A szakszolgálat által készített rövidfilmben sosem látott közelségből nyerhetünk betekintést a vízimentők mindennapjaiba. Habár a szakemberekről elsőként talán mindenkinek a Balaton jut eszébe, ők szinte mindenhol ott vannak, hogy segítsenek a bajban.

Munkájuk pedig mostantól kezdve még nagyobb hangsúlyt kap, április elsejével ugyanis elindult a viharjelzési szezon a Balatonon, a velencei- és a Tisza-tavon, valamint a Fertő tónál is.

„Működik a rendszer, érdemes figyelni. Nemcsak vizuálisan látható itt a térben, hanem okostelefonokon és egyéb más portálokon, elektronikusan is elérhető. A TAVIHAR-t tudnám javasolni, ez egy nagyon jó rendszer, amiben a pillanatnyi állapotot lehet megnézni, hogy éppen milyen viharjelzés van” – mondta Bagyó Sándor, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnöke.

Az egyik Tisza-tavi strandnál minden – az élet mentéséhez – szükséges eszköz megtalálható. És persze a viharjelző is. A strand üzemeltetője elmondta: már felkészültek a szezonra, és minden körülményt időben kialakítottak ahhoz, hogy ha baj történne, azonnal tudjanak segíteni.

„A vízoldalon szakképzett vízimentő-személyzet áll rendelkezésre 2-3 fő, igény szerint. Az ide látogató vendégek számához igazítjuk ezt a főt, illetve a mentett oldalon az egészségügyi szobánknál két fő egészségügyi dolgozó látja el ezt a feladatot. Ha a strand nyitvatartási idején túl történik bármi olyan dolog, ahová beavatkozás szükséges, ott a mentőügyelet áll a településen rendelkezésre – fogalmazott Pataki Zsolt, Tisza-tó Strand Nonprofit Kft. ügyvezető- igazgatója.

A viharjelzők működését érdemes mindenkinek megismerni. Legalább annyit tudni kell, hogy a gyors villogás azt jelzi: jobb kijönni a vízből.

A katasztrófavédelem az elmúlt években nagy hangsúlyt fektetett a viharjelző rendszer fejlesztésére. A cél, hogy megelőzzék a vészhelyzeteket. A Balatonnál például 55 fényjelző működik.

„Egy pontról legalább három viharjelző látható, illetve az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a tó közepi viharjelzők sokkal hatékonyabban működnek, hiszen speciális stégekre lettek kiépítve, sokkal nagyobb napelemekkel lettek ellátva, ezáltal tartósan, ha napokon keresztül nem süt a nap ezek akkor is működőképesek” – tájékoztatott Mihályka Szabina, a Somogy vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.

Kapcsolódó tartalom

Elsőfokú viharjelzés esetén a viharjelző percenként 45-öt villan. Ilyen esetben úszni, csónakkal és más vízi sporteszközzel csak a parttól számított 500 méteren belül szabad tartózkodni. Másodfokú viharjelzés esetén a viharjelző berendezés percenként 90-szer villan fel. Ilyenkor tilos a vízbe menni.

A kiemelt kép illusztráció: vihar a Balatonnál (Fotó: MTI/Varga György)