Folyamatos támadás alatt tartotta a Fidesz-KDNP által az Országgyűlés elé benyújtott békepárti javaslatot a baloldal az elmúlt napokban.
A kormánypártok viszont kezdetektől fogva azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaznak. A magyar álláspont csak Európán és a nyugati világon belül van kisebbségben, a globális többség azonban békepárti. Ezt hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök ankarai tárgyalásain is.
Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Recep Tayyip Erdogan török elnök Ankarában 2023. március 16-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher).„Fontos, hogy a béke hangja felvegye a versenyt a háború hangjának erejével, és fontos, hogy világossá tegyük, hogy a globális többség az békét akar” – mondta a magyar kormányfő.
Kapcsolódó tartalom
Ezt igazolják a nemzetközi diplomáciában gyakran elhangzó nyilatkozatok a világ más térségeiből, és legutóbb az ENSZ közgyűlésén is világossá vált, hogy a 193 tagállam többsége hazánkhoz hasonlóan vélekedik.
A magyar baloldal és Brüsszel mégis hazánkat támadja a békepárti álláspontja miatt. Vera Jourová – a jogállamisági eljárással foglalkozó uniós biztos – egy prágai vitaesten bírálta a kormányt.
A Mandiner tudósítása szerint az Európai Bizottság tagja két hete mondta azt: Magyarországot gyakrabban kell számon kérni, különösen az Oroszországgal és a háborúval kapcsolatos álláspontja miatt.
Kapcsolódó tartalom
A baloldal a kezdetektől a háború pártján áll – írja összeállításában az Origo. A lap arra emlékeztet: már a háború kitörése előtt egyértelművé tették, hogy fegyvereket és akár katonákat is küldenének a háborúba. Ezt maga a bukott miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter jelentette be.
A baloldal vezére, Gyurcsány Ferenc szintén többször tette egyértelművé háborúpárti álláspontját. A DK elnöke szerint ugyanis pocsék ember, aki nem hal meg Ukrajnáért.
Ukrán önjáró tüzérségi jármű tüzet nyit a donyecki régióban lévő Bahmut település közelében húzódó frontvonalon 2023. március 5-én. Bahmutot az ukrán védelmi erők tartják ellenőrzésük alatt, míg az orosz egységek erőiket a környező települések irányában történő támadó műveletek végrehajtására összpontosítják (Fotó: MTI/AP/Libkos).A háború egy éves évfordulóján szégyenletesnek nevezte a kormány békepártiságát. Közösségi oldalán lényegében a fegyveres konfliktus folytatása mellett foglalt állást.
Pártelnökéhez hasonlóan Rónai Sándor DK-s európai parlamenti képviselő is egy alkalommal azon sajnálkozott, hogy Magyarország nem segíti katonákkal és fegyverekkel Ukrajnát.
Kapcsolódó tartalom
Márki-Zay Péter külpolitikai tanácsadója, a volt SZDSZ-es Szent-Iványi István a Partizán című műsorban pedig arra emlékeztetett: a Momentum szerint is fegyvereket kellene küldeni Magyarországnak Ukrajnába. Korábban a balliberális Fekete-Győr András és Donáth Anna is nyilatkozataikban fegyveres beavatkozást sürgettek Magyarország részéről ukrán területeken. De a sorba beállt Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa is.
Mindezek alapján az Origo azt a következtetést vonja le cikkében, hogy a háború első heteiben tett baloldali nyilatkozatok nem hagytak kétséget afelől: ha a tavaly áprilisi választásokon Gyurcsány Ferencék győztek volna, akkor minden brüsszeli elvárást teljesítenek és Magyarország fél lábbal már a háborúban állna.