A 2023. június 30-tól hatályos új kódex a 2015-től alkalmazott magatartási szabályok gyűjteményét váltja fel, korszerűsítve és összhangba hozva azt a nemzetközi önszabályozási előírásokkal.

Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklám Testület igazgatója az ünnepélyes aláírás alkalmával mondott köszöntőjében kiemelte: „A reklám komoly gazdasági tényező, és akkor tud sikeresen haladni a gazdaság sztrádáján, ha az útviszonyoknak megfelelően halad. A kódex mint a reklámszakma KRESZ könyve eligazít bennünket, hogy merre és meddig lehet menni, mire vigyázzunk az úton. Biztosak vagyunk abban, hogy ez a nagy gondossággal elkészített kódex minden helyzetre kellő útmutatást ad.”

Beszédében többek közt kiemelte:

Az aláíró szervezetek és azok tagvállalatai – reklámozók, ügynökségek és a média – külön-külön is etikusak, de a közös kódexünkben lefektetett közös értékek biztonságot jelentenek a cégeknek és a fogyasztóknak is. A kódex tehát nemcsak ígéret, hanem most itt, a tanúk előtt tett ünnepélyes fogadalom.”

Hozzátette, minden kódex akkor jó, ha lényeges válaszokat ad a felmerülő kérdésekre. „Változott a társadalom, és változott a technológia, és ennek kapcsán az ezt tükröző reklámok is. Az új normákhoz megfelelő keretszabályok szükségesek” – nyilatkozta Farkas Ildikó a hirado.hu-nak.

Gulyás János, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) elnöke beszédében hangsúlyozta: „Nagy érdemként tartjuk számon, hogy Magyarországon az MRSZ honosította meg és alkotta meg az első Reklámetikai kódexet 1981-ben. Majd az Önszabályozó Reklám Testület létrejöttével a két szervezet közösen, példaértékű együttműködéssel újítja meg öt-nyolc évente ezt a szakmai konszenzuson alapuló dokumentumot.

Az önszabályozás és etikus reklámozás fontosságát mutatja, hogy ma már a reklámipar jelentős része (hirdetők, a reklámokat közzétevő média- és a reklámkészítő ügynökségek) önkéntesen vállalják, hogy ebben a normagyűjteményben rögzített etikai normák szerint készítik reklámjait.”

Az MRSZ elnöke hangsúlyozta, hogy tapasztalatai szerint a reklámkészítés gyakorlatába az utóbbi évtizedekben beépült a kódex rendelkezéseinek alkalmazása és az arra való odafigyelés. „A modernizált kódex értelmezésében segíteni fogjuk a teljes szakmát tematikus workshopokkal és praktikus útmutatóval is” – tette hozzá.

Kifejtette, a hangsúly többek között azon volt, hogy korszerű legyen a reklámetikai kódex, és a gyermekek védelmére különösen figyeljen minden reklámozó és reklámkészítő.

Molnár Kálmán, az Önszabályozó Reklám Testület elnöke elmondta:

Számtalan olyan új terület bukkant fel az utóbbi években a reklámozás területén, amiért a kódexet módosítani kellett.

Az egyik ilyen a gyermekjogok voltak, hiszen nem mindegy, hogy a gyermekeket milyen módon mutatjuk a reklámokban.

A legjelentősebb módosítások és új tartalmak a kódexben:

„A tartalmi változás tekintélyes mértékű: szinte minden cikkely szövege módosult, kiegészült, és az alkotók új fejezeteket is beemeltek. A kódex logikailag is áttekinthetőbbé vált az egyes fejezetek összevonásával és az időközben hangsúlyossá vált témakörök önálló cikkelybe rendezésével. A normagyűjtemény értelmezését segíti a jövőben, hogy a legtöbb szakasz elejére a blokk témáját, tárgyát egyértelműsítő definíciókat is beillesztettünk. A jelenlegi módosítással elmondható, hogy a Magyar Reklámetikai Kódex új változata a korábbi normagyűjteménynél és a jogszabályi előírásoknál részletesebb és olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is él” – foglalta össze a kódex főbb változásait Fülöp Szilvia, a Magyar Reklámszövetség főtitkára.

Kibővült az általános reklámtilalmak kitétel a társadalmi etikai normák és a közízlés ingerküszöbének változásaira reagálva, és nemcsak a tilalmakat aktualizálja, de mérvadó reklámozói magatartásformák előnyben részesítésével irányt mutat, például a sokoldalú emberábrázolásra vagy a testképet digitális módon torzító manipulációk elkerülésére.

Az új kódexben önálló fejezet alatt és jelentősen átdolgozva jelenik meg az adatvédelem, tekintettel a 2018-tól érvényes uniós (GDPR) és hazai adatvédelmi jogi változásokra és a gyakorlati tapasztalatokra.

A gyermek- és fiatalkorúaknak szóló reklámozás vagy a szerepeltetésükkel készült reklámoknak két külön fejezetet is szentel a kódex,

és mindkettő tekintélyes mértékű átdolgozáson esett át, de a gyermek- és fiatalkorúak védelmét szolgáló kitételek az egyes iparágspecifikus részekben is megjelennek, amelyek mutatják, hogy a reklámtevékenység során ennek a szempontnak a fontossága jelentősen nőtt.

Teljes körű átdolgozáson esett át a környezetvédelemmel és fenntarthatósággal kapcsolatos reklámokról szóló rész:

az eddig hét bekezdésből álló blokk húsz bekezdésnyire bővült, és tartalmi változása tükrözi az ezen a téren az elmúlt években bekövetkező számottevő társadalmi hozzáállás változását.

A korábbi, csak alkoholos italok reklámjára vonatkozó szabályok kibővültek azokra az alkoholmentes italokra is, amelyek alkoholtartalmú ital márkanevét viselik (18. cikkely), amit a megújult szakaszcím is egyértelműsít. Új tartalomként került be közvetlenül a szerencsejátékokat szabályozó cikkely után önálló szakaszként a fogadási tippszolgáltatással kapcsolatos reklám is (21. cikkely).

Tekintélyes átdolgozáson esett át a kódex harmadik, digitális térben közzétett reklámokat szabályozó teljes fejezete a szakmai és digitális fejlődést lekövető módosításokkal.

Ezek közül kiemelkednek az influenszermarketingre vonatkozó szabályok,

amelyek vadonatúj szakaszban jelennek meg az új kódexben a szakmai gyakorlatokból és tapasztalatokból merítkezve és a Gazdasági Versenyhivatal korábban kiadott ajánlásainak tartalmára támaszkodva.

Az új Magyar Reklámetikai Kódexben rögzítettekkel egyetért a szakma 24 legnagyobb szövetsége, testülete, egyesülete, s e szervezetek vezetői aláírásukkal hitelesítették, hogy a szervezetek tagjai a kódex előírásait magukra nézve is kötelező érvényűnek ismerik el.