Fontos

Femke Bol világcsúccsal nyert 400 méteren a fedett pályás vb–n

A magyar kormány nem támogat semmilyen olyan lépést, amely az orosz–ukrán háború eszkalációjához vezet

Az akkumulátorgyárak telepítéséről, a panellakások energetikai korszerűsítéséről és készpénzhasználatot érintő tervezett változtatásról beszéltek képviselők az Országgyűlés keddi ülésén, napirend előtt.

LMP: Meg kellene kérdezni az embereket az akkumulátorgyárakról

Csárdi Antal (LMP) kifejtette: a kormány teleépíti Magyarországot akkumulátorgyárakkal, és hogy legyen energia a működésükhöz, telerakja az országot gázerőművekkel. Vagyis orosz gázzal működtetnék a kínai akkumulátorgyárakat, amelyek német autógyáraknak termelnek, de a nyereséget ezek a globális cégek kiviszik majd az országból – mondta.

Kiemelte: cserébe a kormány odaadja a vízkészletet, a termőföldeket és a levegő tisztaságát. A gyártás során keletkezett hulladékot pedig a gyártó cégnek kell kezelnie, tehát ez Magyarországon fog történni – közölte.

A képviselő szerint az lenne tisztességes, ha megkérdeznék az embereket, akarják-e ezt, de a kormány gyáva ezt megtenni, mert fél a választól.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára úgy válaszolt, hogy ebben a kérdésben is az országról van szó, és az ellenzék mindig az ország ellen cselekeszik. A nép már válaszolt arra a kérdésre, hogy mit akar: a tavalyi választáson már negyedszer nyert a Fidesz-KDNP, vagyis a nép azzal az állásfoglalással ért egyet, amelyet a kormánypártoktól hall és elutasítja azt, amit az ellenzéktől hall – közölte.

Elmondta: az egész világ akkumulátorgyárakat akar, csak a magyar baloldal nem. Magyarországon csak a legszigorúbb biztonsági és környezetvédelmi előírások betartásával valósulhat meg beruházás – jelentette ki.

Megjegyezte: az elhasznált akkumulátorokat ott kell kezelni, ahol forgalomba hozták őket.

Párbeszéd: Korszerűsíteni kellene a panellakásokat

Berki Sándor (Párbeszéd) arról beszélt, hogy miközben az energiafogyasztás nő, a lakások energetikai szempontból korszerűtlenek. A kormány ígéretet tett a lakóépületek energetikai korszerűsítésére, de nemhogy ezt nem tette meg, még a panelprogramot is elsorvasztotta – mondta.

Hangsúlyozta: szükség lenne a panelépületek korszerűsítésére, és a kormány hiába ígérget, a lakásállomány többsége még mindig korszerűtlen energetikai szempontból. Ennek megváltoztatására kellene költeni, hogy a panellakásban élők fűtésszámlája csökkenjen, és akkor kevésbé kellene aggódni az energiaválság miatt – mondta.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára erre közölte: a magyar energiaellátásban a nukleáris energia kiemelt szerepet tölt be, és ha a kormány komolyan venné az ellenzék javaslatait a nukleáris energia visszaszorításáról, Magyarországon energiahiány lenne.

Kiemelte: a kormány eddig is több programot indított a lakások energetikai korszerűsítésére, jelentős összegeket fordított erre.

Közölte: jelenleg háborús helyzet van, ami az energiahelyzetre is hatással van, az energia ára jelentősen emelkedett. A kormány a magyar érdekekért küzd az óriási nyomás ellenére ebben a helyzetben is – jelentette ki.

Mi Hazánk: Legyen alkotmányos jog a készpénz használata

Toroczkai László (Mi Hazánk) azt szorgalmazta, hogy legyen alkotmányos jog a készpénz használata Magyarországon.

Az ellenzéki politikus szavai szerint a készpénz használata sokak számára az elmúlt 30 évben a túlélést szolgálta, így tudtak harcolni például a „sarcoló maffia ellen”, amelyik elévült tartozásokat hajt, illetve hajtott be sok esetben.

Jelezte: a Mi Hazánk alkotmányos szabadságjognak tartja a készpénz használatát és ezért harcolni is fognak.

Választ várt arra, hogy a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkárának a készpénz visszaszorítására vonatkozó kijelentése mögött meghúzódik-e valódi kormányzati stratégia és szándék.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint félreérthették a helyettes államtitkár szavait. Olyat biztosan nem mondott, hogy azért szeretné a kormány a készpénzhasználatot visszaszorítani, hogy ezzel a végrehajtó maffia tevékenységét segítse – közölte.

Azt azonban tapasztalni kell, hogy egyes országokban készpénzzel gyakorlatilag már nem is lehet fizetni, csak kártyával vagy mobiltelefonnal. Ezt jelenti a digitális fejlődés – rögzítette.

Kiemelte, valóban cél és szándék a készpénzforgalom visszaszorítása.

Kitért arra is, hogy a legtöbb visszaélés készpénzzel történik, hiszen a bankszámlán keresztül történő utalásnak nyoma van, követhető. Ezzel szemben a készpénzben felvett összegek szabadon mozoghatnak a vállalkozások, jogi személyek között. Azt ugyanakkor mindenki maga döntheti el, hogy hogyan szeretne fizetni, hogyan kéri például a nyugdíját, ebben nem szeretnének senkit sem korlátozni – mutatott rá az államtitkár.


Az élelmiszerárak növekedéséről, az energiaárakról és a veszélyhelyzetről is szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés keddi ülésén.

Jobbik: Az uniós élelmiszer-drágulást sokszorosan meghaladják a hazai árak

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy egy év elején közzétett, a világ országait áttekintő grafikon szerint az élelmiszerárak drágulását tekintve Magyarország a tizedik helyen állt. Ez egy sokkoló adat volt, és a probléma az, hogy az uniós élelmiszerár-drágulást azóta is sokszorosan meghaladják a hazai adatok – mutatott rá.

Hozzátette: azt látják, hogy az ársapkák rendszere tovább drágítja a magyar élelmiszerek árát. Megjegyezte: a nagy multik elosztórendszerükben 6-7 ezer élelmiszer árát határozzák meg és ebbe kontroll, lényegi ellenőrzés nélkül „lazán” be tudták építeni a vélt vagy valós veszteségeket. Mivel nem volt ellenőrzés, sokkal többet építettek be, mint amennyit a másik oldalon elveszítettek.

Amikor pedig a Gazdasági Versenyhivatal elkezdett vizsgálódni, hirtelen elkezdtek csökkenni bizonyos termékcsoportok árai.

Ki adja vissza a családoknak a hónapokon át indokolatlanul elvett összegeket? – firtatta. Kitért arra is, hogy a Jobbik már öt éve letette a megoldást az asztalra egy online árfigyelő adatbázis formájában, amivel ezek a folyamatok nyomon követhetők lennének.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, amíg újabb és újabb szankciók lesznek, addig a szankciós infláció is itt lesz és folyamatosan találkoznak vele a boltokban és az árakban.

Ebben a helyzetben a kormány arra törekszik, hogy megvédje az embereket és csökkentse azokat a hatásokat, amelyeket ezek a tényezők okoznak. Tisztában vannak azzal, hogy az árak rögzítése önmagában nem elegendő, azt is biztosítani kell, hogy elegendő rögzített árú termék álljon rendelkezésre. Közölte: egyelőre április végéig vannak érvényben az ársapkák, a kormány várhatóan április közepén hoz döntést ezek jövőjéről.

A piaci helyzet alapján és az összes piaci szereplő érdekének figyelembe vételével fognak eljárni – jelezte.

Az államtitkár abban igazat adott a képviselőnek, hogy a kereskedő cégek egyéb termékeknél olyan árakat képeztek, amellyel kompenzálták veszteségeiket, ezért vannak folyamatban vizsgálatok. Hozzátette: az élelmiszerárak folyamatosan csökkennek és ez a folyamat folytatódni fog, de arra számít, hogy az árak nem fognak lecsökkenni a Covid-járvány előtti szintre.

MSZP: Az energiapolitikát a kormány rontotta el

Tóth Bertalan (MSZP) kijelentette: az energiapolitikát Orbán Viktor miniszterelnök és kormánya rontotta el, „mi vásároljuk a legdrágábban az orosz gázt Európában”. Arról beszélt, hogy Magyarországon csődöt és elbocsátásokat, valamint jelentős inflációt eredményezett a „brutális fideszes energiaáremelés”.

Úgy folytatta: a kormányzati dilettantizmus eredménye, hogy olyan intézmények lehetetlenülnek el, amelyek rászorulóknak biztosítanak lakhatást, de az is, hogy elmaradnak az energetikai hálózatfejlesztések, ami gátja a megújuló energiaforrások terjedésének.

Ha a Fidesz-kormánynak fontos lenne az emberek megélhetése, érdemi lépéseket tenne, hogy csökkenjenek az energiaárak – fűzte hozzá. A többi közt azt is sérelmezte, hogy az energetikai tárca el akarta titkolni, mi került 75 milliárd forintba a Mátrai Erőmű visszavásárlásában.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára úgy felelt: óvatosan a kritikával, hiszen önök már 2010 előtt kezeltek egy válságot, és önök voltak, akik kiárusították ezt az országot, eladták a teljes energiaipart, kiszolgáltatottá tették hazánkat. Azt mondta: a háború és az elhibázott szankciók következményét kell elviselnie az országnak. Pedig ha Brüsszel nem kényszerítette volna rá ezeket a tagállamokra, a háború gazdasági hatása lényegesen kisebb lenne.

Emlékeztetett, hogy a kormány az átlagfogyasztásig a szankciós infláció előtti energiaárakat tart fenn az emberek számára, hogy megvédje az ország lakosságát és a vállalkozásokat. A kormány az intézményeit sem hagyja cserben, lehetőség van támogatás igénylésére. Azt is felidézte, hogy az MSZP nemrég még meg is dicsérte az ársapka-intézkedést.

Momentum: Minek játsszák a demokráciát?

Bedő Dávid (Momentum) szerint a kormány 2500 napja igyekszik félelmet kelteni az emberekben, azóta van valamilyen válság vagy veszélyhelyzet az országban. Ennek oka szerinte, hogy a kormányzat így könnyebben élhet vissza a hatalmával és még kevésbé ellenőrizhetők a döntések. Kifogásolta, hogy a kabinet most készül meghosszabbítani a veszélyhelyzetet.

Úgy folytatta: nem volt elég a kétharmados parlamenti többség vagy az állami intézmények megszállása, nemrég még a költségvetést is rendeletben hirdették ki. Minek játsszák a demokráciát? – tette fel a kérdést.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy reagált: rendkívüli jogrend más országokban is bevett gyakorlat, általában rendkívüli helyzetekben van arra szükség. „Lehet, hogy ön tagadja, de a kormányzásunk alatt folyamatosan rendkívüli válsághelyzetekkel néztünk szembe” – jelentette ki. Először a migrációval, majd a világjárvánnyal, most a szomszédban dúló háborúval és hatásaival – sorolta. Nagy szerencse, hogy olyan kormány van ezekben az időkben, amely elsősorban az ország érdekét nézi és nem külföldi elvásároknak próbál megfelelni.

Emlékeztetett: a módosított költségvetést megvitatta az Országgyűlés, amelyen azonban a Momentum képviselői nem vettek részt. Abszurdnak nevezte, hogy az a Momentum demonstrál a sajtószabadságért, amely már többször adta jelét: tagjai olyan véleményszabadságot szeretnének, ahol leginkább az övékkel egyező vélemények kapnak teret.


Az infláció, az Európai Bizottsággal való megegyezés és az ukrajnai háború is szerepelt a keddi napirend előtti felszólalások témái között a parlamentben.

DK: Egyre gyengébben teljesít a gazdaság

Varju László (DK) frakcióvezető-helyettes arról beszélt, hogy az MNB szerint idén átlagosan 26 százalékos további élelmiszerdrágulás várható. A kormány elhibázott gazdaságpolitikája miatt egyre gyengébben teljesít a gazdaság, egyre kevésbé bíznak külföldön a magyar gazdaságban és a forintban, miközben nincs kilátás az uniós pénzek megszerzésére sem – tette hozzá.

A 2008-as árakat az ideiekkel összehasonlító politikus kijelentette, hogy a baloldal alatt még egy világgazdasági válság idején is erősebb volt a magyar gazdaság és „mai szemmel fillérekért lehetett bevásárolni, tankolni, fűteni”.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a gazdaságpolitika legfontosabb céljának nevezte az infláció csökkentését.

Az ellenzéki képviselőnek válaszolva kijelentette, letagadhatják a háború és a „teljesen benézett” energetikai szankciók hatását, de attól azok még léteznek és egész Európa az infláció rémével küzd. Mindenki fizeti a szankciós politika árát, ez Magyarország esetében egy 4000 milliárd forintos plusz számlát jelent – hívta fel a figyelmet.

A kormány nem akarja tétlenül nézni, hogy az ország elszenvedje ennek a „tévutas” brüsszeli politika következményeit – szögezte le. Ezért vezette be az árstopokat, a kamatstopokat, emelte a nyugdíjakat, folytatta a hatósági tűzifaprogramot, és bevezeti az új, kedvezményes vármegyebérletet – emelt ki több intézkedést Dömötör Csaba.

KDNP: Magyarország ellen politikai boszorkányüldözés zajlik

Nacsa Lőrinc (KDNP) frakcióvezető-helyettes arról beszélt, hogy eddig is világos volt, hogy Brüsszel valójában politikai érdekek mentén blokkolja az uniós forrásokhoz való hozzájutást. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke pedig beismerte, hogy nagyon sokat dolgoztak és dolgoznak ma is azon, hogy az EU ne adja oda a Magyarországnak járó forrásokat – tette hozzá.

A DK elnökének szavai bizonyítják, hogy Magyarország ellen politikai boszorkányüldözés zajlik – szögezte le. Politikai zsarolásról van szó, aminek az a célja, hogy meggyengítsék a nemzeti kormányt és rábírják a békepárti álláspontján való változtatásra – tette hozzá.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára hangsúlyozta, a tavaly nyár óta tartó tárgyalásokon mindent megtettek azért, hogy hazahozzák a Magyarországnak járó pénzeket. Minden tárgyaláson a legapróbb részletekig elemzik az Európai Bizottság kifogásait és számos törvénymódosítást fogadtak el a megállapodás érdekében – emelte ki.

Azok a kritikák, amelyek számos esetben alaptalanok, először nem a bizottságtól hallhatóak, hanem vagy a Ház falai között hangzanak el, vagy különböző civil szervezetektől érkeznek, majd néhány nap múlva ez lesz az Európai Bizottság hivatalos álláspontja – közölte Répássy Róbert. A brüsszeli bizottság kezét „itthon fogják”, magyarok azok, akik a brüsszeli álláspontokat írják – összegezte mondandóját.

Fidesz: Európa a háborúba sodródás napjait éli

Európa a háborúba sodródás napjait éli – kezdte felszólalásában Zsigó Róbert (Fidesz), hangsúlyozva, hogy az Európai Parlament még több hadianyagot küldene Ukrajnába, a NATO-ban sokat beszélnek a háborúról, keveset a békéről, ha pedig egyre modernebb és pusztítóbb eszközöket adnak át, a világháború veszélye nem irodalmi túlzás.

Nem fogunk leállni a béke szorgalmazásával, hiába helyeznek ránk nyomást, hiába támadnak minket emiatt – fogalmazott a Fidesz frakcióvezető-helyettese, aki fontosnak nevezte annak kinyilvánítását, hogy a NATO nem részese az ukrajnai háborúnak, és mindent megtesz, hogy ne kerüljön közvetlen konfliktusba Oroszországgal. Magyarország békepárti, és ezzel a globális többséghez tartozik – hangsúlyozta, megemlítve, „Európában kisebbségben van a véleményünk”. Hozzátette, tartós békét és az elért jólét megőrzését várjuk az Európai Parlamenttől.

Megemlítette: a „dollárbaloldal” fegyvert és katonákat küldene a konfliktusba, nem szavazták meg a békepárti határozatot sem, annak ellenére, „hogy a magyar emberek békét akarnak”, így ezzel is bizonyították, hogy „a dollárokért cserébe hajlandó a magyar emberek többségével szembe menni”.

Válaszában Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta: a „dollárbaloldal” továbbra is háborúpárti, a kormányoldal pedig – az emberek oldalán állva – békepárti. Kijelentette: a konfliktusban Oroszország az agresszor, és Ukrajna az ok nélkül megtámadott ország, majd azt hangsúlyozta, életet menteni csak tűzszünettel lehet, ez a békéhez vezető legrövidebb út.

Az államtitkár megjegyezte, a kormány nem támogat semmilyen lépést, ami a konfliktus eszkalációjához vezet, ám minden olyan intézkedésben részt veszünk, ami erősíti a NATO és az ország védelmi képességeit. Hozzátette: a kormány azért dolgozik, hogy megvédje Magyarország függetlenségét, ennek részeként védik meg a baloldal által nem támogatott békepárti álláspontjukat.

A békéhez erő kell – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, Magyarország katonai erejét kell erősíteni, hiszen erős honvédségre, fegyverekre és technikára van szükség, amit nem a háborús övezetbe szállítunk, hanem saját védelmünkre fordítunk.

A parlament ezt követően elfogadta az ülés napirendjét, majd áttért az interpellációk megvitatására.


A végrehajtókról, az egészségügyről és az agrárium helyzetéről is szó volt az interpellációk között az Országgyűlés keddi ülésén.

DK: mi lesz a Völner–Schadl-botrány károsultjaival?

Gréczy Zsolt (DK) arról beszélt, hogy vérlázító a Völner–Schadl-ügy, és a botrány már elérte a felsőoktatást is. Nem tudni, kiket érint még a botrány – tette hozzá.

Azt kérdezte, mi lesz azokkal, akiket megkárosítottak az ügyben, családok sokasága került utcára, miközben a végrehajtók meggazdagodtak belőlük. Kérdés, ki fizeti meg az okozott kárt – fűzte hozzá.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy a bűncselekményeknél okozott kárt meg kell téríteni, de a képviselő a kérdésében összekeverte azokat a bűncselekményeket, amelyek ügyében már vádat emeltek és azokat, amelyek kivizsgálása még nem történt meg.

Mindettől függetlenül az adósságot meg kell fizetni, bírósági végrehajtásra továbbra is szükség van, a bírói ítélet semmit nem ér végrehajtás nélkül – jelentette ki.

A képviselő nem fogadta el a választ.

MSZP: rendbe kell tenni az egészségügyet!

Gurmai Zita (MSZP) kijelentette: az egészségügy rendbetétele napjaink legégetőbb problémájává vált, és a megfelelő színvonalú egészségügyhöz való hozzáférés nem lehetőség, hanem minden magyart megillető jog.

A kormány azonban átfogó egészségügyi reform kidolgozása helyett nem megfelelő törvényeket terjesztett be, nem hallgatta meg senkinek a szakmai véleményét – mondta. Hozzátette: de a kormány terve megbukott, mert az orvosok több mint kétharmada a kamarai tagság mellett tette le a voksát.

Azt kérdezte: hajlandó-e a kormány hallgatni a szakmai érvekre és egyenlő félként tárgyalni az orvosi kamarával.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy a baloldal kormányon fizetőssé tette az egészségügyet és csökkentette az orvosok fizetését. Nem ilyen reformot szeretnének az emberek – vélekedett.

Kitért rá: sok egyeztetést folytattak az orvosi kamarával az ügyeleti rendszerről, de egy idő után kiderült, hogy míg a kamara a tárgyalásokon az egyetértés hangján beszél, a sajtónak nyilatkozva ellenzi a javaslatokat. A kormány célja az volt, hogy a betegek megkapják az ellátást, de a kamara nem volt együttműködő – mondta.

A képviselő nem fogadta el az államtitkár válaszát.

Jobbik: Magyarországon propagandakormányzás folyik

Dudás Róbert (Jobbik) arról beszélt, hogy Magyarországon propagandakormányzás folyik régóta. Számos területen megy a démonizálás és a propaganda, szankciókkal példálóznak, amelyeket egytől egyig megszavaztak.

Arra hivatkoznak, hogy a hanyatló nyugaton fáznak és éheznek az emberek, de a hanyatló nyugaton köszönik jól vannak, ki tudták fizetni a fűtésszámlát és ételt is tudtak tenni az asztalra. Az árak ugyan ott is emelkednek, de a fizetések többszörösei a magyar béreknek – mutatott rá.

Megjegyezte: a hatósági árat inflációnövelő és a gazdaságra gyakorolt rossz hatása miatt egyetlen országban sem vezettek be, kivéve Magyarországot.

Itt nem csupán bevezették, de nem tudni, meddig akarják fenntartani – mondta, és azt kérdezte, mikor vezetik ki az infláció- és árnövelő kommunista ársapkát, ami pusztán látszatintézkedés.

Fónagy János a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált, bár igaz lenne, hogy mindez propaganda, de a háború és a hibás brüsszeli szankciók nem azok, és mindezek Magyarországra és a magyar népre gyakorolt hatása sem propaganda, hanem a mindennapi valóság.

Az a feladat, hogy egy ilyen helyzetben is megvédjék a munkahelyeket, a családokat, a nyugdíjasokat, a kis és középvállalkozásokat – mutatott rá. Jelezte, eddig is számos intézkedést hozott a kormány, ezek egy része a munkahelyeket, másik része a családokat védi.

Az ársapkákat akkor vezetik ki, ha az infláció érzékelhetően csökken és mindenki számára elérhetők lesznek az alapvető élelmiszerek ársapkák nélkül is. A képviselő a választ nem fogadta el.

Mi Hazánk: miért a multikat és a nem a magyar kis és közép vállalkozásokat támogatja a kormány

Dócs Dávid (Mi Hazánk) azt kérdezte, mikor tervezi a kormány, hogy a külföldi multik helyett a magyar gazdákat és agráriumot támogatja egyre növekvő mértékben? A mostani helyzetben számukra a lét a tét – fogalmazott.

Kitért arra, hogy a mezőgazdaság talpra állításával ismét Európa éléskamrájává kellene Magyarországnak válnia. Ugyanakkor jelen pillanatban hatalmas bajban van a magyar agrárium, az infláció és a háború megnövelte a terheket, és a túlzott bürokrácia, az új támogatási rendszer sokakat teljesen ellehetetlenít.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára cáfolta, hogy a multik támogatása előnyt élvezne a magyar kis és középvállalkozásokkal szemben.

Visszautasította az erre vonatkozó kijelentéseket, és azt mondta, a magyar mezőgazdaság fejlődik és egyre erősebb társadalmi csoportot jelent.

Társadalmi elismertsége is egyre nagyobb, a magyar fogyasztók elismerik a magyar gazdák munkáját – közölte. Kijelentette: a kormány elkötelezett a kis és középvállalkozások megerősítése mellett. A közös agrártámogatásból Magyarországnak 14,7 milliárd eurós támogatás jut – jelezte.

A képviselő a választ nem fogadta el.

Az élelmiszerárak növekedéséről, az energiaárakról és a veszélyhelyzetről is szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés keddi ülésén.

Jobbik: az uniós élelmiszerdrágulást sokszorosan meghaladják a hazai árak

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy egy év elején közzétett, a világ országait áttekintő grafikon szerint az élelmiszerárak drágulását tekintve Magyarország a tizedik helyen állt. Ez egy sokkoló adat volt, és a probléma az, hogy az uniós élelmiszerár-drágulást azóta is sokszorosan meghaladják a hazai adatok – mutatott rá.

Hozzátette: azt látják, hogy az ársapkák rendszere tovább drágítja a magyar élelmiszerek árát. Megjegyezte: a nagy multik elosztórendszerükben 6-7 ezer élelmiszer árát határozzák meg és ebbe kontroll, lényegi ellenőrzés nélkül „lazán” be tudták építeni a vélt vagy valós veszteségeket. Mivel nem volt ellenőrzés, sokkal többet építettek be, mint amennyit a másik oldalon elveszítettek. Amikor pedig a Gazdasági Versenyhivatal elkezdett vizsgálódni, hirtelen elkezdtek csökkenni bizonyos termékcsoportok árai.
Ki adja vissza a családoknak a hónapokon át indokolatlanul elvett összegeket? – firtatta.

Kitért arra is, hogy a Jobbik már öt éve letette a megoldást az asztalra egy online árfigyelő adatbázis formájában, amivel ezek a folyamatok nyomon követhetők lennének.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, amíg újabb és újabb szankciók lesznek, addig a szankciós infláció is itt lesz és folyamatosan találkoznak vele a boltokban és az árakban.

Ebben a helyzetben a kormány arra törekszik, hogy megvédje az embereket és csökkentse azokat a hatásokat, amelyeket ezek a tényezők okoznak.
Tisztában vannak azzal, hogy az árak rögzítése önmagában nem elegendő, azt is biztosítani kell, hogy elegendő rögzített árú termék álljon rendelkezésre.
Közölte: egyelőre április végéig vannak érvényben az ársapkák, a kormány várhatóan április közepén hoz döntést ezek jövőjéről.
A piaci helyzet alapján és az összes piaci szereplő érdekének figyelembe vételével fognak eljárni – jelezte.

Az államtitkár abban igazat adott a képviselőnek, hogy a kereskedő cégek egyéb termékeknél olyan árakat képeztek, amellyel kompenzálták veszteségeiket, ezért vannak folyamatban vizsgálatok.
Hozzátette: az élelmiszerárak folyamatosan csökkennek és ez a folyamat folytatódni fog, de arra számít, hogy az árak nem fognak lecsökkenni a Covid-járvány előtti szintre.

MSZP: az energiapolitikát a kormány rontotta el

Tóth Bertalan (MSZP) kijelentette: az energiapolitikát Orbán Viktor miniszterelnök és kormánya rontotta el, „mi vásároljuk a legdrágábban az orosz gázt Európában”. Arról beszélt, hogy Magyarországon csődöt és elbocsátásokat, valamint jelentős inflációt eredményezett a „brutális fideszes energiaáremelés”.
Úgy folytatta: a kormányzati dilettantizmus eredménye, hogy olyan intézmények lehetetlenülnek el, amelyek rászorulóknak biztosítanak lakhatást, de az is, hogy elmaradnak az energetikai hálózatfejlesztések, ami gátja a megújuló energiaforrások terjedésének.
Ha a Fidesz-kormánynak fontos lenne az emberek megélhetése, érdemi lépéseket tenne, hogy csökkenjenek az energiaárak – fűzte hozzá. A többi közt azt is sérelmezte, hogy az energetikai tárca el akarta titkolni, mi került 75 milliárd forintba a Mátrai Erőmű visszavásárlásában.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára úgy felelt:

„Óvatosan a kritikával, hiszen önök már 2010 előtt kezeltek egy válságot és önök voltak, akik kiárusították ezt az országot, eladták a teljes energiaipart, kiszolgáltatottá tették hazánkat.”

Azt mondta: a háború és az elhibázott szankciók következményét kell elviselnie az országnak. Pedig ha Brüsszel nem kényszerítette volna rá ezeket a tagállamokra, a háború gazdasági hatása lényegesen kisebb lenne.

Emlékeztetett, hogy a kormány az átlagfogyasztásig a szankciós infláció előtti energiaárakat tart fenn az emberek számára, hogy megvédje az ország lakosságát és a vállalkozásokat. A kormány az intézményeit sem hagyja cserben, lehetőség van támogatás igénylésére.
Azt is felidézte, hogy az MSZP nemrég még meg is dicsérte az ársapka-intézkedést.

Momentum: minek játsszák a demokráciát?

Bedő Dávid (Momentum) szerint a kormány 2500 napja igyekszik félelmet kelteni az emberekben, azóta van valamilyen válság vagy veszélyhelyzet az országban. Ennek oka szerinte, hogy a kormányzat így könnyebben élhet vissza a hatalmával és még kevésbé ellenőrizhetők a döntések.
Kifogásolta, hogy a kabinet most készül meghosszabbítani a veszélyhelyzetet.
Úgy folytatta: nem volt elég a kétharmados parlamenti többség vagy az állami intézmények megszállása, nemrég még a költségvetést is rendeletben hirdették ki.
Minek játsszák a demokráciát? – tette fel a kérdést.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy reagált: rendkívüli jogrend más országokban is bevett gyakorlat, általában rendkívüli helyzetekben van arra szükség.

„Lehet, hogy ön tagadja, de a kormányzásunk alatt folyamatosan rendkívüli válsághelyzetekkel néztünk szembe” – jelentette ki.

Először a migrációval, majd a világjárvánnyal, most a szomszédban dúló háborúval és hatásaival – sorolta.

Nagy szerencse, hogy olyan kormány van ezekben az időkben, amely elsősorban az ország érdekét nézi és nem külföldi elvásároknak próbál megfelelni.
Emlékeztetett: a módosított költségvetést megvitatta az Országgyűlés, amelyen azonban a Momentum képviselői nem vettek részt.

Abszurdnak nevezte, hogy az a Momentum demonstrál a sajtószabadságért, amely már többször adta jelét: tagjai olyan véleményszabadságot szeretnének, ahol leginkább az övékkel egyező vélemények kapnak teret.

Az infláció, az Európai Bizottsággal való megegyezés és az ukrajnai háború is szerepelt a keddi napirend előtti felszólalások témái között a parlamentben.

DK: egyre gyengébben teljesít a gazdaság

Varju László (DK) frakcióvezető-helyettes arról beszélt, hogy az MNB szerint idén átlagosan 26 százalékos további élelmiszerdrágulás várható. A kormány elhibázott gazdaságpolitikája miatt egyre gyengébben teljesít a gazdaság, egyre kevésbé bíznak külföldön a magyar gazdaságban és a forintban, miközben nincs kilátás az uniós pénzek megszerzésére sem – tette hozzá.
A 2008-as árakat az ideiekkel összehasonlító politikus kijelentette, hogy a baloldal alatt még egy világgazdasági válság idején is erősebb volt a magyar gazdaság és „mai szemmel fillérekért lehetett bevásárolni, tankolni, fűteni”.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a gazdaságpolitika legfontosabb céljának nevezte az infláció csökkentését.
Az ellenzéki képviselőnek válaszolva kijelentette, letagadhatják a háború és a „teljesen benézett” energetikai szankciók hatását, de attól azok még léteznek és egész Európa az infláció rémével küzd. Mindenki fizeti a szankciós politika árát, ez Magyarország esetében egy 4000 milliárd forintos plusz számlát jelent – hívta fel a figyelmet.

A kormány nem akarja tétlenül nézni, hogy az ország elszenvedje ennek a „tévutas” brüsszeli politika következményeit – szögezte le. Ezért vezette be az árstopokat, a kamatstopokat, emelte a nyugdíjakat, folytatta a hatósági tűzifaprogramot, és bevezeti az új, kedvezményes vármegyebérletet – emelt ki több intézkedést Dömötör Csaba.

KDNP: Magyarország ellen politikai boszorkányüldözés zajlik

Nacsa Lőrinc (KDNP) frakcióvezető-helyettes arról beszélt, hogy eddig is világos volt, hogy Brüsszel valójában politikai érdekek mentén blokkolja az uniós forrásokhoz való hozzájutást. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke pedig beismerte, hogy nagyon sokat dolgoztak és dolgoznak ma is azon, hogy az EU ne adja oda a Magyarországnak járó forrásokat – tette hozzá.
A DK elnökének szavai bizonyítják, hogy Magyarország ellen politikai boszorkányüldözés zajlik – szögezte le. Politikai zsarolásról van szó, aminek az a célja, hogy meggyengítsék a nemzeti kormányt és rábírják a békepárti álláspontján való változtatásra – tette hozzá.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára hangsúlyozta, a tavaly nyár óta tartó tárgyalásokon mindent megtettek azért, hogy hazahozzák a Magyarországnak járó pénzeket. Minden tárgyaláson a legapróbb részletekig elemzik az Európai Bizottság kifogásait és számos törvénymódosítást fogadtak el a megállapodás érdekében – emelte ki.
Azok a kritikák, amelyek számos esetben alaptalanok, először nem a bizottságtól hallhatóak, hanem vagy a Ház falai között hangzanak el, vagy különböző civil szervezetektől érkeznek, majd néhány nap múlva ez lesz az Európai Bizottság hivatalos álláspontja – közölte Répássy Róbert.
A brüsszeli bizottság kezét „itthon fogják”, magyarok azok, akik a brüsszeli álláspontokat írják – összegezte mondandóját.

Fidesz: Európa a háborúba sodródás napjait éli

Európa a háborúba sodródás napjait éli – kezdte felszólalásában Zsigó Róbert (Fidesz), hangsúlyozva, hogy az Európai Parlament még több hadianyagot küldene Ukrajnába, a NATO-ban sokat beszélnek a háborúról, keveset a békéről, ha pedig egyre modernebb és pusztítóbb eszközöket adnak át,

„a világháború veszélye nem irodalmi túlzás”.

Nem fogunk leállni a béke szorgalmazásával, hiába helyeznek ránk nyomást, hiába támadnak minket emiatt – fogalmazott a Fidesz frakcióvezető-helyettese, aki fontosnak nevezte annak kinyilvánítását, hogy a NATO nem részese az ukrajnai háborúnak, és mindent megtesz, hogy ne kerüljön közvetlen konfliktusba Oroszországgal.

Magyarország békepárti, és ezzel a globális többséghez tartozik – hangsúlyozta, megemlítve, „Európában kisebbségben van a véleményünk”. Hozzátette, tartós békét és az elért jólét megőrzését várjuk az Európai Parlamenttől.

Megemlítette: a dollárbaloldal fegyvert és katonákat küldene a konfliktusba, nem szavazták meg a békepárti határozatot sem, annak ellenére, „hogy a magyar emberek békét akarnak”, így ezzel is bizonyították, hogy „a dollárokért cserébe hajlandó a magyar emberek többségével szembe menni”.
Válaszában Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta: a „dollárbaloldal” továbbra is háborúpárti, a kormányoldal pedig – az emberek oldalán állva – békepárti. Kijelentette: a konfliktusban Oroszország az agresszor, és Ukrajna az ok nélkül megtámadott ország, majd azt hangsúlyozta,

„életet menteni csak tűzszünettel lehet”,

ez a békéhez vezető legrövidebb út.

Az államtitkár megjegyezte, a kormány nem támogat semmilyen lépést, ami a konfliktus eszkalációjához vezet, ám minden olyan intézkedésben részt veszünk, ami erősíti a NATO és az ország védelmi képességeit.
Hozzátette: a kormány azért dolgozik, hogy megvédje Magyarország függetlenségét, ennek részeként védik meg a baloldal által nem támogatott békepárti álláspontjukat.
A békéhez erő kell – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, Magyarország katonai erejét kell erősíteni, hiszen erős honvédségre, fegyverekre és technikára van szükség, amit nem a háborús övezetbe szállítunk, hanem saját védelmünkre fordítunk.

A parlament ezt követően elfogadta az ülés napirendjét, majd áttért az interpellációk megvitatására.

A végrehajtókról, az egészségügyről és az agrárium helyzetéről is szó volt az interpellációk között az Országgyűlés keddi ülésén.

DK: mi lesz a Völner-Schadl-botrány károsultjaival?

Gréczy Zsolt (DK) arról beszélt, hogy vérlázító a Völner-Schadl-ügy, és a botrány már elérte a felsőoktatást is. Nem tudni, kiket érint még a botrány – tette hozzá.
Azt kérdezte, mi lesz azokkal, akiket megkárosítottak az ügyben, családok sokasága került utcára, miközben a végrehajtók meggazdagodtak belőlük. Kérdés, ki fizeti meg az okozott kárt – fűzte hozzá.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy a bűncselekményeknél okozott kárt meg kell téríteni, de a képviselő a kérdésében összekeverte azokat a bűncselekményeket, amelyek ügyében már vádat emeltek és azokat, amelyek kivizsgálása még nem történt meg.
Mindettől függetlenül az adósságot meg kell fizetni, bírósági végrehajtásra továbbra is szükség van, a bírói ítélet semmit nem ér végrehajtás nélkül – jelentette ki.
A képviselő nem fogadta el a választ.

MSZP: rendbe kell tenni az egészségügyet!

Gurmai Zita (MSZP) kijelentette: az egészségügy rendbetétele napjaink legégetőbb problémájává vált, és a megfelelő színvonalú egészségügyhöz való hozzáférés nem lehetőség, hanem minden magyart megillető jog.

A kormány azonban átfogó egészségügyi reform kidolgozása helyett nem megfelelő törvényeket terjesztett be, nem hallgatta meg senkinek a szakmai véleményét – mondta. Hozzátette: de a kormány terve megbukott, mert az orvosok több mint kétharmada a kamarai tagság mellett tette le a voksát.
Azt kérdezte: hajlandó-e a kormány hallgatni a szakmai érvekre és egyenlő félként tárgyalni az orvosi kamarával.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy a baloldal kormányon fizetőssé tette az egészségügyet és csökkentette az orvosok fizetését. Nem ilyen reformot szeretnének az emberek – vélekedett.
Kitért rá: sok egyeztetést folytattak az orvosi kamarával az ügyeleti rendszerről, de egy idő után kiderült, hogy míg a kamara a tárgyalásokon az egyetértés hangján beszél, a sajtónak nyilatkozva ellenzi a javaslatokat. A kormány célja az volt, hogy a betegek megkapják az ellátást, de a kamara nem volt együttműködő – mondta.
A képviselő nem fogadta el az államtitkár válaszát.

Jobbik: Magyarországon propagandakormányzás folyik

Dudás Róbert (Jobbik) arról beszélt, hogy Magyarországon propagandakormányzás folyik régóta. Számos területen megy a démonizálás és a propaganda, szankciókkal példálóznak, amelyeket egytől egyig megszavaztak.

Arra hivatkoznak, hogy a hanyatló nyugaton fáznak és éheznek az emberek, de a hanyatló nyugaton köszönik jól vannak, ki tudták fizetni a fűtésszámlát és ételt is tudtak tenni az asztalra. Az árak ugyan ott is emelkednek, de a fizetések többszörösei a magyar béreknek – mutatott rá.

Megjegyezte: a hatósági árat inflációnövelő és a gazdaságra gyakorolt rossz hatása miatt egyetlen országban sem vezettek be, kivéve Magyarországot.
Itt nem csupán bevezették, de nem tudni, meddig akarják fenntartani – mondta, és azt kérdezte, mikor vezetik ki az infláció- és árnövelő kommunista ársapkát, ami pusztán látszatintézkedés.

Fónagy János a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált, bár igaz lenne, hogy mindez propaganda, de a háború és a hibás brüsszeli szankciók nem azok, és mindezek Magyarországra és a magyar népre gyakorolt hatása sem propaganda, hanem a mindennapi valóság.

Az a feladat, hogy egy ilyen helyzetben is megvédjék a munkahelyeket, a családokat, a nyugdíjasokat, a kis és középvállalkozásokat – mutatott rá.
Jelezte, eddig is számos intézkedést hozott a kormány, ezek egy része a munkahelyeket, másik része a családokat védi.
Az ársapkákat akkor vezetik ki, ha az infláció érzékelhetően csökken és mindenki számára elérhetők lesznek az alapvető élelmiszerek ársapkák nélkül is.
A képviselő a választ nem fogadta el.

Mi Hazánk: miért a multikat és nem a magyar kis és közép vállalkozásokat támogatja a kormány

Dócs Dávid (Mi Hazánk) azt kérdezte, mikor tervezi a kormány, hogy a külföldi multik helyett a magyar gazdákat és agráriumot támogatja egyre növekvő mértékben? A mostani helyzetben számukra a lét a tét – fogalmazott.

Kitért arra, hogy a mezőgazdaság talpra állításával ismét Európa éléskamrájává kellene Magyarországnak válnia. Ugyanakkor jelen pillanatban hatalmas bajban van a magyar agrárium, az infláció és a háború megnövelte a terheket, és a túlzott bürokrácia, az új támogatási rendszer sokakat teljesen ellehetetlenít.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára cáfolta, hogy a multik támogatása előnyt élvezne a magyar kis és középvállalkozásokkal szemben.
Visszautasította az erre vonatkozó kijelentéseket, és azt mondta, a magyar mezőgazdaság fejlődik és egyre erősebb társadalmi csoportot jelent.
Társadalmi elismertsége is egyre nagyobb, a magyar fogyasztók elismerik a magyar gazdák munkáját – közölte.

Kijelentette: a kormány elkötelezett a kis és középvállalkozások megerősítése mellett. A közös agrártámogatásból Magyarországnak 14,7 milliárd eurós támogatás jut – jelezte.
A képviselő a választ nem fogadta el.


A Paks 2 beruházásról, a munkavállalók védelméről, az inflációról és a rezsivédelemről is interpellálták a kormányt a képviselők kedden az Országgyűlés ülésén.

Párbeszéd: fel kell mondani a Paks 2 szerződést

Szabó Rebeka (Párbeszéd) azt hangoztatta: fel kell mondani a „hazugságban született Orbán-Putyin paktumot” a Paks 2 beruházásról, az orosz fél szerződésszegő magatartása miatt. Szerinte ugyanis a kormányoldal állításával ellentétben nem Németország blokkolja a beruházást, hanem az orosz Roszatom, amely kilencedik éve nem képes az uniós szabályoknak megfelelő, engedélyezésre alkalmas tervdokumentációt benyújtani.

Úgy fogalmazott: „ha a döglött lovon hátrafelé lovaglás olimpiai szám lenne, Magyarországtól senki sem vehetné el az aranyat, a tervezett paksi bővítésnél döglöttebb ló ugyanis nincs a Kárpát-medencében”.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt: felértékelődött az atomenergia az energiaválság miatt, több európai ország is meghosszabbítja atomreaktorai működését, illetve új rektorok felépítéséről is döntött. Kijelentette: a magyar kormány nem mond le Paks 2 megépítéséről és a működő blokkok üzemidejének meghosszabbításáról.

A képviselő a választ nem fogadta el.

LMP: miért nem védi a kormány a munkavállók érdekeit?

Kanász-Nagy Máté (LMP) azt kérdezte: miért nem fektet nagyobb hangsúlyt a magyar dolgozók védelmére a kormány? Szerinte a kabinet továbbra is a külföldi tőke bevonzására és a magyar munkavállalók és természeti erőforrások kiárusítására építi a gazdaságpolitikáját. Arra is felhívta a figyelmet: Magyarországnak sem elegendő természeti erőforrása, sem elegendő dolgozója nincs az akkumulátorgyárak idecsábítására.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára azt hangsúlyozta: a kormány számára a munkahelyek létrehozása és védelme kiemelten fontos, míg 2010 előtt – amikor az LMP „elvbarátai” kormányoztak – 12 százalékos volt munkanélküliség.

Szerinte a külföldi beruházásokért óriási verseny folyik a világban, és ezek a beruházások biztosítják a munkahelyek megőrzését, azonban sajnálatos, hogy az ellenzék ebben sem támogatja a kormányt.

A képviselő a választ nem fogadta el.

Fidesz: mit tesz a kormány az infláció letörése érdekében?

Szatmáry Kristóf (Fidesz) arról beszélt: az elhúzódó háború és az elhibázott szankciók egész Európában nehézséget okoznak, csúcson van az infláció és emiatt jelentősen gyengül az európai versenyképesség.

Hangsúlyozta: a szankciós infláció leküzdése érdeklében a kormány már húsz intézkedésről döntött, így februárban már elindult az infláció mérséklődése. Hozzátette: annak érdekében, hogy az év végére egyszámjegyűvé csökkenjen, olyan további eszközök szükségesek, amelyek megakadályozzák a túlárazást, egyúttal jelentősen fokozzák a piaci versenyt a hazai kiskereskedelmi szektorban.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: minden eszközt meg kell ragadni az infláció csökkentésére, ilyen az online árfigyelő adatbázis létrehozása és a fogyasztóvédelem erősítése is. Hangsúlyozta: nincs kibúvó az árstop szabályai alól, ezek betartását a kormány folyamatosan ellenőrzi. Jelezte: az árstopok addig maradnak, amíg az infláció érezhetően csökkenő pályára nem áll.

A képviselő a választ elfogadta.

KDNP: fenn tudja-e tartani a kormány a rezsivédelmet?

Aradszki András (KDNP) arról beszélt, március végén a parlament döntött a kormánypártok által benyújtott békepárti határozati javaslatról, valamint a költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslatról, ami a rezsivédelmi költségek módosítását tartalmazta. A baloldal nem szavazta meg sem a békepárti határozat, sem a költségvetés módosítását célzó javaslatot.

A dollárbaloldal tehát ismét nemet mondott a rezsicsökkentés, a családok, a munkahelyek, a nyugdíjasok és az ország védelmére. A költségvetés módosítása ugyanis arról is szólt, hogy az egyre inkább elhúzódó háború, szankciós energiaválság okozta megváltozott körülményekre figyelemmel a Rezsivédelmi Alap 670 milliárd forintos keretét 2580 milliárd forintra emelték, biztosítva, hogy a magyar emberek az átlagfogyasztás mértékéig továbbra is védett áron tudjanak majd hozzájutni a legfontosabb energiahordozókhoz.

Aradszki András azt kérdezte, hogyan tudja a kormány fenntartani a rezsivédelmi intézkedéseket az elhúzódó energiaválság időszakában.

Koncz Zsófia államtitkár válaszában a kormány legfontosabb feladatának nevezte, hogy az ukrajnai háború idején biztosítsa az energiaellátást és fenntartsa a rezsivédelmet. Hozzátette: a szankciós infláció eddig 4 ezer milliárd forintot vett ki a magyar emberek zsebéből.

A kormány a múlt heti ülésén megállapította, hogy minden forrás rendelkezésre áll a lakossági rezsicsökkentéshez. Aradszki András a választ elfogadta, jelezve, a kormány intézkedései biztosítják a kiszámíthatóságot a világban uralkodó bizonytalan helyzet ellenére.


A pedagógusokról, az M6-os autópálya építéséről és a Pénzügyminisztérium budai Várba költözéséről interpellálták a kormányt a képviselők kedden az Országgyűlés ülésén.

DK: honnan veszi a bátorságot a kormány, hogy ezt tegye a tanárokkal?

Barkóczi Balázs (DK) szerint a kormány egy éve nem tud mit kezdeni azzal a válsággal, amit a közoktatásban okozott. Értékelése szerint a most előkészített státusztörvény valójában egy bosszútörvény, amely az eddigi maximum napi munkaidőt 8 óráról 12 órára, a hetit pedig 32 óráról 48 órára emeli.

A törvény megtiltja, hogy a tanárok bármilyen formában kritikát fogalmazzanak meg a közoktatással kapcsolatban, az iskolaigazgatók jogkörének jelentős részét a tankerületi vezetők, azaz fideszes pártkatonák kezébe adja, lehetővé teszi, hogy megfigyeljék a tanárokat és „turkáljanak” a saját használatukban lévő számítógépeiken és telefonjaikon – sorolta.

Azt kérdezte, honnan veszi a bátorságot a kormány, hogy ezt tegye a tanárokkal?

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, a kormány társadalmi egyeztetésre bocsát egy olyan javaslatot, amely sajátos jogállást biztosít a tanároknak. A korábbi javaslat az volt, hogy minden közalkalmazott ugyanabba a jogi keretbe kerüljön, a kormány viszont úgy gondolja, hogy érdemes a tanári tevékenységhez igazodó, önálló jogállást létrehozni a pedagógusoknak a béremeléssel együtt. A javaslat újítása, hogy aki többletteljesítményt tesz le az asztalra, többet tanít, több diákot visz versenyre, az magasabb bért kapjon.

A baloldali politikusok eközben azért dolgoznak Brüsszelben, hogy ne legyen pénz a magasabb pedagógusbéremelésre – tette hozzá.

Barkóczi Balázs szerint az államtitkár nem mond igazat, mert a szakszervezetek mindössze 8 napot kaptak a törvényjavaslat véleményezésre, ez pedig nem társadalmi egyeztetés, a pedagógusbéremelésre szánt uniós pénzek pedig a kormány rendelkezésére állnak.

Jobbik: miért kerül négyszer annyiba Magyarországon az M6-os autópálya négyzetmétere mint Horvátországban?

Ander Balázs (Jobbik) arról beszélt: a Dél-Dunántúl a jelenlegi kormány mostohagyereke, kiváló példa erre a meg nem épült mohácsi Duna-híd és az M6-os autópálya.

Az M6-os megépítése a horvát határig szimbolikus projekt, állatorvosi ló. Rekord drágán építik ezt az autópályát, Magyarországon négyszer annyiba kerül egy kilométere, mint a határ másik oldalán, Horvátországban ugyanolyan földrajzi körülmények között.

Hozzátette: emellett kihagytak a tervezéséből pár száz métert. Azt kérdezte: mi az oka az árkülönbségnek, ki a felelős a kihagyott szakaszért és késik-e majd emiatt az autópálya átadása?

Nagy Bálint közlekedésért felelős államtitkár válaszában közölte: nemcsak a domborzat, a műszaki tartalom is befolyásolja az autópályaépítés költségeit. hozzátette, a Transparency International végig követte a közbeszerzést és nem talált problémat. A hiányzó szakaszra pedig már kiírták a közbeszerzést.

Ander Balázs nem fogadta el a választ és úgy értékelt, a kormány az európai régió egyik legszegényebb régiójává nyomorította a Dél-Dunántúlt.

Mi Hazánk: miért nem vizsgálták felül a Pénzügyminisztérium Várba költözését?

Szabadi István (Mi Hazánk) felidézte, a kormány még 2015-ben határozott arról, hogy a Pénzügyminisztériumot visszaköltözteti a budai Várba, az egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületébe. Megjegyezte, a Mi Hazánk támogatja a budai Vár rekonstrukcióját, de a közpénzszórást és korrupciót nem.

Elmondta, a kivitelezéssel kapcsolatos közbeszerzési eljárásokat sorra a West Hungária Bau Kft. és a pénzügyminiszter egykori kollégiumi szobatársának a tulajdonában álló Garage Kft. konzorciuma nyerte el.

Hozzátette: a konzorcium 2020-ig nettó kilenc milliárd forintot kapott bontási, homlokzati, tetőfedési és rekonstrukciós munkákra, míg a koronavírus-járvány idején tervezési és kivitelezési feladatokra további nettó 54,3 milliárd forintot. A képviselő azt firtatta, hogy a járvány alatt miért költöttek el erre a célra ennyi pénzt és a háború kitörése után miért nem vizsgálták felül a beruházás indokoltságát.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte, meglepi a képviselő felszólalása, mert korábban Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke azon véleményét hangoztatta, hogy a budai Vár rekonstrukciójából a fővárosnak nagyon sok haszna lehet turisztikailag és a nemzeti öntudat szempontjából is.

Elmondta azt is, hogy a legrosszabb beruházás, a félbehagyott beruházás, ezt a hibát a kormány nem követheti el. A költségeket a kormány az elmúlt évek alatt arányosan fordította a munkálatokra, a közbeszerzési szabályoknak megfelelően a legolcsóbb és a legjobb ajánlatok kiválasztásával – magyarázta.

Az ellenzéki képviselő a válasz nem fogadta el.


A Völner-Schadl-ügyről, az egykori MSZMP-tagokról és a háborúpártiságról is kérdezték az ellenzéki képviselők Orbán Viktor miniszterelnököt kedden az Országgyűlésben az azonnali kérdések és válaszok órájában.

DK: Orbán Viktor tudott arról, mi zajlik az Igazságügyi Minisztériumban?

Kálmán Olga (DK) véleménye szerint Völner Pál volt igazságügyi államtitkár „nem hajlandó egyedül elvinni a balhét” az utóbbi évtizedek legsúlyosabb korrupciós botrányában, ugyanis bíróság elé idéztetné egykori főnökeit, Varga Judit igazságügyi minisztert és a tárca volt vezetőjét, Trócsányi Lászlót.

Völner Pál nem hajlandó eljátszani, hogy Varga Judit és Trócsányi László tudta és beleegyezése nélkül lépett szövetségre a végrehajtók vezérével, Schadl Györggyel, hogy együtt semmizzék ki a tartozásba sodródott magyar embereket – mondta.

Azt kérdezte, Orbán Viktor miniszterelnök tudott-e Völner Pál, Varga Judit és a végrehajtók korrupt üzelmeiről? Ki irányítja a kormányt? – tudakolta.

Orbán Viktor miniszterelnök közölte, „az én kormányom, Magyarország kormánya és a magyar nép megbízásából én irányítom a kormány működését”.

Közölte, a kormány döntései világos elvek mentén születnek, amelyek közül az első és legfontosabb elv, hogy a jogszabályok mindenkire vonatkoznak. Elmondta, örül annak, hogy az ügyészség ellátja a feladatát. Hozzátette: a konkrét üggyel kapcsolatban a képviselő forduljon a legfőbb ügyészhez.

Kálmán Olga viszonválaszában azt mondta, a miniszterelnök akármennyire is védi az embereit, nem fogja tudni ezt a nagyon-nagyon sötét ügyet lemosni se a kormányáról, se a pártjáról, se saját magáról.

Orbán Viktor felszólalását azzal kezdte, régóta tudja, hogy „ez nem azonnali kérdések, hanem azonnali sértések órája, ami zajlik”.

Hangsúlyozta, minden parlamenti képviselő, minden kormánytag és a kormány feje is esküt tesz hivatalba lépéskor, az eskü szövegének része, hogy „a törvényeket megtartom és megtartatom”.

E szerint végeztem a munkámat és e szerint fogom végezni a jövőben is” – fogalmazott.

Momentum: hogy lehetnek egykori MSZMP-tagok közhatalmi pozícióban?

Gelencsér Ferenc (Momentum) szerint a miniszterelnök 35 éves politikai karrierje során a politikai spektrum teljes skáláján végigment, az évek alatt csak egyvalami volt állandó, az antikommunizmusa. A képviselő jelezte, egyetért azzal, hogy akik a rendszerváltás előtti politikai rezsim kiszolgálói voltak, nem tölthetnek be közhatalmi funkciókat Magyarországon. Aki az MSZMP-tagja volt, az egy megszálló hatalom kiszolgálója volt – rögzítette.

Azt tudakolta, hol van a miniszterelnök hírhedt antikommunizmusa, amikor az ötödik Orbán-kormányban – akárcsak a korábbiakban is – egykori MSZMP-tagok foglalnak helyet.

Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, nem tud róla, hogy valaha lett volna politikai karrierje, szolgálatból azonban valóban több mint 30 év van mögötte.

Közölte, amikor több mint harminc éve beléptek a politikába, szabadságharcosok voltak és azok is maradtak, ma is ez a legfontosabb a számukra.

Ma leginkább a hazánk függetlenségéért és szuverenitásáért kell harcolnunk mindenfajta külső erőkkel és belső megbízottaikkal szemben, önöket is közéjük szoktam sorolni” – fogalmazott.

A kormányfő azt javasolta az ellenzéki képviselőnek, hogy történelmi kérdésekben forduljon a szövetségeseihez, akik az MSZMP ügyében első kézből tudnak felvilágosítást adni.

Gelencsér Ferenc szerint a miniszterelnök, ahogy Gyurcsány Ferenc (DK) is, korábban KISZ-titkár volt. Hozzátette: Orbán Viktor érvelése azért is meglepő, mert a Fidesz koalíciós partnere a napokban igazolta le az egykori MSZMP-tag Szili Katalint.

Felsorolta néhány kormánypárti politikus nevét, akiket szerinte Orbán Viktor miniszterelnökként közhatalmi pozícióba helyezett és korábban MSZMP-tagok, kommunisták voltak: Pintér Sándor belügyminiszter, Stumpf István kormánybiztos, Fónagy János és Tállai András államtitkár, Matolcsy György jegybankelnök.

Orbán Viktor viszonválaszában azt mondta a képviselőnek, „mindenki, akit a kormány tagjai közül megemlített, tiszteletre méltó emberek és elvárom, hogy kellő tisztelettel beszéljen róluk. Ez a hangnem elfogadhatatlan”. Hozzátette: ezek az emberek sokkal többet tettek a hazájukért, mint amennyit a képviselő egész életében tenni fog.

Elmondta, fiatalság ide, fiatalság oda, „ha az ember valakikkel összeáll és egy szövetségben indul – tartsam azt én bármilyen elvtelen szövetségnek is – , azért az ember így nem viselkedik”.

MSZP: mikor vet véget a kormány a háborúpárti jelző használatának?

Gurmai Zita (MSZP) azt mondta: a kormány és kommunikációs csapata próbálja rásütni a baloldalra a háborúpárti jelzőt. Az ellenzéki politikus szerint ez belső feszültséget kelt és egymás ellen hergeli az embereket.

Ezért azt kérdezte a kormányfőtől, hogy mikor akar véget vetni annak a kormányzati kommunikációnak, amely „valótlan jelzőket” aggat az ellenzéki politikusokra és ezzel belőlük, valamint az ellenzéki szavazókból „egy elpusztítandó ellenséget kreál?”

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában arról beszélt: az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban két álláspont van. Az egyik az, hogy legyen azonnali tűzszünet és minél hamarabb kezdődjenek meg a béketárgyalások. Ezt békepárti álláspontnak tekinti, ezért a kormány nem vesz részt semmi olyan cselekményben, ami a háborút meghosszabbítja – mondta.

A másik álláspont a győzelemig tartó háború, azonban Orbán Viktor az orosz-ukrán háborút olyan konfliktusnak nevezte, amelyet egyik fél sem fog megnyerni. Ezért egyetlen módon lehet megelőzni a további háborút és emberéletek elvesztését, ha azonnali tűzszünetet kiáltanak ki és megkezdődnek a béketárgyalások – jelentette ki, továbbra is háborúpártinak minősítve az ellenzék álláspontját.


A kötelező kereskedelmi és iparkamarai tagságról, a végrehajtói rendszer megváltoztatásáról, és a Schadl-ügyről és a víziközművekről is kérdezték ellenzéki politikusok a miniszterelnököt kedden az Országgyűlésben az azonnali kérdések és válaszok órájában.

Jobbik: támogatják-e a kötelező kereskedelmi és iparkamarai tagságot?

Lukács László György (Jobbik) a kötelező orvosi kamarai tagság gyors megszüntetését az elmúlt időszak egyik legérdekesebb törvényhozásának nevezte, majd arról beszélt, hogy nyílt levéllel kereste meg Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, hogy mit gondol az ottani kötelező tagságról és az ötezer forintos kötelező kamarai hozzájárulásról.

Az ellenzéki politikus szerint a kereskedelmi és iparkamara nem védi a vállalkozók érdekét, az ötezer forintot pedig „sápként” szedi be tőlük. Ezért azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy támogatnák-e a kötelező kereskedelmi és iparkamarai tagságot és az ötezer forintos hozzájárulás eltörlését?

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában leszögezte: a kamara belső ügyeiben kizárólag a kamara illetékes.

Hangsúlyozta: a kormány a kamarákat általában is partnernek tekinti, és szívesen működik együtt velük. Az orvosi kamarának is köszönettel tartoznak, például a hálapénz kiszorítása érdekében végzett munka miatt, és a jövőben is szívesen működnek együtt velük – jelentette ki.

A kötelező kamarai tagság ellen egy esetben lép fel a kormány, ha felmerül a gyanú arra, hogy a kötelező tagság jogi lehetőségét a kamarai tagok nyomásgyakorlásra, vagyis hatalommal való visszaélésre használják fel – tette hozzá.

Mi Hazánk: mikor lép a kormány a végrehajtói rendszer megváltoztatására?

Toroczkai László (Mi Hazánk) arról beszélt: a végrehajtói rendszer megváltoztatásával kapcsolatban megtették javaslatukat, az igazságügyi bizottságban azonban leszavazták nonprofit végrehajtói rendszerről szóló kezdeményezésüket.

Úgy fogalmazott: 1994-ben döntöttek arról, hogy profitorientálttá teszik a végrehajtói szakmát, és innentől kezdve kialakult egy, „a balliberális és a Fidesz-kormányokon átívelő maffiarendszer közjegyzőkkel, politikusokkal, kormánytagokkal” együtt, amely azóta is sarcolja a magyarokat.

Schadl György a végrehajtói kar elnöke másfél éve előzetes letartóztatásban ül – emelte ki, és azt kérdezte, hogy mikor lép a kormány a végrehajtói rendszer megváltoztatására?

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában nem nevezte helyesnek, ha a politikusokat „csuklóból” maffiózónak nevezik és olyan durva sértésnek minősítette ezt a kijelentést közjegyzőkre, egy szakmai csoportra, amely nem engedhető meg.

A Schadl-Völner-ügyről jelezte: nem örül neki, de ez is azt mutatja, hogy Magyarországon mindenkire egyformán vonatkoznak a jogszabályok, akkor is, ha államtitkárról, és akkor is, ha kamarai tisztségviselőről van szó.

A Mi Hazánk javaslatáról a kormányfő azt mondta: szívesen befogadták volna, azonban a nonprofit megoldás szerinte nem fog működni. Arra biztatta mind az ellenzéki politikust, mind a szakbizottságot, hogy továbbra is folytassanak egyeztetéseket arról, hogy a mainál milyen jobb megoldásokat lehet találni a végrehajtói kamara szabályozására.

Párbeszéd: Rogán Antal tisztázza magát Schadl-ügyben!

Jámbor András (Párbeszéd) arra szólította Rogán Antalt, a miniszterelnök kabinetfőnökét, hogy tisztázza, milyen kapcsolatban áll Schadl Györggyel, a végrehajtói kamara megvádolt elnökével. Arra hivatkozott: a „végrehajtói maffia ügyének” nyomozati anyagában sokszor előfordul a miniszter beceneve – „Tóni” – de felesége, Barbara és kabinetfőnöke, Nagy Ádám keresztneve is.

Rogán Antal azt válaszolta: Schadl Györgyöt „nem áll módomban megismerni, és nem is ismertem, és valószínűleg a jövőben sem fogom”. Hangsúlyozta: az említett ügyben az ügyészség, ahol bármilyen jogszabálysértés gyanúja merült fel, ott elindította a szükséges eljárásokat.

Jámbor András válaszában arra hívta fel a figyelmet: nagyon furcsa, hogy ha miniszter soha nem ismerte Schadl Györgyöt, akkor ezekben az anyagokban miért használják ilyen sokszor a becenevét.

Rogán Antal viszonválaszában leszögezte: az igazságszolgáltatás úgy működik – helyesen – hogy nem az ártatlanságot kell bizonyítani, hanem a bűnösséget.

LMP: tragikus állapotban van a víziközmű-hálózat

Keresztes László Lóránt (LMP) az ívóvízhálózat tragikus állapota miatt vonta felelősségre a kormányt. Szerinte azonban eddig nem történt érdemi előkészület a problémák megoldására, a jelenlegi költségvetésben mindössze 3 milliárd forintot költenek erre a célra, miközben ennek a sokszorosát fizetik ki az akkumulátorgyártók vízellátását biztosító csővezetékek építésére.

Orbán Viktor miniszterelnök úgy reagált: a gyárakban termelik meg azt a pénzt, amit aztán a víziközművekre tudnak fordítani. Közölte: a kormány azon dolgozik, hogy az ország minden részén ugyanannyit fizessen a lakosság egy köbméter vízért. Hozzátette: összességében 3 ezer milliárd forintnyi hálózatfelújítást kellene végrehajtani és azon dolgoznak, hogy ezeket a forrásokat elő tudják teremteni.

Keresztes László Lóránt úgy reagált: azt a profitot, amit az akkumulátorgyárak megtermelnek, el is viszik az országból, így abból nem fog jutni a víziközmű-hálózat fejlesztésére.

A miniszterelnök a gyárak elleni hangulatkeltést ésszerűtlennek nevezte és hangsúlyozta: ha azt tennék, amit az LMP javasol, akkor ezeket a gyárakat be kellene zárni, az emberek elvesztenék a munkahelyüket, nem tudnák eltartani a családokat és nem tudnának hozzájárulni az olyan nagy költségű modernizációs programokhoz, mint amilyen a víziközművek felújítása.


A külföldi kampányfinanszírozásokról is szó volt az azonnali kérdések között kedden az Országgyűlés ülésén.

Fidesz: elfogadható-e, hogy külföldről befolyásolni próbálják a magyar politikát?

Illés Boglárka (Fidesz) arról beszélt: az eddigi jelentések alapján az ellenzék mintegy 4 milliárd forint kampányfinanszírozást kapott amerikai demokrata körökből. Ezzel „idegen hatalmak kívántak beavatkozni a magyar választásba” – fogalmazott.

A „bukott miniszterelnök-jelölt”, Márki-Zay Péter azóta ezt többször is elismerte.

Márky-Zay Péter legutóbbi interjújában is „elszólta magát”, mondván, annyi kampánypénze maradt, hogy nem fog csődbe menni pár bírság kifizetése után – tette hozzá.

A külföldi támogatás jórészt a baloldal közös kampányát szervező Mindenki Magyarországa mozgalmon keresztül érkezett a baloldalhoz, de a felhasználása valójában az egész baloldal kampányán meglátszott. Ez az Állami Számvevőszék szerint is felveti a tiltott pártfinanszírozás gyanúját, ráadásul az ÁSZ az adóhatósághoz fordult, mert a számlák alapján az adócsalás, adóelkerülés és a kettős gazdálkodás gyanúja is fennáll.

Illés Boglárka azt kérdezte, elfogadható-e, hogy ilyen módon befolyásolják külföldről a magyar belpolitikát.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában megerősítette, hogy az elmúlt 32 év legnagyobb pártfinanszírozási botrányát vizsgálja az Állami Számvevőszék és most már az adóhatóság is.

Értékelése szerint a magyar hatóságok „kesztyűs kézzel bánnak” a magyar ellenzékkel, ahhoz képest, ami a támogató országban történne, ha hasonló derülne ki egy ottani pártról.

Meglátása szerint senki nem gondolhatja, hogy akár intellektuálisan, akár morálisan ennyit ér az ellenzék, a külföldi finanszírozók azért támogatták őket, hogy leváltsák a jelenlegi kormányt és olyanokat juttassanak a helyükre, akiktől – miután korábban finanszírozták őket – bármilyen szívességet kérhetnek.

Ez elfogadhatatlan – jelentette ki Gulyás Gergely, hozzátéve erkölcsileg is ez a legmélyebb pontja a magyar baloldalnak a rendszerváltozás óta, hiszen önmagukat adták a hatalomért.

Illés Boglárka viszonválaszában megköszönte a magyar embereknek, hogy megfelelően értékelték a baloldal teljesítményét az országgyűlési választásokon. Azt is mondta, a törvényhozók feladata, hogy ne hagyjanak olyan jogi kiskapukat, ahol a „dollárok begurulhatnak”.

Gulyás Gergely megerősítette, hogy a jogalkotók feladata megvizsgálni a lehetséges kiskapukat, amelyek akár az önkormányzati, akár az európai parlamenti, akár a parlamenti választáson lehetővé tehetik, hogy magyar pártok Magyarországon külföldi pénzekből kampányoljanak, és olyan elköteleződéseik jöjjenek létre, amelyek következtében feltételezni sem lehet róluk, hogy hatalomra jutva a magyar érdekeket képviselnék.

KDNP: hogyan fordulhat elő, hogy a DK vezetője a kormányt megkerülve tárgyal Brüsszelben?

Hollik István (KDNP) azt mondta, Gyurcsány Ferenc önleleplező, beismerő nyilatkozatot tett nemrég. Elismerte, hogy a baloldali pártok azon dolgoznak brüsszeli bürokratákkal szövetkezve, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó forrásokat. Súlyosbítja a helyzetet, hogy Gyurcsány

Ferenc azt mondta, mindezt azért kell megtenniük, hogy Magyarországnak kárt okozzanak, és így majd a Fidesz-KDNP rosszabbul szerepeljen a következő választáson. Tehát az egész mögött pártpolitikai motiváció van.

Hollik István szerint Gyurcsány Ferenc azt is világossá tette, hogy Brüsszel Magyarországgal szembeni kritikája világos politikai nyomásgyakorlás „jogi köntösbe öltöztetve”.

Azt kérdezte, tekinthető-e demokratikusnak, hogy a Demokratikus Koalíció vezetője a demokratikusan megválasztott kormányt megkerülve titkos tárgyalásokat folytat Brüsszellel.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető válaszában kiemelte: Gyurcsány Ferenc és a baloldal valóban azon dolgozik, hogy a magyar tanárok ne kaphassák meg a nekik járó fizetést, hogy a magyar egészségügyben lassabban valósuljanak meg a fejlesztések, hogy a helyi területfejlesztési források ne vagy lassabban jussanak el a magyar vidékre.

Megjegyezte: ez a politika káros Magyarország számára, de szerinte ki fog derülni, hogy az ellenzék számára is az.

Viszonválaszában Hollik István azt mondta: egy évvel ezelőtt a magyar polgárok távolra zavarták a baloldalt, és ezt sem Brüsszel, sem a baloldali pártok nem tudják tudomásul venni.

Gulyás Gergely viszonválaszában úgy összegzett: az ellenzék politikai törekvései úgy foglalhatók össze, hogy ők kapjanak minél több dollárt, a magyar polgárok pedig semmiképpen ne jussanak hozzá az őket megillető eurókhoz.


Lefolytatták a panasztörvény bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatának vitáját kedden az Országgyűlésben. A határozathozatalok között a képviselők elfogadták a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal és az Ügyészség 2021-es beszámolóját.

Panasztörvény Törvényalkotási bizottság

A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényjavaslatról Vejkey Imre (KDNP), a törvényalkotási bizottság előadója azt mondta, a testület módosító indítványai érdemi és technikai módosításokat is tartalmaztak.

Kiemelte egyebek mellett azt a módosítást, amely a bejelentések hatékonyabb kivizsgálását célozza.

Államtitkár: a visszaéléseket egy újabb csatornán is be lehet jelenteni

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a törvényjavaslat szerinti bejelentési rendszerek célja az, hogy a visszaélésekkel kapcsolatos jelzések megtehetők legyenek egy újabb csatornán. Jelezte, nem kívántak új, speciális eljárási renedet alkotni.

Elismerte, hogy adminisztratív terhet jelent a vállalkozásoknak és az érintett állami szerveknek az új bejelentési rendszer, de ezt az uniós irányelvvel magyarázta, amelytől nem lehetett eltérni például a foglalkoztatotti létszámmal kapcsolatban.Hozzátette: ha a gyakorlatban észszerűtlennek mutatkozik a szabályozás, a kormányzat igyekszik majd elérni az uniós jogi aktus módosítását.

Az összegző módosító indítványból kiemelte azt a rendelkezést, amely az új törvényt és a Gazdasági Versenyhivatal jelenlegi panaszkezelési rendszerét összekapcsolja.

Az elnöklő Jakab István a vitát lezárta.

Határozathozatalok

Elfogadták a Kúria elnökének 2021-es beszámolóját Az Országgyűlés 117 igen, 47 nem szavazattal és tartózkodás nélkül elfogadta a Kúria elnökének 2021-es beszámolóját.

Varga Zs. András, a Kúria elnöke az általános vitában azt mondta, a jogegység biztosítására és az önkormányzati normakontrollra koncentrált a szervezet beszámolójában. Úgy értékelt, 2021 nem volt egyszerű év, mert január 2-án vezetőváltás volt a Kúrián, ez várakozásokkal járt, ami kezdetben megnehezítette a Kúria munkáját. Hozzátette: a kezdeti aggályokat sikerült a kölcsönös bizalom jegyében eloszlatni, és nyugodt évet zárhatott a Kúria.

Az önkormányzati normakontrollal kapcsolatban azt mondta, 2021-ben sok ügyük volt, majdnem kétszerese a 2020-asnak. A növekedést azzal magyarázta, hogy a kormányhivatalok vezetői nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a koronavírus-járvány miatti különleges jogrendben az önkormányzati jogalkotás hogyan zajlik.

Kitért arra, hogy az új jogegységi rendszert, a korlátozott precedensrendszert 2020 októberében vezették be, de akkor még nagyon kevés ilyen ügy volt a Kúrián, 2021-ben azonban már 31, ezért 2021-et a jogegység évének is nevezik. Igen az OBH elnökének 2021-es beszámolójára A képviselők 117 igen, 47 nem szavazattal és tartózkodás nélkül hagyták jóvá az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének 2021-es beszámolóját.

Senyei György Barna, az OBH elnöke a parlamenti vitában arról beszélt, hogy 2021-et is áthatotta a járványhelyzet, a mindennapi munka a lehetőségekhez képest a digitális térben zajlott, és bár ez az időszak kihívást jelentett mindenkinek, a bíróságok működése folyamatos volt, az alaptörvényben előírt kötelezettségeiket teljesítették. Az ügyhátralék a körülmények ellenére csökkent – tette hozzá. A parlament elfogadta az ügyészség 2021-es beszámolóját

A parlament 117 igen, 47 nem szavazattal és tartózkodás nélkül elfogadta az ügyészség 2021-es tevékenységéről szóló beszámolót.

Polt Péter legfőbb ügyész az általános vitában közölte, az utóbbi években „következetesen csökkent” a regisztrált bűncselekmények száma, 2021-ben pedig 98,8 százalék volt a váderedményesség, a vádlottak 89,7 százaléka esetében a bíróságok az ügyészi kezdeményezéssel mindenben egyező ítéletet hoztak.

A legfőbb ügyész kitért arra is: az utóbbi években több intézkedés tette eredményesebbé a kiskorúak sérelmére elkövetett cselekmények elleni fellépést. Szólt arról, hogy a gazdasági bűncselekmények között 2021-ben nagy szerepe volt a költségvetési csalásnak, tegyék azt a hazai vagy az uniós büdzsé termére. Nőtt a pénzmosási ügyek száma, míg a hivatali vesztegetések száma „lényegében nem változott” – ismertette.

Az Országgyűlés döntött a magyar-török katonai keretmegállapodásról

Az Országgyűlés 142 igen, 9 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadta a Magyarország és Törökország közötti katonai keretmegállapodás kihirdetéséről szóló törvényt.

A megállapodás szerint a két ország közötti együttműködés kiterjed a katonai kiképzésre és oktatásra, a közös gyakorlatokra, a védelmi iparra, vagy a katonai hírszerzési információk cseréjére, a katonai orvostudományra és egészségügyi szolgáltatásokra, a kibervédelemre.

A megállapodás a török fél kezdeményezésére született, felváltja az 1995-ös hasonló egyezményt. Lehetőség lesz a visszaélések bejelentésére

Az alaptörvényben biztosított petíciós jog szabályozását, valamint európai uniós jogharmonizációs kötelezettségből fakadóan a visszaélés-bejelentési rendszer törvénybe foglalását és a bejelentők védelmére vonatkozó garanciákat is tartalmazza a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény.

A jogszabályt 118 igen szavazattal, 23 ellenvoks és 24 tartózkodó szavazat mellett fogadta el a Ház. Elfogadták az interpellációkra adott válaszokat

A képviselők elfogadták a kormánytagok keddi interpellációkra adott válaszait.


Napirend utáni felszólalásokkal zárult az Országgyűlés keddi ülésnapja.

Bencze János (Jobbik) arról beszélt: a Magyarországot elárasztó ukrán gabona ellenére a magyar gazdálkodók semmit nem kaptak az uniós kompenzációból, és az uniós forrásokat is visszatartják.

Azonban ha Magyarország kilépne az EU-ból, az hátrányos lenne a gazdák és az egészséges élelmiszerek szempontjából is – jelezte.

Barkóczi Balázs (DK) szerint a Fidesz „önkormányzatokat büntető politikája” újabb szintet lépett, az egyházak „puszta bemondásra” vihetik az önkormányzati vagyont. Közölte: a XV. kerületben a katolikus egyház jelentkezett be a Salkaházi Sára általános iskola épületére.

Hegedüs Andrea (DK) azt mondta: Miskolcon túl sok volt az „elfuserált, kóros-káros” beruházásból, ígérgetésből és megvonásból. A miskolciak kiszámítható, európai életet akarnak – tette hozzá.

Varga Zoltán (DK) a magyar halálozási számokról beszélve sikertelennek minősítette a nemzeti rákellenes programot. Azt mondta: soha nem született ilyen kevés gyermek, és továbbra is csökken a várható élettartam, fogy a magyar.

Varga Ferenc (független) úgy fogalmazott: le kell rakni a változás alapjait a romapolitikában, és meg kell próbálni hiteles és valós alternatívát nyújtani a romáknak. Ezért végez szakmai munkát Dobrev Klára árnyékkormányában, és ezért hozták létre a Becsülettel a Cigányságért Egyesületet – tette hozzá.

Ráczné Földi Judit (DK) a postabezárások kapcsán jelezte: Székesfehérváron öt postát zártak be és csak öt posta maradt százezer lakosra. Az önkormányzattal kötött megállapodás alapján a bezártak közül három újranyithat, de ez éves szinten százmilliló forint többletköltséget jelent – sérelmezte.

Keresztes László Lóránt (LMP) a 2020-ban elhunyt Tass Olgáról, Pécs első olimpiai bajnok tornászáról emlékezett meg, akiről egy helyi kezdeményezéssel szeretnének sportcsarnokot elnevezni a baranyai vármegyeszékhelyen.

Sztojka Attila (Fidesz) a roma kultúra április 8-ai emléknapjáról szólt, kiemelve, hogy a roma kultúra erőforrás és érték, amely része a magyar nemzetnek. Megélhető a kettős identitás, ettől vagyunk gazdagabbak – mondta.

Az elnöklő Latorcai János az ülésnapot bezárta, és jelezte: az Országgyűlés várhatóan szerda reggel 9 órától folytatja munkáját.

A Paks 2 beruházásról, a munkavállalók védelméről, az inflációról és a rezsivédelemről is interpellálták a kormányt a képviselők kedden az Országgyűlés ülésén.

Párbeszéd: fel kell mondani a Paks 2 szerződést

Szabó Rebeka (Párbeszéd) azt hangoztatta: fel kell mondani a „hazugságban született Orbán-Putyin paktumot” a Paks 2 beruházásról, az orosz fél szerződésszegő magatartása miatt. Szerinte ugyanis a kormányoldal állításával ellentétben nem Németország blokkolja a beruházást, hanem az orosz Roszatom, amely kilencedik éve nem képes az uniós szabályoknak megfelelő, engedélyezésre alkalmas tervdokumentációt benyújtani.

Úgy fogalmazott: „ha a döglött lovon hátrafelé lovaglás olimpiai szám lenne, Magyarországtól senki sem vehetné el az aranyat, a tervezett paksi bővítésnél döglöttebb ló ugyanis nincs a Kárpát-medencében”.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt: felértékelődött az atomenergia az energiaválság miatt, több európai ország is meghosszabbítja atomreaktorai működését, illetve új rektorok felépítéséről is döntött. Kijelentette: a magyar kormány nem mond le Paks 2 megépítéséről és a működő blokkok üzemidejének meghosszabbításáról.
A képviselő a választ nem fogadta el.

LMP: miért nem védi a kormány a munkavállók érdekeit?

Kanász-Nagy Máté (LMP) azt kérdezte: miért nem fektet nagyobb hangsúlyt a magyar dolgozók védelmére a kormány? Szerinte a kabinet továbbra is a külföldi tőke bevonzására és a magyar munkavállalók és természeti erőforrások kiárusítására építi a gazdaságpolitikáját. Arra is felhívta a figyelmet: Magyarországnak sem elegendő természeti erőforrása, sem elegendő dolgozója nincs az akkumulátorgyárak idecsábítására.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára azt hangsúlyozta: a kormány számára a munkahelyek létrehozása és védelme kiemelten fontos, míg 2010 előtt – amikor az LMP „elvbarátai” kormányoztak – 12 százalékos volt munkanélküliség.
Szerinte a külföldi beruházásokért óriási verseny folyik a világban, és ezek a beruházások biztosítják a munkahelyek megőrzését, azonban sajnálatos, hogy az ellenzék ebben sem támogatja a kormányt.
A képviselő a választ nem fogadta el.

Fidesz: mit tesz a kormány az infláció letörése érdekében?

Szatmáry Kristóf (Fidesz) arról beszélt: az elhúzódó háború és az elhibázott szankciók egész Európában nehézséget okoznak, csúcson van az infláció és emiatt jelentősen gyengül az európai versenyképesség.
Hangsúlyozta: a szankciós infláció leküzdése érdeklében a kormány már húsz intézkedésről döntött, így februárban már elindult az infláció mérséklődése. Hozzátette: annak érdekében, hogy az év végére egyszámjegyűvé csökkenjen, olyan további eszközök szükségesek, amelyek megakadályozzák a túlárazást, egyúttal jelentősen fokozzák a piaci versenyt a hazai kiskereskedelmi szektorban.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: minden eszközt meg kell ragadni az infláció csökkentésére, ilyen az online árfigyelő adatbázis létrehozása és a fogyasztóvédelem erősítése is. Hangsúlyozta: nincs kibúvó az árstop szabályai alól, ezek betartását a kormány folyamatosan ellenőrzi. Jelezte: az árstopok addig maradnak, amíg az infláció érezhetően csökkenő pályára nem áll.
A képviselő a választ elfogadta.

KDNP: fenn tudja-e tartani a kormány a rezsivédelmet?

Aradszki András (KDNP) arról beszélt, március végén a parlament döntött a kormánypártok által benyújtott békepárti határozati javaslatról, valamint a költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslatról, ami a rezsivédelmi költségek módosítását tartalmazta. A baloldal nem szavazta meg sem a békepárti határozat, sem a költségvetés módosítását célzó javaslatot.

A dollárbaloldal tehát ismét nemet mondott a rezsicsökkentés, a családok, a munkahelyek, a nyugdíjasok és az ország védelmére. A költségvetés módosítása ugyanis arról is szólt, hogy az egyre inkább elhúzódó háború, szankciós energiaválság okozta megváltozott körülményekre figyelemmel a Rezsivédelmi Alap 670 milliárd forintos keretét 2580 milliárd forintra emelték, biztosítva, hogy a magyar emberek az átlagfogyasztás mértékéig továbbra is védett áron tudjanak majd hozzájutni a legfontosabb energiahordozókhoz.
Aradszki András azt kérdezte, hogyan tudja a kormány fenntartani a rezsivédelmi intézkedéseket az elhúzódó energiaválság időszakában.

Koncz Zsófia államtitkár válaszában a kormány legfontosabb feladatának nevezte, hogy az ukrajnai háború idején biztosítsa az energiaellátást és fenntartsa a rezsivédelmet. Hozzátette: a szankciós infláció eddig 4 ezer milliárd forintot vett ki a magyar emberek zsebéből.
A kormány a múlt heti ülésén megállapította, hogy minden forrás rendelkezésre áll a lakossági rezsicsökkentéshez.
Aradszki András a választ elfogadta, jelezve, a kormány intézkedései biztosítják a kiszámíthatóságot a világban uralkodó bizonytalan helyzet ellenére.

A Völner-Schadl-ügyről, az egykori MSZMP-tagokról és a háborúpártiságról is kérdezték az ellenzéki képviselők Orbán Viktor miniszterelnököt kedden az Országgyűlésben az azonnali kérdések és válaszok órájában.

DK: Orbán Viktor tudott arról, mi zajlik az Igazságügyi Minisztériumban?

Kálmán Olga (DK) véleménye szerint Völner Pál volt igazságügyi államtitkár „nem hajlandó egyedül elvinni a balhét” az utóbbi évtizedek legsúlyosabb korrupciós botrányában, ugyanis bíróság elé idéztetné egykori főnökeit, Varga Judit igazságügyi minisztert és a tárca volt vezetőjét, Trócsányi Lászlót. Völner Pál nem hajlandó eljátszani, hogy Varga Judit és Trócsányi László tudta és beleegyezése nélkül lépett szövetségre a végrehajtók vezérével, Schadl Györggyel, hogy együtt semmizzék ki a tartozásba sodródott magyar embereket – mondta.
Azt kérdezte, Orbán Viktor miniszterelnök tudott-e Völner Pál, Varga Judit és a végrehajtók korrupt üzelmeiről? Ki irányítja a kormányt? – tudakolta.

Orbán Viktor miniszterelnök közölte,

„az én kormányom, Magyarország kormánya és a magyar nép megbízásából én irányítom a kormány működését”.

Közölte, a kormány döntései világos elvek mentén születnek, amelyek közül az első és legfontosabb elv, hogy a jogszabályok mindenkire vonatkoznak. Elmondta, örül annak, hogy az ügyészség ellátja a feladatát. Hozzátette: a konkrét üggyel kapcsolatban a képviselő forduljon a legfőbb ügyészhez.

Kálmán Olga viszonválaszában azt mondta, a miniszterelnök akármennyire is védi az embereit, nem fogja tudni ezt a nagyon-nagyon sötét ügyet lemosni se a kormányáról, se a pártjáról, se saját magáról.

Orbán Viktor felszólalását azzal kezdte, régóta tudja, hogy

„ez nem azonnali kérdések, hanem azonnali sértések órája, ami zajlik.”

Hangsúlyozta, minden parlamenti képviselő, minden kormánytag és a kormány feje is esküt tesz hivatalba lépéskor, az eskü szövegének része, hogy „a törvényeket megtartom és megtartatom”.

„E szerint végeztem a munkámat és e szerint fogom végezni a jövőben is” – fogalmazott.

Momentum: hogy lehetnek egykori MSZMP-tagok közhatalmi pozícióban?

Gelencsér Ferenc (Momentum) szerint a miniszterelnök 35 éves politikai karrierje során a politikai spektrum teljes skáláján végigment, az évek alatt csak egyvalami volt állandó, az antikommunizmusa. A képviselő jelezte, egyetért azzal, hogy akik a rendszerváltás előtti politikai rezsim kiszolgálói voltak, nem tölthetnek be közhatalmi funkciókat Magyarországon. Aki az MSZMP-tagja volt, az egy megszálló hatalom kiszolgálója volt – rögzítette.

Azt tudakolta, hol van a miniszterelnök hírhedt antikommunizmusa, amikor az ötödik Orbán-kormányban – akárcsak a korábbiakban is – egykori MSZMP-tagok foglalnak helyet.

Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, nem tud róla, hogy valaha lett volna politikai karrierje, szolgálatból azonban valóban több mint 30 év van mögötte. Közölte, amikor több mint harminc éve beléptek a politikába, szabadságharcosok voltak és azok is maradtak, ma is ez a legfontosabb a számukra.

„Ma leginkább a hazánk függetlenségéért és szuverenitásáért kell harcolnunk mindenfajta külső erőkkel és belső megbízottaikkal szemben, önöket is közéjük szoktam sorolni”

– fogalmazott.

A kormányfő azt javasolta az ellenzéki képviselőnek, hogy történelmi kérdésekben forduljon a szövetségeseihez, akik az MSZMP ügyében első kézből tudnak felvilágosítást adni.
Gelencsér Ferenc szerint a miniszterelnök, ahogy Gyurcsány Ferenc (DK) is, korábban KISZ-titkár volt. Hozzátette: Orbán Viktor érvelése azért is meglepő, mert a Fidesz koalíciós partnere a napokban igazolta le az egykori MSZMP-tag Szili Katalint.

Felsorolta néhány kormánypárti politikus nevét, akiket szerinte Orbán Viktor miniszterelnökként közhatalmi pozícióba helyezett és korábban MSZMP-tagok, kommunisták voltak: Pintér Sándor belügyminiszter, Stumpf István kormánybiztos, Fónagy János és Tállai András államtitkár, Matolcsy György jegybankelnök.

Orbán Viktor viszonválaszában azt mondta a képviselőnek, „mindenki, akit a kormány tagjai közül megemlített, tiszteletre méltó emberek és elvárom, hogy kellő tisztelettel beszéljen róluk. Ez a hangnem elfogadhatatlan”. Hozzátette: ezek az emberek sokkal többet tettek a hazájukért, mint amennyit a képviselő egész életében tenni fog.
Elmondta, fiatalság ide, fiatalság oda, „ha az ember valakikkel összeáll és egy szövetségben indul – tartsam azt én bármilyen elvtelen szövetségnek is – , azért az ember így nem viselkedik”.

MSZP: mikor vet véget a kormány a háborúpárti jelző használatának?

Gurmai Zita (MSZP) azt mondta: a kormány és kommunikációs csapata próbálja rásütni a baloldalra a háborúpárti jelzőt. Az ellenzéki politikus szerint ez belső feszültséget kelt és egymás ellen hergeli az embereket.

Ezért azt kérdezte a kormányfőtől, hogy mikor akar véget vetni annak a kormányzati kommunikációnak, amely „valótlan jelzőket” aggat az ellenzéki politikusokra és ezzel belőlük, valamint az ellenzéki szavazókból „egy elpusztítandó ellenséget kreál?”

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában arról beszélt: az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban két álláspont van. Az egyik az, hogy legyen azonnali tűzszünet és minél hamarabb kezdődjenek meg a béketárgyalások. Ezt békepárti álláspontnak tekinti, ezért a kormány nem vesz részt semmi olyan cselekményben, ami a háborút meghosszabbítja – mondta.
A másik álláspont a győzelemig tartó háború, azonban Orbán Viktor az orosz-ukrán háborút olyan konfliktusnak nevezte, amelyet egyik fél sem fog megnyerni. Ezért egyetlen módon lehet megelőzni a további háborút és emberéletek elvesztését, ha azonnali tűzszünetet kiáltanak ki és megkezdődnek a béketárgyalások – jelentette ki, továbbra is háborúpártinak minősítve az ellenzék álláspontját.

A külföldi kampányfinanszírozásokról is szó volt az azonnali kérdések között kedden az Országgyűlés ülésén.

Fidesz: elfogadható-e, hogy külföldről befolyásolni próbálják a magyar politikát?

Illés Boglárka (Fidesz) arról beszélt: az eddigi jelentések alapján az ellenzék mintegy 4 milliárd forint kampányfinanszírozást kapott amerikai demokrata körökből. Ezzel „idegen hatalmak kívántak beavatkozni a magyar választásba” – fogalmazott. A „bukott miniszterelnök-jelölt”, Márki-Zay Péter azóta ezt többször is elismerte.

Márky-Zay Péter legutóbbi interjújában is „elszólta magát”, mondván, annyi kampánypénze maradt, hogy nem fog csődbe menni pár bírság kifizetése után – tette hozzá.
A külföldi támogatás jórészt a baloldal közös kampányát szervező Mindenki Magyarországa mozgalmon keresztül érkezett a baloldalhoz, de a felhasználása valójában az egész baloldal kampányán meglátszott. Ez az Állami Számvevőszék szerint is felveti a tiltott pártfinanszírozás gyanúját, ráadásul az ÁSZ az adóhatósághoz fordult, mert a számlák alapján az adócsalás, adóelkerülés és a kettős gazdálkodás gyanúja is fennáll.

Illés Boglárka azt kérdezte, elfogadható-e, hogy ilyen módon befolyásolják külföldről a magyar belpolitikát.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában megerősítette, hogy az elmúlt 32 év legnagyobb pártfinanszírozási botrányát vizsgálja az Állami Számvevőszék és most már az adóhatóság is.

Értékelése szerint a magyar hatóságok „kesztyűs kézzel bánnak” a magyar ellenzékkel, ahhoz képest, ami a támogató országban történne, ha hasonló derülne ki egy ottani pártról.
Meglátása szerint senki nem gondolhatja, hogy akár intellektuálisan, akár morálisan ennyit ér az ellenzék, a külföldi finanszírozók azért támogatták őket, hogy leváltsák a jelenlegi kormányt és olyanokat juttassanak a helyükre, akiktől – miután korábban finanszírozták őket – bármilyen szívességet kérhetnek.
Ez elfogadhatatlan – jelentette ki Gulyás Gergely, hozzátéve erkölcsileg is ez a legmélyebb pontja a magyar baloldalnak a rendszerváltozás óta, hiszen önmagukat adták a hatalomért.

Illés Boglárka viszonválaszában megköszönte a magyar embereknek, hogy megfelelően értékelték a baloldal teljesítményét az országgyűlési választásokon.
Azt is mondta, a törvényhozók feladata, hogy ne hagyjanak olyan jogi kiskapukat, ahol a „dollárok begurulhatnak”.

Gulyás Gergely megerősítette, hogy a jogalkotók feladata megvizsgálni a lehetséges kiskapukat, amelyek akár az önkormányzati, akár az európai parlamenti, akár a parlamenti választáson lehetővé tehetik, hogy magyar pártok Magyarországon külföldi pénzekből kampányoljanak, és olyan elköteleződéseik jöjjenek létre, amelyek következtében feltételezni sem lehet róluk, hogy hatalomra jutva a magyar érdekeket képviselnék.

KDNP: hogyan fordulhat elő, hogy a DK vezetője a kormányt megkerülve tárgyal Brüsszelben?

Hollik István (KDNP) azt mondta, Gyurcsány Ferenc önleleplező, beismerő nyilatkozatot tett nemrég. Elismerte, hogy a baloldali pártok azon dolgoznak brüsszeli bürokratákkal szövetkezve, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó forrásokat. Súlyosbítja a helyzetet, hogy Gyurcsány Ferenc azt mondta, mindezt azért kell megtenniük, hogy Magyarországnak kárt okozzanak, és így majd a Fidesz-KDNP rosszabbul szerepeljen a következő választáson. Tehát az egész mögött pártpolitikai motiváció van.

Hollik István szerint Gyurcsány Ferenc azt is világossá tette, hogy Brüsszel Magyarországgal szembeni kritikája világos politikai nyomásgyakorlás „jogi köntösbe öltöztetve”.
Azt kérdezte, tekinthető-e demokratikusnak, hogy a Demokratikus Koalíció vezetője a demokratikusan megválasztott kormányt megkerülve titkos tárgyalásokat folytat Brüsszellel.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában kiemelte: Gyurcsány Ferenc és a baloldal valóban azon dolgozik, hogy a magyar tanárok ne kaphassák meg a nekik járó fizetést, hogy a magyar egészségügyben lassabban valósuljanak meg a fejlesztések, hogy a helyi területfejlesztési források ne vagy lassabban jussanak el a magyar vidékre.
Megjegyezte: ez a politika káros Magyarország számára, de szerinte ki fog derülni, hogy az ellenzék számára is az.
Viszonválaszában Hollik István azt mondta: egy évvel ezelőtt a magyar polgárok távolra zavarták a baloldalt, és ezt sem Brüsszel, sem a baloldali pártok nem tudják tudomásul venni.
Gulyás Gergely viszonválaszában úgy összegzett: az ellenzék politikai törekvései úgy foglalhatók össze, hogy ők kapjanak minél több dollárt, a magyar polgárok pedig semmiképpen ne jussanak hozzá az őket megillető eurókhoz.

Napirend utáni felszólalásokkal zárult az Országgyűlés keddi ülésnapja.

Bencze János (Jobbik) arról beszélt: a Magyarországot elárasztó ukrán gabona ellenére a magyar gazdálkodók semmit nem kaptak az uniós kompenzációból, és az uniós forrásokat is visszatartják. Azonban ha Magyarország kilépne az EU-ból, az hátrányos lenne a gazdák és az egészséges élelmiszerek szempontjából is – jelezte.

Barkóczi Balázs (DK) szerint a Fidesz „önkormányzatokat büntető politikája” újabb szintet lépett, az egyházak „puszta bemondásra” vihetik az önkormányzati vagyont. Közölte: a XV. kerületben a katolikus egyház jelentkezett be a Salkaházi Sára általános iskola épületére.

Hegedüs Andrea (DK) azt mondta: Miskolcon túl sok volt az „elfuserált, kóros-káros” beruházásból, ígérgetésből és megvonásból. A miskolciak kiszámítható, európai életet akarnak – tette hozzá.

Varga Zoltán (DK) a magyar halálozási számokról beszélve sikertelennek minősítette a nemzeti rákellenes programot. Azt mondta: soha nem született ilyen kevés gyermek, és továbbra is csökken a várható élettartam, fogy a magyar.

Varga Ferenc (független) úgy fogalmazott: le kell rakni a változás alapjait a romapolitikában, és meg kell próbálni hiteles és valós alternatívát nyújtani a romáknak. Ezért végez szakmai munkát Dobrev Klára árnyékkormányában, és ezért hozták létre a Becsülettel a Cigányságért Egyesületet – tette hozzá.

Ráczné Földi Judit (DK) a postabezárások kapcsán jelezte: Székesfehérváron öt postát zártak be és csak öt posta maradt százezer lakosra. Az önkormányzattal kötött megállapodás alapján a bezártak közül három újranyithat, de ez éves szinten százmilliló forint többletköltséget jelent – sérelmezte.

Keresztes László Lóránt (LMP) a 2020-ban elhunyt Tass Olgáról, Pécs első olimpiai bajnok tornászáról emlékezett meg, akiről egy helyi kezdeményezéssel szeretnének sportcsarnokot elnevezni a baranyai vármegyeszékhelyen.

Sztojka Attila (Fidesz) a roma kultúra április 8-ai emléknapjáról szólt, kiemelve, hogy a roma kultúra erőforrás és érték, amely része a magyar nemzetnek. Megélhető a kettős identitás, ettől vagyunk gazdagabbak – mondta.

Az elnöklő Latorcai János az ülésnapot bezárta, és jelezte: az Országgyűlés várhatóan szerda reggel 9 órától folytatja munkáját.

 

Kiemelt képünk: Az Országgyűlés plenáris ülése 2023. április 11-én. (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Ajánljuk még