Szinte naponta jelentik be a kereskedők, hogy mit és mennyivel adnak olcsóbban, mint korábban. A hét elején két áruházlánc is arról számolt be, hogy több száz termék árát csökkentik – ez komoly változás az elmúlt hónapok folyamataihoz képest.
A háborús infláció hatására itthon is elszabadultak az árak, amire a vásárlók a fogyasztás visszafogásával reagáltak – emiatt a kereskedőknek át kellett gondolniuk árpolitikájukat.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Vámos György az M1-en azt mondta:
ennek következménye az, hogy most az élelmiszerboltokban egymást követik az akciók.
Kapcsolódó tartalom
Vámos György szerint ezt a folyamatot segíti, hogy az átadási árak, vagyis amennyiért a gyártók eladják termékeiket a kereskedőknek, érezhetően csökkentek az elmúlt hetekben. De maguk az üzletláncok is úgy gondolják: itt az ideje, hogy visszacsábítsák a boltokba a vásárlókat.
„Áldoznak is arra, hogy olcsóbban tudjanak adni valamit, hiszen akkor az árbevétel egy részéről lemondanak, és ez egyfajta bizalmat is jelent a piacon abban az irányban, hogy minden szereplő abban bízik – gyártó és kereskedő is –, hogy az infláció a következő hónapokban mérséklődni fog” – fogalmazott a szakember.
És már csökkent is, hiszen februárban éves összehasonlításban, havi összevetésben pedig tavaly októbertől, ha kismértékben is, de folyamatosan kisebb a fogyasztói árszínvonal mértéke. Ami a következő hetekben is megmarad, hiszen
a forint erősödésének köszönhetően hamarosan a műszaki és az elektronikai termékek ára is csökken.
Ezeknek az árucikkeknek a zömét ugyanis külföldről és euróért veszik meg a kereskedők, és ha erősödik a forint az euróhoz képest, akkor kevesebbe kerülnek.
Kapcsolódó tartalom
Hétfőn egyébként létrejött az a munkacsoport, amely az online árfigyelő rendszert készíti elő. Mások mellett így is fel akarja venni a harcot az infláció és a drágulás ellen a kormány. A munkacsoport feladata a megfelelő jogi környezet megteremtése, az adatbázis mielőbbi létrehozása.
A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fogyasztói árak összehasonlíthatósága fokozhatja a kereskedők közötti versenyt, erősíthetik a vásárlói tudatosságot, és persze tovább csökkenti az inflációt.
Kapcsolódó tartalom
Európában már több helyen működnek ármegfigyelő rendszerek, amik működéséből a tapasztalatok szerint sokat lehet profitálni.
„Ez információ lehet a hivataloknak is, akár a Gazdasági Versenyhivatalnak, hogy lássa, hogy az árazás hol szállt el, hol indokolatlanul magas. Ez információ egyébként a kormányzatnak és a nemzeti banknak is, hiszen rögtön látják azt, hogy az infláció aktuálisan hogyan alakul. És sokkal gyorsabb visszajelzést kap a gazdaság helyzetéről és sokkal gyorsabban tud reagálni arra, hogy, hogyan érdemes beavatkozni a gazdaságba” – magyarázta Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium gazdaságpolitikai műhelyvezetője.
A bolti árak ismerete fontos információ lehet a vevőknek is, akik oda mennek vásárolni, ahol olcsóbban kapják meg az általuk kiválasztott termékeket.
Kapcsolódó tartalom
Ez még akkor is így van, ha a korábbiakhoz hasonlóan most januárban is emelkedtek a bérek. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb elemzéséből kiderül, hogy a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete megközelítette az 530 ezer forintot. Ez azt jelenti, hogy a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig csaknem elérte a 365 ezer forintot.
Ez mindkettő esetében egy 16 százalékos emelésnek felel meg éves viszonylatban.
Bár a bérek emelkedése a fogyasztást, ezzel együtt az infláció emelkedését erősítheti, de elemzők szerint Magyarországon nem a keresetek növekedése húzta egyre magasabbra az árakat, hanem például a háború és a szankciók miatt elszabadult energiaárak, valamint a tavalyi történelmi aszály. Így a bérnövekedés lényegében kompenzálja a családokat a magas árak miatt.
A kiemelt kép illusztráció.