Aktuális

A köztársasági elnök kiírta a választások időpontját

Atomenergia nélkül nincs energiabiztonság

| Szerző: Közmédia központ Brüsszel
Az Európai Unió elkötelezett az e-mobilitás nagymértékű elterjesztése mellett. Azonban az e-mobilitás globális és uniós térhódítása önmagában nem képes elősegíteni a klímavédelmi célok elérését, hiszen csak akkor lehet leginkább zéró kibocsátásról beszélni, ha a járművek töltéséhez szükséges energia is klímabarát villamosenergia-termelésből, azaz zöldáramból származik – fogalmazott Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő, az Atombiztos blog szerzője a hirado.hu kérdésére válaszolva. Az atomenergetikai szakértőt az Európai Unió zöld céljairól, az elektromos autók elterjedéséhez szükséges energetikai feltételek megvalósításáról, illetve a zöld energiatermelés módjáról kérdeztük.

Szükség van atomerőművekre

A megújuló energiára fókuszáló uniós direktíva kapcsán a szakértő emlékeztetett, hogy a nemzetközi szakmai szervezetek klímaváltozással foglalkozó elemzései egyértelműen fogalmaznak e tekintetben: a globális klímavédelmi célok elérése érdekében a villamosenergia-termelésben az atomerőművek és a megújuló energiaforrások részarányának növelésére és a fosszilis részarány radikálisan csökkentésére van szükség.

A közlekedésben és a szállításban is célkitűzés, hogy az e-mobilitás elterjedésével csökkenjen a károsanyag-kibocsátás. Itt az egyik leglényegesebb szempont, hogy a járművek akkumulátorait milyen forrásból származó villamos energiával töltjük, azaz mennyire szennyező módon állítjuk elő a villamos energiát – mondta. Ahogyan arra rámutatott, az olyan országokban, ahol sok a megújuló és az atomenergia, ott a villanyautók „zöldebbek”, ahol viszont ezzel szemben sok a szén- és gázerőmű általi villamosenergia-termelés, mint Németországban, vagy Lengyelországban, ott az elektromos járműveket kevésbé lehet klímabarátnak tekinteni.

Magyarország már most is sokkal zöldebb, mint Németország. Tavaly a klímabarát (megújuló + nukleáris energia) villamosenergia-termelés részaránya Magyarországon 64, Németországban viszont csak 56,5 százalék volt

– emelte ki, majd azt is hozzátette, hogy ez a különbség a javunkra a jövőben még nagyobb lehet.

Kapcsolódó tartalom

Számok nyelvén

Hárfás Zsolt kifejtette, hogy az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság tanulmánya szerint a teljes működési időre vetítve a legkisebb szén-dioxid-egyenérték-kibocsátással az atomerőművek (5,1–6,4 g/kWh) rendelkeznek. Ezzel összehasonlítva a naperőművek kibocsátási értékei, technológiától függően, 7,4 és 83 g/kWh, a szélerőműveké pedig 7,8 és 23 g/kWh között változnak.

Klímavédelmi szempontból tehát az atomerőművek még a nap- és szélerőműveknél is zöldebbek

– húzta alá. Ebből következik, hogy „azokban az országokban, mint például Németországban ahol a zöldítés ellenére is magas a szén- és gáztüzelésű erőművek aránya, vagy Lengyelországban, ahol túlnyomórészt széntüzelésű erőművek termelnek, a 1000 g/kWh kibocsátás által elállított villamos energia és az azzal hajtott járművek zöldnek egyáltalán nem nevezhetők”. Az atomenergetikai szakértő egy egyszerű számítással arra is rávilágított, hogy az elektromos autók forgalomba helyezése csak akkor jelent valós környezetvédelmi fordulatot, amennyiben a működésükhöz szükséges villamos energiát nem szélerőművekkel termelik.

Egy átlagos elektromos jármű 100 kilométerenként mintegy 17 kWh áramot fogyaszt. Ha ezt az energiát szénerőműben termelik meg, az 17 kg szén-dioxid kibocsátás árán állítható elő. Ezzel szemben még a mai autók is az átlagos 10-12 kilogrammos szén-dioxid-kibocsátásukkal kevésbé szennyezőek – fejtette ki.

A zöld átállás realitásai

A szakértő úgy látja, hogy az uniós zöld célok megvalósítása jelen körülmények között kétséges.

Az Európai Unió villamosenergia-ellátása már most is kapacitáshiányos, a Brüsszel által kivetett Oroszország elleni szankciók pedig tovább mélyítik az energetika előtt álló kihívásokat – mutatott rá. Mint mondta, ezen túlmenően pedig a jövőben klímavédelmi okok és kiöregedés miatt nagyon sok erőmű fog kiesni a villamosenergia-termelésből, miközben döntően az e-mobilitás és a hőszivattyús rendszerek elterjedése, valamint az ipari felhasználás növekedése miatt a villamosenergia-igények nagymértékben növekedni fognak. Az európai energiaigény biztosítása érdekében tehát  új erőművi kapacitásokat kell építeni.

Döntő mértékben a megújulókra alapozni azonban nem lehet. Hárfás Zsolt rámutatott, hogy a nap- és szélerőművek az ipari mértékű energiatárolás hiánya miatt nem tudják garantálni az ellátásbiztonságot.

A termelésük időjárás-, napszak- és évszakfüggő. Sőt a klímaváltozás miatt évről évre is változhat a termelésük – tette hozzá. Ehhez szolgáltat példát Németország is, ahol egyre gyakoribb, hogy a nap- és szélerőművek termelése a töredékére esik vissza. – Ilyen esetekben pedig az ellátásbiztonság garantálása érdekében szén- és gázerőművekre van szükség – húzta alá. Ezzel egy időben pedig az időjárásfüggő megújulók fejlesztése hatalmas közvetett és közvetlen támogatásokat, valamint jelentős villamosenergia-hálózat bővítéseket is igényelnek.

A szakértő kifejtette, hogy az áramtermelési módok között „csak és kizárólag az atomerőművekkel lehet egyidejűleg télen-nyáron, éjjel nappal valós ellátásbiztonságot és árstabilitást garantálni, a klímavédelmi célok teljesítését elősegíteni, valamint olcsóbb áramot biztosítani az embereknek és az iparnak is”. Ezen felül pedig az újabb atomerőművi egységek garantált üzemideje már 60 év, szemben a nap- és szélerőművek átlagos 20-25 éves üzemidejével.

Kapcsolódó tartalom

A nukleáris energia reneszánsza

Hárfás Zsolt arra is kitért, hogy az atomerőművi kapacitások bővítése a gázfüggőség csökkentését is elősegíti.

Saját számítás alapján a Paks II. Atomerőmű beüzemelését követően a beépített 2400 MW kapacitásának köszönhetően 4,5 milliárd köbméter földgázt lehet megspórolni évente – mondta. Ezek mellett pedig a nukleáris üzemanyag  több évre előre is „készletezhető, ami tovább növeli az ellátásbiztonságot”.

Az atomenergetikai szakértő hangsúlyozta, hogy „atomerőművi kapacitásokat észszerűen nem lehet kiváltani más, jelenleg rendelkezésre álló áramtermelési módokkal”. Arra is rámutatott, hogy „ma valóságos atomreneszánsznak lehetünk tanúi”.

– Jelenleg 18 országban 57 új blokkot építenek, a jövőben pedig további 430-450 új egység építése kezdődhet el a világon. 2023 és 2030 között további 50 új blokk átadása várható – írta, majd emlékeztetett: a teljesség igénye nélkül csak Európában Magyarország mellett Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia, Svédország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Belgium, Románia épít, illetve tervez új atomerőműveket, vagy hosszabbítja meg a jelenleg üzemelő egységek üzemidejét.

A szakértő elmondta, hogy az Európai Unió tagországainak újabb és újabb erőműveket kell építeni annak érdekében, hogy a 2030-as években is ki lehessen szolgálni a megnövekedett villamosenergia-igényeket.

Hangsúlyozta: ennek érdekében jelentősen növelni szükséges az atomerőművi és a megújuló kapacitásokat, de emellett az ellátásbiztonság garantálása érdekében más típusú erőműveket, például folyamatos termelésre képes gázerőműveket is építeni kell. Ezen fejlesztések nélkül azonban a jövőben még nagyobb mértékben lesz kapacitáshiányos az európai villamosenergia-rendszer.

A szakértő írásait itt olvashatja.

Kapcsolódó tartalom

Kiemelt kép: A paksi atomerőmű 2021. szeptember 10-én. (Fotó: MTI/Kiss Dániel)

Ajánljuk még