Antikommunista sikernek nevezte közösségi bejegyzésben Novák Előd, hogy a főváros XIII. kerületében meg kell változtatni a Horn Gyula sétány nevét. A Mi Hazánk alelnökének második bejelentésére ítélte jogszabálysértőnek Sára Botond főispán az elnevezést, az első próbálkozásra még azt a választ kapta, hogy „törvényességi felügyeleti intézkedés nem tehető”.

Budapest, 2007. július 6.Gyurcsány Ferenc beszélget Horn Gyulával (MTI Fotó: Kovács Attila)

Sára Botond főispán mostani határozatában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényre hivatkozott, aminek a 14. § második bekezdése szerint közterület vagy közintézmény nem viselheti:

• olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, vagy
• olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal.

Ismert: a sétány elnevezését a baloldali vezetésű kerület önkormányzata kezdeményezte, a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Közgyűlés pedig tavaly június elején döntött arról, hogy a rendszerváltás utáni Magyarország harmadik miniszterelnökéről nevezik el a közterületet.

Novák Előd facebook-bejegyzésében annak a véleményének is hangot adott, hogy Horn Gyula pufajkásként az 1956-os forradalom vérbe fojtóit aktívan kiszolgálta. Mint írta: „Felelőssége elsősorban munkásőrként és magas rangú pártfunkcionáriusként állapítható meg, de még ami kevésbé köztudott: III/II-es ügynök volt „Harcos” fedőnéven, bár ő erről természetesen nem emlékezett meg emlékirataiban”.

Novák Előd szerint a Magyar Tudományos Akadémia korábban már civil szervezetek ügyében állást foglalt Horn Gyula szerepéről. A tudós társaság szerint Horn Gyula „közismert életútja nem hagy kétséget afelől, hogy részt vett, sőt vezető szerepet vitt XX. századi önkényuralmi rendszer kiépítésében és fenntartásában”.