Aktuális

Videó: Busszal ütközött az autó Budapesten

Agrárminisztérium: Láng Rudolfra, a vadászetika legnagyobb magyar képviselőjére emlékeztek szülőhelyén

Láng Rudolf a vadászok lelkiismerete és bölcs tanítója volt, sőt a Nimród vadászújság „szent emberének” is nevezték, utalva ezzel arra a mércére, amelyet munkássága jelentett a tudás és a példaadás, illetve a vadászetika terén – mondta az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint Zambó Péter, az AM erdőkért felelős államtitkára szerdán Vérteskozmán, ahol a vadászetika legnagyobb magyar képviselője született.

Láng Rudolf, írói nevén „Sólyom” emléktáblájának avató ünnepségén az államtitkár kiemelte, hogy a magyar vadászat és vadászati kultúra történetében az 1881-es esztendő mennyire fontos volt. Ekkor született Kittenberger Kálmán, ekkor alakult meg az Országos Magyar Vadászati Védegylet, de ekkor látta meg a napvilágot Csathó Kálmán, Esterházy Móric és nem utolsósorban Láng Rudolf is – írták.

A közlemény szerint az író szívét már gyermekkorában rabul ejtették a Vértes erdei. Írásaiban gyakran tér vissza a szülőföld páratlanul gazdag természeti világához. Az édesapja irányításával dolgozó erdészeti és vadászati személyzet körében nőtt fel, általuk ismerte meg a vidék változatos élővilágát és a vadgazdálkodás mindennapi teendőit.

Itt alapozta meg azt az óriási tudást, amelyet a vadgazdálkodással, vadászattal, fegyvertannal, vadászkutyákkal, vadkárral, a vadászat írott és íratlan szabályaival kapcsolatban későbbi írásaiban közkinccsé tett.

A múlt század első felében Kittenberger Kálmán Nimród Vadászújságjában „Sólyom” írói néven alkotott maradandót. Az évek során tíz különböző rovatban több mint 500 írása jelent meg, mintegy 1000 oldal terjedelemben.

Kapcsolódó tartalom

A szakma és az olvasók elismerése ellenére azonban a második világháborút követő rendszer háttérbe szorította és elhallgattatta. 1948-tól a kommunista-szocialista államrendben hite, értékrendje miatt félreállították, már nem vadászhatott és nem is publikálhatott. 1963. május 25-én, 82 évesen hunyt el.

A rendszerváltás után azonban újra felfedezték és Mosonmagyaróváron emléktáblát is állítottak a tiszteletére a piarista gimnázium falán.

Emlékére Sólyom Vadászegylet és Sólyom Vadászetikai Társulás alakult. Nevét viseli a „Sólyom” Vándorkupa lövészverseny és a „Sólyom” irodalmi díj is

– ismertette közleményében az AM.

A vérteskozmai emléktábla Lebó Ferenc Munkácsy Mihály-díjas érem- és szobrászművész, Magyarország Érdemes Művésze műve. Tardosi vörösmárvány kőből valósította meg, amely az Esterházy-uradalom hivatalos díszítő köve volt.

Az államtitkár megköszönte Tamás Antalnak, az Agrárminisztérium kollégájának fáradhatatlan szervező- és kutatómunkáját, az Erdészek A Vértes Értékeiért Egyesület kitartását és elhivatottságát, amely nélkül az emléktábla avatása nem jöhetett volna létre – olvasható a tárca közleményében.

Ajánljuk még