Részletesen foglalkozik a hazai zsidóság helyzetével Michael O’Shea. A Jewish News Syndicateban olvasható cikk szerint az antiszemitizmus elleni küzdelmet célzó ENSZ-rendezvényen a múlt hónapban Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete kijelentette: „Magyarországon megrongáltak egy holokauszt-emlékművet”, miközben felsorolta a közelmúltbeli antiszemita incidensek listáját. A magyarok értetlenül álltak, annál is inkább, mert az incidens nem Magyarországon történt, hanem Svédországban.

Az Egyesült Államok ENSZ-képviselete törölte a megjegyzést a honlapjára feltett jegyzőkönyvből. Az Egyesült Államok azonban e sorok írásáig a magyar követelések ellenére sem ismerte el nyilvánosan a hibát, és nem kért bocsánatot.

Nehéz megérteni, hogy Thomas-Greenfield hogyan véthetett el egy olyan „aprócska” tényt, mint az az ország, ahol az incidens történt, vagy hogy a diplomaták miért kerülnék makacsul, hogy bocsánatot kérjenek érte. Sajnos, valószínűleg nem ártatlan tévedésről van szó, hiszen az amerikai külügyminisztériumnak már bevett gyakorlata van Magyarország becsmérlésében.

Kapcsolódó tartalom

Michael O’Shea szerint azok az amerikaiak, akik csak a The New York Timesból vagy a The Washington Postból értesülnek Magyarországról, valószínűleg az antiszemitizmust összhangban találják az országról alkotott benyomásaikkal. Ez nagy kár. Az elmúlt évet Magyarországon töltöttem – írta Michael O’Shea a Jewish News Syndicate hasábjain, majd így folytatja: egy kis zsidó sikertörténetet volt szerencsém megtapasztalni Európa szívében. Ellentétben a környékbeli országokkal, ahová zsidók ezrével utaznak, hogy felkutassák őseik gyökereit – például Lengyelországgal, Litvániával és Romániával –, Magyarországnak ma erős zsidó közössége van. A zsidó és izraeli éttermek és kávézók Budapest legnépszerűbb létesítményei közé tartoznak. Láthatóan helyi zsidók és turisták rendszeresen feltűnnek Budapest utcáin. Zsidó vezetők gyakran mutatkoznak keresztény vezetőkkel nyilvános rendezvényeken.

Magyarország Izraelhez való viszonyulása a magyar zsidóügyek egyik legjelentősebb aspektusa. Orbán Viktor miniszterelnök, akinek megjelenése a nyugati médiában meghazudtolja országa kis méretét, hűséges barátja izraeli kollégájának, Benjamin Netanjahunak, és következetes Izrael-párti hangot képvisel az Európai Unióban, amely gyakran ellenséges a zsidó állammal szemben. Most éppen Magyarország készül az első európai országként Jeruzsálembe költöztetni nagykövetségét, amit az Európai Unió tisztviselői gyorsan bíráltak.

Michael O’Shea szerint a nagykövetség leendő áthelyezése emlékeztet arra, hogy Magyarország jelentős szereplője az európai zsidóügyeknek. Az országnak a becslések szerint mintegy százezer zsidó lakosa van, ami elég ahhoz, hogy bekerüljön a világ 15 legjelentősebb zsidó lakossággal rendelkező országai közé. És ugyan az asszimiláció, a kulturális-vallási meghatározások és az állami ateizmus a kommunista korszakban mind akadályozzák a pontos népszámlálást, de Magyarországon van minden bizonnyal Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége. Szintén nehéz mérni a kivándorlást, de Európa számos országával ellentétben itt nincs kivándorlásra való ösztönzés – írta Michael O’Shea.

(Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Franciaországból, ahol Európa legnagyobb zsidó közössége élt, olyan mértékben vándoroltak ki zsidók, hogy Izrael utcáin ma már igen gyakori a francia szó. Svédországban az antiszemitizmus és a kivándorlási nyomás évek óta növekszik. A svéd zsidók mintegy 60 százaléka fél attól, hogy nyíltan zsidónak vallja magát. Az egyik svédországi zsidó iskolában a gyerekek például golyóálló üveg mögött kell hogy játszanak. Egy német kormánytisztviselő azt tanácsolta a zsidóknak, hogy nyilvános helyeken biztonsági okokból ne viseljenek kipát. Brüsszelben, Koppenhágában és Párizsban a közelmúltban zsidó helyszíneken történtek lövöldözések. Magyarországon ilyen még nem történt.

„Nálunk körülbelül százezer zsidó ember él, Magyarországon nincs probléma a vallásgyakorlással. Ha valaki Magyarországon kipát visel, az senkit nem érdekel” – mondta Szabó László, az Egyesült Államok volt magyar nagykövete.

„Magyarország jelenleg talán a legbiztonságosabb hely a zsidók számára Európában” – fogalmazott Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Zsidó Hitközség vezető rabbija.

Budapest zsidó nevezetességei a város népszerű zsidó negyedében összpontosulnak. Ennek koronaékszere a Dohány utcai zsinagóga, a világ harmadik legnagyobb zsinagógája, ami egy kőhajításnyira található Theodor Herzl, a politikai cionizmus megalapítójának szülőházától.

Kapcsolódó tartalom

Itt van a régió egyik leghíresebb holokauszt-emlékműve, a Cipők a Duna-parton, amely hatvan pár korhűen faragott cipőből álló gyűjtemény.

Ez azoknak a zsidó áldozatoknak állít emléket, akiket 1944-45 telén a fasiszta Nyilaskeresztes Párt ügynökei lőttek a Dunába. Távolabb, a város turisztikai negyedein túl található a kicsi, de nagy hatású Holokauszt Emlékközpont. A múzeumba belépve egy, az amerikaiak számára ismerős biztonsági állomáson fémdetektorokon kell áthaladni; ez emlékeztet arra, hogy bár Budapest a zsidók számára biztonságos lehet, könnyen megközelíthető olyan helyekről is, amelyek nem azok. Az idegenvezetőm nem volt zsidó, és túl fiatal volt ahhoz, hogy emlékezzen a kommunista rendszerre, nemhogy a második világháborús atrocitásokra. Egy iskolai kirándulás során látogatott el a múzeumba, mely után élethivatásává tette a magyarországi zsidó közösség tanulmányozását.

Az ország északkeleti részén fekvő aprócska település is fontos helyszín a zsidóság számára. Bár zsidó közössége már nem létezik, van egy gyönyörűen felújított zsinagógája és egy múzeuma, amely a régió zsidó életét mutatja be. Különösen megható a háború előtti zsinagóga gyülekezeti tagjainak neveit tartalmazó tábla. Látogatásom idején egy héberül beszélő ortodox zsidókból álló csoport ismerkedett a múzeummal, ami annak a jele, hogy nem csak a magyarok kíváncsiak az ország zsidó örökségére. A délkeleti Szeged gyöngyszeme a szecessziós stílusú városi zsinagóga, amely az ötödik legnagyobb a világon. A közeli Makó városában korábban kiemelkedő neológ és ortodox zsinagógák voltak, ez utóbbit a kormány támogatásának köszönhetően felújították.

„Minél többet újítunk fel, annál többen fognak jönni” – mondta Köves rabbi, aki számos, világi háztartásban nevelkedett magyar zsidó hitének újjáéledéséért felelős. Egyre többen találnak értelmet a régóta szunnyadó közösségekben, amelyek újjáalakulnak.

„A magyarországi zsidók nem számítanak kisebbségnek” – mondta Szabó. Hozzátette: „magyarnak számítanak. Egyszerűen arról van szó, hogy a vallásuk zsidó és nincs bennük semmi különleges, ellentétben más nyugati országokkal.”

A jelenlegi európai környezetben Szabó értékelése diadalmasnak tűnik – írta le Michael O’Shea a Jewish News Syndicate hasábjain.

A szerző szerint Magyarország nem készül Izrael vagy az Egyesült Államok helyébe lépni, mint a zsidó élet globális központja, de megérdemli az elismerést azért, ami: egy szerény 21. századi sikertörténet egy olyan kontinensen, amely a zsidó szenvedés rémálomszerű évszázadának volt tanúja. Azok, akik hajlandók mélyebbre nézni a felszínes narratívánál, sok biztató dolgot találnak Európa e gyakran becsmérelt szegletében.

Kiemelt kép: illusztráció