Megrázó

Varga Judit: Magyar Péter késsel a kezében járkált a házban

Amatőr hiba miatt buktak le az ország első bankrablói

| Szerző: hirado.hu
Amiről korábban csak a külföldi lapokban olvashattak az emberek, 1908 októberében Magyarországon is megtörtént: Budapesten fényes nappal, fegyverrel kiraboltak egy bankot. Az esemény nagy hatást gyakorolt a sajtóra, a lapok érdekesebbnél érdekesebb teóriákkal álltak elő, sokan pedig úgy vélték, hogy az akkoriban népszerű bűnügyi ponyvairodalom termékei szolgáltatták a bűncselekmény alapötletét. Az első magyar bankrablás történetét a Legfőbb Ügyészség kisfilmben dolgozta fel.

A bankrablók 1908. október 28-án a kora délelőtti órákban a Keleti pályaudvarnál találkoztak, majd álbajuszt és fekete szemüveget vásároltak, és a közeli Aréna kávéházhoz mentek. Innen kocsival a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank újpesti fiókja felé vették az irányt, és miután megérkeztek, a kocsis türelmét kérték, azután egy időre eltűntek.

Tizenegy óra körül pisztollyal és tőrrel felfegyverkezve besétáltak a bankba. Pénzt követeltek, a pénztárost a páncélszekrény kinyitására kényszerítették, a telefonzsinórt közben elvágták. Az alig negyedóráig tartó rablás után az elkövetők több mint 42 ezer koronával távoztak a helyszínről (ez az összeg ma körülbelül 100 millió forintnak felelne meg).

Kapcsolódó tartalom

A pénzt bőröndökbe rejtették, majd kocsira pattantak és a kerepesi erdőbe vitették magukat. Miután a pénzt és a fegyvereket elásták, Gödöllőre kértek újabb fuvart. Mielőtt még a kocsis bármit is gyaníthatott volna, megköszönték és borravalóval jutalmazták a szolgálatait.

A rablók egy másik kocsira szálltak és a máriabesnyői vonatállomásra vitették magukat. Egyikük vissza Budapestre, másikuk Felvidék irányába váltott vonatjegyet. Közben azonban már a gödöllői csendőrökhöz is eljutott az országos szenzációnak számító rablás híre, a személyleírás alapján a Felvidék felé tartó bankrablót időben elcsípték és leszállították a vonatról.

A Work and Win című New York-i magazin egyik 1902-es címlapján egy meghiúsult bankrablásról szóló illusztráció szerepelt. A tengerentúlon ekkoriban gyakoriak voltak a fegyveres bankrablások (Fotó: Transcendental Graphics/Getty Images)

A magyarul szinte alig tudó Piaskovszki József mindent tagadott, a ruházatában a csendőrök azonban egy papírdarabot találtak, amelyre a másik elkövető, Antosevics Gyula nevét írták rá.

A sajtóhírek hatására ez idő tájt jelentkezett a hatóságoknál a bérkocsi-tulajdonos, aki elmondta, hogy az Aréna kávéház előtt kellett felvennie a kocsisának két németül is alig beszélő férfit, akik előző nap rendeltek nála fuvart. A detektívek megkeresték a kocsist, aki részletes személyleírást adott utasairól. A nyomozók és a gödöllői csendőrök alapos munkája eredményeképpen még az éjjel őrizetbe vették az Angol utcán a 23 éves Antosevicset, akiről kiderült, hogy társával együtt Lengyelországból érkezett Budapestre.

Az eltulajdonított pénzösszeget a detektívek hiánytalanul megtalálták az erdőben. Az ügyben jeleskedő csendőröket és az államvasút egyes munkatársait pénzjutalom és oklevél formájában is elismerték.

A tárgyalás, csakúgy mint az eljárás gyorsan lezajlott, az ítélet szerint az elkövetőket három év fegyházbüntetéssel, öt év hivatalvesztéssel, továbbá Magyarország területéről örökös kitiltással sújtotta a bíróság, ami a bűncselekmény súlyához mérve rendkívül enyhének számított. Később az ügyész panaszára a bírói tanács a fegyházbüntetést öt év hat hónapra súlyosbította.

Antosevics a gyűjtőfogházból a soproni, míg Piaskovszki a lipótvári fegyintézetbe került át. Büntetésük letöltése után szabadultak, további sorsukról nem maradt feljegyzés.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: Transcendental Graphics/Getty Images)

Ajánljuk még