A nemzetközi nőnapot először 1911-ben ünnepelték meg, majd napjának meghatározását 1913-ban tűzték ki március 8-ra, és azóta minden évben ezen a napon ünnepeljük a nőket. Magyarországon először 1914-ben ünnepelték meg a nőnapot.
A nők jogai és a nemzetközi béke napját 1977-ben tette hivatalos ünneppé az ENSZ-közgyűlés.
Kapcsolódó tartalom
Zrínyi Ilona – Európa legbátrabb asszonya
Zrínyi Ilona (Fotó: Nemzeti Fotótár)II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem édesanyja, aki Munkács várát több mint két évig védte a császári csapatok támadásai ellen. 1688. január 17-én azonban kénytelen volt a várat feladni, de elérte, hogy annak védői amnesztiát kapjanak a császártól, és hogy a Rákóczi-vagyon gyermekeinek nevén maradjon.
Zrínyi Ilona 1703-ban halt meg, Hamvai a kassai dómban vannak eltemetve.
Brunszvik Teréz – az első magyarországi óvodák megalapítója
Brunszvik Teréz Szinay István metszetén (Fotó: wikipedia)A magyar óvodaalapító közel száz intézetet hozott létre élete során, tevékeny szerepe volt a lányok művelt, tudatos szülővé válását is segítő nevelői program kidolgozásában. A feljegyzések szerint 1824-ben Martonvásáron Brunszvik Teréz állította fel az első karácsonyfát Magyarországon. Majd rá négy évvel megszervezi a krisztinavárosi ipariskolát. Ezek mellett ő nyitotta meg az első óvodát – korabeli nevén: kisdedóvót – az Osztrák–Magyar Monarchiában Angyalkert néven, édesanyja budai házában, a mai Mikó utca és Attila út sarkán. Ezután egyesületet alapított az óvodák elterjesztésére, és további tizenegy óvodát indított útjára. Haláláig ezen intézmények száma nyolcvanra nőtt.
Brunszvik Teréz 1861. szeptember 23-án hunyt el a Váchoz közeli Dukán (ma: Vácduka). Szeptember 27-én Martonvásáron temették el.
Hugonnai Vilma – az első magyar orvosnő
Hugonnai Vilma (Fotó: wikipedia)Alapismereteit otthon, majd a pesti Prebstel Mária leánynevelő intézet bentlakásos tanulójaként szerezte. Abban az időben erről a szintről egy nő sem léphetett tovább Magyarországon.
Hugonnai Vilmát elsősorban a természettudományok érdekelték, és később is ezek kötötték le a figyelmét. Már húszéves elmúlt, amikor arról értesült, hogy a Zürichi Egyetemre nők is beiratkozhatnak. Az egyetem hallgatója 1872-ben lett. Orvosi disszertációja megvédése után avatták orvossá, 1879-ben. Ezután az egyetem sebészeti klinikáján dolgozott.
Hazatérése után nem fogadták el a diplomáját, ezért szülésznői vizsgát tett, és ebben a munkakörben kezdett el dolgozni. Hugonnai a nők számára is kedvező iskolareform mellett foglalt állást, és minden olyan szervezkedésben részt vett, amely a nők egyenjogúsítását tűzte ki céljául.
A mozgalmak célt értek, 1895-ben királyi rendelet tette lehetővé, hogy itthon is egyetemi tanulmányokat folytathassanak nők is. Ekkor újra kérte Zürichben szerzett oklevelének elfogadtatását, amit 1897. május 14-én elfogadtak, és Budapesten orvosdoktorrá avatták.
Steinschneider Lilly – az első magyar pilótanő
Noha Ilka néven anyakönyvezték, de a világ Lillyként ismerte meg. A Budapesten 1910 nyarán megrendezett nemzetközi repülőverseny olyan nagy hatással volt rá, hogy elhatározta, pilóta lesz.
Lilly Steinschneider 1912 1st #Hungarian woman & 2nd from Austro-Hungarian empire to qualify as pilot receiving pilot’s license no. 4 in Hungary, flying Etrich Taube. Caused a stir as a woman at flight meeting at Aspern airfield in 1913 d #OTD 28 Mar 1975 https://t.co/mVNtKxaesL pic.twitter.com/IBowHLQ2MD
— WES Centenary (@WESCentenary) March 28, 2022
Steinschneider Lilly a pilótatanfolyamot Bécsújhelyen végezte el, és a 4. számú pilótaigazolványt 1912. augusztus 15-én kapta kézhez.
Ezután különböző hazai és ausztriai légibemutatókon, versenyeken vett részt. A Magyar Aviatikai Szövetség 1912. augusztus 20-án a pesti rákosi repülőtéren nagyszabású repülőversenyt szervezett, a versenyen indulók nevei közt ott volt Steinschneider Lillyé is. Kétfedeles repülőgépe azonban nem érkezett meg a verseny startjára, ezért az első női pilóta közönség által olyannyira áhított bemutatkozó repülése elmaradt.
Első nyilvános felszállására végül 1912. október 6-án Nagyváradon került sor, ahol, 50–60 méteres magasságba emelkedett gépével. Földet érése után a mintegy kétezer fős publikum elragadtatva éljenezte, és vállon vitték a hangárokhoz.
Keleti Ágnes – a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett ötszörös olimpiai bajnok magyar tornász
Keleti Ágnes, ötszörös olimpiai bajnok magyar tornász (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)A 102 éves Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász, a nemzet sportolója, a világ legidősebb olimpiai bajnoka, a magyar tornasport legeredményesebb versenyzője. Pályafutása alatt az öt olimpiai érem mellett 46 magyar bajnoki címet szerzett.
A rendszeres tornászást csak 16 éves korában kezdte el, és soha sem akart minden áron győzni – Keleti Ágnes, minden idők legeredményesebb magyar tornásznője szerint a kornak nincs nagy szerepe a sportsikerekben, annál inkább a lelki beállítottságnak.
Karikó Katalin – aki kulcsszerepet játszott a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében
A Széchenyi-díjjal idén kitüntetett Karikó Katalin, a Semmelweis Ignác-díjas kutatóbiológus, biokémikus, az mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója (Fotó: MTI/Cseke Csilla)Karikó Katalin nevét az egész világ megismerte, miután a szabadalma alapján fejlesztették ki az egyik Covid–19 elleni oltást. A Szegedi Tudományegyetem biológia szakos hallgatója volt, majd 1978-ban a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasaként került a Szegedi Biológiai Kutatóközpontba. 1985-ben azonban létszámcsökkentés miatt elküldték, ekkor döntöttek úgy férjével, hogy kislányukkal együtt az Egyesült Államokba költöznek, és ott folytatja pályáját.
Karikó Katalin kapta meg először a közmédia Év Embere díjat 2020 decemberében. A hagyományteremtő céllal alapított díjat a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MTVA minden év végén olyan embernek ítéli oda, aki szakmai pályafutásával és életútjával maradandó értéket hozott létre, nagy hatást gyakorolt az adott év eseményeire.
Kozák Danuta – a legtöbb olimpiai aranyérmet nyert magyar női kajakos
Kozák Danuta a 2012-es londoni nyári olimpia női kajak egyes 500 méteres számának eredményhirdetésén (Fotó: MTI/Kollányi Péter)Kozák Danuta hatszoros olimpiai, tizenötszörös világ- és tizenhétszeres Európa-bajnok magyar kajakozó. Ő a legtöbb olimpiai aranyérmet nyert magyar női kajakos. Hat olimpiai bajnoki címével ő a legeredményesebb magyar női sportoló az ötkarikás játékok történetében.
Sportsikerei mellett 2017-ben született meg első gyermeke, tavaly októberben pedig bejelentette, hogy második babájával várandós.