„Minden kormánynak 2023 végéig meg kell szüntetnie azokat a pénzügyi intézkedéseket, amiket az energiaársokkra válaszul vezettek be. Természetesen abban az esetben, ha a jelenlegi alacsonyabb energiaárszint megmarad” – kongatta meg szerdán a magyarországi rezsicsökkentés felett is a vészharangot Paolo Gentiloni, az Európia Bizottság gazdaságpolitikáért felelős biztosa. Az uniós testület szerint az energetikai támogatások veszélyeztetik a költségvetést.
Kapcsolódó tartalom
„Takarékos pénzügyi politikára van szükség, ami összhangban van az infláció csökkentésével. Első lépésként ehhez a tagországoknak meg kell szüntetniük azokat az ártámogatásokat, amelyeket az energiaársokk miatt vezettek be. És hogy világos legyen: ezeket a megtakarításokat a költségvetési hiány csökkentésére kell fordítani, nem pedig másra költeni” – hangsúlyozta Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdaságért felelős alelnöke.
Kapcsolódó tartalom
A kormány szerint azonban a rezsicsökkentés a 2022-es év sikertörténetei közé tartozik. Orbán Viktor kormányfő többször is hangsúlyozta: a kabinetnek az energiaválság és az egekbe szökő energiaárak közepette is sikerült megőriznie a rezsicsökkentés lényegét.
„Magyarországon minden család, havonta az energiaár-támogatáson keresztül körülbelül 180 ezer forint támogatást kap, ez körülbelül 450 euró egy hónapban”
– mutatott rá Orbán Viktor miniszterelnök.
Kiemelt cél a rezsivédelem
A kormány döntése értelmében májustól is érvényben maradtak a megszokott áram- és gázárak Magyarországon, az átlagfogyasztásig érvényes energiaárak ettől a hónaptól sem emelkedtek. Így továbbra is érvényesek maradnak a tavaly augusztus 1-jén életbe lépett rezsicsökkentési szabályok. Vagyis a villamos energiánál az átlagfogyasztási limit 2523 kilowattóra, a földgáznál pedig 1729 köbméter évente. A gáz köbméterenként 102, az áram kilowattóránként 36 forintba kerül.
Kapcsolódó tartalom
A legfrissebb adatok szerint a lakossági földgázfogyasztás 80 százaléka, a felhasznált háztartási villanyáramnak pedig a 75 százaléka maradt a tavaly augusztusban megállapított átlagfogyasztás alatt. Vagyis a magyar családok túlnyomó többsége rezsicsökkentett árat fizet.
Kapcsolódó tartalom
Azonnal áremelkedéshez vezetne
Abszurd, hogy az Európai Bizottság az energetikai támogatások kivezetését javasolja a kormányoknak, egyrészt a vita rezsicsökkentésről már lezárult.
Az Európai Bíróság ugyanis 2020-ban kimondta, hogy a magyarországi rezsicsökkentés nem ütközik uniós jogba
– erről a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágvezetője beszélt az M1-en. Hortay Olivér szerint emellett alaptalan az a túlzott optimizmus is, amire hivatkozva a bizottság a támogatások kivezetését javasolja, az igazán nehéz ugyanis a következő fűtési időszak lesz, mert az Európai Unió mozgástere folyamatosan szűkül.
Kapcsolódó tartalom
„A nemzetközi energiaügynökség vezetője is hétről hétre kiáll és elmondja a világnak, és elmondja az Európai Bizottság döntéshozóinak, hogy súlyos helyzet bontakozhat ki, hogyha egy keményebb tél jön a következő fűtési időszakban” – hangsúlyozta Hortay Olivér,.
A rezsicsökkentés kivezetése azonnal áremelkedéshez vezetne, és jóval kiszámíthatatlanabbá válnának az árak – tette hozzá az elemző, kiemelve:
a rezsicsökkentés lényegét a hatóságilag rögzített tarifák jelentik.
Kiemelt kép forrása: hirado.hu/Horváth Péter Gyula