Baleset

Kigyulladt egy társasházi lakás Gyöngyösön, huszonnégy embernek kellett elhagynia otthonát

Mi határoz meg minket, a genetika vagy a trendek?

| Szerző: hirado.hu
Az ember életére és lehetőségeire vajon a genetika vagy a társadalmi közeg gyakorol nagyobb hatást?

A Friedrich Ebert Stiftung Budapest civil szervezet és az Új Egyenlőség baloldali magazin Észlelések és valóság című rendezvénysorozatának első pódiumbeszélgetése érdekesnek ígérkezett, hiszen három szociológus mellett egy biológus is helyet kapott a résztvevők között.

A vita alapfelvetése, hogy

„a társadalom számos csoportjában él az a téveszme, amely szerint az emberek meghatározott tulajdonságokkal születnek, így nem a szocializáció során sajátítják el azokat”.

A kérdés tehát, hogy az emberek saját maguknak vagy a társadalmi struktúráknak, a környezetüknek, kapcsolataiknak köszönhetik-e a társadalmi felemelkedést vagy annak elmaradását.

Boldogkői Zsolt biológus szerint a viselkedés nagyon komplex dolog, a környezet és a gének pedig együtt hatva működnek, kölcsönhatás jellemző rájuk. Elmondta, létezik egy genetikai meghatározottság, tehetség,

de az oktatásban és a szülői nevelésben óriási lehetőségek vannak. Ha képességeket, tehetségeket fejlesztünk, a genetikai hátteret el lehet „kenni”.

Nyírő Zsanna Jozefa szociológus kifejtette, azt a mondást, hogy a tehetség utat tör magának a szociológiai kutatások nem támasztják alá, hiszen

a környezet az, ami nagyban meghatározza a lehetőségeket.

A szociológusok egyetértettek abban, hogy a magyar társadalom vagy a genetikának (vele született tulajdonságok), vagy a szorgalomnak tudják be a sikereket és a sikertelenségeket, arra azonban nem gondolnak, hogy milyen társadalmi tényezők határozzák meg az egyes emberek életútjait. Éber Márk Áron erről elmondta, a magyarok az igazságtalanságokat a genetikával és a morállal is igazolják, és voltaképp mindegy, hogy melyiket választják, csak magukat csapják be, mert így nem néznek a látható jelenségek mögé. Ráadásul szerinte ezek a magyarázatok sokszor önigazolások.

Forrás: Facebook

Szóba került, hogy mennyire meghatározott genetikailag az ember viselkedése, valósak-e azok a sztereotípiák, hogy egyes társadalmi csoportokra jellemző a lopás vagy az agresszió. A biológus szerint ezt nem tudni pontosan. Nem feltétlenül van így, de akadnak példák arra, hogy valaki máshol nő fel, mégis megtartja a rossz csoporttulajdonságokat.

Nyírő Zsanna szerint ez biztosan nincs így, a genetika nem játszhat ebben szerepet.

„Másban kell keresni a problémák okát, a genetikában biztos nincs”

– mondta. Éber Márk szerint sincs „szorgalomgén”, „lopásgén”, esetleg „lustasággén”, viszont a neveltetés során, ha egy gyereknek valamihez tehetsége van, akkor az többnyire csak úgy tud előjönni, ha „kihozzák belőle”.

Ha nem genetika, akkor mégis mi?

A napokban nagy port kavart, kiskorúval szexuális kapcsolatot létesítő iskolai dolgozóról szóló hírek kapcsán professzor Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta arra hívta fel a figyelmet, hogy

a 14–18 éves kor közötti időszak nagyon érzékeny életszakasz. Az a változás, amit az egész serdülés hoz, földrengésszerű. Átalakul a test, az idegrendszer hálózatai újraszerveződnek.

Felbomlik, ami addig érvényes volt, mint „gyermeki”, és lesz egy új, ami már a „felnőtti” irányba mutat. Ebben a bizonyos nagy-nagy „kataklizmában”, ami a mentális folyamatokban történik, nagyon fontos, hogy jó kalauza, segítő támasza legyen a fiataloknak. Hozzátette: „fontos, hogy semmiféle olyan társas befolyásolás, semmi olyan más irányokba elvonzó hatás ne legyen, ami megzavarja, eltéríti, deviálja ezt az utat. A fiatalokban ebben a korban amúgy is a lázadó és új irányba történő szándékok jellemzők,

az erre a korra jellemző kalandorságot a különböző divatáramlatok is izgatják, elsodorhatják olyan alattomosan vagy olyan erővel, hogy mire észreveszik, hova jutottak, addigra már sajnos személyiségükben sérülhetnek, szexuális vonzódásukban esetleg már súlyosan befolyásoltak lesznek.

Kapcsolódó tartalom

De mekkora a divat, a társadalmi nyomás alakító hatása?

Ezt döntsék el önök. 2022-ben az Egyesült Államokban élő felnőttek 7,2 százaléka vallotta magát LMBT identitásúnak a Gallup legutóbbi felmérése szerint, ami új rekord.

A felmérés 2020-as kiadásában újonnan felvett Z generáció mondható LMBT önazonosítási szempontból a legerősebb generációnak. Az 1997 és 2004 között születettek csaknem 20 százaléka vallotta magát LMBT-nek, szemben a millenniumi születésűek 11 százalékával.

Ennek ellenére a tudósok úgy vélik, hogy az LMBT-egyének aránya valójában nem változott az idők során. A Z generációban mutatkozó arány kiugró mértékét annak tudják be, hogy a fiatalabbak nagyobb valószínűséggel lesznek nyíltan homoszexuálisok, leszbikusok, biszexuálisok vagy transzszexuálisok. Még az 1981 és 1996 között született millenárisokként definiáltak generációján belül is emelkedtek az önazonosítási kvóták az elmúlt években.

Így vissza is térhetünk az Új Egyenlőség magazin alapfelvetéséhez,

csupán téveszme lenne, hogy az emberek meghatározott tulajdonságokkal születnek, és nem a szocializáció során sajátítják el azokat?!

Kapcsolódó tartalom

A kiemelt kép illusztráció.

Ajánljuk még