Lánczi Tamás azzal indította a beszélgetést, hogy a debreceni akkumulátorgyár ügye nagy vitákat váltott ki. De hol kezdődött ez az akkumulátor-őrület? – kérdezte vendégeit.
Tóth Máté energiajogász szerint a politika kezd rátelepedni erre az egészre, és félreviszi a témát, mert itt valójában egy technológiai, gazdasági, versenyképességi és jogi ügyről van szó, amely mögött a környezetvédelem is meghúzódik.
Kapcsolódó tartalom
Az akkumulátorok segítenek a zöldenergiához történő közeledésben, és az autóipar is olyan döntéseket hoz, amelyek az elektromos közlekedést segítik elő. Az EU azt szeretné elérni, hogy 2035-től csak elektromos meghajtású járművek legyenek, de az energiajogász szerint ez a céldátum korainak tűnik.
Az ambíció megvan, de hogy egy teljes technológiaváltást le lehet-e vezényelni addig, az kérdéses.
Tóth Máté (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője elmondta, hogy Európa-szerte több olyan gyár is van, amely ugyanolyan technológiával dolgozik, mint a Debrecenben építendő gyár. A környezetvédelmi előírások megfelelően szigorúak, hónapokig tartanak az efféle engedélyeztetések. A baloldalon azt állítják, hogy a hazai ellátási láncba a gyár nem kapcsolódna be, ez viszont hazugság, sőt később a hazai autógyárak is profitálhatnak ebből, és ezúton a GDP-t is növeli majd.
Lánczi Tamás felidézte az egyik szlovák miniszter nyilatkozatát, aki szerint Magyarország rakétaként száguld, míg Szlovákia a szegény rokonnak tűnik mellette. Hazánk gyorsan lépett ezeknek a beruházásoknak az idehozatalában és a technológiai váltásban. Miért gondolják úgy egyesek mégis, hogy nekünk nincs szükségünk erre a beruházásra? – tette fel a kérdést.
Kapcsolódó tartalom
Tóth Máté kifejtette, hogy a technológiaváltás nagyon gyors és óriási gazdasági versenyfutást okoz.
A következő tíz évre az a várakozás, hogy az autóipari cégek 1200 milliárd dollárt költenek majd az elektromos átállásra. Ez a versenyelőny jelenleg Ázsiánál van, elsősorban Kínánál, de az egész világ érdeke, hogy lépést tudjon tartani a kínaiakkal. Aki nem akar lemaradni, munkahelyeket akar teremteni, az ezeket a beruházásokat pártolja.
Ifj. Lomnici Zoltán rávilágított arra, hogy Kína segédkezett abban, hogy az Egyesült Államok kiszervezze a gyártást Kínába, Donald Trump próbált ebben változtatást elérni, de sikertelenül. Az EU pedig teljes átjáróház, ipari mennyiségben viszik ki a szenzitív gazdasági adatokat egyes országokból az uniós jogi környezet miatt.
A teljes debreceni történet is arról szól, hogy külföldi érdekek csatornázódnak be a magyar baloldalhoz, ugyanez van Paks II esetében is.
Ifj. Lomnici Zoltán (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)Tóth Máté az akkugyár körüli aggodalmakról szólva elmondta, hogy teljesen érthető, viszont a hatóságokban való bizalmat nem szabad megingatni. A vízügyi kifogásokat az erre hivatott hatóságok kivizsgálták, a dokumentumokat közzétették, és számos esetben derült ki, hogy csupán rémhírkeltés zajlik. Ráadásul
a vízfelhasználás nem ivóvízből, hanem szennyvízből lesz megoldva, és ez világosan kiderül a hatósági dokumentációból.
Ami a víz szennyeződéseit illeti, a hatóság rendkívül szigorú rendelkezéseket vezetett be, és ezek Göd esetében is remekül működnek.
Kapcsolódó tartalom
Ifj. Lomnici Zoltán arra mutatott rá, hogy annak idején a Rába habzása vagy a Tisza halállományának pusztulása nem a magyar hatóságokon múlt, hiszen szomszédos országok gyárai és nem megfelelő intézkedései okozták ezeket. Nagyon lényeges körülmény, hogy az Alaptörvény alapjogként biztosítja a testi-lelki egészséghez való jogot, és az alkotmánybírósági gyakorlat szerint az egészséges környezethez való jog is minden embernek egyértelműen jár. A gyár esetében nem csupán a magyar kormány és hatóságok, de az uniós szervek is vizsgálódhatnak.
Tóth Máté a hasonló németországi beruházásokról elmondta, hogy a magyar szabályozás és hatósági gyakorlat még annál is szigorúbb, és Németországban sem történt semmilyen környezetszennyezés.