Aktuális

Az EU elfogadta az Oroszország elleni 13. szankciós csomagot

48 perc: Hogy ki, mit akar ezzel a háborúval, az washingtoni zárt, füstös szobákban dől el

| Szerző: hirado.hu
Az amerikai katonai vezetés világosan látja, hogy az oroszok, a kínaiak és a világ többi nem elhanyagolható hatalmainak az egy akolba való terelése az Egyesült Államok számára már katonailag és gazdaságilag is túl nagy falat – hangzott el a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsor legújabb adásának második részében, melyben Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója, Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője és Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója értelmezte a közélet legfontosabb híreit.

Az Egyesült Államok elnöke az amerikai közönségnek beszélt, amikor a napokban Kijevbe és Varsóba látogatott, és azt mondta, hogy nem szabad elfáradni, hanem továbbra is teljes mellszélességgel támogatni kell Ukrajnát – vélekedett Horváth József. „Zenei aláfestésként még a szirénákat is bekapcsolták, hogy mindenki lássa, milyen hősies az amerikai elnök” – mondta a biztonságpolitikai szakértő.

Törcsi Péter hozzáfűzte: ezen még az aktivista CNN-nél is mosolyogtak.

Horváth József kifejtette, hogy Nyugat-Európában mit akarnak ezzel a háborúval, az már régen nem számít. Ez abból is látszik, hogy milyen reakciók érkeztek az Északi Áramlat felrobbantására. „Scholtz kancellár kicsit morgott, de aztán tudomásul vette” – mondta.

Kapcsolódó tartalom

A biztonságpolitikai szakértő szerint

hogy ki, mit akar ezzel a háborúval, az washingtoni zárt, füstös szobákban dől el, a nyugat-európai politikai elitnek már csak minimális beleszólása van.

Törcsi Péter megjegyzete, ugyan a washingtoni héják hol a republikánusokon, hol pedig a demokratákon keresztül kerülnek hatalomra, a republikánusoknak legalább van egy józanabb része is, amelyik jól látja, hogy az Oroszország elszigetelésére tett kísérletek Moszkvát Peking karjaiba lökik. Ilyen józan republikánus politikus Ron DeSantis floridai kormányzó.

Kiszelly Zoltán kifejtette, mivel jelenlegi tudásunk szerint a jövőben Ázsia fog nagy növekedést produkálni, Magyarországnak arra kell készülnie, hogy a Kelettel és a Nyugattal is tudjon kereskedni.

„Először rátolják Oroszországot Kínára, majd kétségbeesetten látják, hogy összefognak”

– értelmezte Lánczi Tamás azt, hogy Amerikában kiverte a biztosítékot a kínai külügyi államtanácsos napokban tett moszkvai látogatása, melynek során a felek kijelentették, hogy a kínai–orosz kapcsolatok sziklaszilárdak.

Kapcsolódó tartalom

Horváth József kifejtette,

Amerikának az a problémája, hogy a katonai és a politikai vezetés másképp értelmezi a saját helyzetét.

Mint mondta, amikor Biden átvette a hatalmat, az amerikai vezérkar figyelmeztette a kormányzatot, ha nem emelik húsz százalékkal a hadsereg költségvetését, akkor nem lesznek képesek globális játékosként több fronton is beavatkozni. Végül nem kapták meg a kért emelést. Hozzátette: az is kiderült, hogy az amerikai katonai doktrínában nem fordítottak kellő figyelmet az elmúlt időben a klasszikus fegyverek fejlesztésére és azok mennyiségi felhalmozására.

„High-tech fegyvereket fejleszt mindenki, több ezer kilométerről joystickkal ki lehet iktatni a terroristákat, de kiderült, hogy nincs elég klasszikus löveghez való lőszer. És amennyit most az ukránok ellőnek egy hónap alatt, annyit egy év alatt lehet újragyártani” – magyarázta.

Horváth József úgy összegzett:

az amerikai katonai vezetés világosan látja, hogy az oroszok, a kínaiak és a világ többi nem elhanyagolható hatalmainak az egy akolba való terelése az Egyesült Államok számára már katonailag és gazdaságilag is túl nagy falat.

Kapcsolódó tartalom

Kiemelt kép: Lánczi Tamás, Horváth József, Kiszelly Zoltán és Törcsi Péter a 48 percben (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

Ajánljuk még