A Városháza-ügy azt követően robbant ki, hogy Anonymus, egy álarcos alak, 2021 őszén több hanganyagot is nyilvánosságra hozott. A szerkesztőségeknek elküldött felvételekből az derült ki, hogy a rendkívül értékes Városháza-épületegyüttest és a hozzá tartozó telket a Karácsony Gergely-féle balliberális városvezetés alatt többmilliárdos kenőpénzért cserébe, titokban akarták eladni. Az ingatlan kapcsán orosz, olasz, amerikai és izraeli befektetőknél is házalt egy baloldalhoz köthető személy.
A Magyar Nemzet szerint az orosz befektetőkkel, azok közvetítőivel folytatott egyeztetéseket valamelyik résztvevő rögzítette. A hanganyagok alapján az a kép rajzolódott ki, hogy a fővárosban az ingatlanértékesítésekre szakosodva, egy jól behatárolható kör korrupciós, úgynevezett jutalékos rendszert működtetett, így bizonyos személyekhez csúszópénzek kerültek.
Mint azt a hirado.hu is megírta, a történtek miatt a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást indított, a rendőrök pedig tavaly ősszel befolyással üzérkedés gyanúja miatt három embert is kihallgattak. A Városháza-ügyben meggyanúsították a fővárosban működő korrupciós rendszer kulcsfigurájának tartott és a baloldalhoz szorosan köthető Berki Zsoltot, valamint testvérét, Berki Józsefet. Előbbi keresett meg a Városháza adásvételével kapcsolatban több, Magyarországon ismert üzleti kört, utóbbiról pedig érdemes megemlíteni, hogy éppen abban az időben dolgozott a néhai Kiss Péter mellett, amikor a volt MSZP-s miniszter titkárságvezetője Kiss Ambrus jelenlegi főpolgármester-helyettes volt.
Az ügyben már egy koronatanút is kihallgatott a rendőrség, amely folytatja a büntetőeljárást. A nyomozati anyagok részévé vált az a sajtóban még meg nem jelent, közel tíz órányi felvétel, amelyet Anonymus vágatlan formában a hatóságokhoz juttatott el. A Magyar Nemzet birtokába került a szóban forgó hanganyagok leirata. Mint kiderült, a Városháza és más fővárosi ingatlanok értékesítése mellett az egyeztetések kötetlenebb részeiben számos érdekes történet, megállapítás, háttérinformáció hangzott el.
(Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Ilyen például az a részlet, amelyben Gansperger Gyula két volt kormányfőről alkotott véleményt. Azt a hirado.hu is megírta, hogy miként vélekedik Bajnai Gordonról: „Magyarországon alapvetően az egész ellenzék mozgása mögött, ugye, én azt gondolom, a külföldi erők és finanszírozók állnak. […] Ugye kik ezek az erők? Ugye egyik része ez a Soros-birodalom, fogalmazzunk így. A másik része azok a nagytőkés csoportok, Németország, az Egyesült Államok főleg, akik itt szeretnék, hogyha befolyással rendelkeznének. Én azt gondolom, hogy ezeknek az embere a Gordon” – fogalmazott Gansperger, aki éveken keresztül együtt dolgozott Bajnaival a Wallisnál, akit ő váltott a vezérigazgatói székben.
Szerinte Bajnai nagyon elfogadott ember, nagyon jól beszél angolul, németül, mindenkivel, még Merkellel is jóban volt annak idején. Arra a felvetésre, hogy Gyurcsányt mennyire fogadják el, azt mondta: „Az egy bunkó paraszt, érted?! Össze sem lehet hasonlítani őket. Ellentétben Gyurcsánnyal, Bajnaira nem lehet azt mondani, hogy megvett az államtól valamit, és magáévá tette három forintért. Meg nem százával csinálta a Sutyi Bt.-ket”. Szerinte Gyurcsány a látszatra sem ügyelt: „Hát az lesz…rta, majd a Klárikáék (Dobrev Kláráék – a szerk.) elsimítják neki […]. Hát és azért el is simították, mindent megúsztak” – ecsetelte Gansperger Gyula.
A Magyar Nemzet szerint a baloldali üzletember Gyurcsánynak vélhetően azokra az ügyleteire utalt, amikor agyafúrt konstrukciók útján privatizálta például a Parlament közelében lévő, meglehetősen értékes Szalay utcai ingatlant, illetve a balatonőszödi kormányüdülőt. A két adásvételben az volt a közös, hogy végeredményben egy fillérjébe sem kerültek az ingatlanok. És akkor még nem is beszéltünk a Mosonmagyaróvári Timföldgyár (Motim) 1995-ös megvásárlásáról, amelyhez éppen az a Magyar Kereskedelmi és Hitelbank folyósította a hitelt, amelynek felügyelőbizottságában ott ült Dobrev Klára édesanyja, Apró Piroska – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.