Mezőgazdasági termékekkel megrakott teherautók gördülnek át Ukrajnából Lengyelországba. A szállítmányokat rögtön regisztrálják, aztán folyamatosan ellenőrzik a lengyel hatóságok, ahogy áthaladnak az országon. A teherautókat rendőrök kísérik, nehogy egyik vagy másik rakomány „eltévedjen.”
„Csak az áthaladást engedélyezzük Lengyelországon keresztül. Folyamatosan, a teljes út alatt elektromos nyomkövető eszközökkel kísérjük a haladásukat” – mondta Justyna Pasieczyńska, a Lengyel Nemzeti Vámhivatal szóvivője.
Kapcsolódó tartalom
Ez már Magyarország, ahol ugyancsak folyamatosan ellenőrzi az Ukrajnából érkező gabona- és más élelmiszerrakományokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A NAV szűrőjén csak azok a szállítmányok mehetnek át, amelyek tranzitként áthaladnak az országon.
Április közepe óta, tehát amióta importtilalmat vezettek be az ukrán mezőgazdasági terményekkel szemben, már több mint 130 ellenőrzést tartott a hatóság. A cél, hogy megfékezzék a keleti szomszédunkból származó termékek behozatalát és illegális lerakását.
A pénzügyőrök egy központi rendszerben figyelik az országon áthaladó járműveket, hogy szükség esetén a szállítmányt útközben ellenőrizhessék.
Kapcsolódó tartalom
A kockázatelemzést követően, a vasúti ellenőrzések mellett nem maradnak el a telephelyi és közúti ellenőrzések sem. A pénzügyőrök hatósági zárat is feltehetnek, ha felmerül a gyanú, hogy magyarországi telephelyre érkezik az ukrán gabona.
„Most zajlik az iszapbirkózás a bizottsággal” – erről már a MAGOSZ elnöke beszélt a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában, annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság néhány napja még azt mondta: a kereskedelempolitika az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért az egyoldalú lépések nem elfogadhatók.
Mára azonban a testület hangnemet váltott, hiszen
Lengyelország és Magyarország után Szlovákia és Bulgária is importtilamat rendelt el az ukrán mezőgazdasági árukkal szemben,
amivel egyébként Románia is egyetért. Jakab István szerint Brüsszel lépése, amivel vámmentessé tette az ukrán terményeket, amelyekkel aztán elárasztották a közép-kelet-európai térség piacait, óriási zavarokat okozott.
Kapcsolódó tartalom
„Nem áll jogában tönkretenni a kelet-közép-európai gazdákat, hanem az lenne a kötelessége, hogy védje, az lenne a kötelessége, hogy megvalósítható szabályrendszert tartson fenn. Az lenne a kötelessége, hogy őrködjön a piaci folyamatok szabályos működése felett. E fölött szemet hunyt, hanem hozzájárult ahhoz, hogy teljesen elárasszák a piacainkat” – mondta Jakab István, a MAGOSZ elnöke.
Ráadásul már nem csak búza, kukorica, repce és olajos magvak érkeztek töménytelen mennyiségben az unió területére, hanem az utóbbi időben már csirkehús, tojás és méz is.
A termények között találtak genetikailag módosított, toxinnal fertőzött mintákat és olyanokat is, amelyeket több évtizede betiltott vegyszerekkel kezeltek.
A MAGOSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek a sok esetben egészségre is ártalmas termékek olyan ukrán területekről származnak, amelyek nagy, tőkeerős külföldi befektetők kezében vannak.
„Van olyan gazdaság, amelyik területe meghaladja ma a 600 ezer hektárt, de még ők ezt tovább kívánják növelni. Egyesült Államok kiemelten jelentős területeket birtokol. De az Európai Unió nagy befektetői úgyszintén ott vannak. Az a meggyőződésünk, hogy Európa igazi éléstárát Ukrajnában kívánják megteremteni, hatalmas egybefüggő területeken, hatalmas lehetőségekkel és közben az európai gazdákat egyfajta skanzenbe szorítani” – mondta Jakab István.
Mezőgazdasági szakemberek szerint most a legsürgetőbb feladat a magtárakban lévő ukrán gabona elszállítása, hiszen nemsokára kezdődik az aratás, az új termésnek pedig kell a hely.