Hazánk folyamatos nemzetközi össztűz alatt áll a háborúval kapcsolatos békepárti álláspontjáért. A kormány elutasítja, hogy hazánk fegyvereket küldjön Ukrajnába, vagy fegyverszállítmányokat engedje át területén, ezzel hangsúlyozva, hogy Magyarország nem akar részt venni a háborúban. A miniszterelnök számos alkalommal érvelt az Oroszország elleni szankciókkal szemben is, mivel azon inkább nekünk európaiaknak ártanak, mintsem Oroszországnak.
Kapcsolódó tartalom
Számos esetről beszámoltunk korábban, amely során a tagállamok a szankciókat megkerülve importálnak orosz termékeket, vagy exportálják saját cikkeiket Oroszországba.
A Politico például azt állítja, hogy a szankciókat megkerülve érkezhet kőolaj Oroszországból Európába. Továbbra is jelentős mennyiségű orosz szénhidrogén, különösen kőolaj áramlik a szankciókat megkerülve az európai piacra, és ezen leginkább a közvetítők kaszálnak. A sajtóhírek szerint sikertelen volt az uniós tisztségviselők azon igyekezete, hogy biztosítsák a kontinens orosz olajtól és gáztól való függetlenségét.
A nyersolajat köztudottan nehéz nyomon követni a globális piacokon, hiszen a tranzitországokban könnyen összekeveredhet más szállítmányokkal, nagyobb olajtételt hozva így létre, amelynek eredetét már korántsem egyszerű meghatározni. A finomítási folyamat által is el lehet tünteni az alapanyag eredetének csaknem minden nyomát. A titokzatosságot pedig még tovább növeli a hajózási társaságok bonyolult hálózata.
Kapcsolódó tartalom
Arra is fény derült, hogy a hazánkat folyamatosan bíráló Lengyelország továbbra is uniós szinten a harmadik helyen áll az Oroszországba irányuló export terén. Az Eurostat adatai szerint a lengyel export Oroszországba 2022 első felében ugyan meredeken csökkent, az év második felében azonban ismét emelkedni kezdett. Csak 2022 negyedik negyedévében Lengyelország 1,2 milliárd euró –469 milliárd forint – értékben exportált árukat Oroszországba.
Az Oroszországba irányuló lengyel export teljes értéke 2022-ben 4,7 milliárd euró – 1836 milliárd forint volt.