Bakondi György elmondta, hogy az illegális migránsok immár kizárólag embercsempészek segítségével próbálkozhatnak határsértéssel, sőt azok, akik ezt megpróbálják kikerülni, különböző retorziókra számíthatnak a szervezett bűnözés keretein belül működő embercsempészek részéről.
Teljesen nyilvánvaló, hogy ma már ezt a területet teljes egészében a szervezett bűnözés uralja
– tette hozzá a főtanácsadó, aki új jelenségként említette, hogy a migránsok és az embercsempészek már lőfegyverekkel is rendelkeznek.
Kapcsolódó tartalom
„Megyek pihenni, aztán folytatom az utam: Magyarország vagy Bosznia a következő állomás" – a migránsok között sok a kiképzett afgán katona
Bakondi György: Csaknem 49 ezer határsértőt fogtak el idén
Bakondi György kitért arra is, hogy az európai határvédelmi ügynökség (Frontex) jelentése szerint ebben az évben mintegy háromszáz százalékkal nőtt a kontinensre érkező illegális migránsok száma. Jelentős részük Líbiából vagy Tunéziából érkezik, és a „Soros-szervezetek” segítségével, különböző hajókon próbálják meg elérni az olasz és a görög partokat – tette hozzá.
A főtanácsadó azt mondta:
a migránsok nem kapnak világos üzeneteket az uniótól és a célországok kormányaitól, és nem állta ki az idők próbáját az a megállapítás, hogy az európai munkaerőpiacnak szüksége van a bevándorlókra. A migránsok jó része ugyanis nem dolgozni akar, hanem segélyekből próbál megélni, ez pedig komoly veszélyt jelent a szociális ellátórendszerre.
Jelezte, egyes migránsok Franciaországból inkább Angliába települnének át, mivel ott jobbnak tartják a szociális ellátást, magasabb összegű segélyekre számíthatnak.
Kapcsolódó tartalom
Bakondi György: Ha egy országnak munkaerőre van szüksége, azt nem embercsempészekkel kell megoldani
Bakondi György: Fenyegetést jelent az illegális migránsok számának növekedése
Sok esetben a migránsok nagyobb összegű segélyekre számíthatnak, mint amekkora nyugdíjat a helyiek kapnak egy élet munkája után – hangsúlyozta.
Bakondi György a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában felidézte, hogy
Magyarországnak 2015 óta 650 milliárd forintjába került az uniós határok védelme, és ennek az EU eddig csupán a töredékét, alig egy százalékát térítette meg.
Hozzátette: ezért is született az a döntés, hogy azok az elfogott embercsempészek, akik szomszédos országok állampolgárai, és akiket a bíróság a szabadságvesztés mellett kitoloncolásra is ítélt, reintegrációs őrizetbe kerülnek. Ez azt jelenti, hogy el kell hagyniuk Magyarország területét, és ha illegálisan visszatérnének, szigorúbb fokozatú büntetés-végrehajtási intézetbe kerülnek.
Úgy fogalmazott, ezt az intézkedést sokan félremagyarázzák, holott a cél csupán az, hogy ne a magyar költségvetést terhelje a bűnöző embercsempészek fogvatartásának sokmilliós költsége.
A kiemelt kép illusztráció.