A politikus hangsúlyozta: jöhet bármi a világ és az ország sorsában – gazdasági krach, járványidőszak, háború, szankciók vagy energiaár-robbanás – a magyar kormány akkor is minden évben új családtámogatásokat vezet be.

Kapcsolódó tartalom

„Nincs olyan nehézség, amikor ne lenne bővülés. A magyar családok támogatása terén minden évben egyet lépünk előre” – fogalmazott. Hozzátette: a rendszerváltást követő húsz évben minden válsághelyzetben rögtön a családoknál húzták meg a nadrágszíjat a kormányok, ez azonban 2010-től gyökeresen megváltozott.

Mint mondta,

a friss házasok támogatásától vagy a gyermeket tervező, akár meddő párok segítésén át egészen a gyermek felnövekedéséig minden életszakaszban és helyzetben segíti a kormány a családokat, és nincs olyan gazdasági visszaesés, amely miatt ettől visszalépnének.

Magyarországon rendkívül fontos a családokról, asszonyokról, férfiakról beszélni, de míg nálunk ez természetes, addig tőlünk nyugatabbra ez már-már lázadással, forradalommal, szabadságharccal egyenértékű – vélekedett az államtitkár, aki egyúttal rögzítette: „nincs az a zsarolás, ami miatt a gyermekek nevelését kiadnánk a családok kezéből, és nem engedhető meg, hogy ideológiai csatatérré tegyék az iskolákat, óvodákat”.

Az államtitkár szerint Brüsszelben „át akarják definiálni” a család fogalmát, pedig az állam feladata nem az, hogy megpróbálja jogszabályokkal átírni az emberek gondolkodását, hanem hogy elfogadja azt, hogy a család fogalma messze megelőzte az állam, a jog vagy bármilyen közjogi forma kialakulását.

Rétvári Bence rámutatott,

nem igaz az a sztereotípia, amely szerint a nők politikai megjelenése baloldali, munkásmozgalomból fakadó eredmény.

Magyarországon az első női parlamenti képviselő a kereszténydemokrata Slachta Margit volt, és a keresztény politikusnők közül került ki az első köztársasági elnök is, Novák Katalin személyében – idézte fel.

Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy

Európában nem létezik egységes fogalom arra, mit tekintünk családnak, házasságnak, a magyar alaptörvény azonban világosan meghatározza ezt.

Magyarország alaptörvénye hitet tesz amellett, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság és a szülő-gyermek kapcsolat, illetve kimondja azt is, hogy a házasság önkéntes elhatározás alapján születik meg, valamint hogy az anya nő, az apa pedig férfi – magyarázta, hozzátéve: a kormány nőpolitikai gondolkodásában is ez az egyensúly, harmónia jelenik meg.

Legyen szó a szociális védelem, a foglalkoztatás vagy éppen a döntéshozatalban való részvételről, a nők jogainak érvényesítését a férfiak és nők kiegyensúlyozott együttműködésében látjuk – húzta alá a helyettes államtitkár.

Nagy-Vargha Zsófia közölte:

nagy eredmény, hogy a családtámogatási formák az Európát sújtó nehéz gazdasági helyzetben még bővülni is tudtak.

A család a legfontosabb érték – húzta alá.

Az eseményen együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Női Unió elnöke, Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet igazgatója és Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke. A „Keresztény asszonyok a családért” elnevezésű nyilatkozat aláírásával a három szervezet – tapasztalva „a keresztény tanítások, a nemzetek és a családok elleni heves támadást” – elkötelezte magát a hit, a család, a nemzet, a közösség és az anyaföld, egyént és közösséget megtartó „sarokkövek” védelme mellett.

Az együttműködés keretein belül a szervezetek hangsúlyozni kívánják többek közt a nők családban és társadalomban betöltött egyedi szerepének fontosságát, valamint a társadalom alapegységének, a családnak kitüntetett értékét, „amely nélkül nincs jövő és nincs nemzeti megmaradás sem”. Az aláíró felek közös rendezvényeket szerveznek, javaslatokat készítenek elő, egyúttal csatlakozásra hívnak minden olyan szervezetet, amely egyetért alapértékeikkel és szívesen kiáll azok mellett.

Az esemény zárásaként levetítették „Az orvosok hercege – Boldog Batthyány-Strattmann László” című dokumentumfilmet.