A béke akkor kerülhet közel Ukrajnában, ha a háborús felek és a nagyhatalmak is úgy akarják – fejtette ki Fodor Gábor a nemrég nyilvánosságra hozott kínai béketervvel kapcsolatban. Hozzátette: az Egyesült Államokat sem lehet kihagyni a képletből.
Kapcsolódó tartalom
A Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója komoly fejleménynek nevezte, hogy Kína jelenleg közelebbi viszonyt igyekszik kialakítani Oroszországgal. Fodor Gábor úgy véli, hogy a háttérben amerikai stratégiai hiba van, hiszen „nem jó Kínát és Oroszországot összenyomni”.
Lánczi Tamás felidézte Hszi Csin-ping kínai elnök orosz–kínai diplomáciai kapcsolatokat illető szavait, miszerint olyan fog történni, amit száz éve nem lehetett látni, s ez a kínaiak ambícióját előrevetíti. A műsor házigazdája ezt úgy értelmezte, hogy Kína megpróbálja zárójelbe tenni a huszadik században felállított békerendszert és az amerikai világrendet.
„Az amerikai világrend önmagát tette zárójelbe”
– reagált erre Réz András.
A filmesztéta úgy fogalmazott,
„kisiklatták a világ vonatát, rohadtul senki nem gondolt bele, mi lesz a következménye, most itt vagyunk a következményekben”.
Réz András szerint egyáltalán nem biztos, hogy Putyin és Hszi Csin-ping a békéről beszélgettek többnapos találkozójukon, és az sem, hogy Oroszország és Kína közeledik.
Lánczi Tamás rámutatott, hogy Oroszországnak körülbelül harmincszor annyi atomfegyvere van, mint Kínának. A műsor házigazdája ebből arra következtetett, Putyin akár azt is gondolhatja, hogy Kína nem jelent komoly fenyegetést Oroszországra.
Kiszelly Zoltán emlékeztetett, tavaly Oroszország és Kína kötött egy együttműködési szerződést, azóta volt közös kínai–orosz hadgyakorlat Dél-Afrikában, és iráni–kínai–orosz hadgyakorlat a Hormuzi–szorosban.
Kapcsolódó tartalom
A politológus úgy vélekedett, a második világháború után egypólusú világrend jött létre az USA vezetésével, Kína és Oroszország viszont azon dolgozik, hogy multipoláris világ alakuljon ki.
„Ez a háború arról szól, hogy az oroszok odaverekedjék magukat a huszonegyedik század asztalához, ahogy ezt tették az ENSZ-ben a második világháború után”
– mondta.
Kapcsolódó tartalom
Kiszelly Zoltán megjegyezte,
Putyin úgy gondolhatja, hogy a huszonegyedik század biztonsági architektúrájában egyenlő partner lehet, a kínaiak és az amerikaiak ezt máshogy látják, az európaiaknak azonban lapot sem osztottak.
A Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy az Oroszországból kivonuló nyugati cégek helyét kínaiak vették át, akiknek mindenre van már megoldásuk.