Baleset

Leesett a vonatról és meghalt egy ember

Szijjártó Péter: Magyarország a béke pártján áll és kiáll a kárpátaljai magyarokért

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter napirend előtti felszólalásával vette kezdetét az Országgyűlés hétfői ülése. Emberéleteket nem fegyverszállításokkal, nem szankciókkal, hanem békével lehet menteni – jelentette ki az orosz-ukrán konfliktus kapcsán a tárcavezető, akinek szavaira reagálva az ellenzéki frakciók is a béke mellett foglaltak állást, de úgy értékelték, ennek feltétele, hogy Oroszország kivonul Ukrajnából.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: emberéleteket nem fegyverszállításokkal, nem szankciókkal, hanem békével lehet menteni.

„Minél tovább tart ez a háború, annál több ember fog meghalni, annál nagyobb pusztítást fog okozni” – fogalmazott.

Azt mondta: a globális többség a béke pártján áll, és Magyarország ennek a globális békepárti többségnek a része. A miniszter kitért arra: miközben Magyarország történelmének legnagyobb humanitárius akcióját hajtják végre, hogy minden ukrán menekültnek segíteni tudjanak, addig újabb és újabb jogfosztások és provokációk érik a kárpátaljai magyar nemzeti közösséget.

Kapcsolódó tartalom

Miközben 1247 magyar iskolába és óvodába fogadtak már be Ukrajnából menekült gyerekeket, addig szeptembertől Ukrajnában bezárásra ítélik a magyar kisebbségi iskolákat, elveszik az anyanyelven történő érettségizés és egyetemi felvételi lehetőségét, az egyetemektől elveszik az oktatás nyelve megválasztásának lehetőségét – mondta.

Közölte: Magyarország kiáll a kárpátaljai magyar közösség mellett és minden nemzetközi fórumot felhasznál annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a kárpátaljai magyaroknak. Szijjártó Péter arra kérte a képviselőket, hogy váljanak a globális békepárti többség részévé, és fogadják el azt a békepárti határozatot, amelyet a kormánypárti frakciók nyújtottak be az Országgyűlésnek.

Jobbik: Merjék kimondani, hogy „ruszkik, haza!”

Lukács László György (Jobbik) rögzítette, minden jószándékú ember békére törekszik, ha a szomszédban háború zajlik. Közölte azt is, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség elleni visszaélések, jogfosztás miatt tiltakozni kell. Szerinte az igazságos béke egyik feltétele az: „Ruszkik, haza!” Nincs tartós béke addig, amíg az orosz csapatok ukrán területen vannak – mondta. A jobbikos képviselő azt is javasolta, merjenek elszakadni Putyintól, az orosz állásponttól.

LMP: Február 24-én a tankok Moszkvából rossz irányba indultak

Ungár Péter (LMP) elmondta, a kárpátaljai magyarság érdekei mellett csak Magyarország tud kiállni, ezért támogatja a kormány vétópolitikáját, akár Ukrajnával szemben is. Szomorúnak nevezte, hogy a kormány folyton Nyugat-Európáról beszél, holott azt kellene megvizsgálnia, mi az álláspontja a kelet-európai, hasonló történelmi traumákat átélt országoknak. Úgy látja, a magyar kormány a V4-es együttműködést feláldozta Oroszország oltárán. Amíg mi vagyunk az egyetlenek, akik kibeszélnek a kelet-európai kórusból, addig saját régiónk árulói vagyunk – hangoztatta az LMP-s képviselő.

Azt mondta, a magyar érdek szempontjából egyetlen dolog fontos, hogy február 24-én a tankok Moszkvából rossz irányba indultak. A béke nagyon fontos, de hazugság azt állítani, hogy egyenlő felelőssége van megtámadónak és megtámadottnak. Nincs egyenlő felelősség – nyomatékosította.

Párbeszéd: Nincs béke igazságszolgáltatás nélkül

Szabó Tímea (Párbeszéd) szerint a külügyminiszter álbékebeszédet tartott, az ötvenes években Rákosi elvtárs mondott hasonló beszédeket. Azt tudakolta a minisztertől – aki szerinte sokszor látogatja meg az orosz külügyminisztert –, miért nem szólítja fel kollégáját a háború befejezésére és a kivonulásra. Ha a miniszter valóban békepárti, akkor ezt kellene tennie – mondta.
Szerinte a legnagyobb hazugság azt állítani, hogy Oroszországnak és Ukrajnának azonos a felelőssége. Hiányolta, hogy nem hangzott el, hogy Oroszország az agresszor és Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús bűnös.

Közölte, béke akkor lesz, ha Oroszország azonnal kivonul Ukrajnából és ha az orosz háborús bűnösöket, köztük Putyint nemzetközi bíróság háborús bűnökért elítéli. Nincs béke igazságszolgáltatás nélkül – jelentette ki Szabó Tímea.

MSZP: Fogadja el a Ház az ENSZ békedokumentumát

Harangozó Tamás (MSZP) közölte, pártja a béke pártján áll és szeretné, ha konszenzusos országgyűlési javaslat születne a háborúval kapcsolatban. Ezért a kormánypártiak előterjesztéséhez módosító javaslatot nyújtottak be, amelyben semmi más nincsen, mint az ENSZ békedokumentuma – tette hozzá.
Kiemelte, hogy az ENSZ nagy többséggel elfogadott dokumentumában egyebek mellett megerősítették Ukrajna szuverenitását, függetlenségét, területi integritását, valamint követelték az orosz csapatok kivonását az ukrán területekről.

Kijelentette: nem elfogadható a magyar kisebbség nyelvhasználatának és oktatási jogainak csorbítása. Jelezte, egy ország mindaddig nem lehet uniós tag, amely kisebbségeivel, köztük a magyarral így bánik.

Ahhoz, hogy béke legyen Ukrajnának le kell mondania területekről – mondta a Mi Hazánk frakcióvezetője a külügyminiszter felszólalására válaszolva hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt; a DK az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban hazaárulással vádolta a kormányoldalt, a KDNP kompromisszumos békéről beszélt, a Fidesz frakcióvezetője pedig rögzítette, hogy a békepárti parlamenti határozat kizárólag a magyar álláspontot tükrözi.

Mi Hazánk: Ukrajnának le kell mondania területekről

Toroczkai László (Mi Hazánk) azt mondta, ha békét akarunk, akkor véget kell vetni a háborúnak úgy, hogy egyik oldalról sem érkeznek oda fegyverek. Ahhoz, hogy béke legyen, Ukrajnának le kell mondania területekről – jelentette ki. Úgy folytatta, a magyarok hozták a legnagyobb áldozatot a 20. században a világbékéért Trianonnal. Amikor a trianoni békediktátumot rákényszerítették Magyarországra, akkor senki, Ukrajna sem emelt szót a magyarokért – mondta.
Szerinte a háború az Egyesült Államok és Oroszország ütközéséről szól, nagypolitikai játszma.

Jelezte, a kormánytól azt várják, utasítsa el Finnország és Svédország NATO-csatlakozását. Ha megszavazzák, biztos, hogy nem a béke pártján állnak, mert kiélezik a konfliktust, ezer kilométerrel nagyobb lesz a kockázat – magyarázta.

Egyetértett azzal, hogy véget kell vetni a kényszersorozásnak Kárpátalján, de szerinte lassan már nem is lesz kit besorozni, mert etnikai, nemzetiségi tisztogatás zajlik. Még határozottabb kiállást kért Kárpátaljáért.

DK: A kormány elárulja a magyar érdeket

Arató Gergely (DK) szélsőségesnek minősítette a Mi Hazánk hozzászólását, és úgy vélte, Toroczkai László azt mondja ki, amit a Fidesz gondol: az orosz érdekek képviseletét. Hangsúlyozta: minden párt békét akar, de a DK meggyőződése szerint a békét csak úgy lehet elérni, ha az oroszok kivonulnak Ukrajna területéről. A külügyminisztert arra szólította fel: menjen ki Moszkvába a barátaihoz és intézze el, hogy az oroszok kivonuljanak Ukrajnából.

Nemzeti érdeknek nevezte Magyarország NATO- és EU-s tagságát, valamint a kárpátaljai magyarság védelmét. A kormányoldalt ugyanakkor azzal vádolta: mindhárom ügyben hazaárulást követ el, hiszen gyengíteni akarja a NATO-t és az EU-t, szégyenletes színjátékot folytat a svéd és a finn NATO-csatlakozással kapcsolatban orosz érdekeket szolgálva, a kárpátaljai magyarok életét pedig politikai érdekei miatt veszélyezteti.

Szerinte a kormány számára ez az egész csak politikai játék: a béke kérdését, a nemzeti érdekeket, a NATO- és európai uniós tagságot, a kárpátaljai magyarok helyzetét csak egy szavazatszerzési lehetőségnek tekinti, amivel elterelheti a figyelmet az ország gondjairól.

KDNP: Minden béke kompromisszummal születik

Simicskó István (KDNP) az ellenzéki felszólalásokra reagálva azt mondta: minden béke valamilyen kompromisszummal születik, de igazságos békét nem nagyon láttak még.

„Kompromisszumokkal telit igen, vagy pedig egy totális háború végén egy erőszakkal kikényszerített békediktátumot” –tette hozzá.

Hasznosnak és helyesnek nevezte, hogy a kormány humanitárius segítséget nyújt a háború elől menekülőknek.
Arra kérte kormányt, hogy mindent tegyen meg a kárpátaljai magyarok biztonsága érdekében.

Arra is felhívta a figyelmet: Ukrajnából – egy egykor 50 millió lakosú országból – a háború óta közel 18 millióan menekültek el, ebből 6 millióan Oroszország területére. Arra hívta fel a figyelmet: bár egyesek arról beszélnek, hogy ruszkik, haza, ez egy sokkal bonyolultabb térség és sokkal bonyolultabb viszony, egy testvérháború.
A KDNP arra bátorítja a kormányt, és arra kéri a parlamentet is, hogy mindenki a maga területén tegyen a béke érdekében – hangoztatta.

Fidesz: A békepárti határozat a magyar álláspontot tükrözi

Kocsis Máté (Fidesz) frakcióvezetője azt mondta: a magyar Országgyűlés határozata kizárólag a magyar álláspontot tükrözi, a baloldali képviselők viszont teljesen más szemszögből nézik a háború kérdését. A magyar Országgyűlés a magyar álláspontot kell, hogy képviselje, nem fogadhatja el az ENSZ határozatát – hangsúlyozta. Arra szólította fel a baloldali frakciókat: ne akarjanak olyan nemzetközi dimenziókat behozni a magyar parlamentbe, amelyek teljesen kinullázzák a magyar álláspontot.
Rámutatott: Magyarországon kívül senki nem foglalkozik a kárpátaljai magyarokkal, sem az ENSZ, sem az EU.

Felidézte: a baloldali képviselők voltak azok, akik fegyvereket és katonákat is küldtek volna egy évvel ezelőtt a háborúba, és a gazdasági szankciókat is lelkesen támogatták.

Szijjártó Péter: Magyarország a béke pártján áll és kiáll a kárpátaljai magyarokért

Magyarország a béke pártján áll, kiáll a kárpátaljai magyarokrét és nem szállít fegyvereket a ukrajnai háborúba – szögezte le viszonválaszában a külgazdasági és külügyminiszter. Örömtelinek nevezte, hogy néhány ellenzéki párt támogatja a kormányt abban, hogy fellép a kárpátaljai magyarok érdekében.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a kormány és a kormánypártok számtalanszor elítélték már a háborút. A miniszter a Ház előtt lévő határozatból is idézett, amellyel ismételten elítélik az orosz katonai agressziót és elismerik Ukrajna jogát az önvédelemre.

Azt kérdezte az ellenzéki pártoktól: miért nem tudnak egyszer nemzeti alapon tekinteni valamire?  Miért fontos az, hogy egy magyar álláspontról mit gondolnak az oroszok, az amerikaiak, az ukránok vagy bárki más? – sorolta kérdéseit.

Ha a kormány ezt nézte volna a döntései során, akkor Magyarország átengedte volna a fegyvereket és maga is fegyvert szállítana Ukrajnába – mondta. A magyar embereket azonban világosan megkérdezték erről a választások előtt, a választók pedig döntöttek – mondta.

LMP: Nem lehet akkumulátorgyarmattá tenni az országot

Csárdi Antal (LMP) szerint hiába próbálkoznak mellébeszéléssel, az emberek látják, hogy a gyarmatosítási terveit végre akarja hajtani a kormány. Azonban egyre többen pontosan értik, milyen veszélyes lenne Magyarország számára, ha akkumulátor gyarmattá válna. Nemcsak Debrecenben, hanem Fóton, Iváncsán, Komáromban, Sóskúton, Nyíregyházán és Tatabányán, hanem szerte az országban, és Budapesten is.

Az LMP meghallgatja az emberek problémáit, a Fidesz kormány azonban nem meghallgatni akarja az emberek véleményét, hanem elhallgattatni őket  – vélekedett. Azért adtak be országos népszavazási kezdeményezést, hogy a magyar emberek kimondhassák, hogy nem lehet akkumulátorgyarmattá tenni az országot – mondta

Akkumulátor nélkül nincsen elektromos autózás

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter válaszában úgy fogalmazott: elektromos akkumulátor nélkül nincsen elektromos autózás, elektromos autózás nélkül nincsen csökkenő károsanyag kibocsátás a közlekedésben. Erre gondolhatott Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke is, amikor tömeges akkumulátorgyártásra szólította fel az EU-t.

A tárcavezető felelőtlennek nevezte, hogy a baloldal hiteltelen vagy hibás adatokkal próbálják megrémiszteni az embereket. Rámutatott: a debreceni vízbázis napi hozama 75 ezer köbméter, miközben a város vízigénye 40 ezer köbméter, a leendő akkumulátoré pedig 3378 köbméter lesz. A komáromi gyár napi vízhasználata a Duna öt másodperces vízhozama, a gödi gyár pedig száz százalékban szürke vizet használt.

Ezekért az akkumulátorgyárakért a világon nagy verseny van, ezért akik azt szorgalmazzák, hogy máshol épüljenek fel, más országok érdekeit szolgálják – jelentette ki a miniszter.

Párbeszéd: A végrehajtói törvényt ki kellene dobni

Jámbor András (Párbeszéd) felszólalásában több politikust említett, akik neve valamilyen módon szerepel a Völner-Schadl ügy, a végrehajtói maffia ügyének leiratában, és nem látni, hogy bármilyen nyomozás folyna velük szemben. Jelezte: az igazságügyi bizottságban már negyedszer szavazták le az ügyre vonatkozó javaslatait.

A végrehajtói kart az állam hozta létre, a felügyeleti szervet is az állam látja el, ezért ha történtek hibák és mulasztások, abban a magyar államnak is van felelőssége benne – mondta. Úgy fogalmazott: a végrehajtói törvényt ki kellene dobni úgy, ahogy van, és újat hozni helyette.

Sérelmezte, hogy valakinek úgy írják ki árverezésre a házát, hogy a végrehajtással szembeni kérelme nem futott le, és azt is, hogy lehet egy tárgyat adott esetben az értéke egy százalékán elárverezni, továbbá azt is, hogy milyen díjakat számolnak fel a végrehajtók, és miért nincsen jogorvoslat ezzel szemben.

Szólt arról is, hogy egyik tagjuka” a közelmúltban két ruhadarab azonossága és egy jogszerűen bejelentett esemény közösségi médiában való kedvelése miatt tartóztatták le.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára arról szólva, hogy a budapesti utcai támadássorozat egyik gyanúsítottja Jámbor András kampánysegítője, hiányolta a képviselő gyűlölet-bűncselekményektől való elhatárolódását.

Hangsúlyozta: a folyamatban levő büntetőeljárás bizonyítékainak értékelése a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság feladata. Azt kérte az ellenzéki politikust, hogy tartsa tiszteletben az igazságszolgáltatás függetlenségét, és ne kívánja befolyásolni a folyamatban levő bírósági eljárást.

Emlékeztetett: a miniszterelnök múlt héten jelezte, hogy ha van javaslat a végrehajtás átalakításával kapcsolatban, nyújtsák be. Ha a képviselő javaslatát nem tartotta alkalmasnak az igazságügyi bizottság, nyújtson be jobb javaslatot – tette hozzá.

Mi Hazánk: A magyarok országa-e még Magyarország?

Toroczkai László (Mi Hazánk) úgy fogalmazott: megroppant Magyarországon a szubjektív biztonságérzet. A budapesti utcai támogatásoknál szerinte nem pusztán gyűlölet-bűncselekmény, hanem terrorizmus is megjelent, ez pedig felveti az Alkotmányvédelmi Hivatal és a titkosszolgálatok felelősségét is. Legalább 15, köztük több külföldi elkövetőről tudni, és közölük sokakat nem azonosítottak be.

Ezzel szemben például az ásotthalmi mezőőröket bíróság elé állították, akik tanyákba betörő migránscsoportot állítottak meg. Ezért azt kérdezte: a magyarok országa-e még Magyarország?

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára elfogadhatatlannak nevezte azt, hogy Magyarországon valakik az utcákon erőszakosan lépjenek fel, az antifa mozgalom ismert módszereivel próbáljanak félelmet gerjeszteni az utcán.

Azonban azok a civilek és baloldali pártok, akik a Magyar Gárda ügyében hangosak voltak, most némán hallgatnak, sőt inkább jogvédő álláspontot vesznek fel – jegyezte meg.

Amikor a veszélyek korát éljük, pont arra nincs szükség, hogy Németországból, Olaszországból idejöjjenek paramilitáris csapatok, magyarokat toborozzanak maguk mellé, és Budapest utcáin verjenek meg embereket – jelentette ki.

A végrehajtói kar reformját, a megélhetés biztonságának megteremtését és az egri elkerülő út nyomvonalának áthelyezését sürgették napirend előtt felszólaló képviselők hétfőn az Országgyűlésben.

A végrehajtás reformját sürgette a Jobbik frakcióvezetője. Vessünk végre véget a végrehajtóbiznisznek! – sürgette napirend előtti felszólalásában Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője. A politikus arról beszélt, az orvosi kamara példája azt mutatja, hogy ha egy köztestülettel kapcsolatban kétely merül fel, és annak életébe törvényalkotással akarnak beavatkozni, a kormányoldalon meglehetősen gyorsan reagálnak. Kifogásolta, hogy a végrehajtóknál tapasztalt anomáliák, minden idők talán legnagyobb kormányzati botránya esetében ez nem történt meg, holott világosan látszik a társadalmi felháborodás.

Lukács László György szerint a rendszert meg kell változtatni, ennek részeként a végrehajtást állami ellenőrzés alá helyezni, közfeladatnak minősítve azt. Sürgette, hogy a teljes végrehajtói kar essen át átvilágításon, „hiszen mindannyiuknál felmerül, hogy részt vettek ebben a bűnszervezetben”.

Válaszában Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára az Országgyűléshez méltatlan vuduszertartásnak nevezte a felszólalást, és azt hangsúlyozta: a magyar alkotmányos rend a hatalommegosztás elve alapján ezt nem teszi lehetővé, hogy egy zajló büntetőeljárás bizonyítékait minősítsék.

Felvetette: ha keresztülviszik a felszólaló javaslatát, a Jobbik-frakció tagjait is át kellene világítani, hiszen bizonyára van olyan, aki kapcsolatban ált elítélt egykori európai parlamenti képviselőjükkel.

MSZP: Biztonságot mindenkinek!

A biztonság kérdését állította felszólalása középpontjába Komjáthi Imre (MSZP), azt követelve, legyenek mindenki számára elérhetőek az alapvető élelmiszerek, tudjon munkájából keresett fizetése révén mindenki gondoskodni szeretteiről ahelyett, hogy tömegek vánszorognak ki az országból külföldi boldogulást keresve. Milyen jövő vár arra a nemzetre, ahol apostoli szegénységet kell fogadnia egy pedagógusnak? – tette fel a kérdést Komjáthi Imre, aki kifogásolta, hogy a kormányzat rendre lesöpri az asztalról az általuk javasolt „igazi baloldali megoldásokat”.

Ezek között említette, hogy legyen adómentes a minimálbér, ne terhelje áfa az alapvető élelmiszereket, állami hatóság ellenőrizze, hogy az árakban megjelenik az árcsökkenés, a kisüzleteknek pedig kompenzálják az ársapkák okozta veszteséget. Amíg ilyen drágák az élelmiszerek, fenn kell tartani és ki kell terjeszteni az ársapkákat – sürgette a szocialista párt politikusa.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter válaszában fontosnak nevezte a felvetett témát, felidézve, 2010 előtt ez az ország már kipróbálta a szocialista gazdaságpolitikát, és az nem jól sült el, hiszen 12 százalék körüli volt a munkanélküliség, egymillióval kevesebb embernek volt munkája, mint most.

„A megélhetés biztonságát a munka tudja elhozni” – hangsúlyozta, kiemelve, hogy 2010-ben a kormány a munkaalapú gazdaság felé fordult, Európa legalacsonyabb munkára rakódó terheit vezetve be. A miniszter megjegyezte: ha ez utóbbin változtatnak, az adóemeléshez, így magasabb munkanélküliséghez vezetne.

Nőtt a nettó átlagkereset reálértéke

Szijjártó Péter kiemelte: 2010 óta 70 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset reálértéke, háromszorosára emelkedett a minimálbér, a minimálbér és a garatált bérminimum is magasabb a 2010 előtti átlagbérnél, mindez pedig a magyar emberek teljesítményének, munkájának köszönhető.

Hozzátette: az utóbbi években a válságokból azért került ki erősebben az ország, mint ahogy azokba belement, mert a munkahelyek megvédésével foglalkozott.

Az egri elkerülő úttal foglalkozott a Momentum képviselője, Lőcsei Lajos Heves vármegyei képviselőként az egri elkerülő út nyomvonala ellen tiltakozott napirend előtti felszólalásában, mondván, a megyeszékhelyen élők nem kérnek a rájuk kényszerített észszerűtlen akaratból, maguk szeretnék eldönteni, hol fusson az út.
Kifogásolta, hogy ugyan közösségi tervezés előzte meg a nyomvonal kitűzését, de nem vették figyelembe a döntésnél a helyiek véleményét. Bírálta, hogy a lassabb, környezetszennyezőbb belső nyomvonalat pártolta a térség országgyűlési képviselője, aki erőből akarta megoldani ezt a problémát, holott Lőcsei Lajos szerint az egriek mellé állva azt kellene támogatnia, hogy népszavazáson döntsenek a kérdésben.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában jelezte, a kormány a fejlesztésekről hozott döntések meghozatalakor számos szempontot vesz figyelembe, s ha a képviselő előre jelzi, hogy milyen témában szólal fel, biztos lehet benne, hogy az érintett államtitkár vagy miniszter ennél részletesebb választ fog adni.

Hangsúlyozta: a cél az, hogy minden egyes fejlesztés jól szolgálja a helyben élők érdekét, majd méltatlannak nevezte, hogy a felszólaló az Országgyűlés plénuma elé hozta a térség országgyűlési képviselőjével folytatott vitáját. Dömötör Csaba megemlítette: az egri választók tavaly nagy-nagy többséggel döntöttek arról, ki képviselje őket a parlamentben.

A költségvetési források felhasználásáról és az orosz–ukrán háborúról is szó volt napirend előtt hétfőn az Országgyűlésben.

DK: Fontosabb a kormánynak a bürokrácia, mint az oktatás és egészségügy

Arató Gergely (DK) az Eurostat legújabb felmérését idézte, amely azt vizsgálta, hogy az egyes uniós tagországok mire költenek leginkább a költségvetésükből GPD-arányosan. Magyarország a legelsők között van a bürokratikus kiadásokat tekintve, erre 8 százalékot fordítanak. Fontosabb a bürokrácia, mint az oktatás vagy az egészségügy – mondta az ellenzéki politikus.

Abszolút első Magyarország – folytatta – az egyház, a kultúra, a sport és a szabadidő támogatását tekintve, ugyanakkor valójában ennek döntő része az egyházi és sporttámogatás. Politikai szövetségesek vásárlása és a politikusok hobbijának a finanszírozása történik – mutatott rá, hozzátéve: eközben alig több mint felét költik szociális támogatásokra, mint a baloldali kormányok idején. A politikus szerint van alternatíva: a DK és árnyékkormánya.

Rétvári Bence, a belügyi tárca parlamenti államtitkára DK-s és szocialista képviselők nevét sorolta, akik a baloldali kormányzás idején együtt szavaztak arról, hogy csökkentsék az orvosok, ápolók, rendőrök, pedagógusok, szociális dolgozók, önkormányzati hivatalnokok vagy a tűzoltók bérét. Kitért arra is, hogy elbocsátottak 15 ezer pedagógust és 16 ezer egészségügyi dolgozót. Tevékenységük olyan mértékű elégedetlenséget váltott ki, hogy a 2010-es választáson úgy kerültek egyharmad alá, hogy két új ellenzéki pártot is beszavaztak az emberek – jegyezte meg.

„Önökről kiállították a bizonyítványt a választók” – mutatott rá.

Kitért arra is, hogy a jelenlegi kormány megőrizte a nyugdíjak értékét, visszaadták a 13.havi nyugdíjat. Míg a baloldali kormányok idején 360 milliárd forint volt a szociális kiadások összege most több mint 1100 milliárd forint. Mindez úgy, hogy több mint egymillióval többen dolgoznak – jegyezte meg Rétvári Bence.

KDNP: Egyetlen megoldás volt a béke

Simicskó István (KDNP) kiemelte: egy éve zajlik az orosz-ukrán háború. Jól látható – ahogy a háborúknál általában – az erőszakspirál, azaz a harcoló felek egyre több fegyvert és embert áldoznak fel, hogy dűlőre vigyék a konfliktust. A kormánypárti politikus egyetlen megoldásnak a békét látta, azt mondta, tárgyalóasztalhoz kell ültetni a feleket. A kormány álláspontja, hogy nem a harckocsik, hanem a tűzszünet és a tárgyalások fogják elhozni a békét – hangsúlyozta.

Kitért arra is: azért terjesztették az Országgyűlés elé a kormánypártok a határozatukat, hogy a magyar parlament is álljon ki a béke mellett, a felek minél előbb üljenek tárgyalóasztalhoz.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: világosan látszik, hogy ennek a háborúnak győztesei nincsenek, nem is lehetnek, csak vesztesei vannak. Minél tovább tart, annál több lesz az áldozat, annál drámaibb lesz a pusztítás – mutatott rá.

Kitért arra is, ha egyetértenek azzal, hogy mielőbb békére van szükség, akkor könnyű belátni, hogy sem a fegyverszállítás, sem a szankciók nem segítenek ebben.
A fegyverszállítás a háború eszkalációját hozza magával, és ez elsőként nem az óceánon túl, hanem a földrajzi szomszédságban fog megtörténni – hangsúlyozta. Jelezte: Magyarország energiaellátása továbbra is biztonságban van. A szankciók ugyanakkor kudarcot vallottak, többet ártanak az európai, mint az orosz gazdaságnak.

A miniszter azt mondta, az a fő kérdés, sikerül-e megakadályozni a harmadik világháború kitörését. Olyan álláspontok hangoznak el és olyan döntések születnek, amelyek abba az irányba mutatnak, hogy a háború globális háborúvá váljon – fejtette ki.

Fidesz: Ennek a háborúnak nem lett volna szabad elkezdődnie

Zsigó Róbert (Fidesz) arról beszélt, hogy ennek a háborúnak nem lett volna szabad elkezdődnie. Magyarország kezdettől tűzszünetet és békét sürgetett, a háború minden egyes napja még több szenvedést hoz és még több emberéletbe kerül – mutatott rá, kiemelve: a háború az európai és a magyar gazdaságnak is komoly károkat okoz.

Amíg nem lesz béke, nem vonják vissza a szankciókat, addig az inflációt is csak mérsékelni tudják. Jelezte: elkötelezettek abban, hogy év végére egy számjegyű legyen a pénzromlás mértéke. Beszélt arról is, hogy Magyarország négyezer milliárd forinttal volt kénytelen többet költeni tavaly energiára, mint egy évvel korábban, ezt a pénzt Brüsszel vette ki a magyarok zsebéből. Kitért a harmadik világháború veszélyére és megjegyezte: a nemzetközi közösség nem a békéért dolgozik, hanem a háború folytatásáért.

A fideszes politikus idézett ellenzéki nyilatkozatokat a fegyverszállítás szükségességéről, majd hozzátette: nem fogják engedni, hogy a háború pártiak belerángassák Magyarországot a háborúba. Mi nem szurkolunk senkinek, ennek a háborúnak nem lehet nyertese – rögzítette. Fontosnak tartotta, hogy országgyűlési határozatban rögzítsék, Magyarország békepárti marad és a jövőben is ki akar maradni a háborúból.

Szijjártó Péter miniszter úgy reagált: a szankciós politika kudarcot vallott. Az első szankciós csomag elfogadásakor még az volt az érv, hogy térdre kényszerítik Oroszországot. Azóta tíz szankciós csomagot erőltetett át Brüsszel, de ezek a békét nem hozták közelebb, és sokkal jobban fáj az európai, mint az orosz gazdaságnak. Rámutatott: ma a globális többség a béke pártján áll. Az Európán kívüli országok jelentős része nem érti, miért kell nehézségekkel szembesülnie egy regionális konfliktus miatt. Ezek az országok is békét akarnak, ahogy Magyarország is, ugyanakkor a transzatlanti világ egyfajta háborús pszichózisban van – fejtette ki Szijjártó Péter.

Kiemelt kép forrása: MTI/Kovács Tamás

 

 

 

Kapcsolódó hírek

Ajánljuk még