Soltész Miklós: Kiemelkedő mértékben nőttek a nemzetiségi önkormányzatok és intézményeik központi forrásai

Soltész Miklós, egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár elmondta: a kormány a nemzetiségi törvény szerint kétévente áttekinti a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetét, és arról beszámol az Országgyűlésnek.

Hozzátette: a 2019-2020-as időszakot áttekintő jelentés átfogó képet nyújt a nemzetiség politikai és önkormányzati folyamatairól, a nemzetiségi közösségek eredményes működésének érdekében született kormányzati kezdeményezésekről, valamint beszámol a nemzetiségi kultúrában, médiában történtekről, kitér a kétoldalú kisebbségi vegyes bizottság működésére, a nagykövetségek, kulturális intézetek és a nemzetiségek vezetőivel kapcsolatos folyamatokra is.

Felidézte: ebben az időszakban átalakult a kormányzati szerkezet, változtak a hatáskörök, így a miniszterelnök általános helyettese, a kormány nemzetiségpolitikáért felelős tagja 12 nemzetiségért – bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán nemzetiségi közösségért – felelős, míg a belügyminiszter a roma nemzetiségért felel.

A beszámoló időszakában módosult a 2011-ben hatályba lépett nemzetiségi törvény is. Az államtitkár ennek előkészítését és elfogadtatását a kormányzat és a magyarországi nemzetiségek bizottsága együttműködésének és közös munkájának eklatáns példájaként értékelte.

A változtatások közül Soltész Miklós kiemelte, hogy a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmény ingatlanjai ingyenesen a fenntartó tulajdonába kerültek. Megjegyezte: emiatt a passzus miatt a DK nem fogadta el nemzetiségi törvény változtatását.

Hangsúlyozta: a beszámoló időszakában kiemelkedő mértékben nőttek a nemzetiségi önkormányzatok és intézményeinek működésre szánt központi forrásai.

Az országos nemzetiségi önkormányzatok működési kötelező és önként vállalt feladataik ellátására, valamint a nemzetiségi médiához kapcsolódó feladatok ellátására 2020-ban már több mint 1,7 milliárd forintot kaptak, míg a település és területi nemzetiségi önkormányzatok működésére 2 milliárd 145 millió forintot fordított a költségvetés.

Az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatására a kormány a koronavírus okozta nehézségek ellenére is mindkét évben 1 milliárd 159 millió forintot biztosított, és a vizsgált időszakban 95, jelenleg már 103 köznevelési intézmény fenntartását vállalták a nemzetiségek – ismertette.

Elmondta, bővült az Országos Roma Önkormányzat feladatainak ellátására fordított összeg is: 2019-ben 2 milliárd 950 millió forintot biztosított erre a költségvetés, míg 2020-ban további 360 millió forinttal emelték meg ezt a támogatást.

Az államtitkár kiemelte a roma felzárkóztatási programokat és elismeréssel szólt a Gandhi Gimnázium, a Biztos Kezdet Gyermekház és Magyarországon működő tanodák munkájáról, jelezve, hogy ezek működéséhez több mint 2 milliárd forinttal járul hozzá az állam.

Kitért az Útravaló ösztöndíjprogram és a keresztény roma szakkollégiumok eredményeire is, és méltatta a katolikus, a református, az evangélikus, a pünkösdi, a metodista és a baptista cigánypasztorációs misszió munkáját. Hozzátette: 2019-2020-ben az iskolai szegregáció megakadályozása érdekében európai uniós projekt is zajlott az iskolavezetők számára.

Az államtitkár kitért arra is: a beszámolási időszakban hangsúlyos szerepe volt a 2019. őszi nemzetiségi önkormányzati választásoknak, amelyen 12 nemzetiség esetében – a 2014-es 64 százalékos részvételi aránnyal szemben – 72 százalékra emelkedett a részvétel. A roma nemzetiségnél 2019-ben – a korábbi 50 százalék körülihez képest – a választási részvétel 56 százalék volt – tette hozzá.

Soltész Miklós összegzésként kiemelte: a magyarországi nemzetiségek támogatása a 2010-es 3,6 milliárd forintról 2020-ra 23,2 milliárd forintra emelkedett, 12-ről 95-re nőtt a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott oktatási, nevelési intézmények száma, a társadalmi kirekesztettségnek és szegénységnek kitettek aránya pedig 28,6 százalékról 19,3 százalékra csökkent, az EU átlaga alá.

Az igazságügyi bizottság a beszámoló elfogadását javasolja

Vejkey Imre (KDNP), az igazságügyi bizottság elnöke kifejtette: törvényi előírás szerint a kormánynak kétévente át kell tekintenie a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetét és arról az Országgyűlés előtt be kell számolnia. A kormány a 2019. január és 2020. december közötti időszakról szóló beszámolóját az igazságügyi bizottság április 18-i ülésén kijelölt bizottságként megtárgyalta – közölte.

Hangsúlyozta: a bizottság álláspontja szerint a beszámoló a jogszabályoknak megfelelően kellő alapossággal tájékoztatja az Országgyűlést a vizsgált két év nemzetiségpolitikai folyamatairól, a nemzetiségi oktatásban, kultúrában és médiában történtekről, valamint a nemzetiségi önkormányzatokban zajló folyamatoktól. A bizottság „elismerte a kormánynak a nemzetiségek helyzetét javító, különösen a romák felzárkóztatását érintő erőfeszítéseit, üdvözölte a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézményének számának emelkedését” és a nemzetiségi pedagógusképzés fokozott támogatását – mondta.

Kiemelte: az igazságügyi bizottság a beszámoló elfogadását támogatta és elfogadásra javasolja az Országgyűlésnek.

Nemzetiségi szószóló:Ffontos az együttműködés a jó nemzetiségi politikához

Alexov Lyubomir szerb nemzetiségi szószóló elmondta: a magyarországi nemzetiségek bizottsága a beszámolót megtárgyalta és kialakította álláspontját. A kormány a beszámolójában részletesen bemutatja azt a munkát, amelyet a hazai nemzetiségi politika területén megvalósított, nemzetiségi oktatási, kulturális fejlesztések sokasága látszódik belőle – vélekedett.

Kiemelte: ahhoz, hogy a nemzetisági politika előremutató legyen, elengedhetetlen az együttműködés, ezért üdvözlendő a szoros a kapcsolat a kormánnyal.

Kitért rá: a vizsgált időszakban fontos lépés volt a nemzetiségiekről szóló törvényt aktualizálása.

Közölte: azért, hogy a Magyarországon őshonos nemzetiségek megőrizzék és továbbadják értékeiket, kiemelt fontosságú az oktatás, és jó, hogy a kormány támogatja a nemzetiségi pedagógusokat. Ugyancsak fontos feladat a nemzetiségi kultúra, valamint az anyanyelvi hitélet és média támogatása – tette hozzá.

Fidesz: A kormány szoros kapcsolatot ápol a nemzetiségekkel

Nagy Csaba, a Fidesz vezérszónoka kijelentette: a kormány célja, hogy a lehető legszorosabb kapcsolatot építse ki a nemzetiségekkel és ezt a célját az elmúlt években a nehézségek ellenére is mindig teljesítette.

Úgy vélte, a beszámoló minden részletre kiterjedő, átfogó képet nyújt arról a munkáról, amely a hazai nemzetiségi politikában végbement. A kormány nemzetközi viszonylatban is kimagasló támogatásban részesíti a nemzetiségeket, ami más országoknak is példamutató lehet – fogalmazott.

Hangsúlyozta: a kormány minden segítséget megad a nemzetiségeknek az identitásuk mindennapos megéléséhez és tovább örökítéséhez a következő generációknak. Kiemelendő az a partneri viszony, amelyet kialakítottak a nemzetiségekkel – mondta.

MSZP: Elfogadhatatlan a javaslat

Vajda Zoltán (MSZP) szerint 2019 és 2020 sötét időszak volt az egyenlő bánásmód, a nemzetiségek tekintetében, ugyanis ekkor szűnt meg az Egyenlő Bánásmód Hatóság. Az ügyek az ombudsmani hivatalhoz kerültek, a bejelentett diszkriminációs esetek száma ugyanakkor a felére csökkent, mert az alapvető jogok biztosának honlapján nem volt megfelelő tájékoztatás.

Felidézte azt az esetet, amikor a bíróság kártérítést ítélt meg gyöngyöspatai diákoknak, mert roma származásuk miatt külön osztályba járatták őket.

Az ügyre Orbán Viktor miniszterelnök is reagált – emlékeztetett, kifogásolva: a kormányfő nem tett ígéretet a diszkrimináció megszüntetésére, hanem arról beszélt, hogy szerinte az ítélet mélyen igazságtalan. Vajda Zoltán hozzátette: ez a fajta rasszista beszéd nem ritka a miniszterelnöktől.

Azt is mondta: elterjedt az a retorika, amely teherként mutatja be a romákat. Annak ellenére, hogy a romák továbbra is a legkiszolgáltatottabb csoport Magyarországon. Sorolta problémáikat, a többi közt azt, hogy sokkal inkább kitettek a szegénységnek vagy sokkal közöttük a korai iskolaelhagyók aránya, mint a többségi társadalomban.

Szerinte a tárgyalt időszak alatt romlott a nemzetiségek hátrányos megkülönböztetésének helyzete, ezért a javaslatot elfogadhatatlannak nevezte. Arra is kérte a Házat, hogy határolódjon el a rasszista megnyilatkozásoktól, akkor is, ha azok a miniszterelnöktől származnak.

Mi Hazánk: A kisebbségpolitikának a kölcsönös tiszteleten kell alapulnia

Dócs Dávid (Mi Hazánk) azt mondta: ha az elszakított területeken élő magyarokat hasonló előnyökhöz juttatnák, mint a Magyarországon élő kisebbségeket, szebb világban élhetnénk.

Feltette a kérdést: hogyan gyakorolhatók gesztusok a hazánkban élő kisebbségek felé, ha Szlovákiában még jelenlegi is érvényben vannak a Benes-dekrétumok? Úgy fogalmazott: a mosonmagyaróvári járást lassan felvásárolják a szlovákok, akik saját nyelvük használatát és többletjogokat követelnek. Romániában az erdélyi magyarok jelképeit tiltják folyamatosan, magyar hazafiakat zárnak évekre börtönbe koncepciós terrorváddal – mondta.

Kijelentette azt is: Ukrajnában válogatott módszerekkel próbálják véglegesen felszámolni az ottani őshonos magyar kisebbséget.

Azt is mondta: a magyarországi romáknak mindig számolatlanul osztották a segélyeket, de eredménytelenül, a cigány vezetők ellopták a milliárdokat. A romákkal kapcsolatban bűnözésről, a korai iskolaelhagyásról, a gyermekanyaságról beszélt.

Kijelentette: vidéken mind a többségi társadalom, mint a saját etnikumuk kárára elkövetett bűncselekmények száma nő, életformájuk pedig teljesen figyelmen kívül hagyja a társadalmi normákat.

A gyöngyöspatai eset kapcsán azt ítélte felháborítónak, hogy szerinte azokat kárpótolták, akik terrorban tartottak más tanulókat, akik emiatt kénytelenek voltak más iskolába menni.

Szavait azzal zárta, hogy a kisebbségpolitikának a kölcsönös tiszteleten kell alapulnia.

Független képviselő: Nem javult a romák helyzete 

Varga Ferenc független képviselő elmondta: a DK álláspontját közvetíti felszólalásában. Szerinte sikerpropaganda jellemzi mind a kormány, mind a nemzetiségi felszólalók hozzászólásait.

Bírálta a nemzetiségeket érintő választási szabályozást, mert az az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete szerint sem biztosítja a nép véleményének szabad kifejezését. Kifogásolta, hogy tizenegy kisebbségnek még matematikai esélyes sincs arra, hogy parlamenti képviselőt válasszon, de a szabályozás visszaélésekre is lehetőséget ad.

Szerinte a települési nemzetiségi önkormányzatok panaszt panaszra halmoznak, mert túlságosan kiszolgáltatottak a helyi önkormányzatoknak.

A nemzetisági önkormányzatok bevételéről szólva közölte: többször előfordul, hogy nem megfelelően értékelik tevékenységüket, így elegendő forrásokhoz sem jutnak.

Rámutatott arra is, hogy a legnagyobb kisebbségnek, a cigányságnak nincs parlamenti képviselete szószólói szinten sem.

Szerinte nem halad jól a romák felzárkóztatása, és az sem igaz, hogy a cigányság nagy része jobban él, mint tizenhárom éve. A szegénység és a társadalmi kirekesztettség aránya többszöröse a romák körében, mint a nem romák esetében, ugyanez igaz a munkanélküliségi adataikra is.

A Farkas Flóriánok munkájának eredménye az elsikkasztott támogatások és a lecsúszás, a kormány pedig nyomorban tartja és kihasználja a romákat.

Horvát nemzetiségi szószóló: A buvenyácokat továbbra se ismerjék el önálló nemzetiségként!

Szolga József, horvát nemzetiségi szószóló azt mondta: a beszámoló gondolatai a nemzeti összetartozás jegyében fogalmazódtak meg. A 2019-2020-as időszak legjelentősebb eseményének a nemzetiségi törvény módosítását nevezte. Kiemelten szólt a magyar-horvát államközi és kulturális kapcsolatok fejlődéséről, hangsúlyozva, hogy erre a 2019-es II. Rákóczi Ferenc-emlékév is jó lehetőséget adott.

A bunyevácokkal kapcsolatban arra kérte az Országgyűlést, hogy a jövőben se támogassa az ő önálló nemzetiségként való elismerését, mert a bunyevácok etikai alcsoportja a horvát nemzetiség része.

KDNP: Harmonikus a kormány és a nemzetiségek együttműködése

Hollik István (KDNP) hangsúlyozta: a magyarországi nemzetiségek élete, kormánnyal való együttműködése harmonikus, kulturális-oktatási autonómiájuk széleskörű. Úgy élnek, ahogy szeretnének – fogalmazott, ugyanakkor hozzátette, hogy ez a szomszédos országokban élő magyar kisebbségre nem mondható el.

Visszásnak nevezte, hogy míg az ellenzéki képviselők magyar jogállamisági problémákról beszélnek Brüsszelben, csöndben vannak, amikor a határon túli magyarság jogtiprásáról van szó Erdélyben vagy Kárpátalján.

A roma felzárkóztatással kapcsolatban szintén a baloldalt bírálta, szerinte ebben a témában jobb, ha a Gyurcsány szerekét toló képviselők csöndben maradnak, mert a Gyurcsány-kormány alatt a romáknak nem volt munkája, segélyre kényszerítették őket. Hozzátette: a roma gyerekek akkor éheztek, azóta viszont már van gyermekétkeztetési program, ami az iskolaszünet alatt is biztosítja az étkezést a rászorulóknak.

Úgy vélte: kétszínű az is, amikor a baloldal a szegregációról beszél, mert a Gyurcsány-kormány idején voltak a romagyilkosságok, és régóta felmerülő vád, hogy az ügyben a titkosszolgálatok szították a helyzetet.

Párbeszéd: A romaügy felülírja a pártpolitikai érdekeket

Berki Sándor (Párbeszéd) arról beszélt: a beszámoló roma közösséget érintő elemzése távol áll attól a valóságtól, amelyet ő tapasztal. Szerinte továbbra is probléma, hogy egyes hátrányos helyzetű területeken szegregátumok, roma telepek alakulnak ki, olyan szegregált iskolákkal, amelyek még inkább hátráltatják a roma fiatalok felzárkózását. Felvetette: a nemzetiségi pedagóguspótlékhoz hasonlóan a tanárok kaphatnának bérkiegészítést a tanulók hátrányos szociális helyzete miatt is.

Kiemelte: a 18-64 év közötti romák 86 százaléka nem jutott el az értettségiig, a roma gyerekeket a szegénységen túl, az iskolai szegregáció sújtja a leginkább. Hozzátette: ennek következménye, hogy a közfoglalkoztatásban is felülreprezentáltak a romák, akik az őket itt érő diszkriminációt nem is jelentik, mert félnek, hogy még ezt a lehetőséget is elvesztik.

Arra is kitért: az önbevalláshoz képest jóval több roma élhet Magyarországon, hiszen már a 2011-es népszámláskor felvetődött, hogy a 315 ezer magát romának valló a valóságban 600-700 ezer fő lehet. Mi lehet az oka ennek, a félelem megbélyegzéstől, a kirekesztéstől? – tette fel a kérdést.

Számon kérte a kormányt, hogy miért nem tesz a többet a magyarországi kisebbségekért, és ha a határon túli magyarokat – helyesen – ilyen mértékeben tudja támogatni, akkor ezt határokon belül miért nem valósítja meg.

Hangsúlyozta: a romák ügyében felül kell írni a pártpolitikai érdekeket. Jelezte: továbbra is készen áll az együttműködésre a magyar cigányság érdekében, a szegregáció felszámolásában.

Fidesz: A nemzetiségi jogok Magyarországon biztosítottak, Kárpátalján nem

Illés Boglárka (Fidesz) azt hangsúlyozta: a nemzetiségi jogok Magyarországon biztosítottak. Felhívta ugyanakkor a figyelmet a Kárpátalján élő magyarok jogainak csorbulására, kiemelve, hogy a nyelvtörvény miatt a szolgáltató szférában és a kereskedelemben sem használhatják a magyar nyelvet, és korlátozzák magyar nyelvű oktatást is. Miközben Ukrajnában a közösségi, oktatási, nyelvi, politikai jogoktól megfosztják a magyarokat, addig Magyarországon a nemzetiségnek, köztük az ukrán nemzetiségnek is jelentős támogatást biztosít az állam –  mutatott rá.

Arra is kitért: az orosz-ukrán háború kezdete óta több tízezer menekült talált új otthonra Magyarországon, közülük sokan ukrán nemzetiségűek, eközben azonban egyre fogyatkozik a kárpátaljai magyarok lélekszáma. Jelezte azt is: a nemzetiségi jogokat Magyarország az újonnan érkezőknek is garantálja, így jogos elvárása a kárpátaljai magyarok jogainak biztosítása.

Azt szorgalmazta: legyen konszenzus a nemzetiségeknek járó jogokat illetően a pártok között.

Jobbik: nemzetstratégiai kérdés a nemzetiségek ügye

Brenner Koloman (Jobbik) kifejtette: a beszámoló szakmai szempontból nagyon korrekt munka és a nemzetiségi tevékenységek teljes területét lefedi. A Jobbik kezdettől fogva mind a hazai, mind a határon túli nemzetiségek ügyét kiemelt nemzetstratégiai kérdésként kezeli – jelentette ki.

Közölte: már korábban felhívták a figyelmet arra, hogy a hazai nemzetiségek és a hazai romatársadalom ügyét egységesen kezelni, nem feltétlenül a nemzetiségpolitika keretén belül lehet foglalkozni a roma közösség ügyével. Látható, hogy míg 12 nemzetiség ügyét normálisan tudják működtetni, ez nem igaz a hazai cigányságra – vélekedett.

Kitért rá: az elvándorlás össztársadalmi probléma, de kimondottan érinti a hazai nemzetiségeket.

Úgy vélte, a hazai nemzetiségek nyelvhasználata nem kapott kellő hangsúlyt a beszámolóban, pedig a nemzetiségi identitás első ismérve a nemzetiségi nyelv ismerete.

Nemzetiségi szószóló: Száz éve nem voltak ilyen lehetőségeik a nemzetiségeknek

Ritter Imre német nemzetiségi szószóló megköszönte a kormánynak a kétéves beszámolót és az a mögött rejlő munkát. Ugyancsak megköszönte az Országgyűlésnek a nemzetiségeknek biztosított támogatást és kérte, hogy ezt a továbbiakban is adja meg a közösségeiknek.

Hangsúlyozta: ilyen lehetőségei, mint most, a nemzetiségeknek az elmúlt száz évben nem voltak, a korábbi időszak számos hiányosságát pótolták.

Közölte: a 2023-as költségvetési évben a nemzetiségeknél is többletköltségek merültek fel, például a növekvő energiaárak és a béremelések miatt.

Fidesz: A kormány nemzetalkotó tényezőként tekint a cigányságra

Sztojka Attila (Fidesz) azt mondta: a jelentés tizenhárom nemzetiség együttműködésében készült, propagandának nevezni szerinte álságos.

Leszögezte: az összellenzék fő vezére beszélt problémaként a cigányságról, és bevallotta, nem értenek hozzá, nem tudnak mit kezdeni a kérdéssel.

Hangsúlyozta: amíg 2010 előtt a kormány a passzivitásban, a segélyekben, alamizsnában tartotta a cigányságot, a jelenlegi a munka világa felé vitte őket. Az unió alapjogi ügynökségének jelentése szerint Magyarországon dolgozik a legtöbb cigány ember.

Mi a magyarországi cigányságra nemzetalkotó tényezőként tekintünk – hangsúlyozva. Az elmúlt tíz év alatt egymillió fővel csökkent a szegények száma és 50 százalékkal dolgoznak többen a romák körében, mint a rendszerváltás óta bármikor.

Varga Ferenc: a kormány egymás ellen fordít társadalmi csoportokat  Varga Ferenc független képviselő szerint a kormány tudatosan fordít egymás ellen társadalmi csoportokat, Gyöngyöspatán pedig a cigányság volt a patás ördög.

Visszautasította a Mi Hazánk képviselőjének felszólalását.

Államtitkár: Jelentősen emelkedett a nemzetiségek támogatása

Soltész Miklós, egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár a vitára reagálva kiemelte: a magyarországi nemzetiségeket nem azért támogatják, mert a határon túli magyarok is támogatást kapnak, hanem azért, mert ők is ennek a nemzetnek a részei. Ha mindez azonban segíti a határon túli magyarok megmaradását, különösen a kárpátaljai magyarok életének javítását, még inkább megéri az erőfeszítést.

Szerinte a vitában buta féligazságok is elhangzottak. Azt is mondta: a segély helyett munka méltó megbecsülése a cigányságnak, akik ezen keresztül emelhetők fel.

Emlékeztetett: a romagyilkosságok baloldali kormány alatt történtek. A baloldal árnyékkormány vezetői akkor hallgatólagosan hagyták megvalósulni azt a rasszizmust, ami akkor jelen volt az országban.

Varga Ferencnek azt felelte: a baloldal játszmájának következménye az, hogy a cigányságnak nincs parlamenti szószólója. Agócs János, aki szerinte a baloldal játékának volt a részese, mivel nem tudta saját jelöltségét biztosítani, inkább meggátolta, hogy más jusson be.

Közölte azt is: tíz év alatt hat és félszeresére emelkedett a magyarországi nemzetiségek támogatása.

Az ülésen elnöklő Latorcai János a vitát lezárta.

Ezt követően az igazságügyi bizottság nevében Pajtók Gábor (Fidesz) a beszámoló elfogadását kérte képviselőtársaitól.

Államtitkár: Tudásközponttá akarjuk tenni az országot

Az innovációs és tudományos eredmények gazdasági hasznosításának elősegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában Hankó Balázs Zoltán, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért, felnőttképzésért felelős államtitkára azt emelte ki: a kormányzat célja az, hogy a magyar egyetemek és a kapcsolódó kutatási hálók a minőség szinonimái legyenek, az országot pedig tudásközponttá tegyük.

Felidézte: az utóbbi években megújult, megerősödött a felsőoktatási kutatási terület, amit jelentős forrásbővülés kísért, és már látszanak az egyetemi modellváltás első eredményei is. Példaként említette, hogy míg tavalyelőtt 7, tavaly és idén már 11 magyar intézmény szerepelt a világ legjobb 1400 egyeteme között.

Így büszkén mondhatjuk, hogy egyetemistáink kétharmada olyan egyetemre jár, amely elit ligás – jelentette ki Hankó Balázs Zoltán, hozzátéve, soha nem szerepelt magyar intézmény olyan előkelő helyen e rangsorban, mint a Semmelweis Egyetem, amely világviszonylatban 236., uniós összehasonlításban pedig 64. lett.

Megemlítette: idén 27 százalékkal többen jelentkeztek a felsőoktatásba, mint egy évvel korábban, emelkedett a matematika, a természettudományok és az informatika részaránya, átlag feletti mértékben bővült azok száma, akik tanítói, tanári szakra mentek.

Hankó Balázs Zoltán kiemelte: a kormányzat a sikereket segítő, a tehetségeket támogató szabályozó és ösztönző környezetet kíván teremteni, ezért is elfogadhatatlan, hogy Brüsszel a kabinet szakmai érveit meg sem hallgatva, az egyetemi autonómiában megfogalmazott véleményeket negligálva zár ki magyar résztvevőket felsőoktatási programokból.

Nekünk a magyar emberek, a magyar fiatalok, a magyar kutatók érdeke az első – hangsúlyozta Hankó Balázs Zoltán, kijelentve, „a magyarországi kutatók – Brüsszellel szemben – tényleg Európát erősítik”.

Az államtitkár célként említette, hogy az ország 2030-ra legyen Európa legjobb 10, a világ legjobb 25 innovátora között, szemben a jelenlegi globális 34. helyünkkel.

Kiemelte: ehhez szükség van a kutató-fejlesztők számának növelésére, kiemelten egyes természettudományi területeken, valamint bővíteni kell az innovátor vállalkozások számát és arányát; nálunk egyharmad ez a ráta, míg az unióban minden második vállalkozás vesz részt ilyen munkában.

A cél eléréséhez szükséges főbb intézkedések között említette az államtitkár, hogy nemzetközi pályára kell állítani a magyar vállalkozásokat, piacra segítve a kiváló innovációs ötleteket, kedvezményt kell adni a magyar vállalkozások és feltalálók számára a szabadalmi eljárásokban.

A szabadalom doktorit ér – hozott újabb példát az államtitkár, hangsúlyozva, elősegítik az innovációk hasznosítására létrejött vállalkozások tőkebevonását, tudományos és innovációs parkokat hoznak létre, valamint az egész Kárpát-medencére ki kívánják terjeszteni a magyar innovációk terét.

Olyan fiatal tehetségeknek kell minden lehetőséget megadnunk, akik már itthonról fogják meghódítani a világot – zárta expozéját az államtitkár.

Fidesz: Javaslat támogatandó rendelkezéseket tartalmaz

Szabó Tünde (Fidesz) úgy értékelte a törvényjavaslatot, hogy a módosítások magasabb szintre emelhetik az elmúlt évek innovációs tudománypolitikai sikereit, erősíthetik a magyar innováció szereplői által létrehozott gazdasági, társadalmi és intellektuális hatás eredményeit.

Az előterjesztés támogatandó rendelkezéseket tartalmaz, hiszen csak az a jó innováció, amely mindennapi élet gyakorlati kihívásaira ad megfelelő választ és megoldást – fogalmazott, jelezve, a Fidesz-frakció támogatja a javaslatot.

A kormánypárti politikus kiemelte a törvényjavaslatból az induló innovatív vállalkozások finanszírozásának könnyítésére, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatra (ELKH), a külhoni felsőoktatási intézmények finanszírozására, valamint a doktori képzésben résztvevők foglalkoztatásához kapcsolódó szociális hozzájárulási adókedvezményre vonatkozó rendelkezéseket.

Az ELKH-val kapcsolatban azt mondta, cél, az eredményszemléletű megújítása, ezt szolgálja az irányítótestület létszámának kilenc főre csökkentése. Közölte, a javaslat az induló innovatív vállalkozások esetén megteremti a tőkévé konvertálható kölcsön, valamint a tőkeelőleg típusú finanszírozás lehetőségét.

Szólt arról, hogy a kis- és közepes vállalkozások (kkv) esetében csökken a szabadalmi díj is.

DK: A javaslat egy része nem is kapcsolódik az innovációhoz

Ráczné Földi Judit (DK) elmondta, az előterjesztés 22 törvényt módosít, amelyek egy része nem is kapcsolódik sem az innovációhoz, sem a tudományhoz. A törvényjavaslat nem tartalmaz markáns, határozott intézkedéseket az innováció és a tudomány gazdasági hasznosítása területén – vélekedett.

A kkv-k fejlődésének támogatásával kapcsolatban azt tette szóvá, hogy tőkévé konvertálható kölcsön, valamint a tőkeelőleg típusú finanszírozás lehetősége nem terjed ki az egyszerűsített éves beszámolót készítőkre. Hiányoznak ahhoz is a garanciák, hogy megakadályozzák az erőszakos felvásárlást – tette hozzá.

Helyeselte a külhoni felsőoktatási intézmények támogatását, de úgy látta, továbbra is egyenlőtlen lesz a magyarországi intézmények támogatása. A Budavári Palotanegyedre vonatkozó módosítást úgy értékelte, folytatódik Budapest és a kormány harca, a kormány törvénykezéssel próbálja büntetni a fővárost. Jelezte, nem támogatják a törvényjavaslatot.

KDNP: Világos, átgondolt stratégiát tükröz a törvényjavaslatnak

Hollik István (KDNP) közölte, a törvényjavaslat teljesen világos, átgondolt stratégiát tükröz, annak középpontjában az van, hogyan lehet a magyar gazdaságot modernizálni, fenntarthatóvá tenni. Az előterjesztés ehhez rendel eszközöket – tette hozzá. Közölte, fontos célként határozzák meg, hogy a gazdaság szereplőit az egyetemi élettel minél inkább kapcsolják össze. Üdvözölte az iparjogvédelem erősítését is.

Szerinte minél komplexebb egy gazdaság, annál inkább mondható el róla, hogy biztosítható a hosszabb távú stabil működése, a gazdaság növekedése. Ezért nagy hangsúlyt kell fektetni az innovációra, ebben az előterjesztés nagy segítséget nyújt – közölte.

MSZP: Támogatható és vitatható pontok

Vajda Zoltán, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy „összegyűjtöttek” egy salátatörvényt a tárcához tartozó területekről, a módosítások igen széleskörűek. Pozitívan értékelte és támogathatónak tartotta a felsőoktatást és a doktori képzést érintő változtatásokat.

Kitért arra, fontos lenne, hogy ne csak a munkáltatók, hanem a munkavállalók is kézzel fogható támogatásban részesüljenek. Felvetette a doktori képzésben tanulók szja-kedvezményének bevezetését.

Kiemelte: komoly anyagi áldozatot kell hoznia egy PhD-hallgatónak a képzés során. A javaslat támogatható elemei között említette még a szabadalmi díjak csökkentését, és az ukrajnai háború elől menekülő pedagógusok képzési lehetőségeit.

Azt látják ugyanakkor, hogy rengeteg újabb ingatlant kívánnak magánkézbe adni, amellyel egyetlen szándék vezérli szerinte Orbán Viktort, hogy kiépítse a „mélyállamot”. Ezt, ahogy az elmúlt években, most sem tudják támogatni, a szavazásnál tartózkodni fognak – jelezte.

Jobbik: A kitűzött célokat nem éri el a javaslat

Brenner Koloman, a Jobbik vezérszónoka azt mondta, olyan salátatörvényt tárgyalnak, amely egy komplex problémahalmaz több részét is érinti. Alapvető kérdésnek nevezte, hogyan lehet az innovációt és a tudományt egymással összekötni.

Kitért arra, hogy az egyetemi világ 80 százalékát olyan alapítványokba forgatták át, amelynek korlátlan időre felállított kuratóriumaiba a Fideszhez köthető személyek kerültek. Ez igazán veszélyezteti az autonómiát és az akadémiai szabadságot – mutatott rá, hozzátéve: komoly aggályokat vet fel, hogy mit is hozott ez az egyetemi világnak.

A magyar egyetemisták már most komoly károkat szenvednek el az Erasmus ösztöndíjaknál és Horizont programnál – vélte. A Magyar Tudományos Akadémiáról szólva kiemelte: továbbra is rendkívül aggályos az akadémiai irányítási testület, amelyet ez az előterjesztés még tovább szigorít.

Szólt a Jobbik béruniós kezdeményezéséről és megjegyezte: az alapítványi intézményeknél komoly bérfejlesztés történt, ezt azonban a nem alapítványi intézmények dolgozóinak bére nem követi.

A határon túli egyetemi világ támogatást dicsérendőnek nevezte, és a duális képzést érintő pontokról is pozitívan nyilatkozott. A hazai kis és középvállalkozásokra térve azt mondta, nagyon fontos a kkv-k hitelhez juttatása, de a közvetlen támogatást kellene nyújtani a mikrovállalkozásoknak, egyéni vállalkozásoknak is. Néhány pont tartalmaz pozitív változtatásokat, de a kitűzött célokat nem éri el a javaslat.

Párbeszéd: A modellváltás eredményei csak 2025 után jelentkeznek majd

Mellár Tamás, a Párbeszéd vezérszónoka úgy értékelt: a felsőoktatási modellváltás eredményei, ha egyáltalán lesznek – szemben az államtitkár által elmondottakkal – csak 2025 után jelentkeznek majd. Ugyanaz vonatkozik a szabadalmi bejelentésekre is – jegyezte meg.

A brüsszeli diszkriminációról azt mondta, szó sincs erről. Arról van szó, hogy megfosztották az egyetemeket az autonómiától, olyan kuratóriumokat ültettek a nyakukra, akiknek tagjai politikai kinevezettek, és közük nincs a tudományos világhoz, mégis tudományos kérdésekről dönthetnek.

A törvényjavaslatban benne van „tücsök-bogár”, fontos és nem fontos kérdések, vannak, amelyek kapcsolatban vannak a tudománnyal és innovációval és vannak, amelyek nem – összegzett, hozzátéve: „ilyen a fideszes törvényalkotás”. A javaslat szavai szerint rámutat arra, hogy mennyire túlcentralizált világot hoztak létre, minden apró részletet törvénnyel kell szabályozni.

Az ellenzéki politikus a legnagyobb problémának a vagyonátadást látta, ezt semmiképpen nem tudják támogatni. „Ez egy kutyakomédia”, a vagyontárgyak nagy részével az egyetemek nem tudnak majd mit kezdeni, valószínű értékesíteni fogják azoknak, akiket megjelölnek számukra – közölte.

A doktori képzésre, duális képzésre vonatkozó részek, vagy a külföldi tanárok foglakoztatása támogatható lenne, de a vagyonátadás miatt ezt nem tudják megtenni – jelezte a politikus.

Államtitkári zárszó

Hankó Balázs Zoltán, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért, felnőttképzésért felelős államtitkára zárszavában azt mondta: 2010 előtt lehet, hogy cél volt a magyar egyetemek és gazdaság összekapcsolása, de ez ténylegesen csak az elmúlt években lehetett markáns előrelépést elérni. Felhívta a figyelmet a Neumann János programra, amelyet kutatókkal, a tudományos élet képviselőivel közösen dolgoztak ki.

A külhoni magyar intézményekről szólva rámutatott: ahhoz, hogy 5-10-15-20 év múlva is legyen a határon túli területeken magyar felsőoktatás, alapvető érdek, hogy olyan innovációs, ösztöndíjprogramok legyenek, amelyek a jövő fiatal tudósait, kutatóit helyben tartja, megerősíti.

A vagyonjuttatásokról kiemelte: a 2021-es törvény minden vagyont közérdek és közfeladat felhasználására tesz kötelezővé. Több esetben már most az adott intézmény egészségügyi ellátása zajlik az érintett épületekben.

Az Erasmus-programról azt mondta: rossz látni és tudni, hogy az ellenzék ahelyett, hogy segítené a magyar kutatók nemzetköziesítését, kapcsolataik erősítését, ezzel ellentétesen lép fel. Feltette a kérdést, abban ugye egyet érthetnek, hogy a felsőoktatás nem uniós, hanem nemzeti kérdés.

Az egyetemi autonómiának négy dimenzióját említette: a szervezeti, a finanszírozási autonómia mellett az oktatók, kutatók valamint az oktatás és kutatás autonómiáját.

Az értékelések mind a négy dimenzióban magas értékeket mutatnak, a munkavállalókat tekintve közel száz százalékos az autonómia, a finanszírozásnál 90 százalékos, az akadémiai és szervezeti autonómia pedig mintegy 80 százalékos a magyar intézményekben. A kuratóriumi tagok közel fele akadémiai háttérrel rendelkezik – hívta fel a figyelmet.

Kitért arra is: az egyetemek támogatását közel duplájára növelték, és kétszer 15 százalékos bérfejlesztés történt 64 milliárd forint bevonásával. Ezt a fejlesztést az állami és nem állami intézmények is megkapták – közölte. Az elnöklő Oláh Lajos (DK) az általános vitát lezárta.

Adatvédelem

Az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt egyezményt módosító jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájában Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára azt emelte ki: a módosítani kívánt egyezmény volt az első nemzetközi jogi kötelezettségeket tartalmazó szerződés e témában, amely az internet és más modern tömegkommunikációs eszközök megjelenése előtt köttetett, így szövegét hozzá kell alakítani az idő közben beállt fejlődéshez.
Magyarország a rendszerváltás óta igen nagy figyelmet fordít a személyes adatok védelmére – hangsúlyozta az államtitkár.

Kiemelte, hogy hazánkban sarkalatos törvényben létrehozott független hatóság hivatott az ilyen adatokkal kapcsolatos kérdések ellenőrzésére.

Répássy Róbert megemlítette, az alapegyezmény hatálya csak a gépi feldolgozású adatokra terjed ki, Magyarország azonban külön nyilatkozatban jelentette ki, hogy a megállapodást a manuális adatkezelésre is alkalmazni fogja, így jóval a most tárgyalt modernizáció előtt megtette az e módosítás által előírt változtatásokat.

A módosítás így Magyarország számára nem keletkeztet a hatályos szabályoknál szigorúbb adatvédelmi kötelezettségeket, ugyanakkor lehetővé teszik hogy az európai modell jó példaként tovább terjedhessen a világban – említette meg Répássy Róbert.

Megemlítette: az unió szabályozása jelentős mértékben támaszkodott az egyezményre, amelynek reformjában Magyarország igen aktív szerepet vállalt, legyen szó a tárgyalásokról vagy a végrehajtásról.

Vezérszónokok

A vezérszónoklatok sorát nyitó Csöbör Katalin (Fidesz) a modernizálás szükségessége mellett azt emelte ki, hogy a korábban végrehajtott lépések miatt a szerződés módosításával Magyarország terhei megegyeznek a jelenlegi védelmi szinttel, hozzátéve, Magyarország és az EU érdeke is, hogy az Európa Tanács tagállamaiban is biztosított legyen a szerződésben foglalt magas védelmi szint.
Hollik István (KDNP) képviselőcsoportja támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot.

Versenyképesség

Elfogadása esetén jelentősen hozzájárul a magyar gazdasági növekedéshez a versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló törvény – hangsúlyozta Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára az indítvány expozéjában.

Kiemelte: a visszaállítani tervezett építményi jog nem ismeretlen a magyar jogrendszerben, a klasszikus magánjog integráns része volt, amely a 20. század első felében jelent meg a hazai jogban. Hozzátette: az intézményt szervesen illeszkedő módon helyezik vissza a rendszerbe, a hagyományok mellett a környező országok által e téren elért sikerekre is figyelemmel.

Az államtitkár elmondta: az építményi jog arra ad lehetőséget, hogy a jogosult az ingatlanon vagy annak felszíne alatt épületet létesítsen vagy hasznosítson, határozott időre, legfeljebb ötven éves időkorláttal. Fónagy János megemlítette: a törvényjavaslat a nemzeti vagyon tekintetében is lehetővé teszi az építményi jog alapítását, speciális szabályok mellett.

Fidesz: Előremutató rendelkezéseket tartalmaz a törvényjavaslat

Bánki Erik (Fidesz) szerint a törvényjavaslat előremutató rendelkezéseket tartalmaz a magyar gazdaság versenyképességének növelése érdekében. Az előterjesztés legfőbb céljai között említette a gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló uniós irányelvek átültetését a magyar jogba, valamint a gazdasági versenyképesség fejlesztésére irányuló rendelkezések megalkotását.

Beszámolt arról a módosításról, amely biztosítja az intézményi befektetőknek, a nemzetközi piacok gyakorlatának megfelelően, hogy az értékpapír-kölcsönzési ügyletek határozatlan futamidőre is létrejöhessenek.

Az építményi joggal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az a nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlanokon meghatározott feltételek teljesülése esetén jönne létre. Nemzeti vagyon esetén az építményi jog alapítása kizárólag visszterhes lehet – mutatott rá, jelezve, a jogért az építmény forgalmi értékéhez viszonyított arányos ellenértéket kell majd fizetni.

Hozzátette: az építményi jog jogosultja az ingatlan tulajdonosának alapításkor egyszeri, fennállása alatt pedig időszakos díjat köteles fizetni.

A DK nem támogatja a törvényjavaslatot

Gy. Németh Erzsébet (DK) véleménye szerint a törvényjavaslat egyes részleteit egy normális országban lehetne támogatni, de a mai Magyarországon nem. A támogatandó rendelkezések között a gépjármű- felelősségbiztosításról szólókat, valamint a pénzforgalmi törvény módosítását említette.

Szerinte tisztességesebb lett volna, ha nem „salátatörvényként” nyújtják be ezeknek a törvényeknek a módosítását, hanem külön-külön.
Elmondta, az építményi jog több európai országban is létezik, de megfelelő garanciák mellett.

Az ellenzéki képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat indoklása szerint az építményi jog a naperőművek megvalósulását akarja támogatni, de szerinte a koncessziók esetében is jól jöhet majd.

A DK szerint a törvény hatályba lépése esetén tömeges visszaélésekre lehet majd számítani – hangoztatta. Kifejtette: aki már korábban engedélyt kapott napelem telepítésére, annak forgalomképessé teszik ezt az engedélyt, vagyis a kormány tulajdonképpen a napelemüzletet akarja még inkább NER-kompatibilissé tenni. Közölte, a DK nem tudja a törvényjavaslatot támogatni.

KDNP: Az építményi jog segíteni fogja a gazdaság versenyképességét

Hollik István (KDNP) szerint bár a törvényjavaslat több jogszabályt módosít, azt abroncsként fogja össze az uniós jogharmonizáció, valamint az a cél, hogy növekedjen az ország versenyképessége.

A kormánypárti politikus kiemelte az alzálogjog eddigieknél átláthatóbb módosítását, valamint az építményi jog szabályozását. Utóbbiról azt mondta, a gazdasági növekedés egyik gátja, hogy a különféle épületek finanszírozása megfelelő hitelbiztosíték hiányában nehézségekbe ütközik.

Tipikus és konkrét akadályt jelent ez a naperőművi beruházásoknál, amelyek esetében a befektetés értékét az adott földterülethez kötött erőművi engedély és a hosszú távú átvételi garancia határozza meg – magyarázta.

Szerinte a klíma- és természetvédelmi akciótervben rögzített hatezer megawatt kapacitású, nagyságrendileg 1500 milliárd forint értéket képviselő naperőmű-beruházáshoz ennek a jognak a bevezetése hitelintézeti forrást biztosíthat.

Jobbik: Meg kell védeni a minimálbéreseket, kisnyugdíjasokat

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) is kifogásolta, hogy „salátatörvény” a javaslat, szerinte nincs olyan jogalkotói nyomás, amely miatt össze kellene rakni ezeket a törvénymódosításokat. Kevesellte a lakástakarékokat érintő módosításokat. Elmondta, a kormány korábban azt ígérte, új rendszert dolgoznak ki, de ez nem történt meg.

A végrehajtások kapcsán azt javasolta, hogy „tartsanak pajzsot” a bajban lévők elé, és védjék meg a minimálbért és a kisnyugdíjat. Ki kell jelölni egy összeghatárt, amely alatt meg kell védeni a letiltás alól ezeket a jövedelmeket – sürgette. Az építményi joggal kapcsolatban közölte, „zsigerből” nem utasítja el, de szerinte nem tiszta a szabályozás.

Mi Hazánk: A kormánynak nem célja a konszenzus megteremtése

Apáti István, a Mi Hazánk vezérszónoka azt mondta, a lakástakarékra vonatkozó terület többet érdemelne. Rámutatott: ha az állam nem nyúl a fiatalok hóna alá, akkor a mostani árak mellett a legtöbbük számára elérhetetlen lesz akár egy kisebb lakás megvétele is.

Nem véletlen, hogy a fiatalok többsége nem Magyarországon képzeli el a jövőjét. A képviselő átgondolatlannak tartotta – különösen a mostani ingatlanpiaci helyzetet tekintve – a lakastakarékból az állami rész drasztikus kivonását.

A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról azt mondta: általános tapasztalat, hogy az ügyintézés – főleg, ha külföldi káresetről van szó – igen lassú, hónapokon át húzódik.

A magyar biztosítási jog régóta megoldatlan szakterületét, a vadkárokat is át kellene gondolni – jegyezte meg, hozzátéve: sokszor rendkívül magas a kár, és csak egymásra mutogat mindenki. Felvetette, hogy plusz pótdíjas, de megfizethető kiegészítő biztosításként bevonható legyen a kötelező gépjárműbiztosításokba.

Az építményi joggal kapcsolatban felvetette, mi zárja ki a határozatlan időtartamra történő megkötést. Az építményjog megkötése meglehetősen kacifántos lehet olyan helyzetben, ha például az építmény feltüntetése hivatalosan nem történt meg, vagy beépítetlen területként szerepel az tulajdoni lapon – hozott egy gyakorlati példát.

Versenyképesség

DK: Az infláció az egyetlen, amiben Magyarország jól teljesít

Gy. Német Erzsébet (DK) arról beszélt, hogy tömeges visszaélésekre adhat okot a törvényjavaslat az elfogadása esetén. Kitért arra is, hogy ha megnézik az uniós számokat, az látszik, csak az infláció az, amiben Magyarország jól teljesít, ez ugyanis majdnem háromszorosa az uniós átlagnak. Eközben minden környező országban alacsonyabb az infláció.

Egy év alatt hét százalékkal csökkentek a reálkeresetek, csak februárban a csökkenés 20 százalékos volt – hangoztatta. A bérek és nyugdíjak szintén Magyarországon a legalacsonyabbak, és semmit nem tesz a kormány azért, hogy elinduljon a felzárkózás – mutatott rá.
A javaslatnak van néhány eleme ami támogatható lenne, de az építményi jog miatt erre nincs mód.

Képviselőtársa Arató Gergely szerint az államtitkár által elmondottak eltérnek a valóságtól. Azért lobbiznak a DK képviselői, hogy az uniós forrásokat azok kapják meg, akik valóban a kedvezményezettjei kellene, hogy legyenek.

Ugyanakkor az derült ki, nem lehet Önökre bízni ezeket a forrásokat, „mert ellopják, (…) olyan vasút lesz belőle, amiből kilopják a vasat” – fogalmazott. A pedagógusbéremelésre vonatkozó forrásokat az uniós zárolás nem érinti – jegyezte meg.

Fidesz: A magyar gazdaság jól teljesít

Bánki Erik (Fidesz) szerint nem kérdés, a magyar gazdaság jól teljesít. Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap is megerősítette az elmúlt hetekben, hogy nemcsak idén lesz gazdasági növekedés, hanem, hogy jövőre ennek mértéke négy százalék vagy efölötti lesz.

A bérek felzárkóztatásáról szólva kiemelte, ötödik éve tíz százalék feletti a növekedés, és közben visszaadták a 13. havi nyugdíjat, amit elvettek tőlük. Visszaadják a pedagógusoknak – soha nem látott béremelés keretében – a 13. havi bérüket, amit szintén elvontak tőlük – jelezte.

A magyar napelem telepítéseket nézve a fotovoltatikus erőművek összteljesítménye eléri a négyezer megawattot, Magyarország vállalása 2030-ig volt hatezer megwatt, amit bőven idő előtt fognak teljesíteni. Az ország méretéhez, energiafelhasználáshoz viszonyítva uniós szinten is kifejezetten jól teljesít Magyarország – összegzett.

Zárszó

Fónagy János zárszavában elmondta: arra nem gondolt, hogy a 35 módosuló törvény is kevés is arra, hogy a képviselők megnyilatkozásait kielégítsék. Az elhangzott jelzők többségét reményei szerint a vita heve váltotta ki. Ugyanakkor azt mondta, leköteleznék a képviselők, ha nem ilyen hangnemben vitatnának meg egy szakmai előterjesztést.

Megköszönte, hogy a parlamenti patkó oldalaitól függetlenül elismerték a képviselők, a törvényjavaslat jelentős része időszerű, szakmailag támogatható.

Kitért arra, hogy a napelemek rákötését azért tagadták meg, mert a hálózat nem tudta fogadni a rengeteg igényt. A kormány a közelmúltban 160 milliárdos fejlesztést hagyott jóvá a villamosenergia hálózat fejlesztésére, bővítésére. Ez reményeik szerint az előkészítés alatt álló és jövőbeni rákötéseket is lehetővé fogja tenni.

Az építményi jogról szólva közölte: a természetes személyek védelme indokolja, hogy először a jogi személyeknek teszik lehetővé és ha látják a tapasztalatokat, akkor vizsgálják majd meg, hogy az állampolgárokra kiterjeszthető-e. A kodifikációs fejlődés iránya kétségkívül ez – fogalmazott.

A banki csalások túlnyomó többségét, a becsapott ügyfelek által megadott adatok alapján lehet elkövetni – mondta és fokozott óvatosságot kért az állampolgároktól.

A biztosítók kötelesek kárrendezési tájékoztatókat közzétenni, de hogy megfelelő helyen és megfelelő betűtípussal történik-e ez, az egy másik kérdés. A vadkárok és a megfelelő táblázás régóta vitás kérdés – jegyezte meg.

Az elnöklő Oláh Lajos (DK) lezárta az általános vitát.

Vendégmunkások

Előterjesztő: A kormány a vendégmunkások alkalmazásával a magyar munkaerő megtartását és új munkahelyek teremtését is elősegíti

Szabályozott keretek között, szigorú feltételekkel jöhet Magyarországra külföldi munkaerő, és csak annyi, amennyire szükség van – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvényjavaslat általános vitájában.

Czomba Sándor expozéjában azt mondta, a törvényjavaslat célja „még véletlenül sem az, hogy tömegesen érkezzenek munkavállalók Magyarországra, akik elveszik majd a magyarok munkáját”.

A kormány a vendégmunkások alkalmazásával a magyar munkaerő megtartását és új munkahelyek teremtését is elősegíti, ami a magyar gazdaság növekedését szolgálja – tette hozzá. Közölte azt is, hogy az előterjesztés a munkaalapú társadalom megőrzését is szolgálja.

Az államtitkár elmondta, a harmadik országból érkező munkavállalók száma Magyarországon korántsem kirívó, a visegrádi országok között a munkaerőpiac méretéhez viszonyítva Magyarországon alkalmazzák a legkevesebb vendékmunkást.

Vezérszónokok

Fidesz: Pozitív látlelet az elmúlt évekről

Az elmúlt időszak pozitív látleletének és a történtek visszaigazolásának nevezte a törvényjavaslatot Szatmáry Kristóf, a Fidesz vezérszónoka, azt hangsúlyozva, 2010-et követően sikeres, a rendszerváltoztatás utáni időszakban példátlan foglalkoztatási fordulat ment végbe Magyarországon.

Arról beszélt: a foglalkoztatás terén sereghajtóból az uniós élmezőnybe léptünk, rekordalacsony szintű munkanélküliséget produkálva, mégpedig úgy, hogy eközben a külső tényezők legtöbbje épp ellenkező irányba mutatott.

Soha ennyi dolgozni akaró és aktívan állást kereső munkavállaló nem volt a magyar munkaerőpiacon – jelentette ki a politikus. Hozzátette, a nyilvántartott álláskeresők száma 280 ezer, ez tartósan történelmi mélypont.

Megemlítette: mára a munkaerő-tartalékok kimerültek, 740 ezer főről 300 ezerre esett a bevonhatók száma, de a munkaerő-igény növekedése miatt napjainkra megközelítette a 90 ezret a betöltetlen posztok száma. Mindez jól mutatja a magyar gazdaság stabilitását, ugyanakkor a gazdaság további bővüléséhez szakképzett munkaerőre van szükség – jelentette ki Szatmáry Kristóf.

Aki arra is kitért, a visegrádi négyek közül Magyarországon alkalmazzák a legkevesebb vendégmunkást, ráadásul ezek legtöbbje szomszédos államból – jellemzően Szerbiából, Ukrajnából – érkezik és magyar anyanyelvű.

A képviselő megjegyezte: a törvényjavasalt lényege a vendégmunkás jogi kategóriájának megalkotása, ami egyféle szigorítás, ami „a társadalom szövetét nem bontja fel, nem megy egy nyugat-európai típusú multikulturalizmus felé”.

DK: Negatív látlelet a javaslat

Arató Gergely (DK) egyetértett azzal, hogy a 2010 utáni időszak látlelete a kezdeményezés, ám, mint mondta, szerinte a javaslat azt mutatja, hogy a kormányoldal nem ismeri fel a problémákat, és tovább erősíti az összeszerelőiparra épülő, alacsony fizetést kínáló ágazatokat, a magyar erőforrásokat felemésztő, környezetpusztító akkumulátorgyárakat pártolja, nem az innovatív cégeket támogatja.

Hangsúlyozta: az ilyen típusú foglalkoztatás lenyomja a magyar munkavállalók bérét, amely „a száguldó orbáni infláció” miatt egy év alatt amúgy is hét százalékot vesztett reálértékéből.

Arató Gergely szerint a kormány nem a magyar munkavállalóknak, nem a magyar dolgozóknak fejleszti a gazdaságot, hanem egy kiválasztott szűk körnek, most pedig lehetőséget teremtenek arra, hogy minél több EU-n kívüli dolgozó érkezzen „érdemi kontroll nélkül” az országba.

Hangsúlyozta: a javaslat egy speciális munkavállalói kategóriát vezet be, amelybe a kormányzat által kiválogatott munkaerő-kölcsönzők által behozott, a kormányzat által kiválogatott cégeknél foglalkoztatott emberek kerülnek be.

Szerinte azért van minderre szükség, mert az elmúlt 12 év hibás gazdaságpolitikájának már látszanak a következményei: a magyaroknak nem idehaza lesz európai munkája európai fizetésért, mert folytatódik az a trend, hogy míg itt vendégmunkások dolgoznak, honfitársaink a kontinens nyugati felében keresik boldogulásukat.

A politikus gyökeres gazdaságpolitikai váltást sürgetett, amely megfelelően kiválasztott szektorokat támogatva, a magyar hagyományokra építve, tudásalapú, korszerű, versenyképes munkahelyeket teremt. ágazatokat fejleszt.

KDNP: Már a munkaerőhiány a probléma

Földi László (KDNP) azt mondta: 2010 óta alapvetés, hogy a nemzeti kormány nemzeti érdekeket képvisel. A magyar érdek pedig az, hogy minden felnőtt magyarnak legyen munkája, aki képes dolgozni, mert „ha munka van, akkor minden van”.

Erre alapozva a kormány a teljes foglalkoztatottság elérésén és a munkaalapú gazdaság kiépítésén dolgozik, egymillió új munkahely létesült, már 4,7 millióan dolgoznak, miközben a regisztrált álláskeresők száma drasztikusan csökkent – emelte ki.

Már nem a munkanélküliség a probléma hanem a munkaerőhiány – jelentette ki. Hozzátette, hogy körülbelül 300 ezer inaktív munkaerő van Magyarországon, átképzésük pedig létfontosságú. Hangsúlyozta: a migránsok beengedése nem megoldás hanem megoldás nélküli problémák sorozatát indítaná el.

A KDNP szerint amíg van magyar munkavállaló, velük töltsék be ezeket az álláshelyeket, és számítanak a külföldön dolgozó magyarok hazatelepülésére is.

Ha nincs szabad magyar munkaerő, akkor elsősorban a környező országokból érkezőkre számít a kormány, és csak ezután a távolabbi országokban élőkre, de szigorú szabályok, kvóták mellett. Itt tartózkodásuk két évet ölelhet fel és egy évvel hosszabbítható meg. Közölte: a vendégmunkások száma a régióban Magyarországon (1,5-1,7 százalék) a legalacsonyabb, míg Lengyelországban 6 százalék körül alakul.

Jobbik: A demográfiai vákuumot nem lehet a harmadik világból feltölteni

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) kijelentette: nem lehet olyan forgatókönyv, hogy a Magyarországon kialakult demográfiai vákuumot tudatosan a harmadik világból töltsék fel. Két ágazatban – építőiparban és idényjelleggel a mezőgazdaságban – már most annyi a vendégmunkás, hogy hiányuk komoly problémákat jelentene – mondta.

Azt javasolta: a munkáltatóknak ne csak nyilatkoznia kelljen arról, hogy keresett, de nem talált magyar munkavállalót, hanem azt is kelljen igazolnia, hogy a meglévő munkavállalók közül nem volt senki, akit átképezhetett volna.

Arról is beszélt: meg kell védeni a magyar emberek bérét a vendégmunkások tömegétől, akik olcsóbban is elvégzik a munkát. Továbbá szeretné, hogy a magyar adófizetők pénzéből ne támogasson a kormány olyan munkahelyeket, amelyeket a harmadik világból érkezőkkel töltenek fel.

Mi Hazánk: Meg sem kellett volna születni a törvényjavaslatnak

Szabadi István (Mi Hazánk) úgy fogalmazott: a törvényjavaslattal külföldi vendégmunkások tömeges bevándorlását teszik lehetővé, amire a kormány elhibázott gazdaságpolitikája miatti munkaerőhiány miatt van szükség.

A gazdaságpolitika szerinte az önálló nemzetgazdaság építése helyett a „politikai túlélésről” szólt, a kormány még a „balliberális kormányokat is túlszárnyalva” támogatja a multikat, ezzel hosszú távon gazdasági függőségbe taszítva az országot.

Hozzátette: az egymillió új munkahely létrehozását is csak közmunkásokkal, a korábbi rokkantnyugdíjasok, a 18 év alatti és a nyugdíjas korosztály „munkába kényszerítésével” tudták megvalósítani.

A Mi Hazánk szerint a törvényjavaslatnak meg sem kellett volna születnie, önálló nemzetgazdaságot kell építeni, ami nem igényel több százezer külföldi vendégmunkást. A külföldön dolgozó magyarokat kellene megfelelő kormányzati programmal hazahívni inkább – vélekedett. Hozzátette: a külföldi multik helyett a helyi gazdaságok megerősítésébe kellene invesztálni.

Párbeszéd: A külföldi munkások behozatala helyett a magyar munkaerőt kellene megbecsülni

Berki Sándor, a Párbeszéd vezérszónoka azt hangsúlyozta, a külföldi munkaerő behozatala helyett a magyar munkaerő lakhatását kellene támogatnia a kormánynak.

Nógrád vármegyében 8 százalék fölötti a munkanélküliség, emellett harmadik negyedéve zsugorodik a gazdaság – jelentette ki, majd feltette a kérdést: biztos, hogy ez az alkalmas pillanat, amikor szélesre kell tárni a kapukat a vendégmunkások előtt?

Egy hatástanulmányra hivatkozva rámutatott: van ugyan munkaerő Magyarországon, de nem ott, ahol arra szükség van. Ezért meglátása szerint a lakásbérlés támogatására és szociális bérlakásokra lenne szükség. Hozzátette: az eddig épült munkásszállók a külföldről hozott munkásoknak készültek, hiszen oda nem vihetik magukkal a családjukat.

Hangsúlyozta: a vendégmunkások behozatala helyett a magyar munkásokat kellene megbecsülni, hogy ne menjenek külföldre. Szükségesnek nevezte, hogy legyen forrás az átképzésekre, a közösségi közlekedésre és a lakhatás támogatására.

MSZP: A kormány beismerte, hogy nem képes elég munkavállalót biztosítani a gazdaságnak

Molnár Zsolt (MSZP) úgy értékelt: a törvényjavaslattal a kormány beismerte, hogy jelen pillanatban Magyarország nem képes kellő számú és megfelelő képzettséggel rendelkező munkavállalót biztosítani a gazdaság számára. Ezért megkönnyítik a harmadik országból, például Kínából, a Fülöp-szigetekről, Indiából, Indonéziából vagy Mongóliából érkező munkavállalók foglalkoztatását.

A kormány azt is beismerte – tette hozzá, hogy a magyar foglalkoztatáspolitika a jelenlegi állapotában nem képes a még meglévő „csekély munkaerő-tartalékot munkaképes állapotban tartani”.

Hangot adott feltételezésének, hogy a javaslat a NER-közeli vállalkozóknak kedvez, amikor meghatározza, hogy ki számít kedvezményes foglalkoztatónak, munkáltatónak és minősített kölcsönbeadónak.

Szólt arról is: a külföldi munkavállalók jelenléte már a statisztikákban is látszik, mint ahogy az is, hogy a kormány a hazai munkaerőpiacon a környező országokból érkező munkavállalókkal sem tudja pótolni a hiányzó létszámot, ezért van szükség az ázsiai és távol-keleti munkaerőre. Ennek egyik lehetséges okaként az alacsony béreket nevezte meg, ami miatt a környező országokból aki teheti, nem Magyarországra, hanem Európa más országaiba megy dolgozni.

Kormány: A törvényjavaslat védi a magyar munkahelyeket és munkavállalókat

Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva leszögezte, amíg van magyar munkavállaló, addig velük szeretnék feltölteni az üres álláshelyeket. Nyomatékosította: minden eszközt és energiát be kell vetni annak érdekében, hogy megtalálják azokat az embereket, akik még tudnak és akarnak dolgozni.

Jelen pillanatban is vannak harmadik országbeliekre vonatkozó jogszabályok, a magyar munkaerőpiacot pedig kvóta védi, de azt a kvótát szinte egyik évben sem tudták feltölteni – mondta Czomba Sándor.

A jelenlegi rendszerben sok a kiskapu, ezért szeretnének egy egyértelmű, világos és átlátható keretet alkotni – tette hozzá. Továbbra is élni fog a harmadik országbeliekről szóló törvény, de amellett lesz egy vendégmunkásokról szóló is – emelte ki.

A politikus hangsúlyozta, eddig azok a szakmák voltak meghatározva, ahová jöhetnek külföldről, míg most azokat a szakmákat azonosítják be, ahová nem jöhetnek. Ez a törvény olyan jogszabályi keretet alkot, ami egyértelműen védi a magyar munkahelyeket és munkavállalókat – erősítette meg korábbi szavait.

Kijelentette, hogy a külföldi munkavállalók „nem nyomják le” a béreket, de ezt nem is tehetik, mert azt a jogszabályi feltételek nem engedik.
Arra is kitért, hogy adott esetben többe kerül egy vendégmunkás foglalkoztatása, mint egy hazaié.

A nagy cégek egyértelműen azt mondják, hogy még ha most vendégmunkásokkal is kezelik a problémájukat, hosszabb távon mindenképpen magyar munkavállalókban gondolkoznak – mutatott rá.

Czomba Sándor kiemelte, majd a részletszabályokban döntik el, hogy mi lesz az összkvóta és ebből mi lesz a vendégmunkáskvóta.
A politikus a képviselők felvetéseire reagálva felhívta a figyelmet, hogy 2030-ra a foglalkoztatási korúak körében nagyjából háromszázezerrel lesz kevesebb munkavállaló.

Az államtitkár kijelentette, kifejezetten jó, ha arról beszélnek, hogy munkaerőhiány van és nem munkaerőfelesleg. Arra is kitért, hogy nagyságrendileg nyolcvanezer külföldi munkavállaló található Magyarországon, akiknek a döntő többsége ukrán és szerb állampolgár.
Ez egy jó és szükséges törvényjavaslat – foglalta össze mondanivalóját Czomba Sándor.

Napirend után

A napirend utáni felszólalások során Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a fiatalok lakáshoz jutásának érdekében emelte fel a szavát. Bartos Mónika (Fidesz) a teremtésvédelem fontosságáról beszélt, kiemelve a vallásközi párbeszéd és a vallások összefogásának fontosságát a teremtett világ megóvásában.

Fekete-Győr András a Momentum padsoraiból a mentőszolgálat működésének hiányosságaira hívta fel a figyelmet, a mentőszolgálat alulfinanszírozottságát és a mentősök alacsony bérezését kifogásolva. Az ülést vezető Lezsák Sándor az ülésnapot bezárta, a Ház kedden 11 órától folytatja munkáját.