Az ókor és a középkor határán élő tudós főpaphoz, szent Ágostonhoz köthető kijelentés szerint Ecclesia semper reformanda est, vagyis az egyház mindig megújításra szorul. Ferenc pápa egész életét e jegyben élte, számára a szent hagyomány és a megújulás egyaránt fontos. Ez a szemlélete érhető tetten a két évvel ezelőtt a Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus alkalmával a budapesti Hősök terén bemutatott Statio Orbis zárómisén is, ahol a magyarságnak szóló üzeneteként többek között kijelentette: „A vallásos érzés ennek a gyökereihez olyannyira kötődő nemzetnek az éltető nedve. De a földbe szúrt kereszt nemcsak arra indít bennünket, hogy jól gyökerezzünk meg, hanem a magasba is nyúlik, és kitárja karjait mindenki felé. Arra hív, hogy ragaszkodjunk gyökereinkhez, de ne elégedjünk meg ezzel; merítsünk a forrásból és adjunk inni mindazoknak, akik szomjaznak. Azt kívánom nektek, hogy legyetek ilyenek: megalapozottak és nyitottak, mélyen gyökerezők és másokat tisztelők”.
A szentatya most újra eljött Budapestre, látogatásának mottója: „Krisztus a jövőnk”
Ferenc pápa amúgy most már harmadik alkalommal találkozik a magyarsággal, hiszen első alkalommal nemzeti kegyhelyünkön, népünk talán legfontosabb lelki központjában és Mária-kegyhelyén, Csíksomlyón volt, ahol misét is tartott. Erdélyi szentbeszédében az életté vált hit és a reménnyé lett élet bizonyosságának helyreállításáról tanított, kifejtve: „aki kockáztat, annak az Úr nem okoz csalódást. Járjunk az úton, járjunk együtt az úton, és engedjük, hogy az Evangélium legyen az a kovász, amely képes áthatni mindent és képes megajándékozni népeinket az üdvösség örömével„.
Ferenc pápa (MTI/AP/Riccardo De Luca)Ferenc pápa kapcsán a megfigyelők úgy tartják, hogy mérsékelten konzervatív álláspontot képvisel. Az egyház évezredes tanítása alapján elutasítja például a terhességmegszakítást, a fogamzásgátlást, az azonos neműek házasságát, az eutanáziát, de azt is kifejezte, hogy minden homoszexuális ember iránt szeretettel és tisztelettel kell viseltetni. A Szentatya nem csak Róma püspökeként, de korábban, még argentin főpásztorként is fellépett a társadalmi igazságtalanságok ellen és kiállt a szegények és az elesettek mellett. Budapesten is hangot ad ennek a gondolatának, hiszen a Rózsák terei Árpádházi szent Erzsébet templomban pont velük, a társadalom perifériájára szorult emberekkel találkozik. Gyakorta hangsúlyozza a társadalmi befogadás fontosságát és a másik ember szeretetének szívbe írt parancsát. Ezen kívül szívvel-lélekkel képviseli a szent II. János Pál pápa által az „Élet Evangéliumának” nevezett gondolatokat, amelyek a társadalom, az emberi együttélés teljes keresztmetszetét érintik. Ilyen például a keresztény szemléletnek megfelelő családpolitika. Ferenc pápa szent elődje, II. János Pál pápa nyomdokain haladva elutasítja a 20. század végére nagyon sok nyugati országban törvényes kereteket öltő életellenes gondolatokat, melyeket a „bűn struktúráira támaszkodó halál kultúrájának” tart.
Kapcsolódó tartalom
Jorge Mario Bergoglio nemcsak Ferenc pápaként, de már korábban, még argentin papként, majd Buenos Aires érsekeként is keményen küzdött a társadalmi igazságtalanságok ellen, határozottan kiállt a szegények mellett, ami különösen népszerűvé tette a válságok sújtotta dél-amerikai országban. Ezt a szemléletét, értékrendjét tükrözi pápai névválasztása is, amellyel azt üzente, hogy szent Ferenc életpéldájának követője.
Ferenc pápa érkezik a heti általános audienciájára a Szent Péter téren 2022. április 20-án (MTI/AP/Alessandra Tarantino)A Latin-Amerikában született felszabadítási teológiától azonban távolságot tart, viszont közel áll a Comunione e Liberazione lelkiségi mozgalomhoz. A magyarul Közösség és Felszabadulás névvel említhető mozgalom ugyanis a római katolikus egyház tanítását vallva, annak céljai megvalósulása érdekében tevékenykedik az élet különböző területén, s ezáltal szól a társadalomhoz és próbálja orvosolni annak különböző problémáit. Ráadásul Ferenc pápa már személyében is hidat képez a harmadik világhoz, hiszen olasz származású argentin, aki Németországban tanult, jezsuitaként pedig egy nemzetek fölötti regionális közösség tagja. Nem csak a konzervatívok, de a mérsékeltek is tisztelik intelligenciáját, szerénységét és lelkipásztori munkáját. Tíz évvel ezelőtti pápává választása azt jelzi, hogy az egyház nagyobb súlyt helyez az Európán kívüli világra, ahol amúgy a katolikusok többsége él.
De az öreg kontinensre is odafigyel. Az Európai Unió parlamentjében, 2014. november 25-én, a 28 tagállam mintegy 500 millió állampolgárához szólva azt mondta: „Elérkezett az óra, hogy közösen építsünk egy olyan Európát, amelynek középpontjában nem a gazdasági élet, hanem a személy, az elidegeníthetetlen értékek szakralitása áll. Európa bátran vállalja a múltját, és bizalommal tekintsen a jövőbe, hogy maradéktalanul és reménnyel élhesse meg jelenét. Hagyjunk fel a megfélemlített és önmagába zárkózó Európa gondolatával, és mozdítsuk elő a főszereplő Európát, amely a tudományok, a művészetek, a zene, az emberi értékek, a hit hordozója. Olyan Európát valósítsunk meg, amely az eget szemléli és eszményképeket követ.”
Jorge Mario Bergoglio egyszerű életet él. Argentin érsekként sem tartott autót, ehelyett tömegközlekedéssel járt, ha pedig Rómába kellett utaznia, turistaosztályon repült. Pontifikátusának kezdetétől a vatikáni Szent Márta-házban él. Visszautasította az Apostoli Palota pápai lakosztályát. 2016-ban a nyári rezidenciaként szolgáló Castel Gandolfó-i pápai palota privát részét is megnyitotta a nyilvánosság előtt, így azóta a pápa által fényűzőnek és grandiózusnak titulált épületegyüttes java múzeumként funkcionál.
Ferenc pápa beszél a hívekhez a heti általános audienciáján a Szent Péter téren 2022. április 20-án (MTI/EPA/ANSA/Maurizio Brambatti)Jellemző Ferenc pápára az, ahogyan tanított a vatikáni VI. Pál aulában tartott katekézise kapcsán. A katolikus egyházfő azt mondta, hogy „az élet bonyolult, és ha nem tanuljuk meg azt értelmezni, akkor félő, hogy eltékozoljuk olyan szükségmegoldásokkal, amelyek végül megszégyenítenek bennünket.” Hozzátette: „a Biblia arra figyelmeztet, hogy Isten szava a nyugalomban, az odafigyelésben, a csendben hangzik fel”. A pápa Illés próféta tapasztalatára utalt, aki észlelte, hogy az Úr nem a sziklákat repesztő szélben, nem tűzben vagy földrengésben szól, hanem enyhe szellőben.
Róma püspökeként Ferenc pápa a világegyház élén áll. Az általa képviselt irány lényegét – amely egybecseng szent Ágostonnak az egyház folyamatos megújulását szorgalmazó gondolatával – így foglalta össze: „A tradíció nem múzeum, az igaz vallás nem mélyhűtő, a doktrína pedig nem állandó, hanem gyarapodik és fejlődik, akár egy fa, amely mindig ugyanaz marad, de egyre nagyobbra növekszik, és egyre több gyümölcsöt terem.”
A kiemelt képen: Ferenc pápa a római Colosseum előtt a hagyományos nagypénteki kálváriajárás, a Via Crucis (keresztút) alatt, 2022. április 15-én. (Fotó: MTI/EPA-ANSA/Riccardo Antimiani)