Minden egy cikkel kezdődött, mármint egy tudományos folyóiratba szánt tanulmánnyal, ami alapvetően a genderelméletet kérdőjelezte meg, s amit annak rendje és módja szerint három MTA-doktor véleményezett pozitívan. Ennek a tanulmánynak kellett volna megjelennie a Psychiatria Hungarica című tudományos, negyedévente megjelenő folyóiratban, méghozzá a tavalyi utolsó lapszámban. Nem jelent meg, sem abban, sem a következőben, és a mostaniban is hiába keresnék az érdeklődők.
Egy bökkenő volt ugyanis a tanulmánnyal: a szerzőjét úgy hívták, hogy Szilvay Gergely, aki a Mandiner főmunkatársa is.
A hazai pszichiáter szakma egy részét tömörítő Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) lapja, a Psychiatria Hungarica, rangos hazai tudományos folyóirat. A szakmai szabályoknak megfelelő módon úgy közölnek le írásokat, hogy minden beérkező kéziratot elbírál két lektor, aki eldönti, akár módosításokkal közölhető-e vagy sem; s ha igen, valamelyik lapszámban megjelenik az írás. Ez megfelel a nemzetközileg bevett tudományos lektorálásnak.
Kapcsolódó tartalom
A lapot kilenctagú szerkesztőség szerkeszti, ennek az élén áll(t) főszerkesztőként Tényi Tamás, a Pécsi Tudományegyetem dékánhelyettese, tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA doktora. Egy tágabb, összesen 31 tagú szerkesztőbizottság is részt vesz a lap igazgatásában, akiknek nem kompetenciájuk a bírálók által elfogadott anyagok felülbírálása.
Márpedig Szilvay tanulmányával pontosan ez történt, ráadásul olyanok által, akik közül volt, aki bevallottan nem is olvasta a tanulmányt.
A történet nem előzmény nélküli: amikor a magyar kormány gyermekvédelmi törvénye kapcsán folytak a politikai csatározások tavaly januárban, a vitába többek között az MPT is beszállt, méghozzá a törvényt erőteljesen bírálók oldalán. Többek között azt hangoztatta, hogy az említett jogszabály a fiatalok egy részének mentális egészségét veszélyezteti. Azonban csakhamar kiderült, hogy a közlemények mögött nincsen valódi szakmai konszenzus, azt csak a társaság elnöksége adta ki olyan sugallattal, mintha a tagság egyöntetű támogatása lett volna mögötte, holott például az MPT tágabb vezetősége nem is tudott róla, a tagságot pedig meg sem kérdezték. Az ezt leleplező cikket ugyancsak Szilvay Gergely jegyezte, amivel érthető módon nem vívta ki a közlemény szerzőinek és támogatóinak rokonszenvét.
Kapcsolódó tartalom
A hirado.hu is megírta: a szakmaiatlannak bizonyult, azóta a Facebookról eltávolított közlemény egyik fő támogatója Balázs Judit, a pszichiátriai társaság addigi elnöke és köre volt. Balázs Judit az ELTE PPK Pszichológiai Intézete Klinikai és Gyermekpszichológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára volt, aki épp 2022. január 25-én, a közlemény kiadása után pár nappal távozott elnöki pozíciójából. Megírtuk azt is, hogy a pszichiátriai társaság Facebook-posztja alatt sokan kritizálták szakmai alapon a közleményt. Olyannyira, hogy nagyjából 370 komment után az MPT lezárta a kommentelés lehetőségét. Pedig a hozzászólók többsége szakmabeli volt. A pszichiátriai társaság néhány tagja is megszólalt, például Bánki M. Csaba MTA-doktor is interjút adott a Mandinernek; és kiálltak a közlemény ellen a „tízek”, tíz neves pszichiáter, akik közös állásfoglalást bocsátottak ki. Ezután a pszichiátriai társaságon belül egy párbeszédfolyamat indult el. A tízek közt ott találjuk Tényi Tamást, a Psychiatrica Hungarica eddigi felelős szerkesztőjét, a társaság egyik alapítóját, illetve Bánki M. Csabát is.
(Fotó: EPA/Rolex Dela Pena)A Mandiner megkeresésére Tényi elmondta: kompromisszumot javasolt, mondván, készüljön egy olyan lapszám, amelyben a genderelméletet támogató és kritizáló tanulmányok is helyet kapnak. Két szerkesztőt kért fel a kiegyensúlyozottság jegyében, Balázs Juditot (az MPT korábbi elnökét, akinek az elnöksége alatt az állásfoglalás megjelent) és Simon Lajos docenst – ők nem titkoltan a genderelméletet támogató oldalt erősítették. Ez volt az ominózus 2022/4-es lapszám, melyben megjelent három genderelméletet támogató, és három azt kritizáló tanulmány. A lapszámban akadt volna még hely, így Tényi úgy döntött, felkéri Szilvay Gergelyt is, aki nem mellesleg a genderelmélet egyes vonatkozásaiból írta a doktori disszertációját, és öt kötetéből kettőt ebben a témában jegyez.
Kapcsolódó tartalom
Szilvay tanulmányának címe: A genderelmélet kritikájának vázlata.
Tényivel szembehelyezkedve a két felkért szerkesztő, Balázs Judit és Simon Lajos nem akarta, hogy Szilvay időközben megírt, 30 oldalas tanulmánya megjelenjen, így a publikálást a főszerkesztő elhalasztotta. A két, Tényi által felkért lektor időközben véleményezte az írást. Bánki M. Csaba a dolgozatot alaposnak, igen jól dokumentáltnak, kiegyensúlyozottnak és szépen, világosan megfogalmazottnak ítélte, s mint írta, „a szerző saját álláspontjának nyílt vállalását szintén pozitívumnak értékeltem, ezért a cikk közlését javasoltam”. A másik lektor több részletkérdésben korrekciót javasolt, de a cikket alapjában hasonlóan ítélte meg és szintén közlésre ajánlotta.
Azonban az MPT egyes tagjai észrevették Szilvay nevét a készülő lap tartalomjegyzékében és megindult egyfajta mozgolódás, olyan hangokkal, amelyek nem a tanulmányt, hanem a szerző személyét kifogásolták. Erre az MPT elnöke rendkívüli szerkesztőbizottsági ülést hívott össze, ahol a tanulmányt nem olvasó kritikusok „politikai pamfletnek” minősítették Szilvay dolgozatát. Tényi felajánlotta, hogy bárki hozzáfűzhet a tartalmat illető kommentárt, kritikát, azt a cikkel együtt megjelenteti a lapban – ekkor már csak a következő, az egyébként most aktuális 2023/2-es lapszám jöhetett szóba.
Azt viszont Tényi nem fogadta el, hogy a szerkesztőbizottság egyes tagjai felül akarják írni MTA-doktor lektorok és a szakmában úgyszintén legmagasabban jegyzett, úgyszintén MTA-doktor főszerkesztő döntését, és kilátásba helyezte, hogyha mégis ez történne, lemond a főszerkesztői posztjáról és kilép az MPT-ből is.
Többen jelezték, hogy élnének is a kritika lehetőségével.
Kapcsolódó tartalom
Azonban amikor eljött április vége, és le kellett volna adni a kész lapszámot, újraindult az ideológiai hadjárat Szilvay ellen; az ígért kommentárok közül egyetlenegy érkezett be, emellett csak pár mondatos, élesen ellenző szövegek érkeztek e-mailben, miszerint tiltakoznak Szilvay megjelentetése ellen; ketten lemondással is fenyegetőztek. Ezért Tényi jelezte az MPT elnökének: beleírja a szerkesztőségi köszöntőbe, hogy Szilvay írása mélyen megosztja a szerkesztőbizottságot, de a tudományos vita fontos, ezért megjelentetik. Elküldte az elnöknek a kész lapszámot, és azt gondolta, így már rendben lesz a dolog.
Nem lett rendben: az elnök, Szekeres György válaszlevelében elnöki kommentár helyett egy táblázatot küldött, miszerint a szerkesztőbizottság többsége ellenzi, hogy megjelenjen Szilvay írása, amely politikai jellegű, az ilyesmi megjelentetése pedig alapszabályt sért.
Kapcsolódó tartalom
Mivel Tényi elfogadhatatlannak tartotta, hogy három MTA-doktor véleményét egy ilyen álszavazással felülírják az ideológiai cenzúra kedvéért, illetve őt magát burkoltan fenyegetik, meghozta a nehéz döntést, és levélben tájékoztatta az MPT elnökét arról, hogy lemond minden pozíciójáról, kilép magából a társaságból is, mert sem a fenyegetéssel, sem a cenzúrával nem ért egyet.
Tényi számára ez a Kádár-korszakot idézte, amikor pusztán a neve miatt egy Bibó István vagy egy Konrád György minden írása tiltólistán volt, még ha szerelmes verset vagy szakácskönyvet írt is volna.
Az ügyet óriási felzúdulás követte az MPT-n belül. Sokan jelezték, elfogadhatatlannak tartják a szavazás összetákolását, a szerkesztőbizottság elnöke és a szerkesztőség kilenc tagjából további öt is lemondott.
Bánki a Mandinernek elmondta: a történet számára is lehangoló; a tiltás folyamata sötét emlékeket ébreszt.
(Fotó: EPA/Jim Lo Scalzo)A pszichiáter idézte a baloldali frankfurti iskolának is nevezett irányzat jelszavát: „Foglaljátok el az egyetemeket és a kulturális intézményeket!”, ami mára főleg a társadalomtudományokban „olyan fősodorrá terebélyesedett, ami lassan a harmadik generáció többségének gondolkodásmódját határozza meg”, militáns ideológiai exporttal. Bánki külön kiemelte: hogy ez hozzánk is megérkezett.
Mindenesetre Bánki, aki szerint a dolgok természetes, normális állapota, hogy vannak véleménykülönbségek, tart attól, hogyha a Psychiatria Hungarica ilyen szellemiségben és ilyen szigorú világnézeti kontroll mellett folytatja működését, akkor a véleménykülönbségek kiiktatásával hoz létre egy ideológiailag homogén társaságot, és innentől kezdve azt is kijelenthetik, hogy ők képviselik a „tudományosságot”. Márpedig, ahogy a pszichiáter vallja, „ha a tudománnyal foglalkozó kutatók egyik felét ilyen alapon kizárják, ha ilyen szempontok miatt nem engedik publikálni, annak a tudomány látja a kárát” – olvasható a Mandinerben.