Aktuális

Putyin: Amerikai Patriot rendszer lőtte le az ukrán hadifoglyokat szállító orosz repülőgépet

Csernobil óta nem volt ekkora katasztrófa, Brüsszel mégsem tett semmit

Magyarországot 23 évvel ezelőtt 30 milliárd forintos kár érte, amit azóta sem térített meg senki. Áder János arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unióban továbbra sem tiltották be a leginkább környezetszennyező bányászati technológiát, pedig az Európai Parlament erre már 13 évvel ezelőtt kötelezte az Európai Bizottságot.
A tiszai ciánszennyezés 23 éve történt, Magyarország történetének egyik legsúlyosabb természeti katasztrófája. Előzőleg gátszakadás történt egy romániai aranybányánál, amelynek következtében 100 ezer köbméter cianidos zagy került a folyókba – hangzott el az M1 Híradójában.

Kapcsolódó tartalom

23 évvel ezelőtt január 30-án mintegy 100-120 ezer köbméternyi cián és nehézfém szabadult ki egy Romániában aranymosással foglalkozó cég létesítményéből. Az óriási mennyiségű mérgező anyag előbb a Lápos folyót árasztotta el, majd a Szamosba és végül a Tiszába került.

„Európában sehol sem volt ilyen katasztrófa korábban”

– jegyezte meg Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány megalapítója, aki a Kossuth Rádióban beszélt arról a környezeti katasztrófáról, ami a szakértők szerint Csernobil után a kontinens második legnagyobb szennyezése volt.

A románok nem jelentették a bajt időben

„Nem szoktunk beszélni arról, hogy a románok egy napig nem jelentették, mert azt gondolták, hogy meg tudják oldani ők maguk” – idézte fel a volt államfő.

Áder János felelevenítette, hogy 2000-ben egy romániai testvérvárosi kapcsolatnak volt köszönhető, hogy hazánk még a természeti katasztrófa előtt értesült a veszélyről. A vízügyi szakemberek azonnal munkához láttak, hogy csökkentsék a károkat, de a halászoknak még így is több száz mázsányi haltetemet kellett kiemelniük a ciánnal szennyezett Tiszából.

Fotó: MTI/H.Szabó Sándor

Áder János azt mondta: a gyors intézkedésnek és a felkészült szakembereknek volt köszönhető, hogy nem követelt emberi életet a ciánszennyezés.

„A Tisza-tó 93 százalékát nem érte el a szennyezés, ez óriási teljesítmény volt, a holtágaknak a nagy részét, tizenhárom holtágról beszélünk, teljesen mentesíteni tudták, nem érte el a szennyezés. Szolnok városában le kellett zárni néhány napra az ivóvíz-szolgáltatást, de megoldották, hogy hogyan lássák el”

– emlékezett vissza Áder János.

Tétlenül lapít az Európai Bizottság

23 évvel ezelőtt 30 milliárd forintos kár érte Magyarországot, amit azóta sem térített meg senki. Áder János Tőkés Lászlóval közösen javaslatot fogalmazott meg az Európai Parlamentnek a cianidos bányászati technológiák betiltásáról. Annak ellenére, hogy ezt az Európai Parlament 90 százalékos többséggel elfogadta, az Európai Bizottság azóta sem tett eleget a határozatnak.

„Amikor az arany ára az egekben van, most éppen történelmi rekordokat fog dönteni, úgy tűnik, akkor mindig újra és újra fölmerül újabb és újabb aranybányáknak a megnyitása, természetesen a legolcsóbb technológiával és természetesen a legkörnyezetszennyezőbb módon. Romániában sem múlt el a veszély, és más országokban sem múlt el a veszély, ezt csak az Európai Bizottság háríthatná, háríthatta volna el” – mutatott rá Áder János.

Nem múlt el a veszély

Mivel továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy újra bekövetkezhet a 2000-ben történt környezeti katasztrófa, Tóth Edina, a Fidesz európai parlamenti képviselője írásban benyújtott kérdéssel fordult az Európai Bizottsághoz arról, hogy mi az oka annak, hogy az EP határozata után több mint tíz év elteltével, a katasztrófa után 23 évvel sem tettek javaslatot a cianidos bányászati technológia teljes körű betiltására.

A Kék Bolygó Alapítvány a tiszai ciánszennyezés évfordulóján ösztöndíjjal támogatja azokat az egyetemistákat, akik hidrológiával és vízvédelemmel szeretnének foglalkozni. Pályázni január 30-tól a Kék Bolygó Alapítvány honlapján lehet.

A Tiszát ért ciánszennyezésre emlékezve az Országgyűlés még 2000-ben február 1-ét a Tisza élővilágának emléknapjává nyilvánította.

Kiemelt kép Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

Kapcsolódó hírek

Áder János: Továbbra sem tiltották be a leginkább környezetszennyező bányászati technológiát
Bár a 2000-ben történt tiszai cianidszennyezés után tíz évvel az Európai Parlament több mint 90 százalékos többséggel elfogadott egy határozatot, amelynek értelmében be kell tiltani a kontinensen a cianidos bányászati technológiát, az Európai Bizottság nem tett eleget a felszólításnak, így még mindig használható a módszer, amely a legolcsóbb, de egyben a leginkább környezetpusztító – hangsúlyozta Áder János korábbi köztársasági elnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában hétfőn.
Belföld
Áder János: Még mindig nem tiltották be a leginkább környezetszennyező cianidos bányászati technológiát
A 2000-ben történt tiszai cianidszennyezés után tíz évvel az Európai Parlament elfogadott egy határozatot, amelynek értelmében be kell tiltani a kontinensen a cianidos bányászati technológiát, a határozatból azonban nem lett jogszabály: még mindig használható a technológia, amely a legolcsóbb, de egyben a leginkább környezetszennyező – hangsúlyozta Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent új részében.
Blog

Ajánljuk még