Ha Horvátország végre belép a schengeni övezetbe – amit Magyarország támogat –, az utolsó akadály is elhárul; Magyarország és Horvátország között szabad lesz az átjárás a kultúra, a sport, az üzleti és politikai kapcsolatok előtt is – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök még 2019-ben a horvátországi Eszéken, amikor horvát kollégájával, Andrej Plenkoviccsal átadta a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ diákotthonát.

Orbán Viktor miniszterelnök (b2), Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök (b3), Andócsi János igazgató (j) és Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, kisebbségi parlamenti képviselő (b) avatta fel a Horvátországi Magyar Oktatási és Mûvelõdési Központ kollégiumát Eszéken 2019. november 28-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A magyar kormányfő akkor arra is emlékeztette hallgatóságát, hogy nyolcvan-száz éve Szlavónia és Baranya a két ország leggazdagabb részei közé tartozott.

Orbán Viktor akkor azt is kifejtette, ha megkérdeznek egy ott élő horvátot, azt mondja, Horvátország északi szélén él, és ha megkérdeznek egy baranyai magyart, ő azt mondja, Magyarország déli szélén él. Márpedig – húzta alá a miniszterelnök – olyan közösségek és emberek, akik azt hiszik, hogy valaminek a szélén élnek, sosem lesznek sikeresek, „csak az az ember lehet sikeres, aki azt gondolja, hogy ahol ő él, az a világ közepe”.

Hogy újra sikeres legyen ez a térség, össze kell kapcsolni országainkat, mert „ha elszigeteltek maradunk, sikertelenek leszünk”

– tette hozzá a kormányfő.

Mint ismert, Horvátország idén január elsején csatlakozott a schengeni övezethez, ezzel pedig felemelkedtek a sorompók Magyarország és déli szomszédja határátkelőinél. A hirado.hu az Orbán Viktor által is emlegetett lehetőségekről helyi vezetőket kérdezett a határ két oldalán.

Minél több a határátkelő, annál jobb

„Nemcsak érzelmi szempontból történt fontos lépés. Meggyőződésem, hogy idővel komoly kihatással lesz a határnyitás a gazdasági fejlődésre is mindkét országban” – mondta a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) parlamenti képviselője a hirado.hu-nak.

Kapcsolódó tartalom

Jankovics Róbert emlékeztetett, a horvátországi Eszék és Pécs vonzáskörzetei az első világháborúig szoros kapcsolatban éltek, de az azóta eltelt száz év ezt sokak emlékezetéből kitörölte.

„Nagyon keveset tud egy átlagos horvát arról, hogy milyen lehetőségek, programok vannak Pécsett, és szerintem ez fordítva is így van. Most óriási lehetőség áll előttünk, hogy ebben változást érjünk el. Kampányt kell indítani – nemcsak magyarokat, de horvátokat is megcélozva – annak érdekében, hogy aki csak teheti, menjen át Eszékről, Pélmonostorról Pécsre, és fordítva” – fejtette ki a horvát parlament magyar nemzetiségi képviselője.

A neogótikus Szent Péter és Pál-templom Eszéken. A horvátországi város karnyújtásnyira került Pécstől (Fotó: MTVA/Molnár-Bernáth László)

Jankovics Róbert szerint a határok megnyitásában rejlő gazdasági lehetőségek azért is számítanak sokat a térség számára, mert Magyarország egyik legfejletlenebb régiója fekszik a horvát határ mellett, de ugyanez igaz Szlavóniára is a túloldalon. A képviselő úgy vélekedett, ezért érdemes lenne elgondolkodni azon, hogyan lehetne minél több határátkelővel összekötni a két vidéket.

Véget érhet az elszigeteltség

„Meglátásom szerint Baranya gazdasági fejlődésének útjában a rendszerváltás óta területi zártsága, nehéz megközelíthetősége állt. Emlékezzünk rá, utolsóként érte el a régiót az autópálya, a szocialista kormányzat alatt épült repülőtér nem nyitott új perspektívákat ez idáig Baranyában, és kétségtelenül nem javította a helyzetünket az sem, hogy Horvátország és a déli térség irányába nem jött létre az a gazdasági vérkeringés, amely sikerre vitte volna a határ menti településeket mindkét oldalon” – nyilatkozta a hirado.hu-nak a Baranya Vármegyei Önkormányzat közgyűlésének elnöke.

Őri László szerint azonban a közelmúlt kormányzati döntései fordulópontot jelentettek, és kiemelt több beruházást is, melyek Horvátország schengeni csatlakozásával az eddigieknél is nagyobb jelentőséget kaptak.

Kapcsolódó tartalom

„Az orosz–ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika miatt beszűkülő gazdasági mozgástér dacára is

gőzerővel épül az M6-os autópálya horvát határig vezető szakasza. Közel tízmilliárd forintból jó ütemben halad a mohácsi közforgalmú kikötő építése is, valamint komoly előrelépés, hogy a közelmúltban az állam többségi tulajdont szerzett a mind ez idáig kihasználatlan Pogányi Repülőtérben, amely döntés a repülőtér fejlesztésének előfeltétele is volt”

– sorolta a vármegyei elnök.

Őri László az M60-assal kapcsolatban elmondta, a nyomvonal Pécs–Szigetvárig tartó szakaszának meghatározása, az építéshez szükséges engedélyek és tervek elkészültek, ezzel pedig egy többéves alapos előkészítő folyamat zárult le. „A háború befejeződésével remélem mielőbb a kivitelezési szakaszba is léphet az új négysávos út építése” – mondta.

Közelmúlt: aknák a kertek végében, szinte néhány lépésnyire a határátkelőtől

A huszadik század határtologatásai a szóban forgó térséget sem kímélték. Családokat, barátokat, közösségeket szakítottak szét. Ráadasul, miután a Szovjetunió a negyvenes években összerúgta a port Josip Broz Titóval, Jugoszlávia kommunista diktátorával, megépült Magyarország és déli szomszédja között az első megerősített határvédelmi rendszer. Előbb mint az osztrák határon. A Múlt-kor történelmi magazin néhány éve cikket szentelt a témának, melyben bemutatta, milyen erősen ellenőrzött határsávot hozott létre moszkvai parancsra a magyar kommunista vezetés déli határunkon.

A határsávot a határtól 50–100 méteres mélységig a Belügyminisztérium jelölte ki, az illegális határátlépőkkel szemben pedig megadta a fegyverhasználatra a felhatalmazást. 1950 januárjától az Államvédelmi Hatóság alá tartozó Határőrség felelt a fegyveres provokációk visszaszorításáért. Őket nevezte el a népnyelv később „zöld ávósoknak”.

Kapcsolódó tartalom

Kezdetben a határvédelmi rendszer kettős drótkerítésből állt, a drótakadály mögött pedig a 10-15 méterre felszántott és beboronált földsávot naponta gereblyézték, hogy lábnyomai elárulják azt, aki mégis átjutott. Később, ha mindez nem lett volna elég, a határsávot elaknásították. A művelet során

több mint félmillió akna telepítését irányozták elő, ami azt jelentette, hogy majdnem minden méterre jutott egy.

1956-ban, amikor a politikai széljárás fordult, a Honvédelmi Tanács elrendelte az aknák felszedését.

Egy horvát tűzszerész bemutatót tart a Baranya megyei Udvar községben, ahol sajtótájékoztatón bejelentették, hogy megkezdődtek a magyar–horvát aknamentesítési munkák a határ magyar oldalán 2013. június 3-án (Fotó: MTI/Lendvai Péter)

A baranyai Udvart ma határátkelőként ismerik a legtöbben, ám arról is híres lehetne, hogy még az előző évtized elején is attól tartottak a helyiek, hogy a határon húzódó kertjeik végében aknára léphetnek. Azokat a robbanószerkezeteket már a délszláv háborúban telepítették.

Az aknamentesítés azóta megtörtént a környéken, 2023. január elseje óta pedig már az udvari határátkelő egykori sorompója sem akadályoz senkit a szabad mozgásban, nemhogy az aknák.