„Az igazságügyi csomag elfogadásával a legfontosabb szupermérföldkövet, úgynevezett horizontális feltételt fogadott el a magyar Országgyűlés” szerdán – mondta az államtitkár, hozzátéve, ez szükséges ahhoz, hogy Magyarország hozzáférhessen a neki járó uniós forrásokhoz.

Kapcsolódó tartalom

Magyarország tehát teljesítette minden eredeti vállalását, amelyet az EU feltételként szabott ahhoz, hogy megérkezzenek Magyarországra a forrásai. Magyarország a megállapodást betartotta, így már nincs akadálya annak, hogy az uniós források megnyíljanak előtte – hangsúlyozta Rétvári Bence.

Közölte: ez azt jelenti, elhárult az elvi, jogi akadálya annak is, hogy a magyar pedagógus-béremelés megvalósuljon.

Az államtitkár emlékeztetett, a szerdán elfogadott igazságügyi csomagról széleskörű társadalmi egyeztetést folytattak, és azzal az Európai Bizottság is egyetértett.

A jogszabály június elsejével lép hatályba, tehát jogi akadálya nincs annak, hogy onnantól megérkezzen annak a 800 milliárd forintnak az arányos része, amelyet a kormány a pedagógusok béremelésére kíván fordítani – mondta Rétvári Bence.

Megjegyezte azt is, ha a pénz nem jön, akkor az „jogalap nélküli visszatartása a magyar pedagógusokat megillető forrásnak, és ennek nyilván csak politikai oka lehet”. Ha pedig újabb feltételekkel állnának elő, akkor az az Európai Bizottság elfogultságát erősítené – mondta Rétvári Bence.

Kapcsolódó tartalom

Az államtitkár emlékeztetett, a kormány azt vállalta, hogy három év alatt 75 százalékkal növeli a pedagógusok bérét. Ezt az első időben elsősorban uniós forrásból, utána pedig magyar forrásból valósítják majd meg. Körülbelül 800 milliárd forint uniós és 5600 milliárd forint költségvetési forrást használnak fel a célra 2030-ig.

Ha június 2-án az EU utal, akkor 561 ezer forint lehetne a magyar pedagógus-átlagbér, a jövő évtől 681 ezer forint lenne, és 2025-től 800 ezer forintra emelkedne – mondta Rétvári Bence, kiemelve: soha nem volt még ilyen léptékű béremelés Magyarországon.

Az államtitkár kitért arra is, magyar baloldali politikusok azzal foglalkoznak, hogy akadályozzák a források megérkezését, a magasabb pedagógus-béremelés megvalósulását. „Azért vesznek fel Brüsszelben hatmillió forintot, hogy 2025-ben ne legyen a pedagógusbér 800 ezer forint átlagosan Magyarországon” – fogalmazott.

Rétvári Bence kifejtette, Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke volt az első, aki elmondta, amíg a jelenlegi kormány van, mindent megtesznek azért, hogy ne érkezzen Magyarországra uniós forrás. Molnár Csaba, a DK európai parlamenti képviselője pedig még tovább ment, ő azt mondta: hazafias kötelezettsége, hogy ne érkezzen meg az uniós forrás Magyarországra.

Kapcsolódó tartalom

„Sajnálatos, hogy a magyar baloldal többre tartja a guruló dollárokat, (…) a külföldi liberális szervezeteknek való megfelelést, mintsem a magyar pedagógusoknak a béremelését” – fogalmazott.

Az államtitkár szólt arról is, a baloldal a pedagógusokra hivatkozva, de egy nemzetközileg már ismert agresszív politikai akciósorozatot indított el. A legszégyenletesebbek azt nevezte, hogy a baloldali politikának részévé tették az erőszakot.

Az utóbbi hetek, napok eseményeire reagálva Rétvári Bence arra szólította fel a Nemzeti Pedagógus Kart, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét és a Pedagógusok Szakszervezetét, hogy határolódjon el az erőszaktól, és kérje meg a baloldal politikusait: ne hivatkozzanak rájuk, amikor agresszív akciókat hajtanak végre.

A DK képviselője a múlt heti diáktüntetésen történt rendőri fellépés miatt vonta kérdőre a kormányt, Semjén Zsolt (KDNP) Varga László halálának 20. évfordulójáról emlékezett meg, a Fidesz politikusa pedig az ukrajnai háborúról beszélt hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

DK: a diáktüntetés elleni erőszakos rendőri fellépés nem maradhat következmények nélkül! Arató Gergely (DK) a múlt heti diáktüntetésen történt rendőri fellépés miatt vonta kérdőre a kormányt, mondván, ha egy országban a „rendőrminisztériumra bízzák az oktatás kezelését, akkor előbb-utóbb a gumibot, a könnygáz és a bilincs válik a diákok nevelésének eszközévé”.

Hangsúlyozta: „hiába hazudik a kormánymédia”, a diákok nem támadtak a rendőrökre, nem veszélyeztették senkinek az életét és a biztonságát, csak éltek a szólásszabadsággal és békésen tüntettek azért, hogy ne verjék szét alattuk az oktatást. Szerinte a rendőrség fellépése a tüntetőkkel szemben sem szükséges, sem arányos nem volt, az országnak ezért joga van tudni, hogy ki a személyi felelőse a történteknek, ki utasította a rendőröket erőszakra.

Kijelentette: az eset nem maradhat következmények nélkül, ezért a DK határozati javaslatban átfogó vizsgálatot kezdeményez.

Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára válaszában a 2006-os oktatási tüntetést idézte fel, amire akkor Arató Gergely államtitkárként úgy reagált, hogy a tüntetés nem jó válasz a problémákra, a tárcát pedig a demonstráció nem tántorítja el eredeti szándékától.

A jelenlegi kormány ezzel szemben folyamatosan egyeztet az oktatás szereplőivel – hangsúlyozta.

Sok sikert kívánt az érettségiző diákoknak, és megköszönte a tanároknak, hogy a DK felhívása ellenére nem csatlakoztak az érettségi bojkottjához, sőt kétszer annyian jelentkeztek érettségiztetőnek, mint szükséges.

Úgy vélte: a DK és „szatellitszervezetei” a magyar pedagógusoknak csak egy szűk részét képviselik, a „tömeg hiányát” pedig hangerővel és agresszivitással akarják pótolni. A DK-nak a hatalom megszerzése érdekében semmi sem drága, akár ilyen kitervelt, agresszív akciókat is hirdetnek, hogy utána másnap áldozatként tüntessék fel önmagukat – mondta az államtitkár, aki szerint a tüntetésről készült drónfelvételekből látható, ki volt agresszív, és ki lépett föl törvényesen. KDNP: Varga László szimbolizálja a magyar keresztényszociális-kereszténydemokrata mozgalom történeti folytonosságát Semjén Zsolt(KDNP) Varga László halálának huszadik évfordulója alkalmából idézte fel a kereszténydemokrata politikus életútját.

Hangsúlyozta: Varga László szimbolizálja a magyar keresztényszociális-kereszténydemokrata mozgalom történeti folytonosságát, személyében mintegy egységbe került a magyar és a világ kereszténydemokráciája.

Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár azt mondta: Varga László „nagy idők nagy tanúja volt”, gyermekként megélte az első világháború borzalmait, valamint a trianoni békediktátum traumáját, megélte a két világháború közötti társadalmi problémákat, gazdasági nehézségeket, átélte és megszenvedte a második világháború pusztítását, a náci ideológiát, német megszállást, nyilas rémuralmat és megszenvedte az elcsalt választásokat, a szovjet megszállást, a kommunista diktatúrát is.

Ezt követően pedig végigkísérte a négy évtizedes kommunista időszakot, illetve az emigráció szerveződését, végül pedig aktívan részt vett a rendszerváltás új, valóban demokratikus időszakában – tette hozzá.

Varga László határozott elvi alapokon álló kitartását, kiállását, diplomáciai érzékét, humorát és intelligenciáját tiszteltük és szerettük, életéből csak tanulni lehet – hangsúlyozta. Fidesz: a brüsszeli politika nem hagy teret a béke hangjának Halász János (Fidesz) az ukrajnai háború kapcsán rögzítette: a magyar kormány és a Fidesz-frakció álláspontja a háború kitörésének első napja óta világos és egyértelmű, a béke oldalán állnak. Hozzátette: Magyarország továbbra sem szállít fegyvereket, nem vesz részt a lőszerszállítási akcióban és határozottan arra kér mindenkit, hogy a béketárgyalásokra összpontosítson.

Minél tovább tart a háború, annál nagyobb az eszkaláció veszélye és ha a NATO is közvetlenül belesodródik a konfliktusba, az a harmadik világháború kitörésének veszélyét hordozza magában – figyelmeztetett.

Szerinte sokan akarnak békét Európában, de a jelenlegi brüsszeli politika „nem hagy teret a béke hangjának” és liberális média is „szinte koncertszerűen háborúpárti”.

A baloldalt is azzal vádolta, hogy továbbra is háborúpárti. „A dollárbaloldal a háború kitörése óta többször is egyértelműen kifejezte, hogy fegyvereket, vagy akár katonákat is küldene (…) ha a baloldalon múlna, Magyarország már régen belesodródott volna a háborúba” – fogalmazott.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt mondta: Magyarországon egyre nagyobb lesz a nyomás, hogy vonódjon be a háborúba. Szerinte ennek a nyomásnak az egyik módja az uniós pénzek visszatartása.

Hangsúlyozta: valójában nem a jogállamiság, az igazságszolgáltatási ügyek, az oktatásszabályozás, vagy a vagyonnyilatkozatok ügye számít, hanem az ideológiai kérdések, a háború és a béke ügye.

Szerinte a magyar baloldal ehhez nemcsak hallgatólagos, hanem tevőleges támogatást is nyújt.

„Több tiszteletet kérünk a magyarok akaratának és a békepárti álláspontunknak. Üzenjük ezt Brüsszelnek, és üzenjük azoknak a baloldali pártoknak is, amelyek a választáson nem tudtak többséget szerezni, de most az ország ellen dolgoznak” – jelentette ki.

A napirend előtti felszólalások elhangzását követően képviselői kérdések megvitatására tért át a parlament

DK: miért nem fizetnek időben a kórházi dolgozóknak?

Komáromi Zoltán (DK) arról beszélt, hogy miután húsvét előtt változtattak a kifizetési renden, a kórházak beszállítói, valamint a Bajcsy-Zsilinszky és a Honvédkórház dolgozói sem kapták meg időben a fizetésüket, holott „ezeken az embereken múlik az életünk”. Azt kérdezte a belügyminisztertől, meddig tartják vissza a fizetéseket, „mikor lesz végre rend” a két intézményben.

Rétvári Bence, a belügyi tárca parlamenti államtitkára arra emlékeztetett: a baloldal kormányzása idején a betegeknek vizitdíjat írtak elő, a kórházi dolgozók fizetését csökkentették, majd a 2010-es és a jelenlegi fizetéseket állította párba egymással.

Jelezte: a Honvédkórház átalakult szervezetileg, az adatbázisok átalakításakor problémák történtek, de ezt orvosolták, a másik intézményben a főigazgató döntött a mozgóbér-elszámolásról.

A TV2 állami megrendeléseiről kérdezett az MSZP

A TV2-nek adott állami megrendelésről tudakozódott Vajda Zoltán (MSZP) a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztertől, felvetve, hogy törvénysértő a több tízmilliárdos ügylet. Szerinte a kormányoldal célja az, hogy „elhallgattassák a kritikus elemeket”, legyen szó lejárató híradásokról vagy gumibotos tüntetőverésről.

Dömötör Csaba parlamenti államtitkár jelezte, „a kormány fontosnak tartja, hogy ismertessék az álláspontját a kiemelt ügyekben”, például abban a kérdésben, hogy „mi nem akarunk háborúba vonódni, mi békét szeretnénk”.

Hangsúlyozta: a hirdetésihely-foglalási feladatokat a kormány által megbízott ügynökségek intézik, amelyek felé az az elvárás, hogy a legszélesebb eszközrendszerrel a legnagyobb körű elérést biztosítsák. Hozzátette, a hirdetéseket megjelenítő médiumok mind tartalmukban, mind hangvételükben, mind világnézeti hozzáállásukban „rendkívül sokszínűek”, és mindegyiküktől azt várják el, hogy tartsák tiszteletben a szabályokat.

Jobbik: miért vannak cselédsorban a pedagógusok?

A gazdaságfejlesztési miniszterhez címzett kérdésében Ander Balázs (Jobbik) arról beszélt, 1990 óta „gyarmati modell” uralkodik a hazai gazdaságban, amely a társadalmi szövetrendszert károsító, a polgári kibontakozást akadályozó neoliberális tétel; előbb a hazaiakat zsákmányolják ki, majd külföldi vendégmunkásokat hoznak.

Cselédbér és jogfosztás a nemzet napszámosainak osztályrésze – jelentette ki, azt hangsúlyozva, hogy az átlagos tanári kereset a diplomás bérátlag háromötödét sem éri el, így pedig nem lehet újratermelni a társadalom alapját jelentő széles polgári rétegezt.

Rétvári Bence válaszában jelezte: „Magyarországot nem sikerült senkinek gyarmatosítani”, „a baloldalt viszont igen”, ezért úgy politizálnak, ahogy „a gyarmattartó központból megrendelték”.
Sajnos, a Jobbik ebbe a sorba beállt – tette hozzá az államtitkár, majd arról beszélt, a pedagógusok helyzetének javítását szolgálja a terület újraszabályozása, amely lehetővé teszi, hogy a legjobb és legtevékenyebb tanítók a többieknél jelentősen magasabb fizetést kaphassanak.

Kastélyfelújításokról kérdezett a Mi Hazánk

Miért tékozolják el a közpénzből felújított kastélyokat? – érdeklődött az építési és közlekedési minisztertől Szabadi István (Mi Hazánk), aki azt hangsúlyozta, hogy 12 ingatlant adnának át, ezek közül többet már be is zártak, valamint a szférában elbocsátásokba kezdenek.

Azt kérdezte: mi garantálja, hogy az átadást követően is látogathatók lesznek a kastélyok.

Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: „több félreértésre is okot adó hírt” is cáfolni kíván ebben a témában, majd arról beszélt, a rendszerváltás utáni baloldali kormányok nem tettek lépéseket a felújításért, de 2010 után több mint 50 milliárd forintot áldozott a kormányzat e célra.

Hozzátette: a munkálatok befejezése „további tízmilliárdokat igényelnek”, és mivel az ország nem kapja meg a neki járó fejlesztési forrásokat, a kormányzat a magánforrások bevonásának lehetőségét vizsgálja oly módon, hogy a közfunkciók továbbra is megmaradjanak.

Párbeszéd: termőföldvédelem helyett luxusranchok?

Szabó Rebeka (Párbeszéd) kiemelte: a Fidesz a sokadik merényletet követi el a termőföld ellen, igaz, a meglévő laza előírásokat sem tartja be. Most viszont a mezőgazdasági területek beépítésének liberalizálása túlmegy minden határon – jelentette ki.

Azt kérdezte, valóban nemzeti érdek volt-e az állami termőföldek elherdálása, az akkumulátorgyárak építése termőföldeken, valamint „luxusranchok” építése.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára visszautasította, hogy elherdáltak termőföldet.

Azt mondta: a beépíthetőségi szabályok változása nem érinti, nem gyengíti a földvédelmi előírásokat, termőföldet pedig csak az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet más célra hasznosítani.

Az egészségügy helyzetéről, a területfejlesztésekről, a környezetvédelemről, a szegényekről és a kisvállalkozásokról is kérdeztek képviselők az Országgyűlés hétfői ülésén

LMP: mikor vezetnek be ármaximumot a magánegészségügyben?

Kanász-Nagy Máté (LMP) arról érdeklődött, hogy mikor fognak ármaximumot bevezetni a magánegészségügyi szolgáltatásokra.

Közölte: Magyarország az EU-tagállamok között vezető helyen áll a megelőzhető halálokok tekintetében, és tovább súlyosbítják a helyzetet a hosszú várólisták. A magyarok egyszerre fizetik a tb-t és a magánegészségügyi ellátásokat – közölte.

Úgy vélte, a megélhetési harcokat nem nehezítheti tovább, hogy magánegészségügyi szolgáltatásokért is sokat kell fizetniük az embereknek, ezért kezdeményezik a magánegészségügyi szolgáltatások ármaximalizálását.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára azt mondta, hogy a baloldal mindig valamilyen profitot akar kiszedni az egészségügyből, fizetős egészségügyet akar létrehozni, de a kormány célja a mindenkinek elérhető, minél jobb színvonalú egészségügyi szolgáltatás biztosítása. Ezért emelték meg az orvosok bérét is – tette hozzá.

Fidesz: milyen új lehetőségek várhatók a területfejlesztésben?

Szabó Tünde (Fidesz) azt kérdezte, milyen új lehetőségek, kilátások várhatók idén a területfejlesztésben a kormány innovatív intézkedéseinek köszönhetően.

Kifejtette: a veszélyek korát éljük, ezért fontos az értékek, elért eredmények megvédése. A magyar kormány időben felismerte, hogy a biztonság és a stabilitás az első, és a magyarok érdeke, hogy a családok és a munkahelyek is biztonságban legyenek – jelentette ki. Hozzátette: a kormány tudja, hogy aktívabban kell bevonni a régiókat területfejlesztési döntések előkészítésébe.

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta: a kormány valóban kiemelt figyelmet fordít a területi különbségek mérséklésére, a területi szempontok erőteljesebb érvényesítésére a fejlesztésekben. Kiemelt szerepe van helyi szereplők, vármegyék bevonásának a fejlesztésekbe – fűzte hozzá.

Kitért rá: a kormány a magyarokért dolgozik és mindent megtesz, hogy az uniós források mihamarabb rendelkezésre álljanak a területfejlesztési célok megvalósítása érdekében.

KDNP: milyen volt az idei TeSzedd! akció?

Juhász Hajnalka (KDNP) arról érdeklődött, hogy miként értékelhető az idei TeSzedd! akció.

Közölte: fontos a Kárpát-medence és környezetünk értékeinek megóvása. Az illegálisan elhelyezett hulladék hatalmas gondot okoz, de a kormány nemcsak hangzatos szlogenekkel, hanem tettekkel is harcol az illegális hulladék ellen – jelentette ki.

Hangsúlyozta: A TeSzedd! a legnagyobb ilyen jellegű mozgalom Magyarországon, évről-évre népszerűbb akció.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: azoknak, akik részt vettek akcióban, fontos a teremtett környezet védelme, a résztvevők valóban elhivatottak a környezet megóvása mellett. Tavaly 40 ezer önkéntes dolgozott az akcióban, és bár még pontos számok nincsenek, idén az elmúlt évekhez viszonyítva többen regisztráltak, mint korábban – közölte.

Független: hogyan segítik a szegényeket?

Varga Ferenc (független) azt tudakolta mit kíván tenni a kormány szegények megélhetésének segítéséért, azon kívül, hogy a szupermarketeket árleszállítási akciókra kötelezi, amit azok enélkül is hétről-hétre megtesznek.

Elmondta, a szankciók az unió többi tagországát ugyanúgy érintik, mint Magyarországot, az infláció mégis itt a legmagasabb az EU-ban, ez a kormány gazdaságpolitikájának eredménye.

Rámutatott, az élelmiszerárak emelkedése a 43 százalékot is meghaladta, és minél szegényebb egy család, jövedelmének annál nagyobb részét költi élelmiszerre.

Rétvári Bence államtitkár válaszában közölte, a kormány tevékenységének köszönhetően egymillió emberrel többnek van munkája, mint 2010-ben, emellett csökkent a személyi jövedelemadó is.

Hozzátette: a 18 éven aluli súlyos nélkülözésben élők aránya ezen kormány alatt 29-ről 13 százalékra csökkent.

Akinél tudtunk segítettünk, és akinek munkája van, az nagyobb biztonságban van – mondta. Jobbik: normális bérekre van szükség Z. Kárpát Dániel (Jobbik) közölte, pártja normális béreket szeretne, de nem várnak extraáldozatot a magyar vállalkozóktól. Azt szeretnék – folytatta – , hogy a kohéziós források bevonásával jöjjön létre egy olyan alap, amelyből lehet támogatni a magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat a bérek fokozatos és kiszámítható fejlesztésében. Nyitott-e a kormány egy ilyen alap létrehozására? – kérdezte.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) eddig 342 milliárd forint támogatást biztosított a vállalkozásoknak. Hozzátette: 220 milliárd forinttal indult a kkv-k energiaköltség- és beruházás-támogatási programja.

A kkv-kat segítő intézkedések között említette a kamatstop kiterjesztését, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot, a gyármentő beruházási programot, a Széchenyi-kártyaprogramot.

A készpénzhasználatról, a közmeghallgatásokról, a baloldal külföldi támogatásáról, a debreceni akkumulátorgyárról és a tűzoltók fizetéséről is szó volt hétfőn a kérdések között az Országgyűlésben.

Mi Hazánk: legyen alkotmányos jog a készpénzhasználat

Novák Előd (Mi Hazánk) sajtóhírekre hivatkozva azt mondta, újabb összeesküvés-elmélet válhat valóra: digitális jegybankpénzzel számolná fel a készpénzt a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Felidézte, hogy a jegybank alelnöke szerint a készpénz feltehetően kikerül a rendszerből, ha a digitális jegybankpénz veszi át a szerepet.

A most még szabadságjognak tekinthető készpénzhasználat betiltásával egy gombnyomásra elvehetnék a pénzét bárkinek – hangoztatta. Hozzátette: a Mi Hazánk alkotmányos joggá tenné a készpénzhasználatot.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke cáfolta, hogy a jegybankban bármilyen terv készülne a készpénz tiltására, kivezetésére. Amíg van olyan ember Magyarországon, akinek fontos a készpénz akár fizetőeszközként, akár megtakarításként, addig lesz készpénz Magyarországon – közölte.

A digitális jegybankpénzzel kapcsolatban azt mondta, a pénzügyi szuverenitás megőrzésének egyik legfontosabb terepe lesz a következő időszakban a pénzrendszert érintő kihívások, ahol egy fontos állami monopóliumot veszélyeztet a világ technológiai forradalma. Erre a kihívásra kell helyes választ adni – mondta.

LMP: visszavonják a közmeghallgatással kapcsolatos rendeletet?

Csárdi Antal (LMP) felidézte, hogy április végén jelent meg az a kormányrendelet, miszerint ezentúl közigazgatási hatósági eljárásban a közmeghallgatás az érintettek személyes megjelenése nélkül is megtartható. Elmondta, a közmeghallgatás azért jött létre, hogy az emberek meg tudják kérdezni az illetékeseket a sorsukat befolyásoló fontos ügyekről. Ha egy közmeghallgatásra nem engedik be az embereket, akkor azt már nem lehet közmeghallgatásnak nevezni, maximum közelhallgatásnak lehet hívni – fogalmazott.

A képviselők az akkumulátorgyárak ügyével magyarázta a rendeletet, és azt tudakolta, a kormány hajlandó-e visszavonni azt.

Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint ha „a dollárbaloldalnak” fontos a transzparencia, az állampolgárok tájékoztatása, akkor el kellene számolnia azzal a négymilliárd forinttal, amit a tavalyi országgyűlési választás alatt külföldről kaptak.

A kifogásolt rendelettel kapcsolatban azt mondta, ez pusztán egy lehetőség a hatóságoknak és az önkormányzatoknak. Nem új szabályról van szó, már a koronavírus-járvány alatt is alkalmazták, a tapasztalatok pozitívak róla – mondta, hozzátéve, az önkormányzatok támogatják a működésüket könnyítő, a bürokráciát csökkentő intézkedéseket.

Hozzátette: az online meghallgatáson résztvevők száma szinte korlátlan lehet.

Fidesz: a guruló dollárok a jászberényi választásba is beleszóltak

Pócs János (Fidesz) elmondta, a 2022-ben az Action for Democracy több mint hárommilliárd forintnyi külföldi támogatást nyújtott a baloldal választási kampányában. Szerinte az amerikai „guruló dollárokból” Márki-Zay Péterék mozgalma a jászberényi választási kampányba is beleszóltak, jobboldali aktivistákat jelentettek fel.

A baloldal szerint Magyarországon nincs jogállam, de ahol baloldali hatalom van, mint Jászberényben, ott visszaélhetnek azzal – firtatta, azt is tudakolva, milyen szerepe van ebben a jászberényi polgármester testvérének, aki a bíróság elnöke.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára teljesen jogosnak nevezte a képviselő aggodalmát. Elmondta, az igazságügyi miniszter az ügyet komolyan veszi és még februárban tájékoztatást kért az Európai Bizottságtól, hogy együttműködött-e azzal a szervezettel, amelytől a guruló dollárok származnak.

Szólt arról is, hogy amennyiben a konkrét ügyben összeférhetetlenség merül fel, akkor lehet kérni a bíró, vagy az egész bíróság kizárását.

DK: hány vendégmunkás dolgozik majd a debreceni akkumulátorgyárban?

Varga Zoltán (DK) azt kérdezte, hány kínai vendégmunkás dolgozhat majd a debreceni akkumulátorgyárban, és hogy lehet az, hogy a beruházásra van 320 milliárd forint, de az emberek támogatására az „orbáni infláció
okozta megélhetési válság” közepén egy fillér sem jut. Szerinte a kormány visszatérő indoklása az, hogy a beruházás munkahelyeket fog teremteni a magyaroknak, a kínai gyártó azonban nemrég arról beszélt, hogy a 9 ezer munkahely jelentős részét kínaiak töltik majd be.

Menczer Tamás, a külgazdasági és külügyi tárca államtitkára a képviselőt azzal vádolta, hogy „a gyurcsányisták között is feketeöves hazudozónak” számít, és mindig magyar emberek érdekei ellen dolgozik. A DK azt akarja, hogy ezek a beruházások ne Magyarországon valósuljanak meg – tette hozzá.

Jobbik: emelik-e a tűzoltók fizetését?

Sas Zoltán (Jobbik) arról beszélt: a tűzoltók létszáma 15-20 százalékkal csökkent a városokban, mert az alacsony fizetések miatt a katasztrófavédelemnél dolgozni és hosszú távú karriert tervezni nem lehet.

Azt kérdezte: mit tesz a kormány a tűzoltóság fokozatos létszámcsökkenése ellen, tervez-e béremelést, és mikor adja vissza a tűzoltóknak a korkedvezményes nyugdíj lehetőségét.

Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára elmondta: fontos a tűzoltók munkájának elismerése, ezért a kormány tavaly szeptembertől 116 ezer forintos béremelést hajtott végre, jövő januártól pedig újabb bérnövekményre számíthatnak a tűzoltók.

A kérdéseket követően a miniszterelnök válaszolt hétfőn több azonnali kérdésre is az Országgyűlésben

Mi Hazánk: miért az „LMBTQP-propagandafelvonulást” engedélyezte a rendőrség a Mi Hazánk ellentüntetése helyett?

Novák Előd (Mi Hazánk) arról beszélt: az „LMBTQP-propagandafelvonulás” helyett a Mi Hazánk ellentüntetését tiltotta be a rendőrség idén, noha ugyanabban a lehetséges első másodpercben nyújtotta be mindkét fél a bejelentését július 15-ére.

A kormányzat „ismét letérdelt a homoszexuális lobbi előtt” – fogalmazott.

Rétvári Bence államtitkár úgy reagált: Magyarország biztosítja a gyülekezés jogát attól függetlenül, hogy a rendezvény a kormány értékvilágával megegyezik vagy azzal ellentétes. Felidézte: a koronavírus-járvány időszakában a Mi Hazánk is demonstrálhatott az oltások ellen.

Közölte: a szabályok szerint azonos helyszín esetén az a rendezvény élvez elsőbbséget, amelyet korábban jelentettek be, a konkrét esetben pedig a felvonulás szervezői kerültek tizedmásodperces előnybe. LMP: a vármegye- és országbérletet terjesszék ki a helyi tömegközlekedésre! Bakos Bernadett (LMP) arról beszélt: a vármegye- és országbérlet bevezetésével részben teljesült az LMP klímabérletre vonatkozó javaslata. Ugyanakkor azt kérdezte, mikor veszik bele a vármegye- és országbérletbe a helyi tömegközlekedést is, és hogyan kompenzálja a kormány a bérlet miatt kieső bevételeket?

Nagy Bálint, közlekedésért felelős államtitkár azt válaszolta: a kormány nyitott az önkormányzatok csatlakozási szándékára, a megyei önkormányzatokkal már egyeztetnek az ügyben. A finanszírozásra pedig az állam jelentős költségvetési forrásokat biztosít – tette hozzá. DK: miért büntetik az állami iskolák diákjait? Hegedüs Andrea (DK) azt kérdezte: a kormány miért kizárólag az egyházi iskolák számára biztosít rezsitámogatást. Miért büntetik az állami iskolák diákjait? – tette hozzá.

Rétvári Bence, államtitkár valótlan állításnak nevezte a képviselő szavait, mondván, az állami iskolák a tavalyi évre 12 milliárd forintot, idén pedig 14 milliárdos rezsitámogatást kaptak. Jobbik: emeljék a postások bérét! Dudás Róbert (Jobbik) azzal vádolta a kormányt, hogy a Magyar Postánál nem modernizálást hajt végre, hanem „szándékos tönkretételt”. Csökkentik a fiókok számát, a dolgozókat nem fizetik meg – tette hozzá.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta: a posta 24 ezer dolgozója minden elismerést megérdemel. A posta modernizálását fontos célnak nevezte, rámutatva, hogy a cég vezetése bérfejlesztésről állapodott meg a munkavállalókkal.

DK: mikor lépnek az infláció ellen?

Dávid Ferenc (DK) arra várt választ, mikor tesz a kabinet az infláció ellen? Szerinte a kormány megélhetési válságba kormányozza az országot, ami abból is látszik, hogy a kiskereskedelmi forgalom volumene több mint 13 százalékkal zuhant májusban az egy évvel korábbihoz képest.

„Önök egyszerűen magukra hagyták az embereket az orbáni inflációval szemben” – jelentette ki. A második világháborút idéző élelmiszerdrágulásról beszélt. Eközben százmilliárdokat kaszálnak az áfabevételeken – tette hozzá.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte: a szomszédban zajló háború és az arra válaszul meghozott szankció egész Európában áremelkedést hozott. A korány célja, hogy a szankciós inflációt az év végére egy számjegyűre csökkenjen, a mérséklődés pedig megkezdődött – hangsúlyozta.

Elmondta azt is, hogy a keresetek növekedése tavasszal tovább folytatódott.

Momentum: elítéli-e a miniszterelnök a fiatalok gumibotozását?

Gelencsér Ferenc (Momentum) azt kérdezte a miniszterelnöktől: elítéli-e hogy a magyar rendőrség gumibotokkal ver ártatlan fiatalokat és könnygázt vet be azok ellen, akik az igazságért tüntetnek?

Arra emlékeztette a kormányfőt, hogy amikor egykor ő is kiállt az igazságért egy embertelen rendszerben, az ő torkához is szorítottak gumibotot.

Orbán Viktor miniszterelnök arra hívta fel a politikus figyelmét, hogy az országgyűlési képviselői eskü szerint „a törvényeket betartjuk és mindenkivel betartatjuk”.

„Önök az ellenkezőjét teszik” – mondta a politikusnak. Folyamatosan arra bujtogatják az embereket, hogy ne tartsák be a törvényeket.

Magyarországon lehet tüntetni – szoktak is –, van azonban, amit nem lehet – folytatta. Nem lehet építési telekre törvényellenesen behatolni, nem lehet középületeket megrongálni és rendőröket sem lehet megdobálni. „Tartsa be képviselői esküjét!” – kérte a politikust.

Több képviselőnek is válaszolt Orbán Viktor miniszterelnök az azonnali kérdések órájában az Országgyűlés hétfői ülésén. A többi között a pedagógusok státusztörvény-tervezetéről kapott kérdést a kormányfő.

MSZP: a pedagógus miért nem nyilváníthat véleményt a közoktatásról?

Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt kérdezte, hogy ha Magyarországon valóban él a szabadság és bárki elmondhatja a véleményét, akkor a pedagógus-státusztörvény tervezete miért tartalmazza, hogy a tanárok nem nyilváníthatnak véleményt a köznevelési rendszer működéséről? Miért nem élhetnek a polgári engedetlenség jogával sem? – sorolta kérdéseit.

Arra is választ várt: miért készült olyan jogszabály-tervezet, amely szemben áll az ország és az unió között már létrejött megegyezéssel? Kifogásolta azt is, hogy a pedagógus pályát egyfajta hivatásrenddé tenné a kormányzat.

Orbán Viktor miniszterelnök azt felelte: a kormány néhány szakmát – az egészségügyieket, a rendvédelmi és katonai szakmákat – hivatásszakmának nevez, amelyekről azt gondolja a kabinet, hogy sajátos jogi szabályozást igényelnek.

Emlékeztetett, hogy az első életpályatörvényt a pedagógusok esetében mintegy tíz éve vezették be. Újdonság e tekintetben nincs az új tervezetben – jelentette ki.

Az életpályát szabályozó törvény tartamáról zajlanak az egyeztetések, az Országgyűlés pedig az után fogja megvitatni az előterjesztést, ha az egyeztetések véget érnek – tette hozzá.

A pedagógusok munkáját életbevágónak nevezte az ország számára. Kijelentette: olyan törvényt szeretnének alkotni, ami jó elsősorban a diákoknak, másodsorban a pedagógusoknak.

Jobbik: támogatja-e a kormány a kötelező kereskedelmi és iparkamarai regisztrációt és tagdíjat?

Lukács László György (Jobbik) emlékeztetett: korábban már kezdeményezte, hogy töröljék el a kereskedelmi és iparkamarai kötelező regisztrációt, hogy a kamara megmutathassa valós társadalmi támogatottságát. Felszólalásában irritálónak nevezte az ötezer forintos kötelező kamarai hozzájárulást is.

Az ellenzéki politikus azt kérdezte a miniszterelnöktől: hajlandó-e a kormány támogatni kezdeményezését?

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában leszögezte: a kormány szerint kamarára és kötelező díjra szükség van, a kamraellenes hangokat nem támogatják. Hozzátette: a beszedett kamarai hozzájárulás elköltéséről kizárólag a kamara demokratikusan megválasztott testületei jogosultak dönteni.

A miniszterelnök azt mondta: ha nem lenne a kamara és a kötelező tagság, akkora kamara nem tudna kedvezményes hiteleket meghirdetni a vállalkozóknak. A kormány pozitívan, nélkülözhetetlennek ítéli a kamara munkáját – jelezte Orbán Viktor.

Mi Hazánk: csak papíron jött létre egymillió új munkahely

Szabadi István (Mi Hazánk) szerint egymillió új munkahely „papíron is csak a legnagyobb jóindulattal” jött létre Magyarországon. Ebből a 20-54 éves korosztályban 2010-hez képest 390 ezerrel dolgoznak csak többen, beleértve a korábbi rokkantnyugdíjasokat. Hozzátette: a további növekmény a 18 év alatti és a nyugdíjas korosztály munkába kényszerítésének volt köszönhető.

Ezért az ellenzéki politikus azt kérdezte: továbbra is ragaszkodnak-e a kormányzati propaganda hangoztatásához az egymillió új munkahelyről?

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában úgy fogalmazott: a baloldal tönkretette a munkahelyeket, az Orbán-kormány azonban létrehozta azokat.

Hangsúlyozta: 2010-ben csődben volt az ország 11-12 százalék volt a munkanélküliség, ma pedig az a kérdés, hogy az uniós munkanélküliségi rangsor élen melyik pozícióban van Magyarország, és inkább a munkaerőhiány okoz problémát.

Egymillió munkahelyet teremtett az Orbán-kormány, négy százalék alá vitték a munkanélküliséget és folyamatosan érkeznek a beruházások Magyarországra – jelentette ki.

Párbeszéd: mit tesz a kormány az energiaszegénységben élők megsegítése érdekében?

Berki Sándor (Párbeszéd) arról beszélt: az MVM-től nem kapta meg, hogyan változott az elmúlt években a hatvan napon túli tartozást felhalmozó háztartások száma. Azonban márciusban 88 ezer háztartásnak volt hatvan napon túli áramszámla tartozása, gázszámlával pedig 61 ezren tartoznak hatvan napon túl.

Emellett több mint nyolcezer gyermek nevelkedik olyan családban, ahol nincs áram – emelte ki, majd azt kérdezte: mit tesz a kormány az energiaszegénységben élők megsegítése érdekében?

Lantos Csaba energiaügyi miniszter válaszában hangsúlyozta: a kormány „életben tartotta” a rezsicsökkentést és ezután is meg fogják tartani.

Rámutatott: európai összehasonlításban Magyarországon legolcsóbb a villany- és gázár, és egy átlagos háztartásnak bevételeik 2,5 százalékát kell kifizetni energiaszámlára.

Ennek ellenére is vannak tartozásfelhalmozók, nemcsak családok, vállalkozások is, de a ténylegesen kikapcsolt fogyasztók aránya elenyésző a felszólítottakhoz képest – mondta.

Az akkumulátorgyárakról, a főváros helyzetéről és a Magyarországnak járó uniós forrásokról is szó volt az azonnali kérdések között hétfőn az Országgyűlésben.

LMP: akkumulátorgyarmattá tennék Magyarországot

Kanász-Nagy Máté (LMP) szerint a kormány akkumulátorgyarmattá tenné Magyarországot. Lehetett volna azt az utat is választani, hogy tudásalapú gazdaságot építenek, az oktatásba ruháznak be, vagy növelik a pedagógusok bérét, de nem ezt tették, helyette egy nagy összeszerelő üzemmé tennék Magyarországot, kizsákmányolva a humán és természeti erőforrásokat egyaránt. Szavai szerint ez a biztos receptje annak, hogy a közepesen fejlett országok csapdájában maradjunk. Érthetetlennek nevezte ezt a kormányzati politikát, amikor a víz, klíma és energiaválság közepén vagyunk.

Szerinte ez a külföldi vendégmunkásoknak éri meg csupán, akik tízezrével jönnek majd ezekbe a gyárakba dolgozni. Sok sebből vérzik ez a politika, úgy tűnik, ez a ló, amire a kormány felszállt, mintha megdöglött volna – jegyezte meg.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: az elektromos autókról beszélve sok minden jut az ember eszébe, de a döglött ló a legkevésbé. Rámutatott: egész Európa elektromos autókat tervez és épít. Kiemelte: a magyarországi akkumulátorgyárak építése minden dimenzióban jól végiggondolt, iparpolitikai döntés. Rámutatott: Magyarországon a legszigorúbb európai környezetvédelmi normák vannak érvényben, semmilyen gyárat nem lehet építeni, amelyek nem felelnek meg a legszigorúbb, még a németországi szintet is meghaladó környezetvédelmi előírásoknak. Mindenki nyugodt lehet Magyarországon, ha a környékén gyár épül, a környezetvédelmi előírásokat be fogják tartani – húzta alá.

Kitért arra is, hogy Magyarország vízben rendkívül gazdag, és azon kell dolgozniuk, hogyan tartsák meg a rengeteg vizet, hogy azt fel tudják használni a magyar gazdaság számára.

Utalt a kormány határozatára is, miszerint minden munkahely első helyen a magyarországi magyarokat illeti meg, második helyen a szomszéd népeket és ha mind elfogyott, akkor lehet külföldről munkaerőt hozni. Soha nem lehet több munkaerőt behozni, mint ahány betöltetlen álláshely van Magyarországon – tette hozzá. Jelezte: a magyar munkavállalók biztonságban érezhetik magukat.

Orbán Viktor közölte azt is: az akkumulátorgyárakban a munkások átlagfizetése a feldolgozóipari kereseteket 60 százalékkal haladja meg. A képviselő a magas munkabérek ellen beszél – mondta.

Hozzátette: a termelőipar története azt mutatja, hogy először termelőegységek jönnek létre, aztán kutatóközpontok, aztán a fejlesztőközpontok, és így érnek el az értéklánc legmagasabb szintjére.

Fidesz: hová tűnt a főváros pénze?

Dunai Mónika (Fidesz) arról beszélt, hogy Budapesten ma joggal kérdezi mindenki, hol a pénz? Karácsony Gergely elérte azt, amit eddig senki, 3,5 év alatt csődbe vitte a fővárost. Most éppen azzal van elfoglalva, hogy a kormányt támadja minden alap nélkül – mondta, megjegyezve: ez azért teszi, mert „főnöke”, Gyurcsány Ferenc erre utasítja. Kitért arra is, hogy Karácsony Gergelyék kifogytak Tarlós István előző főpolgármester pénzéből, és 214 milliárd forintnak kelt lába. Mégis hová tűnt Budapest pénze és meddig folyhat ez még, mit engedhet meg magának a főváros vezetője? – kérdezte.

Panyi Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára úgy reagált: visszatérő baloldali hagyomány, hogy a baloldal 3,5-4 év után kényszeresen csődbe viszi azt, aminek a vezetését rábízták. Gyurcsány Ferenc 2006-ban tette ezt Magyarországgal, Karácsony Gergely pedig most teszi ezt Budapesttel. A minta, a recept ugyanaz, van egy kiváló adottságú, stabil pénzügyekkel rendelkező ország, vagy város, a baloldal átveszi a hatalmat, majd néhány év alatt, amit csak lehet tönkre tesz, aztán jön a csőd, a megszorítások, az adóemelés. Számukra nem a magyar polgárok, hanem a hatalom megszerzése és megtartása az első – összegzett.

KDNP: min múlik az uniós források sorsa?

Hollik István (KDNP) arról beszélt, hogy fokozódik a nyomás, és már a nekünk járó uniós forrásokat is a háborúpárti zsarolás részévé tennék. Kitért arra, hogy a háborúpárti, Magyarország-ellenes kórushoz csatlakozott, Daniel Freund „sorosista” EP-képviselő, aki amikor meghallotta a magyar kormányfőtől, hogy Magyarország nem hajlandó változtatni álláspontján, miszerint no migration, no gender, no war, úgy reagált: no EU-money, azaz akkor nem lesznek uniós források. Ez már az ítélet, vagy lehet még tenni a zsarolással szemben? – tette fel a kérdést a politikus.

Szerinte az amerikai baloldal, a sorosista NGO-k, a teljes dollárbaloldal és a baloldali többségű Európai Parlament azt követeli az Európai Bizottságtól, hogy éljen vissza a hatalmával, politikai alapon ne adják oda a nekünk járó forrásokat, csak mert merünk a béke pártján állni.

Varga Judit igazságügyi miniszter elmondta: számára mindig egyértelmű volt, hogy a jogállamisági eljárások alapvetően politikai támadások, és politikai boszorkányüldözés zajlik hazánk ellen. Az is mindig egyértelmű volt, hogy a ceruzát Brüsszelben magyar balkéz fogja és a brüsszeli újabb és újabb követelések mögött a hazai és nemzetközi balliberális ellenzék kreatívitása áll. Egyáltalán nem lepődött meg, amikor Gyurcsány Ferenc és párttársainak „beismerő vallomását” hallotta a rádióban. Kijelentette: a legnagyobb hazai és nemzetközi ellenszéllel szemben is sikerült teljesíteni, amit vállaltak. Szólt arról, hogy Brüsszelnek a közeljövőben a Magyarországnak járó forrásokat ki kell fizetnie.

Azt üzente a baloldalnak, az nem hazafias cselekedet, ha reggel, éjjel, meg este azon dolgoznak, hogyan akadályozzák meg, hogy a magyar emberek hozzájuthassanak a nekik jogosan járó forrásokhoz. Tanulják meg végre jobban szeretni a hazájukat, mint amennyire gyűlölik a kormányt, ezt soha nem késő elkezdeni – mondta.

Napirend utáni felszólalásokkal zárta munkáját hétfő délután a Ház.

Napirend után Rétvári Bence (KDNP), a belügyi tárca államtitkára a választókerületében, Vácon és a Dunakanyarban megvalósult beruházásokról beszélt, kiemelve a kétmilliárd forint kormányzati támogatásból épült, nemrég átadott Püspökvác látogatóközpontot és a hamarosan elkészülő, felújított váci székesegyházat.

Dúró Dóra a Mi Hazánk frakcióból egy átfogó egészségügyi stratégia kidolgozását sürgette. Megjegyezte, hogy Magyarországon a három legfőbb halálok az életmóddal függ össze. A Covid-lezárások miatt csökkent a sportoló emberek száma, ugyanakkor nőtt az alkoholisták becsült aránya – mondta.

Jakab Péter független képviselő új választások megtartását sürgette, hogy az egyre rosszabb körülmények között élő embereknek legyen lehetőségük elmondani a véleményüket kormányról.

Z. Kárpát Dániel a Jobbik soraiból arról beszélt, jóval 23 ezer fölött van a kilakoltatások száma 2010 óta. A képviselő valamilyen védőháló kialakítását javasolta, amivel meg lehet előzni az otthon elvesztését. Azt követelte, hogy milliós tartozás alatt ne lehessen elárverezni senkinek az otthonát, az elvett lakásokat pedig teljes érték árverezzék el.

Frakciótársa, Bencze János az agrárium problémáit sorolta, kiemelve az Ukrajnából beáramlott gabonát, amellyel a Fidesz-közeli kereskedők elárasztották az országot. Hangsúlyozta azt is, a magyar vidék számra az egyetlen kiút a magyar mezőgazdaság és az arra épülő feldolgozóipar.

Ander Balázs szintén a Jobbik soraiból az elmúlt 30 év „top 10 legundorítóbb” mondatai között említette a nyírmártonfalvai polgármester megnyilvánulását, aki kérdőre vonta a településen közmunkásként dolgozó, a Facebookon az erdő nélküli lombkoronasétány képe alá mosolygó fejet rakó nőt.

Hegedüs Andrea (DK) az infláció miatt bírálta a kormányt, a vele egy frakcióban ülő Ráczné Földi Judit (DK) hosszú várólistákról és fizetős magánegészségügyi szolgáltatásokról beszélt, ahogy

Varga Zoltán (DK) is azt emelte ki, hogy egyre jobban szaporodnak a magánegészségügyi intézmények.

Dócs Dávid (Mi Hazánk) Nógrád vármegye vasúthálózatának fejlesztéséért emelt szót. Hajnal Miklós (Momentum) azt vette számba, hogy mi történt a választás óta eltelt egy évben Hegyvidéken és Bel­-Budán.

Erdős Norbert (Fidesz) a közelmúltban elhunyt Pásztor Gyula volt országgyűlési képviselőről, Illés Boglárka (Fidesz) pedig a készségek európai évéről beszélt.

A parlament következő ülését várhatóan május 22-én tartják.