Fontos

Irány a bolt! Mutatjuk, hol szerezhetjük be, ami még hiányzik a húsvéti menühöz

Orbán Viktor nevével kel és fekszik az európai baloldal

| Szerző: Közmédia központ, Brüsszel / Ritó Szabolcs
Az uniós források tagállami felhasználásáról, valamint a személyes összeférhetetlenségekről tartott workshopot az Európai Parlament költségvetési bizottsága szerdán Brüsszelben. Magyarország nem volt kimondott tárgya az ülésnek, a bizottság német elnöke, Monika Hohlmeier (EPP) – talán még a múlt heti, magyarországi látogatása hatása alatt – fontosnak érezte kiemelni, hogy az EU-s szabályozások erősítése az Orbán- és a Babis-féle rendszerek lebontását szolgálja. De az Európai Bizottság által előírt összeférhetetlenségi, vagy egyszerűbben fogalmazva antikorrupciós szabályok betartatásáról nagyon kontrasztos beszámolókat hallhattunk a spanyol, a román és a német előadóktól.

A másfél órás meghallgatást elsőként Michael Erhart, az Európai Bizottság Költségvetési Főigazgatóságának vezetője kezdte. A tisztségviselő beszámolójából kiderült, hogy a tagállamokkal is elfogadtatott ellenőrzési folyamat új formában vizsgálja a források nyerteseinek összeférhetetlenségét. A közvetett és közvetlen érdekeket egyaránt figyelembe veszik, amelyet hallva laikusként bárki azt hihetné, hogy tiszta és logikus keretekről van szó, egy későbbi, bajorországi beszámolóból azonban kiderült, hogy az uniós előírás több problémát generál, mint amennyit megold.

Az európai baloldal eminens diákjai

A költségvetési bizottság az átláthatóságért folytatott harc pozitív példájaként mutatta be Spanyolország madridi régiójának és a román nemzeti integritási ügynökség beszámolóját. A spanyolországi korrupció elleni harc mellett érdemes azonban megállni egy pillanatra, ugyanis a Covid–19 utáni uniós helyreállítási alap (RRF) forrásfelhasználása miatt nemrég a spanyol vezetés is célkeresztbe kerül.

Februárban az EP költségvetési bizottságának képviselői Madridba látogattak, hogy aztán megállapítsák: „nem találtak közvetlen bizonyítékot csalásra annak a 31 milliárd eurónak a felhasználása során, amelyet Spanyolország az EU különleges, világjárvány utáni helyreállítási alapjának részeként kapott”.

Április végén viszont a Politico írta meg, hogy az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) az RRF-pénzek felhasználásának ügyében nyomoz több országban is. Mint kiemelték, a két legnagyobb kedvezményezett Olaszország és Spanyolország volt, ugyanakkor az OLAF nem közölte a vizsgált országok nevét (az OLAF az Európai Bizottság önálló osztályaként működik – a szerk.)

Kapcsolódó tartalom

„Ágyúval lövünk verebekre”

Monika Hohlmeier két „Orbánozása” és a bajor élelmiszerügyi és mezőgazdasági minisztérium kijózanító kritikája között a brüsszeli buborékot is utolérte a valóság.

Uwe Lingen, a minisztérium kifizetési osztályának vezetője a saját vidék- és területfejlesztési tapasztalatain keresztül (LEADER-program) szemléltette, hogy az uniós szabályozás hogyan lehetetleníti el a helyi kezdeményezéseket.

A bajor tisztségviselő kiemelte, hogy a személyi összeférhetetlenség ellenőrzése túlzottan bürokratikus, ráadásul a pályázatban részt vevő személyek magánszféráját is veszélyezteti. „Ha valaki tagja egy olyan egyesületnek, amelynek szintén tagja valamely személy azok közül, akik később elnyerik a pályázati támogatást, de a pályázatot kiíró testület tagja ezt elfelejtette jelenteni, mert például nem tudhatta előre, hogy ki fog nyerni, akkor a teljes projekt bukik.” Mint mondta, a gyakorlatban „néhány ezer eurós projektek hiúsulnak meg”, mert „ágyúval lövünk verebekre.”

Kapcsolódó tartalom

Hasonló kritikát fogalmazott egy másik bajor tisztségviselő is, Gabrielle Stolle, aki az illetékes bajor minisztérium költségvetési osztályának jogi vezetőjeként volt jelen.

Stolle arról beszélt, hogy a bizottság iránymutatásai nem világosak, és egyáltalán nem garantálnak jogbiztonságot a pályázóknak.

Mint mondta, ha valakit kizárnak egy pályázatból, arra nincs megfelelő jogi indoklás, miközben a közbeszerzési eljárások esetében tiszták a feltételek. Stolle asszony arra is felhívta a figyelmet, hogy a személyes összeférhetetlenség vizsgálata miatt olyan kezdeményezések halnak el, amikor például olyan személy bukik meg az átvilágítás során, aki eleve nemmel szavazott a programra.

A szakértő hangsúlyozta, hogy az összeférhetetlenség és a személyes érdek meghatározása sem egyértelmű. Példaként említette, hogy ha egy városi útfejlesztésről van szó, abban minden lakos érdekelt lehet. A bizottság előírásának értelmezése alapján azonban az sem vethető el, hogy ez már személyes haszonszerzésnek minősül. Kollégájával együtt arról is beszámoltak, hogy az EU-s előírás olyan szinten érinti a LEADER-program résztvevőinek magánszféráját, és annyira könnyű gyanúba keveredni, hogy az emberek már nem kérnek belőle.

Dilemma

A bajor delegáció beszámolója után némi zavar keletkezett a költségvetési bizottság elnökségében, hogy az Európai Bizottságot kritizálja hevesebben, vagy a „családi kapcsolatokon túli” érintettségek még szigorúbb vizsgálatát követeljék, azonban a jelen lévő képviselők is megerősítették, hogy az uniós szabályozás rossz. Mint elhangzott, a vidék- és területfejlesztési programok túlzott szigora miatt már a helyi vezetők sem szívesen vesznek részt az ilyen pályázatok kidolgozásában. Senki sem akarja, hogy korrupcióval vádolják, pletykáljanak róla, vagy esetleg évekig járjon bíróságra azért, hogy azután bizonyosodjon be az ártatlansága, miután már lerombolták a jó hírét.

Kapcsolódó tartalom

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Ajánljuk még