Aktuális

Szétesett a jegyértékesítés előtt az MLSZ oldala, új időpontot adott meg a szövetség

48 perc: A vita végső soron arról szól, hogy rá lehet-e kényszeríteni az európai elit jóról és rosszról alkotott felfogását a magyar emberekre

| Szerző: hirado.hu
„Arról szól ez a vita végső soron, hogy rá lehet-e kényszeríteni az európai elit jóról és rosszról alkotott felfogását a magyar emberekre” – hangzott el a magyar gyermekvédelmi törvény brüsszeli megtámadásával kapcsolatban a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsor második részében. A vendégek, Schittl Eszter, a CitizenGO kampányigazgatója, Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, Békés Bence publicista és Deák Dániel, a Corvinus Egyetem kutatóprofesszora ezt is megvitatták Lánczi Tamással.

 

A műsor második része Deák Dániel azon állításának megvitatásával kezdődött, miszerint a kormány valószínűleg el fogja veszíteni azt az eljárást, amely a gyermekvédelmi törvénnyel szemben zajlik Brüsszelben.

Kapcsolódó tartalom

Kovács István ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy

az Európai Bizottság (EB) száraz jogi érvelésbe csomagolva igyekszik ideológiai kérdéseket eldönteni.

„Ezért hozták létre (az Európai Bizottság) ezt a bizonyos jogállamisági eljárást, ahol már nem is kell jogi érveket prezentálni, ahol azt mondják, hogy te bűnös vagy és nem kapsz pénzt, amíg meg nem változtatod a törvényedet” – fogalmazott az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.

Kovács István szerint

az Európai Unió ezzel a módszerrel újabb és újabb területekre teszi rá a kezét úgy, hogy az a tagállamok szuverenitását sérti.

Deák Dániel úgy vélekedett, hogy az EB az uniós értékeket védi és azt mondja, hogy ez egy rossz jogszabály, mégpedig azért, mert nem eléggé célzott. Olyan területen is korlátozást alkalmaz, ahol nem indokolt.

„Mi szeretnénk a gyerekeket a homoszexuális lobbitól is védeni” (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

Lánczi Tamás felvetette, nem naivitás-e azt gondolni, hogy valójában ez áll a háttérben.

Békés Bence azt mondta, nem látja a gyermekvédelmi törvény esetében az európai értékek csorbulását.

Deák Dániel szerint a probléma az, hogy nem eléggé precíz a magyar jogalkotó, a jogszabályban ugyanis a pedofíliával szembeni szükséges fellépés „kalapjába” bekerült a homoszexualitás is.

Ez az, amit a bizottság nem fogad el, mert azt mondja, hogy érdeksérelem éri a homoszexuálisokat, a magyar kormány ezzel szemben azzal védekezik, hogy egy tagállamnak szuverén joga megállapítani a saját törvényeit. Erre föl viszont a Bizottság azt mondja, hogy igen, de azért legyél pontos, és valóban arra lőjél, akire lőni kell” – magyarázta.

Kapcsolódó tartalom

Lánczi Tamás ezzel kapcsolatban azt a kérdést fogalmazta meg, nem farizeus hozzáállás-e a bizottság részéről, hogy van egy téma, amiben valójában nincs joghatósága, ezért keres valamit, a reklámpiac és az ármozgás szabadságát, melyekre hivatkozva vizsgálhatja a törvényt.

Deák Dániel szerint az Európai Bizottság nem a kormány gyermekvédelmi törekvéseit kritizálja, hanem azt, „hogy ide kever más dolgokat is, például a homoszexualitást”.

Schittl Eszter erre úgy reagált,

„mi szeretnénk a gyerekeket a homoszexuális lobbitól is védeni. Magyarországon három és fél millióan a népszavazáson április harmadikán kimondták, hogy – és azért ez egy tekintélyes tömeg –, hogy ők nem szeretnék, hogy a gyerekhez ez eljusson a médián keresztül és az iskolában. Az unióban pedig azt promotálják, hogy ez jusson el átfogó szexuális nevelésen keresztül”.

Kinek az alapvető szabadsága, hogy egy NGO óvodákba, iskolákba bejár és a homoszexualitásról tart előadást? (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

Kapcsolódó tartalom

Békés Bence felvetette: kinek az alapvető szabadsága, hogy egy NGO, megpályázik több millió vagy tízmillió forintot, és ebből a pénzből óvodákba és iskolákba jár be a homoszexualitásról előadást tartani?

Schittl Eszter szerint

ha egy ilyen szervezet megjelenik egy iskolában, akkor az nemcsak a szabad vallásgyakorlást sérti, hanem a szülői jogokat is, hiszen az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatában is benne van, hogy a gyerek nevelésének elsődleges joga a szülőknél van. Hozzátette: ha már uniós jogról van szó, az EU Alapjogi Chartája is ezt tartalmazza, ahogy azt is, hogy az oktatás nemzeti hatáskör.

„Amikor egy civil szervezet megjelenik az iskolában, akkor segíteni akar, akkor felvilágosítani akar” – reagálta erre Deák Dániel.

Schittl Eszter viszont elmondta, átnézte a Labrisz Egyesület anyagait, és az alapján olyanokat tanítanak, hogy például a szalagavatón egy fiú keringőzhessen női ruhában, vagy hogy egy tanár ne azt kérdezze meg egy lánydiákjától, hogy van-e barátja, hanem úgy tegye fel a kérdést, van-e barátja vagy barátnője.

„Ehhez nem tudok hozzászólni” – érkezett Deák Dániel válasza.

„Arról szól ez a vita végső soron, hogy rá lehet-e kényszeríteni az európai elit jóról és rosszról alkotott felfogását a magyar emberekre” (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

Kovács István úgy fogalmazott, akár el is lehetne fogadni Deák Dániel érvelését, ha nem lenne az említett kötelezettségszegési eljáráson kívül más is. Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök már az első nagy beszédében azt mondta, az ő politikai programjának középpontjában a genderügy áll. A Bizottság tollából pedig megjelent a genderstratégia.

„Arról szól ez a vita végső soron, hogy rá lehet-e kényszeríteni az európai elit jóról és rosszról alkotott felfogását a magyar emberekre”

– jelentette ki.

Kapcsolódó tartalom

„Nagyon helytelen lenne, ha olyan tilalmakkal nehezítenénk tovább a helyzetüket (a pedofilokét), amelyek nem szükségesek senki megvédéséhez. Például a rajzolt gyermek nem valóságosan létező, ami vele történik, egyetlen hús-vér gyereknek se árt” – idézte Lánczi Tamás Révész Sándor baloldali újságíró 2014-es cikkét, mely a Népszabadságban jelent meg.

Deák Dániel szerint amikor egy civil szervezet megjelenik az iskolában, akkor segíteni akar (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

Deák Dániel elmondta, hogy az idézett cikk egy japán jogeset alapján született meg. „Mit tesz egy törvény? Differenciál. Mit tesz a magyar törvény, nem differenciál.”

Schittl Eszter erre reagálva arra hívta fel a figyelmet, hogy a kutatások szerint aki gyermekpornográfiát akár csak rajzfilmformában néz, egy idő után rákattint az igazi gyerekes tartalomra is. Akik ilyen tartalmakat fogyasztanak, azok pedig nagy valószínűséggel a való életben is megteszik ezt előbb-utóbb.

Kapcsolódó tartalom

Kiemelt kép: 48 perc (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

Ajánljuk még