Tori síoktató, a síelés szerelmese, akinek minden vágya, hogy az egész családját bevonja ebbe a csodálatos sportba. Éppen ezért gyermekét, Oonát már hét hónapos korában kivitte a lejtőkre az első csúszására, amit meg is örökített – számolt be a Ridikül.

A kislány három idősebb testvérét is olyan hamar kezdte el tanítani, amilyen hamar csak lábra tudtak állni, úgy egyéves koruk körül. Oona esetében viszont úgy érezte, oktatói tapasztalatával és megfelelő felszereléssel talán még előbb is elkezdhetné élvezni a síelés örömét, mint a testvérei.

Az édesanya szerint lánya nagyon élvezte a csúszást, mosolygott és boldogan csapkodott karjaival.

De vajon mit mondanak a szakemberek?

Bense Tamás gyermekgyógyász arra kérte a szülőket a videó kapcsán, hogy várják meg, amíg a gyermekük saját magától csinál meg bizonyos mozgásformákat és ne erőltessék azokat. A szakember rögtön hozzátette azt is, ha a gyermek egy mozgásfejlődési szakasznál nem megfelelően teljesít, például 13-15 hónapos kora környékén nem kezd el állni és járni, akkor mindenféleképpen kérjék szakember segítségét.

Kapcsolódó tartalom

„Erőltetni akár a fölülést, akár a fölállást, akár a járást, semmiféleképpen nem javasolt, mert esetleg a gyermek végtagjai nem alkalmasak még a terhelésre. Higgyék el, amikor az alkalmassá válnak rá, saját magától fogja csinálni!” – hangsúlyozta a szakértő.

Az esethez kapcsolódóan felhívta a figyelmet arra, hogy felelőtlenség fölösleges baleseti veszélyeztetésnek kitenni egy hét hónapos gyermeket. Kifejtette, akármilyen sima is a pálya, bizonyos rázkódások, plusz terhelések érhetik ilyenkor a csöppség gerincét, ráadásul ennyi idősen még a fejét sem tudja erősen tartani, tehát egy hirtelen fékezéskor, vagy ütközéskor a gerinc-, a végtag- és a koponyasérülés lehetősége jóval nagyobb.

A gyermekgyógyász kiemelte, hogy a korai erőltetés a későbbiekben tartási rendellenességekhez, esetleg deformitáshoz is vezethet.

Sztuhár Tímea gyógytornász a témával kapcsolatban úgy fogalmazott, nem véletlenül épülnek egymásra a különböző fejlődési szakaszok: elindulva a forgástól, a kúszáson, majd a mászáson át, a felülésen keresztül az állásig.

Kapcsolódó tartalom

„Ezek a mozgásformák, nemcsak azért fontosak és szükségesek, hogy az idegrendszer megfelelően megérjen hozzájuk, hanem azért is, hogy a gyermek izomzata és a csontozata felkészüljön a két lábon állásra” – fejtette ki a szakember.

Felhívta a figyelmet arra is, ha túl hamar állítjuk fel a gyermekeket, akkor túlterheljük az alsó végtagi ízületeket és a gerincoszlopot, ami könnyen gerincferdüléshez vezethet.

„Túl korán felállítani egy gyermeket, pláne sílécen, bizonytalan testhelyzetben, egyáltalán nem egészséges, sőt kifejezetten veszélyes!” – nyomatékosította a gyógytornász.

Arra kérdésre, hogy hány éves kortól ajánlaná a síelést, azt mondta, nagyon fontos, hogy a gyermek állása, járása, futása stabilizálódjon, valamint a mozgáskoordinációja, az egyensúlyérzéke és az izomzata annyira fejlett legyen, hogy ezt a megterhelést könnyedén elbírja, ami szerinte ötéves kor körül következik be.

A 7 hónapos síelő kislány videója ezen linken tekinthető meg.

A kiemelt kép illusztráció.