Aktuális

Németh Nándor olyat tett, amit magyar úszó még soha: vb-érmet nyert 100 gyorson

Jön a nyári időszámítás! Ismét egy órával kevesebbet aludhatunk

| Szerző: hirado.hu
Ketyeg az óra, a hónap utolsó vasárnapján kezdődik a nyári időszámítás. Március 26-án hajnali kettőkor három órára tekerhetjük előre az analóg órák mutatóját, a digitálisak automatikusan átállnak. Az Európai Unió döntése szerint 2024-ben minden országnak véglegesen át kell állnia a választott téli vagy nyári időszámításra, ezután több óraátállítás már nem lenne esedékes. A mostani akár az egyik utolsó átállítás is lehet, amit átélünk, az eltörlést pedig sokan várják, hiszen korábbi felmérések alapján a legtöbb magyar megszüntetné a kétféle időszámítást.

A nyári, illetve a téli időszámítás, és az ehhez kapcsolódó óraátállítás a természetes fény jobb kihasználása és a mesterséges fény előállításához felhasznált energiatakarékosság céljával született meg. Bár a nyári időszámítást alig egy évszázada alkalmazzuk, ötlete egészen a 18. század végére nyúlik vissza.

A két időszámítás közötti váltást ma már világszerte több mint hetven ország végzi el minden év márciusában és októberében.

Ellenőrzik a Keleti pályaudvar 4,5 méter átmérőjű óráját a téli időszámításra való átállás előtt 1982. szeptember 24-én (Fotó: MTI/E. Várkonyi Péter)

Az óraátállítás hagyományának köszönhetően március utolsó vasárnapjának éjjelén egy órával kevesebbet alhatunk.

Minden lehetőségnek vannak előnyei és hátrányai is

Magyarországon jelenleg a közép-európai időzónát (CET) használjuk, március 26-án éjjel térünk át a közép-európai nyári időre (CEST) .

Amennyiben az óraátállítás eltörlésekor a CET időzónát választanánk, úgy a gyakorlatban a télen megszokott napfelkelték és napnyugták megmaradnak, nyáron viszont lenne olyan nap, amikor már hajnali négy előtt kivilágosodna.

CEST esetén a nyáron megszokott napok mellett egy-egy téli reggel lenne sötét, amikor csak reggel fél kilenckor bújna elő a nap.

Arról, hogy mi történne, ha Magyarország időzónát váltana, bővebben ide kattintva olvashat.

Az óraátállítás eltörlését többször kitolták az EU-ban

Az óraátállítás eltörlése többször felvetődött az EU-ban, végül 2019-ben az Európai Parlament plenáris ülésén döntött arról, hogy két éven belül végleg eltörli. A döntést az uniós polgárok több mint 80 százaléka támogatta, a magyarok körében volt az egyik legmagasabb az időszámítás-váltásokat ellenzők tábora.

A döntési folyamat azonban a költségvetési tárgyalások nehézségei és a koronavírus-járvány miatt lelassult, az óraátállítás kérdése pedig jelenleg nem szerepel a megvitatandó kérdések között az EU-ban.

Az Európai Parlament plenáris ülése Strasbourgban 2019. március 26-án, amelyen a testület 410:192 arányban megszavazta az évenkénti kétszeri óraátállítás gyakorlatának 2021-es megszüntetését (Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger)

Az uniós tagállamok eredetileg 2021-ig kaptak időt a döntésre, hogy a téli vagy a nyári időszámítást használják-e a jövőben, ha eltörölték az óraátállítást. A határidőt azonban később 2024-ig kitolták.

A hazai óraátállításról Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter két éve a Kormányinfón elmondta, hogy bár Magyarország lakosságának többsége szerint a nyári időszámítást kellene megtartani, az lenne az előnyös, ha az EU tagországai egységesen döntenének, az országunk pedig ahhoz igazodna.

Az évi kétszeri óraátállítás miatt tehát évek óta zajlik a vita, a mellette és az ellene szóló érveket egy korábbi cikkünkben gyűjtöttük össze, ezekről bővebben ide kattintva olvashat.

A tudomány a téli időszámítást támogatja

A Magyar Alvás Szövetség főtitkára, G. Németh György korábban elmondta, hogy az óraátállításhoz az emberi szervezet nehezen alkalmazkodik, sőt a biológiai ritmust vizsgáló szakemberek egyenesen azon a véleményen vannak, hogy igazából sohasem képes alkalmazkodni.

Kutatások szerint a tavaszi óraátállítást követő első éjszakán negyven perccel alszunk kevesebbet, amely idővel tizenkilenc percre csökken, de az elveszett idő teljesen nem tűnik el. Azt pedig igenis megérzi a szervezetünk, ha mesterséges módon megbontjuk az évmilliók során kialakult cirkadián ritmusunkat.

A gyerekeknek a legnehezebb a korai kelés (Fotó: Flickr)

A tudomány szerint tehát az órákat nem célszerű átállítani, sem pedig a korán kelést erőltetni, vagyis az eredeti, az időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne a legészszerűbb döntés élettani, egészségügyi szempontból.

Az alvásszövetség szerint régóta óta élünk olyan időbeosztás szerint, amelyben a tevékeny óráink súlypontja a természetes fénnyel szinkronizált, ez pedig a jelenlegi téli időszámításnak felel meg leginkább.

Az energiaválság miatt lekerülhet a napirendről az óraátállítás megszüntetése

Az óraátállításnak köszönhetően éves szinten egy közepes méretű magyar város fogyasztásának megfelelő energiát spórolunk meg. Az elmúlt években számos vita folyt arról, hogy megmaradjon-e az óraátállítás intézménye, mégis a napjainkban zajló energiaválság miatt több érv szól az energiatakarékosságot szolgáló óraátállítás mellett, mint ellene.

A klasszikus időszámítás a téli, azonban az óraátállítást érintő vizsgálatok azt mutatták, hogy a nyári időszámítás eredményez jelentős energiamegtakarítást – erről beszélt ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője az M1 Ma reggel című műsorában tavaly októberben. Mint rámutatott, a téli időszámítás alkalmazása a délutánokat terheli meg energiahasználat szempontjából.

Kapcsolódó tartalom

Felmérések kimutatták, hogy a villamosenergia-felhasználás a 17–19 óra közötti sávban a legintenzívebb az Európai Unióban, a téli időszámítás bevezetése pedig ezt közvetlenül érinti” – mutatott rá.

Az alkotmányjogász arra is emlékeztetett, hogy az unióban korábban komoly viták övezték az óraátállítás intézményét. Felidézte, hogy az unió a tagállamok hatáskörébe delegálta volna annak eldöntését, hogy maradnak-e a téli-nyári időszámítás alkalmazásánál vagy kivezetik azt, a jelenlegi energiaválság miatt azonban a kérdés lekerült az asztalról.

Ifj. Lomnici Zoltán megjegyezte, hogy a tagállamok közötti eltérések eleve hétköznapi, gyakorlati problémákat okoztak volna az időzónákra osztott világban, tehát az uniós tagállamok egységes döntésére lett volna szükség.

Kiemelt kép illusztráció.

Ajánljuk még