Baleset

Leesett a vonatról és meghalt egy ember

A pedagógusok etikai felelőssége, tanárképzésre való belépés – külföldi példák a kompetencia-témakörben

Kiindulópont, hogy jelen elemzés nem kíván abban állást foglalni, hogy a tanárok kompetenciavizsgálatának szükségességét milyen szakmai konszenzus övezi, mint ahogyan a tanulmány esetleges következtetései és általában a szerző e témakörben tett megnyilatkozásai is szigorúan magánszakmai álláspontnak minősülnek. Annyit pedig érdemes egyfajta premisszaként lefektetni, hogy az egyes nemzeti megoldások sokszor abból a tételből indulnak ki, hogy az előzetes szűrés humánusabb, mint a soron kívüli felfüggesztés vagy elbocsátás – olvasható az Alaptörvény blog legújabb bejegyzésében.

A nyugati világban általánosan megfigyelhető, hogy minden tanárnak, pedagógusnak tartania kell magát szakmai etikai kódexekhez, amelyek megállapítják számára a hivatásgyakorlással együtt járó legalapvetőbb jogok és kötelességek rendszerét. Számos állam és számos szakmai szervezet készített magatartási kódexet a pedagógusok számára, közöttük például az Egyesült Államokban a National Education Association (NEA) és az American Association of Educators (AAE), és a kódexek megegyeznek abban, hogy a tanulás, a személyes integritás és a kölcsönös tisztelet előmozdításának alapelveit írják elő. Eszerint fontos alapfeltétel, hogy a tanároknak becsületes, törvénytisztelő állampolgároknak kell lenniük, személyes feddhetetlenséggel, és arra kell törekedniük, hogy a gyermekek személyes lelki és tanulmányi fejlődését elősegítsék. A tanárnak rendelkeznie kell minden szükséges képesítéssel, mielőtt elfogad egy pozíciót, és tovább kell fejlődnie azon képzések elvégzése, bizonyítványok vagy végzettségek megszerzése révén, amelyet tőle a munkáltatója megkövetel. Az angolszász megoldások azonban megítélésünk szerint a jogrendszer kontinentális európaihoz viszonyított eltérő jellege miatti körben kevesebb relevanciával bírnak, ugyanakkor az EU-ban létező megoldások és javaslatok annál több tapasztalattal szolgálhatnak.

  1. Németország

Németországban a tanári pálya felé vezető úton a jövendőbeli tanároknak egy tisztiorvosi látogatást is eszközölniük kell. A közalkalmazotti jogviszonyra tekintettel a népegészségügyi tiszt ellenőrzi a leendő tanár pálya betöltésére való egészségügyi alkalmasságát. A fő célja a felmérésnek, hogy megvizsgálják, hogy a nyugdíjba vonulásig egészségesek tudnak-e maradni a közalkalmazottak. A vizsgálat során a korábban diagnosztizált mentális betegségek, vagy pszichoterápiás kezelésen való részvétel fontos szempont lehet, azonban ez nem feltétlenül kizáró ok ahhoz, hogy valakiből tanár válhasson.

A baden-württembergi tartományi Felsőoktatási Törvény (LHG 60 § 2. bekezdés, 6. sz.) értelmében a tanárképzésre való beiratkozáshoz az Oktatási Minisztériummal egyeztetett tanári orientációs teszten való részvételt kell igazolni. Ez a „Karriertanácsadás tanároknak” (CCT) online, az otthon melegében kitölthető tesztje.  A teszt „Kezdjek tanárképző tanfolyamot?” címszó alatt fut, elvégzése kötelező, azonban anonimitást biztosít és mindössze egy visszajelzést ad a tesztet kitöltött személynek a saját kvalitásairól. Az önismereti teszt azonban pszichológiailag releváns, hiszen a személyiségjegyeiről és az kompetenciáiról egyszerre kap visszajelzést a jövendőbeli tanár.

  1. Olaszország

Olaszországban Vincenza Labriole által 2016-ban benyújtott törvényjavaslatával a pedagógusoknak írt volna elő kötelező jelleggel pszichológiai alkalmassági teszteket. A vizsgák teljesítésének a tanítás elengedhetetlen feltételévé kell válnia, hogy figyelemmel kísérhessük – a gyermekeinket oktató – pedagógusok pszicho-érzelmi állapotát. Ezért érthetetlennek tartom azoknak az álláspontját, akik ellenzik a józan ész rendelkezését, amely a leggyengébb alanyok teljes védelmét szolgálná – érvelt törvényjavaslata mellett a korábban Forza Italia-t erősítő politikus.

Olaszországban a 2016-os próbálkozások után, 2022-ben merült fel újra a tanároknak szánt pszicho-alkalmassági tesztek bevezetésének ötlete. Egy római iskolában történt incidens után, Rossano Sasso, a Draghi-kormány 2021. február 24-én kinevezett oktatásügyi miniszterhelyettese a tanárok pszichológiai teszt alá vonásának előnyeiről értekezett. Sasso úgy fogalmazott, hogy „a jövőben úgy kell tanárokat toboroznunk, hogy pszicho-alkalmassági szempontból is értékeljük őket”, majd megjegyezte, hogy „biztos vagyok benne, hogy a tanári kar nagy részének nem lenne félnivalója egy ilyen értékeléstől. Egy jó tanár pozitív jelet hagyhat gyermekeink életében, egy rossz tanár évekre tönkreteheti azt”. 

A választási kampány során a jobbközép felhozta kampányígéretként a rendszeres pszichológiai vizsgálatok bevezetésének ötletét, azonban sajtóértesülések szerint a tanárok körében jelentős felháborodást váltott ki az ötlet. A La Tecnica della Scuola közvélemény-kutatási adatai azt állítják, hogy 10-ből 6 tanár és diák ellenezte az ötletet, azonban minden második szülő már helyeselte a hasonló tesztek bevezetésének ötletét. A Liga kormányprogramjának ötletét Umberto Galimbert – neves olasz filozófus, akadémikus és pszichoanalitikus – is támogatta, véleménye szerint a tanárokat személyiségtesztekkel kell kiválasztani, hogy kiszűrhessék az „olyan tanárokat, akik nem képesek tanítani, és akik szenvedélyesen akarják 40 éves pályafutásuk során tönkretenni a diákok egész generációinak életét”.

Olaszországban jól látható, hogy a tanárok pályaalkalmassági vizsgálatának ötletét még nem vetették el az olasz politikusok, a kérdés már csak az, hogy a jövőben milyen jogalkotói foganatja lesz a hasonló törekvéseknek.

  1. Franciaország

Franciaországban a pszichológia, mint tudományág nagy becsben van tartva a francia társadalom által, melyet alátámaszt az a tény, hogy kiemelkedően sok egyetemi képzés során foglalkoznak a hallgatók pszichológiai témakörökkel, illetve 30 egyetemi karon is lehet pszichológiát tanulni.

A tanári képesítés megszerzéséhez Franciaországban egy pályaalkalmassági „verseny” tesztben (CRPE) kell részt venniük a jelentkezőknek, amelyben az iskolarendszer, a gyermekek neurobiológiája, affektív és pszichokognitív fejlődése is a teszt tárgyát képezi. A pályaalkalmassági teszt tehát inkább gyermekközpontú, minthogy tanárokkal foglalkozzon, azonban a tanárok számára léteznek mester (MEEF) képzések „gyermekpszichológia és tanulás” néven, melyet például a lyoni Katolikus Egyetemen lehet tanulni. Franciaországban tehát belátták a probléma fontosságát a szakemberek, azonban pszichológiai tesztek helyett, inkább a tanárok pszichológiai készségfejlesztésére helyezik a hangsúlyt.

  1. Szlovákia

Szlovákiában a francia megközelítéssel ellentétben, nagy hangsúlyt fektetnek a tanárok mentális egészségének feltérképezésére. Szlovákiában „a pedagógiai alkalmazottakról és közalkalmazottakról” szóló (138/2019.) törvény 16 §-a az alábbiak szerint rendelkezik a pedagógusok egészségügyi alkalmasságáról:

„(1) Az egészségügyi alkalmasság a pedagógus alkalmazott és a hivatásos alkalmazott fizikai és szellemi alkalmassága.

(2) Az egészségi alkalmasságot a munkaviszony létesítését megelőzően általános orvosi szakorvos által kiállított orvosi igazolás igazolja.

(3) Pedagógiai alkalmazott és szociális segítő intézmény hivatásos alkalmazottja esetén az (1) és (2) bekezdés szerinti egészségügyi alkalmasság igazolása mellett külön előírás szerint a mentális alkalmasság igazolása is szükséges.

(4) Ha a munkáltató megalapozottan gyanítja, hogy a pedagógiai alkalmazott vagy a hivatásos alkalmazott egészségügyi alkalmasságában változás következett be, legkésőbb 90 napon belül fel kell hívnia egészségügyi alkalmasságának igazolására a 2008. évi CXVII. (2) bekezdés szerinti orvosnak. Ha a pedagógiai alkalmazott vagy az orvosi vélemény szerint hivatásos alkalmazott nem felel meg a munkavégzésre vonatkozó egészségügyi alkalmasságnak, a munkáltató a 63. § (2) bekezdése szerint jár el. 1 levél c) Munka törvénykönyve. Az egészségügyi alkalmasság orvosi szakvélemény általi igazolásával közvetlenül összefüggő költségeket a munkáltató fedezi.”.

Szlovákiában a tanárok pszichológiai alkalmassági vizsgálatát társadalmi konszenzus övezi, 2013-as sajtóértesülések szerint még annak az ötlete is felmerült, hogy az intézkedést az egyetemi tanárok számára is előírják. Dušan Čaplovič, a Smer-SD akkori oktatási minisztere az ötletet megfontolandónak tartotta és biztosította a publikumot arról, hogy a döntéshozókkal megvitatják a pszichológiai vizsgálatok egyetemi tanárokra való kiterjesztését is. Miroslav Habán, a szlovákiai oktatási és tudományos dolgozók szakszervezetének elnöke azt nyilatkozta az ügy kapcsán, hogy „megelőző intézkedésként szeretnénk bevezetni a pszichológiai teszteket, mert vannak problémás tanárok az egyetemeken. Gyakran kiemelkedő szakértők, de elfogadhatatlan magatartást tanúsítanak a diákokkal szemben”. Zdenka Kubišová szlovák pszichológus támogatta a pszichológiai tesztek szélesebb körben való bevezetését és szerinte is minden tanárt pszichológiailag vizsgálni kéne.

Ľuboš Tužinský a szlovák Állami Tanfelügyelőségtől egyedül arról nyilatkozott negatívan, hogy az intézetvezetők feladata felmérni a tanárok mentális egészségét és elküldeni a tanárokat kivizsgálásra, hiszen ez az intézkedés sokszor feszültséget okoz intézményen belül. Tužinský szerint, a tanároknak 5-10 évente megtartandó, kötelező jellegű pszichológiai vizsgálatai célravezetőbbek és feszültségmentesebbek lennének.

Tužinský szerint a szülők legtöbbször tanárok kapcsán arra panaszkodnak, hogy gyermekeikkel verbálisan vagy nonverbálisan agresszíven viselkednek, illetve sokszor a gyermekek pedagógusok által történő megszégyenítése vagy gúnyolása is problémát okoz. Tužinský összeségében tehát helyénvalónak tartja minden tanár pszichológiai vizsgálatát, véleménye szerint a tanároknak „be kellene bizonyítaniuk, hogy bírják-e a rájuk váró terhelést egy életen át, hiszen sok hiperaktív gyerek van manapság, akikkel együtt kell tudniuk dolgozni”.

  1. Csehország

A tanári karhoz történő csatlakozást Csehországban is szigorú feltételrendszerekhez kötik, a pedagógusi pálya elkezdéséhez pedig pszichológiai szakvélemény, igazolás is szükséges. A pedagógusi pálya feltételrendszerét szabályozó törvény 18. szakaszában az alábbiakat olvashatjuk:

2) Az ellátást nyújtó intézmény, centrum oktatója csak az lehet, aki az oktatói állományról szóló törvény 8a) által meghatározott feltételeken túlmenően megfelel a szellemi alkalmasság feltételének.

(3) A lelki alkalmasságot pszichológiai vizsgálattal állapítják meg. A mentális alkalmasság bizonyított

  • a) a telephellyel vagy központtal való munkaviszony létesítése előtt,
  • b) a munkaviszony soránabban az esetben, ha megalapozott kétség merül fel afelől, hogy a pedagógus megfelel-e a szellemi alkalmasság feltételének, különösen a gyermekek elleni testi vagy lelki erőszak gyanúja esetén; ilyen esetben az intézmény, központ igazgatója a pedagógust pszichológiai vizsgálatra rendeli, és erre ésszerű határidőt szab.

(4) A pszichológiai értékelés a pedagógiai dolgozó személyi aktájának része 8b ) .

(5) A pszichológiai értékelésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

  • a) az oktatói kar nevét, utónevét, vezetéknevét, tudományos címét és születési idejét,
  • b) a pszichológiai vizsgálat eredményét, amelyből kiderül, hogy a pedagógus pszichológiailag alkalmas-e vagy sem az intézmény, központ pedagógiai dolgozója tevékenységének ellátására,
  • c) a vizsgáló pszichológus nevét, vezetéknevét, tudományos beosztását, kézírásos aláírását és pecsétjét, akkreditációs számát,
  • d) a pszichológiai vizsgálat időpontja.

(6) A pszichológiai értékelés felülvizsgálatára külön jogszabályban 8c ) megállapított feltételek mellett van lehetőség .

(7) A mentális alkalmasság vélelmének teljesítése olyan tagállami állampolgár vagy más állam erre feljogosított állampolgára által 8d ) , aki valamely tagállamban intézmény, központ pedagógiai dolgozói tevékenységéhez hasonló tevékenység végzésére jogosult, külön törvény alapján is elismerhető 8e ) .

Összegzés 

A szakpszichológusok körében konszenzus alakult ki abban, hogy a tanárok mentális egészsége mind a pedagógusok, mind pedig a diákok teljesítményére, hangulatára és értékeire kihatnak (Bardach-Klassen-Perry, 2022; Atmaca 2019). A tanárok mentális egészségével történő foglalkozás tehát nélkülözhetetlen, azonban a tanárok egészségügyi állapotának konzerválásáról és vizsgálatáról nem alakult ki még egyetértés a szakértők közt.

Európa-szerte megfigyelhető, hogy a kérdéskör megosztja Európa társadalmát. Csehországban és Szlovákiában teljesen természetesnek gondolják a tanárok szellemi frissességének vizsgálatát, míg más országokban fel sem merül ez az opció mint lehetséges pályaalkalmassági feltétel. Olaszországban egy – nem reprezentatív és módszertani hibákkal rendelkező – közvélemény-kutatás arra a következtetésre jutott, hogy minden második szülő támogatna egy hasonló jogszabálytervezetet, az olasz politikában azonban csak a jogalkotói szándékot láthattuk. Míg az idézett közvélemény-kutatásra a módszertani hiányosságok miatt nem érdemes támaszkodnunk, az egy sokatmondó tény, hogy az olasz jobbközép ezt egy olyan népszerű intézkedésnek vélte a szavazótáborán belül, hogy a 2022-es kampányprogramjukba is beemelték a jogszabálymódosítás ígéretét.

Németországban és Franciaországban inkább csak hibrid megoldásokról beszélhetünk, azonban a német önreflexiós – anonimitást biztosító – tesztek, illetve a franciák eltökéltsége a tanárok pszichológiai ismereteinek bővítése iránt bizonyára „pozitív hatással vannak a tanárok mentálhigiéniájára, ezzel pedig javítva a diákok környezetét és jólétét.”

A kiemelt kép illusztráció (fotó: MTI/Balázs Attila).

Ajánljuk még