Kázmér házfőnök 1664-ben helyeztette a főoltárra. A ferencesek feljegyzése szerint mindez azt követően történt, hogy az Erdélyt rontó szakadatlan tatárdúlás egyikeként, 1661-ben Csíksomlyót is felprédálta az ellen. A tatár vezér a Madonna-szobrot a lándzsájával szerette volna ledönteni, de amikor csapni készült, a karja megbénult. A szobor megmaradása is csodálatosnak tűnik, a Szűzanya szobra ugyanis annak ellenére is sértetlen maradt, hogy a templomot felgyújtották és körülötte minden leégett.

Az évszázadok során a szobor arca semmit sem veszített eredeti szépségéből, noha ma is láthatók a sérülések, karcolások, melyek nagyobbrészt a 17. századi török és tatár betöréskor keletkeztek. A hagyomány úgy tartja, hogy Papp Miklós oltárépítő, szobrász 1848-ban a Mária jobb arcán lévő, valószínűleg kardvágás által keletkezett sebet megpróbálta befesteni, de nem sikerült.

Az idei csíksomylói búcsú, melynek a jelmondata „Üdvözlégy, ki szűz lévén templommá lettél!” (Assisi Szent Ferenc) május 26-án a 18-kor a nyitómisével kezdődik.

Ferenc pápa szentmisét mutat be a csíksomlyói Nyeregben (Forrás: Wikipedia)

Péntekről szombatra virradóan virrasztás lesz a kegytemplomban.

Május 27., szombat*

  • 6.30: Szentmise a kegytemplomban.
  • 9.00: Ünnepélyes rózsafüzér a Hármashalom-oltárnál.
  • 9.30: A kegytemplom előtti térről elindul a kordon a Nyeregbe.
  • 11.30: Ünnepi szentmise a Hármashalom-oltárnál.
  • 16.00: Csángó mise a Szent Péter és Pál-plébániatemplomban, amelyet Mariut Felix  forrófalvi plébános mutat be.
  • 17.00: Pünkösdi vigília-szentmise a kegytemplomban.

Szombatról vasárnapra virradóan virrasztás lesz a kegytemplomban.

Május 28., pünkösdvasárnap, a Szentlélek eljövetele

A szentmisék sorrendje a kegytemplomban: 6.00, 7.00, 9.30 és 17.00 óra.

A 9.30-kor kezdődő szentmise szónoka Massimo Fusarelli OFM, a ferences rend miniszter generálisa lesz. Ünnepi üzenetét olasz nyelvről Orbán Szabolcs ferences atya fordítja.

Május 29., pünkösdhétfő

A szentmisék sorrendje a kegytemplomban: 7.00, 9.30 és 17.00 óra.

*Az időpontok magyar idő szerint értendőek

Kiemelt kép: Résztvevők a csíksomlyói búcsú szentmiséjén a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti hegynyeregben Csíksomlyón 2022. június 4-én. (Fotó: MTI/Veres Nándor)

 

 

Ajánljuk még