Baleset

Kigyulladt egy társasházi lakás Gyöngyösön, huszonnégy embernek kellett elhagynia otthonát

Varga Mihály: A 2023-as költségvetés a rezsivédelem mellett garantálja Magyarország biztonságát is

Az Országgyűlés szerdai ülésén megemlékezett a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok ünnepnapjáról, majd megkezdte a 2023-as költségvetés módosításának tárgyalását.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok ünnepnapja

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke felidézte, hogy 1990-ben ezen a napon, március 1-jén kezdték meg működésüket Magyarország új polgári nemzetbiztonsági szolgálatai: az Információs Hivatal és a Nemzetbiztonsági Hivatal. Jelentős fejlemény volt ez a rendszerváltás idején, hiszen az új, demokratikus alkotmányos rendszer kialakítása teremtette meg a lehetőséget arra, hogy jogállami alapelvek szerint működő nemzetbiztonsági szolgálatok jöhessenek létre – mutatott rá.

Emlékeztetett:

2001-ben az Országgyűlés az emléknapok sorába iktatta március 1-jét, mint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok napját, majd 2015-ben az ünnepnap törvényi megerősítést nyert.

Kiemelte: a szolgálatok kezdettől töretlenül látják el az alaptörvényben is meghatározott feladatukat, védik Magyarország függetlenségét és törvényes rendjét.

Hangsúlyozta: egy háborús veszélyekkel és fenyegetettségekkel teli időszakban felértékelődik a nemzetbiztonsági szolgálatok munkája. Az emléknap arra nyújt lehetőséget, hogy köszönetet mondjanak a szolgálatok munkatársainak Magyarország nemzeti szuverenitásának védelme, valamint a biztonság és a belső rend garantálása terén végzett munkájukért – mondta.

A költségvetés módosítása

Budapest, 2023. március 1. Varga Mihály pénzügyminiszter előterjesztőként felszólal a 2023-as költségvetés módosításának vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. március 1-jén. MTI/Bruzák Noémi

Varga Mihály pénzügyminiszter expozéjában elmondta: amikor tavaly nyáron benyújtották a költségvetést, világszerte kevesen gondoltak arra, hogy a szomszédban zajló háború még most is szedni fogja áldozatait, a magyarok pedig azzal számoltak, hogy a koronavírus-válság utáni gyors gazdasági kilábalás tartós lehet. A költségvetést annak tudatában tervezték, fogadták el, hogy a 21. században Európa közepén gyorsan visszaállítható lesz a béke, azonban kiderült, hogy nem feltétlenül közös, globális érdek a gyors európai béke – mondta.

Úgy látja,

egy évvel a háború kitörése után már világszerte elhúzódó háborúval számolnak.

Kiemelte: az elhúzódó háború és a szankciós energiaválság gyökeresen megváltoztatta a gazdasági körülményeket, a kormánynak pedig a családok és a gazdaság védelme érdekében e változásokhoz kellett igazítani a költségvetést. Gyorsan kellett cselekedniük, és a rendkívüli jogrend lehetőséget adott a szükséges módosítások gyors és hatékony elkészítésére – magyarázta.

Közölte: a kormány decemberben veszélyhelyzeti rendeletben rögzítette a 2023-as költségvetés módosításait, megtartva az eredeti büdzsé irányvonalait. A rendeletben foglaltakat januárban törvényjavaslatként is beterjesztették, így azt az Országgyűlés teljes jogkörrel a megszokott módon is tárgyalhatja – mutatott rá.

Varga Mihály elmondta:

a járvány sújtotta évek után 2023-ban már második éve tart az orosz-ukrán háború, nyomában pedig a szankciós infláció és az energiaválság.

A kormány célja a megváltozott helyzetben is a családok, a nyugdíjasok, a munkahelyek és a magyar gazdaság védelme, valamint Magyarország biztonságának garantálása, és e célokat továbbra sem adja fel – jelentette ki.

Kifejtette: a 2023-as költségvetés a rezsivédelem költségvetése, és ez a módosítás után még inkább igaz. A kormány továbbra is minden magyar háztartás számára fenntartja a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás erejéig, illetve kiterjeszti az önkormányzatokra és a vállalkozásokra is – mondta.

Közölte: emellett a kormány megvédi a családtámogatásokat, sőt tovább bővíti az intézkedések körét. A költségvetés a januári 15 százalékos nyugdíjemelés fedezetét is biztosította, amely a 13. havi nyugdíjat is érintette. Fontos cél a 2010 óta létrejött egymillió új munkahely megvédése, ezért folytatódnak a munkahelyvédelmi programok, a munkát terhelő adókat pedig továbbra is alacsonyan tartják – sorolta.

Megjegyezte:

elsődleges továbbá Magyarország biztonságának megőrzése, a honvédség fejlesztése és a közbiztonság megerősítése, amit a költségvetésben létrehozott és idén is fenntartott honvédelmi alap garantál.

A miniszter fontosnak nevezte továbbá a költségvetési hiány és az államadósság csökkentését, valamint azt, hogy a szankciós energiaválság miatt a kormány takarékos gazdálkodást folytat továbbra is.

Varga Mihály kitért arra: 2022-ben úgy érték el a kimagasló, 4,6 százalékos gazdasági növekedést, hogy az országnak járó uniós forrásokat még mindig nem kapták meg. Mivel Magyarország az Európai Bizottság minden feltételét teljesítette és az újabbakat is teljesíti, joggal bízhatnak abban, hogy a forrásokat hamarosan megkapják – jelentette ki.

Azt mondta: azt is várják, hogy meghallva a magyar kormány több éve hangoztatott kérését, az Európai Unió hozzájárul Magyarország határvédelmi költségeihez.

A tárcavezető hangsúlyozta: a szomszédban elhúzódó háború zajlik, amelyre Brüsszel elhibázott szankciók sorozatával válaszolt. A most benyújtott költségvetés-módosítási javaslat azonban ebben a nehéz, veszélyekkel terhelt időszakban is képes alapot adni ahhoz, hogy az eredményeket megvédjék, „egyszerre tükrözi a magyar családok, vállalkozások és munkahelyek védelmének, valamint az egyensúlyi mutatók javításának célját” – fogalmazott Varga Mihály.


A 2023-as költségvetés stabilitását emelték ki a Fidesz-KDNP vezérszónokai az idei büdzsé módosítását célzó törvényjavaslat szerdai parlamenti vitájában, ahol a Demokratikus Koalíció (DK) felszólalója a rendeleti költségvetés visszavonását és új beterjesztését sürgette.

Fidesz: a költségvetés jól reagál a háborús környezetre

Bánki Erik (Fidesz) elmondta, az elhúzódó háború és az elhibázott szankciók miatt Magyarországnak soha nem látott kihívásokkal kell szembenéznie, a magyar családok életkörülményei, a gazdaság védelme, a munkahelyek megmentése a kormány kiemelt célja volt és eddig ezt sikerült is megtartani. A magyar gazdaság idén várhatóan másfél százalékkal bővül úgy, hogy közben csökken a költségvetési hiány és év végére egyszámjegyű lesz az infláció – mondta.

Hozzátette: a 2023-as költségvetést módosító törvényjavaslat jól reagál a háborús környezet okozta változásokra, ennek köszönhetően a magyar gazdaság elkerüli a recessziót, a javaslat megvédi a családokat, biztosítja a nyugdíjak reálértékének megőrzését és garantálja Magyarország biztonságát.

A fideszes politikus szerint 2023 a legveszélyesebb év lesz Magyarországon a rendszerváltás óta, ezért a kockázatokat csökkenteni, a tartalékokat növelni kell.

Hozzátette: a külső körülmények változása ellenére sem mond le arról a kormány, hogy az idei büdzsé a rezsivédelem költségvetése. Kitért arra, hogy az ország tavalyi energiaszámlája négyezer milliárd forinttal nőtt, ezért a rezsivédelmi alap 2600 milliárd forintot biztosít a megnövekedett kiadások támogatására.

Szerinte az átlagfogyasztásig egy család havonta 181 ezer forint rezsitámogatást kap, ezzel az EU-ban Magyarország támogatja a legnagyobb mértékben a családokat.

Szűcs Lajos (Fidesz) azt mondta, a honvédelem meghatározó szerepe mellett a közbiztonság is kiemelt hangsúlyt kap az idei költségvetésben. Kifejtette, a honvédelemre fordított források 2010-hez képest hatszorosára, 1395 milliárd forintra emelkedtek.

Beszélt arról is, hogy a kormány bölcsen döntött akkor, amikor a parlament elé hozta a költségvetés módosítását.

DK: vonják vissza a rendeletben módosított költségvetést!

Varju László (DK) azt javasolta, hogy a kormány vonja vissza a rendeletben módosított költségvetést és terjesszen be egy új törvényjavaslatot a Háznak.

Az ellenzéki politikus alaptörvény-ellenesnek tartotta, hogy rendeletben módosította a kormány az idei büdzsét.

A négyezermilliárd forinttal több energiakiadással kapcsolatban azt mondta, jobb gázszállítási szerződést kellett volna kötni és akkor ezt a sok pénzt másra is el lehetne költeni. Szólt arról is, hogy Magyarországnak 17 hónapja rendelkezésére állnak az uniós források, de a kormány „balgasága” miatt nem képes azokat lehívni.

Úgy látta, Magyarország az EU legszegényebb országa, a legnehezebb pénzügyi helyzetben, csődben van.

Szerinte az elmúlt időszakban elrontott gazdaságpolitikát folytatott a kormány, „beruházáshajszolás” folyt, ez pedig a katasztrófa felé vitte az országot, ennek eredménye a vágtató infláció, a rekordgyenge forint, a hiperinflációt majdnem elérő élelmiszerár-drágulás.

Közölte, az ország a recesszió irányába halad, a költségvetési hiány mértéke pedig jelentősen három százalék felett van, az államadósságon belül pedig nő a devizaadósság mértéke. A képviselő rámutatott arra, a kormány csak azt ígérte, hogy idén nem drágul az energia, holott a nemzetközi piacokon csökken a gáz ára.

Kifogásolta azt is, hogy a kormány magára hagyta a kis- és közepes vállalkozásokat a rezsivel, és hogy csökken az egészségügyi kiadások reálértéke.

KDNP: a költségvetés segíti az embereket

Nacsa Lőrinc (KDNP) kijelentette: a költségvetés 2023-ban is stabil, minden nehézség ellenére segíti a magyar embereket. Elmondta, baloldali riogatásoknak nincs alapja, Magyarország egy nehéz évben is tud eredményeket elérni.

Szerinte a háború és a Brüsszel által kivetett szankciók háborús szankciós inflációt generáltak és energiaválságot idéztek elő, a szankciók azonban kevésbé fájtak Oroszországnak, mint az európai embereknek.

Hozzátette: továbbra is harcolni kell azért, hogy mihamarabb béke legyen, ha holnaptól béke lenne, akkor feleződne az infláció. Közölte, harcolni kell azért is, hogy a szankciókat – különösen az energiahordozókra kivetetteket – minél hamarabb vizsgálják felül.

Nacsa Lőrinc a költségvetéssel kapcsolatban a legfontosabb feladatnak az ország békéjének, biztonságának megőrzését, az ország energiaellátásnak biztosítását, a rezsicsökkentés védelmét nevezte.

Elmondta, ebben a rendkívül veszélyes és nehéz helyzetben is bővülni fog a magyar gazdaság. Amíg a kormány az inflációt nem fékezi meg, addig az élelmiszerástopok védik a lakosságot – jelentette ki.

Szóvá tette, hogy a Momentum és a Párbeszéd nem vesz részt a költségvetés vitáján, szerinte azért, mert nem tartják fontosnak az ország ügyeit.


Jelentősen bírálták az ellenzéki pártok a 2023-as költségvetést módosító javaslatot a szerdai országgyűlési vitában.

MSZP: a kormány kiüresíti az Országgyűlés jogköreit

Vajda Zoltán (MSZP) szerint a kormány egy veszélyhelyzetre hivatkozva, rendeleti kormányzást vezet be, bár szerinte a döntéseknek nincs köze a szomszédos országban dúló harcokhoz. A rendeleti kormányzással a kabinet kiüresíti az Országgyűlés jogkörét, benne a legfontosabbal, a költségvetés megalkotásnak jogával – mondta.

Szerinte nemhogy a rendszerváltás óta, de előtte sem volt arra példa, hogy megvonják a parlamenttől a büdzsé megalkotásának jogát. Most azonban ezt tette a kormány, a Ház megkerülésével döntött a költségvetés átfogó átalakításáról.

Rámutatott: abban az évben tették ezt, amikor az Aranybullát is ünnepelték, amely már nyolcszáz éve korlátozta például az adókivetés jogát. Kifogásolta azt is, hogy mire a rendszeresen nyáron elfogadott költségvetés hatályba lép, már nincs köze a valósághoz, „elinflálódik”.

Megfelelő finanszírozást várt az oktatásnak, a pedagógusbérek rendezését. Szerinte az EU legkevésbé átlátható költségvetése a magyar.

A korai költségvetésnek szerinte nincs értelme, de van-e a késői költségvetésnek? – tette fel a kérdést, majd azt mondta: semmi értelme egy olyan büdzséről vitázni, ami tartalmilag már két hónapja hatályban van, már megkezdték a kifizetéseket, az adóbeszedést, az önkormányzatok már megalkották azok alapján saját büdzséjüket.

Kijelentette ugyanakkor: szükség van a költségvetés módosítására, miután továbbra is rekordokat dönt a magyar infláció. Emiatt fél éve csökken a reálkereset, a pedagógusok fizetése már a megélhetést sem fedezi – közölte.

Szólt pártja módosító javaslatairól, amelyet létbiztonsági csomagnak nevezett. Hibásnak nevezte azt a döntést, hogy a kormány „elengedte” Budapestet, nem biztosítja a fejlesztési forrásokat.

Jobbik: már technikai recesszióban van az ország

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta: már technikai recesszióban van az ország gazdasága.  Kétségtelenül sokat tesz a kormány a családok támogatásáért – mondta, hozzátéve: ezért is ítéli „dermesztőnek” azt, hogy ez a demográfiai adatokban nem látszik.

A családtámogatások értéke zsugorodik, a családi adókedvezmény szerinte már csak töredékét éri annak, amennyit bevezetésekor ért. Lakhatási válságról is beszélt, és bérlakásépítést javasolt.

Szerinte több százmilliárd forint hiányzik az egészségügyi szektorból, és a szociálisból is mintegy 120 milliárd forint. A nyugdíjas fogyasztói kosárról azt mondta: az idősek számára az áremelkedés gyes hónapokban 25 százalékos volt. Differenciált nyugdíjemelést javasolt, amellyel szerinte enyhíteni lehetne a nehéz élethelyzeteken.

Munkahelyek teremtését sürgette magyar kis- és közepes vállalkozásoknál, amelyhez szerinte támogatások kellenek. Kifogásolta, hogy ehelyett a multik kapnak támogatást úgy, hogy sokszor még munkahelyet sem kell érte létrehozniuk.

Közölte: digitalizációhoz, IT-fejlesztésekhez lenne szükség támogatásokra a magyar kisvállalkozások számára. Szerinte az is segítené a vállalkozásokat, ha „évente csak egyszer nyúlnának bele az adórendszerbe”. Még mindig adminisztrációs terhek tömege alatt nyögnek a magyar vállalkozások – sérelmezte.

Szerinte rendbe kell tenni a szülőföldön boldogulást is, hogy megszűnjön a kényszerű kivándorlás.

Mi Hazánk: ez egy inflációs költségvetés

Toroczkai László (Mi Hazánk) szerint a költségvetés nem rezsivédelmi vagy honvédelmi, hanem egy inflációs költségvetés. Jelezte: a kormány annak idején 5 százalékos inflációval tervezte a büdzsét, holott már akkor is látszott, hogy ez nem tartható. Azóta az adatot 15 százalékosra módosították, pedig a decemberi infláció már 25 százalékos volt – mondta.

Növekedett a kiadási és a bevételi főösszeg is, előbbi azonban nagyobb mértékben, így a hiány is ezermilliárd forinttal lett magasabb – sérelmezte. Szigorúbb költségvetést szorgalmazott. A GDP-ről szólva közölte: 2021-ben 7,1 százalékos volt, tavaly 4,6 százalékos, míg idén már csak 1,5 százalékos növekedéssel számol a kabinet. Kijelentette ugyanakkor, hogy a GDP a magyar emberek jóléte szempontjából értékelhetetlen, ezért azt javasolta: ne ezt az adatot hangsúlyozzák, ahelyett a bruttó nemzeti jövedelemmel kellene számolni.

Az államadósságról azt mondta: sokkal drágább lesz az állam működésének finanszírozása. A bruttó adósság több mint 45 ezer milliárd forint lett tavaly, idén már csaknem 49 ezer milliárd forintos.

„A gyerekeink és az unokáik is nyögni fogják a mostani elhibázott politikát” – jelentette ki.

A rezsivédelmi alap növeléséről azt mondta: valóban meg kell védeni a magyarokat a jelenleg zajló világpolitikai folyamatoktól. Az alap azonban azért tudott jelentősen növekedni, mert emelkedett az energiaágazat bevétele, különösen a Mol-é. Vagyis szerinte megint a magyarokkal fizettették meg ezen kiadás költségét a tankoláson keresztül.

Az egészségügy továbbra is alulfinanszírozott – kifogásolta. Azt mondta: olyan szerkezeti átalakítást várnak a kormánytól, amely együtt kezeli a magán- és az állami szektort.

Fontosnak nevezte annak vizsgálatát is, hogyan nőtt a hozzájárulásuk az Európai Unió működéséhez. Szerinte az unióval üzleti szerződést kötött az ország, ezrét a kormánynak be kell tartania annak minden részét. Ha Brüsszel nem küldi a támogatást, a kormány se utalja az uniós befizetést – szorgalmazta.

Folytatták a 2023-as költségvetés módosításáról szóló javaslat megvitatását a képviselők az Országgyűlés szerdai ülésén.

LMP: a költségvetés érzéketlen és neoliberális

Csárdi Antal, az LMP vezérszónoka azt mondta: a költségvetést módosító javaslat bizonyíték arra, hogy Magyarországnak nincs felelős kormánya és felelősen elfogadott költségvetése. Kijelentette: jó ideje rendeleti kormányzás zajlik, ami semmibe veszi a népképviseletet, a kormányt ugyanis semmire nem kötelezi a költségvetés, „bármikor átírhat bármit”.

Szerinte hiába a költségvetés módosítása: a kormánynak nem sikerült reagálnia az elszabadult inflációra, a közszolgálati dolgozók reálbércsökkenést szenvednek el. Az LMP nevében azt javasolta: minden közalkalmazott bérét legalább az infláció mértékével emeljék, és a nyugdíjakhoz hasonlóan, rögzítsék a reálérték megtartásának kötelezettségét is.

Hangsúlyozta: a kormány a szociális- és az élelmiszerválságra sem reagál a költségvetésben, ezzel szemben sok száz milliárd forinttal támogatja a multicégek beruházásait, többek között az akkumulátorgyárak Magyarországra telepítését.

Ezt „öngyarmatosításnak” nevezte, azt javasolva, hogy ehelyett inkább évi 300 milliárd forintból indítson épületfelújítási programot a kormány, amelyben a szociálisan rászorulók energetikai felújításait támogatja. Azt is szorgalmazta, hogy Magyarország törekedjen az élelmiszerönrendelkezés megteremtésére, mert minél inkább önellátó egy ország annál nagyobb biztonságban van.
„Ez a költségvetés minden, csak nem Magyarország érdeke: érzéketlen, neoliberális, ezért elfogadhatatlan” – összegzett.

Köszönetet mondotta nemzetiségi képviselő

Nemzetiségi képviselő Ritter Imre a magyar nemzetiségi képviselők nevében köszönetet mondott a kormánynak és a parlamentnek, hogy 2014 óta közel hatszorosára, 24 milliárd forintra emelte a nemzetiségi támogatást. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: az energiaárak és az élelmiszerárak emelkedése miatt jelentősen emelkedtek a nemzetiségi önkormányzatok és az általuk fenntartott nevelési intézmények költségei, idén a nagysárendileg 2 milliárd forint energiaikompenzációra lesz szükség, de a közétkeztetésben is több száz milliós forráshiánnyal kell számolni.

KDNP: a javuló gazdaság miatt nőtt az uniós befizetés

Nacsa Lőrinc (KDNP) azt mondta: ha többet fizetünk be az EU-ba, az azt jelenti, hogy javul a gazdaság teljesítménye, hiszen javulnak azok a mutatók, amelyek alapján a befizetést kiszámítják. A Brexit miatt is nőtt a hozzájárulás, de inkább a magyar gazdaság, vállalkozások jobb teljesítménye miatt – közölte.

Nemzetiségi képviselő: fontos a pedagógusok képzése

Ritter Imre nemzetiségi képviselő arról beszélt, hogy Bajoroszágban több óvodát bezárnak, mert nem tudnak biztosítani elegendő megfelelő végzettégű óvónőt. Kiemelt fontosságú, hogy ne adják fel a nemzetiségi pedagógusképzési programokat, hiszen azért, hogy a jövőben is elég pedagógus legyen, most kell őket képezni – jelentette ki.

Fidesz: a költségvetés jelentős része a családtámogatásokról szól

Nagy Csaba (Fidesz) közölte: a magyar kormány betartotta a vonatkozó jogszabályokat a javaslat készítésekor. A Költségvetési Tanács kedvezően vélekedett a javaslatról, vagyis jogilag nem kétséges a törvényjavaslat megítélése, és nincs probléma az alapvető költségvetési célokkal sem – mondta.
Kiemelte az elmúlt időben bevezetett családtámogatási intézkedések jelentőségét, továbbá méltatta a családokat is segítő támogatásokat: az élelmiszerárstopokat, a kamatstopot, a vármegyebérletet, valamint a tűzifaprogramot. A most tárgyalt javaslatban is jelentős részt tesz ki a családok segítése – mutatott rá. Hozzátette: a családok megélhetését a rezsicsökkentés fenntartásával is segítik.

Fidesz: a javaslat a közelmúlt változásaira reagál

Szeberényi Gyula Tamás (Fidesz) hangsúlyozta: a javaslat reagál a 2023-as költségvetés elfogadása óta történt változásokra, emellett pedig igyekszik annak eredeti céljait és szellemiségét megőrizni. Fontos cél a reáljövedelmek emelése, ezért több ágazatban béremelést hajtanak végre – jelentette ki.
Kitért rá: a javaslat az államháztartás alrendszereinek kiszámítható, stabil működést biztosít, továbbá megteremti a feltételeit a gazdaság hosszú távú növekedésének.

Mi Hazánk: jelentősek a különbségek a keresetek között

Dúró Dóra (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy nagyon sok olyan ember van, aki kevesebbet keres, mint az átlagbér, nagyok a különbségek a keresetek között. Az állami dolgozóknak is rendkívül alacsony a bérük, miközben a vendégmunkások tömeges bejövetelét megkönnyítették – mondta.
Kiemelte: Magyarországnak nem olcsósággal, hanem tudással kellene versenybe szállnia. Ebből a szempontból nagyon jelentős az oktatási rendszer állapota, hiszen a jövő munkavállalóit képzi – magyarázta. Hozzátette: egészségügyi stratégiára, a munkavállalókat középpontba helyező gazdaságpolitikára lenne szükség.

Jobbik: az oktatás átfogó modernizálására van szükség

Brenner Koloman (Jobbik) kifogásolta, hogy a kormány az uniós források elmaradására hivatkozik a pedagógusok béremelésénél. Azonnali jelentős béremelésre lenne szükség a pedagógusok számára, és ez csak az első lépése lenne annak az átfogó modernizálásnak, amellyel a magyar oktatási rendszert a 21. század kihívásaihoz igazíthatják – vélekedett.
Hangsúlyozta: oktatási minisztériummal kellene igazgatni az oktatási rendszert, de mindenekelőtt nemzeti konszenzusra lenne szükség arról, hogy a 21. században többet kell költeni az oktatásra.

A munka és a családok támogatását nevezte a büdzsé 2010 óta változatlan értékeinek a Pénzügyminisztérium államtitkára zárszavában a Magyarország 2023-as központi költségvetéséről szóló törvény módosításának általános vitájában szerdán a parlamentben.

Fidesz: Magyarország békéjének megőrzése kiemelt feladat

Kontrát Károly (Fidesz) a biztonságot nevezte az egyik legfontosabb értéknek és Magyarország békéjének megőrzését kiemelt feladatnak.

Hozzátette: az idei költségvetésben a honvédelem meghatározó szerepe mellett a közbiztonság is kiemelt hangsúlyt kap. Elmondta, honvédelemre tavalyhoz képest ötven százalékkal több, 482 milliárd forint forrás lesz. Mi Hazánk: mezőgazdaságra épülő, tudásalapú nemzetgazdaságra van szükség Szabadi István (Mi Hazánk) értékelése szerint az energiaszámla megugrásához a külföldi multinacionális vállalatokra épülő gazdasági modell is nagyban hozzájárult. Kifejtette: a kormány az elmúlt 12 évben a nagy energiaigényű, összeszerelő tevékenységre rendezkedett be, miközben az energiaszükségletet jelentős mértékben importból fedezi.

Hozzátette: az energiaárak emelkedése miatt 2020 és 2022 között az energiahordozók importköltsége az EU-ban a GDP 2,5 százalékáról 7,2 százalékra nőtt, Magyarország esetében ez a mutató 4 százalékról 12,5 százalékra emelkedett.

Azt javasolta, a magyar mezőgazdaságra épülő, önálló, tudásalapú nemzetgazdaságot alakítsanak ki, mert a mezőgazdaság sokkal kevesebb energiát használ fel. Fidesz: marad a rezsitámogatás Tilki Attila (Fidesz) fontosnak nevezte, hogy a rezsivédelmi alapba több mint 2600 milliárd forint forrást biztosított a kormány, és ez hozzájárul ahhoz, hogy az átlagfogyasztásig minden magyar család rezsitámogatást kapjon.

Ugyancsak fontosnak tartotta, hogy a kormány növeli a honvédelmi költségvetést.

Munka és a gyermeknevelés

Kitért arra, hogy megmarad a munka és a gyermeknevelés megbecsülésére épülő adórendszer. Zárszó Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára kijelentette, a költségvetés alapértékei, a munka és a családok támogatása 2010 óta változatlanok. Az eredetileg elfogadott 2023-as büdzséhez képest a mostani javaslatban közel 130 milliárd forinttal többet fordítanak családtámogatásokra – részletezte, úgy értékelve: a családtámogatások összegének jelentős növekedése hozzájárult ahhoz, a termékenységi ráta jelentősen nőtt.

Vitatta azokat az ellenzéki vádakat, hogy a kormány alkotmányellenesen módosította az idei költségvetést. Kijelentette, a kormány minden jogi keretet betartott a büdzsé megalkotásakor, illetve módosításakor. Úgy folytatta, veszélyhelyzetben alaptörvényi joga a kormánynak, hogy veszélyhelyzeti rendeletet alkosson, de most az Országgyűlés minden frakciója elmondhatja a véleményét a költségvetés módosításáról.

Beszélt arról is, a magas foglalkoztatás, a reálbérek megőrzése jellemzi azt a gazdasági környezetet, amely a költségvetés módosításának hátterét adja.

Hozzátette: idén a magyar gazdaság bővülése meghaladhatja az uniós átlagot, a 0,8 százalékot, a kormány reálisnak tartja ugyanis, hogy a növekedés eléri az 1,5 százalékot. Az államtitkár az inflációval kapcsolatban azt mondta, az energiaszámlák változása azért jelent olyan nagy terhet, mert Magyarország energiafüggő ország, nagy az importált energia aránya.
Banai Péter Benő elmondta, novemberben, amennyiben szükséges a nyugdíjasinflációval számolva egészítik ki majd a nyugdíjakat.

Szükség van magyar és külföldi tulajdonú cégekre is

Kitért arra is, hogy a magyar gazdaságban szükség van magyar és külföldi tulajdonú cégekre is. Hozzátette, a kormány szelektív megközelítést követ: vannak általános, jellemzően kis- és közepes vállalkozásoknak, jellemzően magyar tulajdonú cégeknek szóló támogatásai, emellett célzott támogatást nyújt a külföldi cégek magyarországi beruházásaihoz is.

Az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban annak megfontolását kérte, célszerű-e lemondani arról, hogy a magyar ipar 25 százalékát kitevő autógyártás megerősödjön.

Közölte azt is, a magas inflációból befolyó többletbevételeket a kormány a családokra fordítja. Kifejtette: a magasabb infláció miatt több mint 800 milliárd forinttal több bevétellel számolnak az eredeti költségvetéshez képest, és a 2600 milliárd forintos rezsivédelmi alapban 1200 milliárd forintos „a központi költségvetési transzfer”.

A Finn Köztársaság és a Svéd Királyság Észak-atlanti Szerződéshez (NATO) való csatlakozásának kihirdetéséről szóló előterjesztések együttes általános vitájával folytatta munkáját a Ház szerdán.

Az előterjesztő a tájékoztatása szerint tavaly június 29-én a NATO állam- és kormányfőinek madridi csúcstalálkozóján hívta meg a két országot a csatlakozási tárgyalások megkezdésSztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkárére.

A 2014 óta tapasztalható orosz magatartás eredményeképpen Finnország és Svédország NATO-tagsága lehetséges opcióként merült fel biztonságuk szavatolására, és az ukrajnai háború ezt csak erősítette – ismertette.

A magyar kormány szerint a NATO bővítése jelentős lépés az euroatlanti térség biztonságának növelése felé. Olyan országok kívánnak csatlakozni, amelyek minden tekintetben megfelelnek a követelményeknek, ütőképes, a NATO-tagállamok hadseregeivel együttműködésre képes fegyveres erőkkel rendelkeznek, és osztják a NATO tagállamok demokratikus értékeit – értékelt az államtitkár.

Hozzátette: Finnország és Svédország 1995 óta szoros partneri viszonyt tart fenn a NATO-val, számos közös programban vesznek részt. NATO-tagságuk Magyarország külpolitikai, biztonságpolitikai és külgazdasági érdekeit szolgálja – jelezte.

Sztáray Péter azonban kitért arra is, hogy a két ország részéről gyakran éri Magyarországot olyan kritika, amely megalapozatlan és igazságtalan. Erre tekintettel a kormány támogatja az Országgyűlés elnökének kezdeményezését, hogy a napokban parlamenti delegáció konzultáljon a két csatlakozni kívánó országban – mondta.

Az euroatlanti térség, és benne Magyarország biztonsága, a béke megteremtése és fenntartása ugyanakkor elsődleges érdeket kell képezzen a rágalmakkal és a sérelmekkel szemben. Ezért azt kérte: a Ház fogadja el a törvényjavaslatot, támogassa Finnország és Svédország mielőbbi NATO-csatlakozását.

KDNP: a béke és a biztonság a legfontosabb

Nacsa Lőrinc (KDNP) kijelentette: Európa biztonsági helyzete megváltozott, az agresszor Oroszország megtámadta Ukrajnát. A kereszténydemokraták szerint a 21. században a viták rendezésének egyetlen lehetséges módja a tárgyalás, a diplomácia, és sohasem a háború. Éppen ezért támogatják a békét, az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalások mielőbbi megkezdését – fogalmazott.
Magyarország 1999 óta tagja a NATO-nak és jó szövetséges, a különböző misszióban részt vevő magyar katonákról elismerően szólnak parancsnokaik – mondta, majd kitért az elmúlt időszakban megkezdett magyar haderőfejlesztésre.

A kisebbik kormánypárt vezérszónoka hangsúlyozta: a NATO védelmi és nem háborús szövetség, Magyarország pedig érdekelt annak fenntartásában, megerősítésében és bővítésében. Ezért érik el az ország védelmi kiadásai idén a GDP két százalékát.

Szólt arról is, hogy a svéd és finn csatlakozás megosztotta a frakciószövetséget, „vannak viták és ellenérzések”, de a KDNP támogatja a szerződések ratifikálását. Azonban megjegyezte: olyanok kérik a segítséget, akik az elmúlt években számtalanszor teljesen jogtalanul és igaztalanul vádolták Magyarországot.

Nacsa Lőrinc jelezte: az európai politikának és a NATO-nak is a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéden kell működnie, ezt Magyarország megadja, de ugyanezt várja el. A katonai együttműködésben nincs helye

olyan brutális ideológiai nyomásgyakorlásnak, olyan nemtelen, aljas politikai támadásoknak, amelyeknek az elmúlt években szemtanúi lehettünk

– tette hozzá.

Juhász Hajnalka, a frakció másik vezérszónoka emlékeztetett: Magyarország 1999 óta elkötelezett tagja a NATO-nak. A tagságról tartott népszavazáson 85 százalék amellett szavazott, és Magyarország évek óta sikeresen vesz részt missziókban.

Közölte: Magyarország nemcsak az Európai Unió, de a NATO esetében is mindig a bővítéspárti tagországok közé tartozott.

Támogatásáról biztosította a javaslatot, ugyanakkor megjegyezte: olyan országokról van szó, amelyek képviselői évek óta Magyarország ellen szólalnak fel, például az Európai Parlamentben is „megkérdőjelezték a demokráciánkat, a magyar média szabadságát, az igazságszolgáltatás függetlenségét és aktívan akadályozni próbálják az uniós forrásokhoz való hozzáférésünket”.

 

A DK a kormány és a katonai vezetés pávatáncáról beszélt a Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról szóló javaslat szerdai parlamenti vitájában. A Fidesz vezérszónoka azt mondta, Magyarország támogatja a bővítését, a védelmi szövetség erősebb lesz két világszínvonalú haderővel.

DK: a kormány és a katonai vezetés pávatáncot jár

Vadai Ágnes, a DK vezérszónoka arról beszélt, hogy a szabad világ üdvözölte a svéd és a finn csatlakozási kérelmet, amely esetében az elejétől fogva világos volt: Törökország garanciákat fog kérni. Értékelése szerint mindkét ország teljesítette a kért feltételeket. Rámutatott: Magyarország is támogatta a felvételüket, nem szabott feltételeket, a két ország szövetséges az Európai Unióban, és védelmi kérdésekben is együttműködnek.

Finnország és Svédország csatlakozása erősíti a szövetséget, a NATO keleti szárnyát és növeli Magyarország biztonságát – mutatott rá, hozzátéve: a ratifikáció lehetett volna gyors és egyszerű folyamat, de nem így történt, mert a kormánypártok részéről mindig előkerült valami kifogás vagy időhúzó taktika. Kitért egyebek között a rendkívül hosszú parlamenti szünetre, és arra, hogy bár oktatási, egészségügyi témáknál nem érzik sokszor szükségét a társadalmi egyeztetésnek, most igen.

Arról, hogy vita lenne a kormánypárti frakciók a kormányfő között azt mondta: ez még az önök részéről is sekélyes kifogás, arra is engedélyt kérnek a kormányfőtől, hogy kérdezzenek, nemhogy vitatkozzanak vele.

Kijelentette: Finnország és Svédország nem szívességet kér, hanem az orosz agresszió következtében több évtizedes semlegességüket adják fel ezek az országok. Magyarország biztonságának garanciája szerinte három elemből áll: a honvédségből, a patrióta elkötelezettségből és a NATO-tagságból. Ha bármelyik hiányzik, megbillen az egyensúly – vélte, hozzátéve: aki a NATO-tagságot támadja, hazánk biztonságát támadja. Úgy látta, hogy Magyarország katonai és politikai vezetői az uniós tagság mellett a NATO-tagság kapcsán is pávatáncba kezdtek.

Arról, hogy országgyűlési delegáció látogat a két országba, azt mondta: ha beszélni akarnak svéd és finn politikusokkal, azt bárhol, akár itthon is megtehetnék, ez újabb időhúzás csupán. Kijelentette: a DK és árnyékkormánya minden lehetséges fórumon támogatta és támogatja a ratifikációt, és reméli a magyar Országgyűlés is megszavazza azt.
Ez a NATO, Finnország és Svédország és Magyarország érdeke is – összegzett.

Fidesz: Magyarország támogatja a NATO-bővítését

Németh Zsolt, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy alapvető fordulat állt be Európa és a világ biztonsági helyzetében 2022. február 24-én, amikor a háború kitört. Rámutatott: a NATO 74 éves történelme során eddig még nem tapasztalt feszültség, instabilitás idején és körülményei között történik a szervezet bővítése.
Hozzátette: a magyarokat az oroszországi agresszió emlékezteti az 1956-os forradalom eseményeire. A „birodalmi elv” ismételt kísérletének a tanúi, Ukrajna mellett Moldova és Grúzia vonatkozásában is – közölte.

Kitért arra is, hogy ebben az időszakban nagyon látványosan nyilvánul meg, nemcsak itt Közép-Európában, hanem az egész világon az Ukrajna iránti szolidaritás. Ez történik Magyarországon is – hangoztatta.

Megkérdőjelezhetetlennek nevezte az önvédelem jogát, miközben Magyarország folyamatosan keresik a támogatás leghatékonyabb formáit, amivel segíthet.
Új jelenségként szólt a béketervek nyilvánosságra hozataláról, kitérve Kína 12 pontos béketervére és a Vatikán saját békeelképzeléseire. Ez önmagában is jó hír, Magyarország üdvözli ezek megszületését – mondta Németh Zsolt, aki felettébb időszerűnek nevezte, hogy a helyzet rendezése a diplomáciai stádiumba kerüljön.

Azt is látják ugyanakkor, hogy a fronton a háború nem enyhül, sőt további eszkaláció irányába halad. Az orosz-ukrán háború hatása katasztrofális, kiújulóban van a közel-keleti és az azeri-örmény konfliktus is.

Komoly haderőfejlesztés zajlik

Magyarország válasza kettős: nagyon komoly haderőfejlesztés zajlik, összhangban az európai szövetségesekkel, illetve egyértelmű békepárti diplomácia indult. Utóbbi nem jelenti Putyin támogatását – hangsúlyozta.

Aláhúzta: a háború kiváltó okai között bátran számon tartható Oroszország biztonsági igényeinek negligálása, és ezek figyelembe vétele elengedhetetlen lesz a tartós rendezéshez.

Ugyanakkor ez nem jelenti Ukrajna cserben hagyását, a legfontosabb követelés, Ukrajna területi épségének biztosítását az első pillanattól támogatja Magyarország. Egy demokratikus, szuverén, a területi épségét megőrizni képes európai Ukrajna elemi magyar érdek – mondta, és kijelentette: meg kell állítani további százezrek meggyilkolását.

A fideszes politikus a NATO-t egyedülálló sikertörténetként értékelte, az új biztonsági helyzet kezelésének is a NATO a kulcsa, amely egyúttal a béke megteremtésének legfontosabb tényezője.
Kulcsfontosságúnak nevezte a madridi csúcstalálkozón a két skandináv állam meghívását, és kijelentette: Magyarország támogatja a bővítést, általa a NATO erősebb lesz két világszínvonalú haderővel. Két baráti nemzet kérelme sok évtizedes mérlegelés után beérkezett a NATO-központba, mindez szembe szegülés a háború kirobbantásának fő céljával, Putyin-törekvésével, hogy megakadályozza a bővítést.

Kitért arra is, hogy Magyarország nem keveri össze a NATO bővítését a kétoldalú kapcsolatokkal. A két ország támogatása nem kegy, hanem szövetségi kötelezettség, a ratifikáció pedig kiváló alkalom, hogy elbeszélgessenek a partnereikkel és egymás szemébe nézve félreértéseket, vádakat, hazugságokat tisztázzanak.
A parlamenti delegációk látogatásainak célja, hogy új minőségi viszonyt célozzanak meg – mondta.

A kormány időhúzását bírálták az ellenzéki vezérszónokok a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság Észak-atlanti Szerződéshez (NATO) való csatlakozásának kihirdetéséről szóló előterjesztések együttes általános vitájában szerdán.

MSZP: szégyenteljes a kormány időhúzása

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka szégyenteljesnek nevezte a kormánypártok időhúzását Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának ügyében.
A két ország NATO-csatlakozásáról szóló javaslat 2022 júliusa óta a parlament asztalán hever, bárki olvashatta, csak vitatkozni és dönteni nem lehetett róla – mondta.
Az MSZP hetente javasolta, hogy vegyék napirendre, de a kormánypártok megakadályozták, hogy plenáris ülésére kerüljön, mindeközben a kormánypártok részéről „kínos és buta magyarázkodás zajlott” az ügyben – hangzott el.

Ez a magatartás békeidőben is szégyenteljes lenne, de jelenleg Oroszország „véres, mocskos, törvénytelen, emberiség elleni bűncselekményt” követ el, tízmilliós nagyságrendben menekültek Ukrajna állampolgárai, százezres nagyságrendben haltak meg katonák, köztük tizenéves, kiképzés nélküli fiatalok és legalább nyolcezer civil áldozata van a háborúnak.
Finnországnak 1300 kilométeres határa van Oroszországgal, a finn nép az életét félti, a magyar kormány pedig „szórakozik velük”.

Svédország pedig, akinek komoly hadserege van, katonai függetlenségét adná fel, hogy csatlakozzon a NATO-hoz és erősítse azt.

Harangozó Tamás kiemelte: a két ország csatlakozása a NATO számára fontos, előnyös és Magyarországnak is érdeke.
Az ellenzéki politikus azt kérte, hogy már jövő kedden szavazzon a Ház a két előterjesztésről.

Jobbik: az Orbán-kormány külpolitikája sérti a nemzeti érdeket

Brenner Koloman, a Jobbik vezérszónoka kijelentette: Európa és a NATO jelenti a biztonságunkat ezért a Jobbik frakciója támogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását.
Oroszország agressziója Ukrajnával szemben megváltoztatta a világ globális biztonságpolitikai berendezkedését. 1945 óta nem volt ugyanis példa arra, hogy mindenfajta nemzetközi szerződés sutba vágásával egy ország lerohanja a szomszédját tankokkal, a civil lakossággal szemben háborús bűnöket kövessen el.

Ebben a helyzetben Magyarország érdeke, hogy szilárdan és egyértelműen kiálljon az európai kultúrkör értékei mellett. Az ellenzéki politikus szerint az a külpolitika, amit a kormány a háború kitörése óta folytat, komoly mértékben sérti a magyar nemzeti érdeket és a nemzeti érdek érdekérvényesítő képességét. A kormány azt ígérte, hogy a nyári szünet után az Országgyűlés ratifikálja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, de kiderült, hogy hazudtak.

„Nemzeti szégyen”, ami miatt „innen is megkövetem a svédeket és finneket” az a cinikus módszer, amellyel húzták-halasztották a kormánypártok a vita napirendre tűzését – értékelt Brenner Koloman.

Mi Hazánk: nem akarunk világháborút!

Novák Előd (Mi Hazánk) úgy fogalmazott: a béke, a semlegesség, a függetlenség a legfontosabb értékek közé kellene tartozzon. Közölte: a Mi Hazánk egyedüli pártként azért szorgalmazza a NATO bővítésének magyar vétóját, mert a világháború felé tett újabb lépésként, „provokációként” tekintenek rá, míg a semleges zóna Novák Előd szerint nemzetközi érdek.

Pártjuknak nincs baja Finnországgal és Svédországgal, de Európa békéje és a törékeny egyensúly akkor biztosított, ha Oroszország és a NATO nem, vagy csak alig határos egymással – jelezte. A Mi Hazánk szabad és semleges Magyarországot követel, idegen haderőknek nincs helyük az országban – jelentette ki.

Itt az ideje, hogy a NATO-bővítés vétójával Magyarország végre fellépjen a háború kiszélesítése ellen 0 fogalmazott Novák Előd.

Párbeszéd: hazafias kötelesség a bővítés ratifikációja

Szabó Tímea (Párbeszéd) azt mondta: abban egyetért a fideszes Németh Zsolttal, hogy a ratifikáció nem kegy hanem kötelezettség, azonban nem érti, hogy mért tartott hét hónapig a vitát az Országgyűlés elé hozni.

Harminc NATO tagországból huszonnyolc már szeptember végéig ratifikálta a csatlakozást, és már megint Magyarország van „szégyenpadon”, amely megint cserbenhagyta nyugati szövetségeseit, amely megint „szórakozik”, amely megint „zsarol”, amely megint „hazudozik” – vélekedett. Hozzátette: szégyennek tartja Törökországgal „egy padon ülni” ebben a kérdésben. Egy védelmi szervezet bővítése hogyan eszkalál egy konfliktust? – tette fel a kérdést. Azt mondta: nem kegy, hanem hazafias kötelesség ratifikálni a bővítést.

A Párbeszéd frakciója maximálisan támogatja a NATO-bővítést, Finnország és Svédország csatlakozásának ratifikációját, mert meggyőződésük szerint ez szolgálja Magyarország biztonságát is – jelezte Szabó Tímea.

További képviselői hozzászólásokkal folytatódott a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság Észak-atlanti Szerződéshez (NATO) való csatlakozásának kihirdetéséről szóló előterjesztések együttes általános vitája szerdán.

Balla Mihály (Fidesz) arról beszélt, hogy Magyarország kilenc évet várt a csatlakozásra. A két skandináv állam szoros védelmi együttműködés alakított ki az elmúlt években a NATO-val és az orosz-ukrán háború kitörése után a teljes jogú tagságot kérte – idézte fel, hozzátéve: a NATO ezt elfogadta, de valamennyi állam ratifikációja szükséges, ennek jegyében került a javaslat a magyar parlament elé.

A magyar kormány támogatása egyértelmű

Kiemelte: a magyar kormány támogatása egyértelmű, a frakciószövetség képviselőinek álláspontja azonban nem az, számos kérdés fogalmazódott meg. Példaként hozta, hogy célszerű-e háborús időszakban bővíteni a szövetséget, meghosszabbítva határát Oroszországgal. Felvetődött a két ország Magyarország szembeni kritikus támadása is – mutatott rá. Hogyan vár el egy ország támogatást, ha vezető politikusai folyamatosan és következetesen hazugságokat terjesztett Magyarországról– közölte.
Jogos elvárás, hogy a felmerülő kérdéseket tisztázzák, fontos, hogy a parlamenti delegáció találkozzon a két ország parlamenti képviselőivel – hangsúlyozta.

Képviselőtársa, Tilki Attila azt mondta: furcsa érzés, amikor ellenzéki képviselők megmondják, mit tehetnek és mit mondhatnak. Szerinte fordítva ülnek a lovon, ez a téma komolyabb annál, hogy elviccelődjenek. Jelezte, választókerülete Ukrajna mellett van, érzékelik, mit is jelent a háború.

A kormánypárti politikus nem látott számon kérni valót abban, hogy most került a parlament elé a javaslat.

Felmerül a kérdés, hogy miért nem beszél az unió többet a békéről, miért csak a pápától és Magyarországtól hallják, hogy a megoldás a béke, és ennek a háborúnak nem lehet nyertese.

Utalva a svédországi Korán-égetésre, azt mondta, a véleménynyilvánítás szabadságába nem fér bele, hogy bármely vallás jelképét elégessék.

A szintén fideszes Kósa Lajos szóvá tette, hogy mérsékelt érdeklődés mellett tárgyalják a javaslatot.

Szerinte, ha komolyan vennék a vitában ellenzéki részről elhangzottakat „összeakasztanák a bajszukat” számos svéd és finn politikussal.

Fazekas Sándor (Fidesz) soha nem mondott mást, minthogy támogatja Finnország és Svédország felvételét a NATO-ba. Ugyanakkor a magyar érdek az, hogy alaposan megtárgyaljanak és tisztázzanak minden vitás pontot ezekkel az országokkal és a parlament falai között is.

„Magyarország érdeke, hogy egy katonai szövetség erősödjön. Még akkor is, ha geopolitikai szempontokat is figyelembe kell venni”

– mondta, példaként említve, hogy a NATO-nak Finnország csatlakozásával 1300 kilométernyi közös határa lesz Oroszországgal, ráadásul északi, a magyar katonák számára ismeretlen terepen és viszonyok között.

„Magyarországnak ki kell kérnie magának, ha svéd politikusok a magyar családpolitikát elfogadhatatlan hangnemben bírálják”

– mondta, megjegyezve, a kritika azért is érthetetlen, mert a skandináv országokban nagyon komoly családtámogatási rendszer van.

Vadai Ágnes (DK) szerint Finnország és Svédország mindenképp tagja lesz a NATO-nak, és akkor majd a kormánypártok tagjainak szembe kell néznie velük és az összes többi szövetségessel.
A svéd és finn politikusok nem a magyar emberekről beszéltek, hanem csak a kormányról, amikor kritizálták azt – tette hozzá. A kormány hibája – folytatta, hogy a NATO-ban és az EU-ban is „szégyenpadra kerültünk” és hogy leépült a V4-es együttműködés.

Ha pedig a kormánynak vitája van Finnországgal és Svédországgal, akkor lenne rá mód beszélgetni erről – tette hozzá. Miért viselkednek így a NATO-val, azzal a szövetséggel, amelyik Magyarország biztonságát garantálja? Miért támadják a NATO-t és miért hangolják a lakosságot szisztematikusan a NATO-ellen azóta, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát? – tette fel a kérdést.

Nacsa Lőrinc (KDNP) Vadai Ágnes felszólalására reagálva kikérte magának, hogy bármit mondtak, tettek volna a NATO ellen.

„Mi a NATO büszke tagjai vagyunk, a NATO-ban képzeljük el Magyarország jövőjét”,

ezért vesznek részt magyar katonák NATO-missziókban. Nacsa Lőrinc szerint Vadai Ágnes őket gyalázza, amikor azt állítja, hogy a kormány NATO-ellenes narratívát alkalmaz. Ha Magyarországnak nem nemzeti-keresztény kormánya lenne, amely fontosnak tartja a magyar haderő fejlesztését és megbecsült tagja a NATO-nak, akkor Vadai Ágnes, a DK árnyékkormányának honvédelmi minisztere, volt államtitkár lenne a tárcavezető, aki a Gyurcsány-kormány idején 17 ezer emberrel leépítette a magyar honvédség állományát és fillérekért eladta hadi eszközeit.

A magyar kormányzat támogatja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását – hangsúlyozta a két ország csatlakozásának kihirdetéséről szóló előterjesztések vitájának zárszavában a külügyi tárca államtitkára. A szerdai ülés napirend utáni felszólalással ért véget.

Kormányt: támogatjuk a finn és a svéd NATO-csatlakozást

Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára zárszavában azt emelte ki: a kormányzat támogatja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, ahogy azt is, hogy delegációt küldjenek a két fővárosba a nyitott kérdések tisztázásra az elkövetkező napokban.

Kiemelte: a bővítéssel elfogadjuk, hogy ha a két új tagállamot megtámadják, magyar katonákat küldünk a védelmükre. Mint mondta, minden ország szuverén módon dönt a csatlakozás támogatásának kérdésében, akármilyen nemzetközi nyomás van rajtunk, az Országgyűlés felelőssége a döntés. A támogatás szempontjairól szólva hangsúlyozta: a bővítés Magyarország biztonságát erősíti, ám ha azt nézzük, egyéb területeken hogyan viszonyulnak ezek az államok Magyarországhoz, az utóbbi években „elég súlyos kérdések merülnek fel”; volt ezek között tartalmi és hangnembeli probléma is.

A nemzet becsületéről van szó, amikor ezekről az ügyekről beszélünk, ezért nem lehet csak úgy átlépni rajtuk – mondta a delegációkról az államtitkár, hangsúlyozva,

„nem szégyen az eljárás, hanem ez a minimum”.

Sztáray Péter kiemelte: a kormány nem avatkozik más államok belügyeibe, és ezt várja el más országoktól is, különösen, ha a szövetségesünkké akar válni. Soha ennyire komolyan nem vettük a NATO-tagságunkat, mint az elmúlt tíz évben, különösen, mint az elmúlt öt évben, amikor belekezdtünk a hadsereg teljes modernizációjába – mondta, kiemelve: a keleti nyitás közben nem csökkentek Magyarország nyugati kapcsolatai.

Az államtitkár szerint az ellenzéki oldalról megkérdőjelezhető megjegyzések hangzottak el, jobbról túlzottan, balról pedig túlságosan atlantistának minősítették a kormányzatot. Ezek alapján „az a meggyőződés erősödik meg bennem, hogy a kormány jó irányba halad” – jegyezte meg Sztáray Péter.

Napirend után

Novák Előd (Mi Hazánk) Horthy Miklós kormányzóvá választásának évfordulójára emlékezve szólalt fel napirend után.

Az elnöklő Jakab István az ülést bezárva jelezte: a parlament következő ülésére várhatóan március 6-án kerül sor.

Ajánljuk még