Az AFAD kijelölte azt a területet a HUNOR számára, ahol ezer fő tűnt el.
Az EU veszélyhelyzeti rendszerén keresztül érkezett a riasztás a földrengés után, a HUNOR pedig az elsők között, 24 órán belül megkezdte a mentést a helyszínen.
Kapcsolódó tartalom
A HUNOR mentőcsapat tagjai a nap 24 órájában dolgoztak azon, hogy átvizsgálják a romokat. Az volt a feladatuk, hogy kiderítsék: maradtak-e túlélők a romok alatt, például a teremgarázsban. A magyar csapat parancsnoka hazaérkezés után az M1-en azt mondta: döbbenetes volt a helyszínen dolgozni.
Hunor Mentőcsapat indul Törökországba 2023.02.06. Fotó:Hirado.hu Horváth Péter Gyula„Ennyire romosodott és ennyire nagymértékű a kár és az áldozatok száma, valamint a tragédia, amellyel szembesültünk, valamint hogy ennyire szükség van a műszaki mentőalakulatokra, amelyet ki is vittük felszerelést, 7 tonnát és 20 köbméternyi felszerelést, arra mind szükség volt. Sőt, meg is kellett osztanunk a török csapatokkal. Hát, egészen komoly kihívást jelentett, de egyik ilyen siker az volt, hogy időben ott voltunk” – fogalmazott Jackovics Péter, a HUNOR mentőszervezet parancsnoka.
Kapcsolódó tartalom
Az 55 tagú, tűzoltókból, katonaorvosokból és a mentőszolgálat munkatársaiból álló mentőegység 17 túlélőt és 29 áldozatot emelt ki a romok alól.
A HUNOR volt az egyik és talán egyetlen olyan csapat, amelyik a nap 24 órájában, éjszaka is mentett. Saját lámpával világítottak, mentek, kerestek, kutattak és helytálltak
– mondta Dóka Imre, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes-szóvivője.
Kapcsolódó tartalom
A földrengés helyszínén 179 magyar kutató-mentő szakember dolgozott összesen, legtöbbjük már hazatért Törökországból.
A segítség azonban nem ért véget. Jelenleg is több statikus, építész, logisztikai szakember és orvos segít Törökországban.
Országszerte pedig több önkormányzat és segélyszervezet indított gyűjtést. Volt aki már a földrengés másnapján.
Kapcsolódó tartalom
A tárgyi adományok mellett a segélyszervezetek pénzadományokat is várnak, amit Törökországnak juttatnak el.