Erősen kevesellte a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő utakon és köztereken lévő parkolóhelyekből származó bevételt Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén. Mint mondta: a fővárosi önkormányzatnak tavaly alig 868 millió forint bevétele származott ebből, miközben egyetlen kerületben is ennél lényegesen több folyik be.

A fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő utakon és tereken 7674 darab parkolóhely után szednek parkolási díjat. A hatályos jogszabályok a parkolásüzemeltetést a kerületi önkormányzatok feladatkörébe sorolják, a fővárosi tulajdonú területeken 2013 óta a kerületek végzik ezt a tevékenységet. A bevételeket a fővárossal kötött egyedi megállapodások alapján számolják el, szorgosan levonva a parkolóhelyek üzemeltetési kiadásait. Esetenként meglehetősen vaskosan fog a ceruzájuk. Legalábbis erre lehet következtetni a fővárosnak átadott parkolási bevételekből.
A fővárosi önkormányzat korábbi közlése szerint 2019-ben 709,9 millió forintot, 2020-ban 947,3 milliót, míg 2021. első fél évében – amikor januártól május végéig ingyenes volt a parkolás – alig 41,1 milliót zsebelhettek be, miközben becslések szerint a kerületekhez befolyt valós bevétel már évekkel ezelőtt is jócskán egymilliárd felett lehetett.
Kapcsolódó tartalom
Tavaly a három évvel ezelőttinél is kevesebb jött be. Mindez úgy, hogy közben jócskán emelkedtek a parkolási díjak.
Ismert: tavaly szeptembertől egységes parkolási rendszert vezettek be Budapesten. A korábbi 27 különböző díjtételű, várakozási idejű zóna helyett mindössze négyet alakítottak ki. Ezzel egyidejűleg emelkedtek a parkolási díjak is. A korábbi 175 forint helyett óránként 200 forint lett a legolcsóbb tarifa, míg a plafon 525 forintról 600 forintra emelkedett. A köztes zónákban 300, illetve 450 forintot kell fizetni.

Ez néhány belvárosi kerületben 36 százalékos emelést jelentett, ami aligha maradt hatástalan a kerületi parkolási bevételekre. A fővárosnak mégis kevesebb jutott, mint három évvel korábban.
„Több hónapig dolgoztunk a modell kialakításán, amely alapján elsőként a VI. kerületi önkormányzattal kötöttünk megállapodást, de együttműködés esetén valamennyi, fizető parkolókat üzemeltető kerületre kiterjesztenénk a rendszert” – mondta a Népszavának Kiss Ambrus.

A parkolásüzemeltetés költségeinek visszaszorítása érdekében a főváros „felső plafont vezet be a parkolásüzemeltetés indokolt költségére”.
A leghatékonyabban működő három kerület költségeit veszik alapul, és ha valamely kerületi önkormányzat ennél 15 százalékkal többet akar elvonni a bevételből ezen a címen, akkor azt a főváros nem fizeti ki. A közvetett költséget szintén előre meghatározott mutatók szerint számolják el. Az átláthatóságot célozza az is, hogy a megállapodást aláíró kerületek havonta tételes beszámolót küldenek a bevételek alakulásáról.
Kapcsolódó tartalom
Jövőre azért ez még nem dobja meg a fővárosi kasszát. Az új elszámolási rendszer ugyanis jövőre működik majd teljes értékűen, míg a 15 százalékos plafon csak 2025 januárjától él. Az I. a II. és a IX. kerület mindenesetre rögtön jelezte, hogy szívesen csatlakoznának.
„A belváros problémáitól eltérő gondokkal küszködnek a külső kerületek” – hívta fel a figyelmet Bese Ferenc, Soroksár független polgármestere, aki bejelentette, hogy kezdeményezni fogja a fővárosi parkolási rendelet módosítását, mivel szerinte a fővárosi szabályozásnak a városon kívülről beáramló autók megfékezésére is ki kell térnie.
A Fidesz-frakció részéről Hassay Zsófia képviselő, korábbi VI. kerületi polgármester hiányolta az előterjesztésből a számokat, így például az érintett parkolóhelyek száma sem szerepel a megállapodásban.
Emlékezetes: Karácsony Gergely főpolgármester korábban azt mondta: a jelenlegi gazdasági helyzetben nem egységesíthető tovább a parkolási rendszer, az ebből származó bevétel nem vonható el a városrészektől, mivel az a működésüket veszélyeztetné – olvasható a Népszavában.