Időjárás

Esővel vonul át a hidegfront, térképen mutatjuk, milyen idő várható

Dobrev Klára a nyugdíjakról sem mond igazat

| Szerző: hirado.hu
Hamis adatokkal kampányol Dobrev Klára. A Demokratikus Koalíció (DK) árnyék-miniszterelnöke szombathelyi beszédében tucatnyi grafikont mutatva azt fejtegette, hogy a nyugdíjasok számára Magyarország nagyon rossz hely, ők azonban tudják a megoldást és elhozzák a reményt.

A nyugdíjak hazánkban nem emelkednek olyan mértékben, mint a bérek, illetve Magyarország nem költ annyit a nyugdíjakra, mint más környékbeli országok – állítja Dobrev Klára. A Mandiner azonban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira hivatkozva kimutatta, hogy a nyugdíjas háztartásokban élők egy főre jutó átlagos nettó jövedelme az utóbbi években szinte azonos az aktív háztartásokban élőkével.

Dobrev Klára és férje,  Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, volt miniszterelnök (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

A magyar nyugdíjasok között kisebb a szegénységben élők aránya, mint az uniós átlag, a 8. legalacsonyabb az Európai Unióban.

Régebben a nyugdíjasok az év minden hónapjában ugyanannyi pénzt kaptak, tehát a januári nyugdíjjal egész évre számítani lehetett. Most azonban a januári rendes emelés mellett (már 2011 óta) van évközi, visszamenőleges kiegészítő emelés is, továbbá nyugdíjprémium is, ami szintén egyszeri kifizetés. Ezenfelül 2021-től van még a 13. havi nyugdíj is, ami először csak egyhétnyi összegű volt, 2022-től azonban már plusz egyhavi teljes nyugdíjat jelent.

Ezeket a nem rendszeres keresethez hasonló tételeket nem tartalmazza a KSH által kiadott januári átlagnyugdíj. Kimaradt a DK számításából is, pedig hozzá kellett volna kalkulálni.

Továbbá köztudott, hogy míg a nyugdíjas háztartások átlagos létszáma 1,5 fő, addig az aktívaké 2,7 fő. Dobrev a nyugdíjasok aktívakhoz viszonyított elszegényedésével akart kampányolni, de a nyugdíjak/keresetek grafikonja még ha minden kifizetést számbavett volna, akkor sem lenne használható erre.

Kapcsolódó tartalom

A KSH-nak vannak olyan nyilvános adatai, amelyek éppen erről adnak felvilágosítást, csak ezeket a jövedelmi adatok között kell keresni.

Az átlagértéket aktívakra és nyugdíjasokra vetítve minden évben kiszámolja a KSH. A legfrissebb adat 2021-ből származik, kiderül azonban belőle, hogy a nyugdíjasok átlagjövedelme az aktív dolgozók 99 százaléka volt. Ez alapján kimondható, hogy a nyugdíjasok átlagjövedelme szinte teljesen megegyezik az aktívakéval. Korábban magasabb volt, mint az aktívaké, amelyből az következik, hogy a gyermeknevelés jelentett anyagi hátrányt, nem a nyugdíj. Manapság ez kiegyenlítődött, a hátrányt a számos családi kedvezménnyel sikerült felszámolni.

Dobrev Klára (Fotó: Horváth Péter Gyula/hirado.hu)

Dobrev Klára arról is győzködte a szombathelyi hallgatóságát, hogy a magyar kormány keveset költ a nyugdíjasokra.

Hangoztatta: a környező országokban alacsonyabb a nyugdíjkorhatár, mint nálunk, de mindenhol folyamatban vannak a nyugdíjkorhatár-emelések. Továbbá ez az arány nálunk azzal is csökkent, hogy nagyon leszűkült a korkedvezményes nyugdíjasok száma. Míg 2012-ben az Eurostat adatai szerint a korkedvezményes nyugdíjban részesülők aránya a korbetöltött nyugdíjasokéhoz viszonyítva 51 százalék volt, addig 2020-ra a költségvetés már sem munkaerőpiaci okokból, sem csökkent munkaképesség miatt nem fizet ki új korkedvezményes nyugdíjt.

Akik 2010 előtt ezen a jogcímen nyugdíjat kaptak, mára már beléptek a korbetöltött nyugdíjasok közé. Az újak ellátása azonban nem „nyugdíj” jogcímen történik, és másik költségvetési soron található.

Kapcsolódó tartalom

A 65 évesnél idősebbek szegénységi aránya azt mutatja meg, hogy mekkora arányban vannak a korcsoportban olyanok, akiknek a jövedelme (a nyugdíja és a keresete) alacsonyabb, mint a teljes nemzeti medián jövedelem 60 százaléka. Ezt a mutatót az Eurostat adatbázisaiban megtaláljuk, a legfrissebb teljes adatsor a 2020-as referenciaévre vonatkozik.

Hazánkban a Covid első évében, a nagy lezárások időszakában, a nyugdíjasok körében 18,5 százalékos volt a jövedelmi szegénységben élők aránya. Ez a 8. legjobb adat az unió országai közül. Az unió átlaga 20,3 százalék.

Kapcsolódó tartalom

Csehország, Szlovákia és Ausztria aránya alacsonyabb nálunk, de a legtöbb „gazdag” országé jóval magasabb, mint például Németország, Svédország, Finnország, Hollandia, Belgium. Természetesen, ha a szociális transzferek utáni arányt vizsgáljuk, akkor az alacsonyabb, mindössze 15,4 százalék volt, ami a KSH adatai szerint 2021-re tovább javult 13,6 százalékra.

Kapcsolódó tartalom

Tehát a DK állításával ellentétben nem szakadnak le a magyar nyugdíjasok a magyar aktívaktól, s a költségvetés sem a nyugdíjasok kontójára spórol. Ezzel szemben az aktívakkal azonos az átlagjövedelmük és az unióban a szegények aránya a körükben átlag alatti – olvasható a Mandinerben.

Ajánljuk még