Kapcsolódó tartalom
23 évvel ezelőtt január 30-án mintegy 100-120 ezer köbméternyi cián és nehézfém szabadult ki egy Romániában aranymosással foglalkozó cég létesítményéből. Az óriási mennyiségű mérgező anyag előbb a Lápos folyót árasztotta el, majd a Szamosba és végül a Tiszába került.
„Európában sehol sem volt ilyen katasztrófa korábban”
– jegyezte meg Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány megalapítója, aki a Kossuth Rádióban beszélt arról a környezeti katasztrófáról, ami a szakértők szerint Csernobil után a kontinens második legnagyobb szennyezése volt.
A románok nem jelentették a bajt időben
„Nem szoktunk beszélni arról, hogy a románok egy napig nem jelentették, mert azt gondolták, hogy meg tudják oldani ők maguk” – idézte fel a volt államfő.
Áder János felelevenítette, hogy 2000-ben egy romániai testvérvárosi kapcsolatnak volt köszönhető, hogy hazánk még a természeti katasztrófa előtt értesült a veszélyről. A vízügyi szakemberek azonnal munkához láttak, hogy csökkentsék a károkat, de a halászoknak még így is több száz mázsányi haltetemet kellett kiemelniük a ciánnal szennyezett Tiszából.
Áder János azt mondta: a gyors intézkedésnek és a felkészült szakembereknek volt köszönhető, hogy nem követelt emberi életet a ciánszennyezés.
„A Tisza-tó 93 százalékát nem érte el a szennyezés, ez óriási teljesítmény volt, a holtágaknak a nagy részét, tizenhárom holtágról beszélünk, teljesen mentesíteni tudták, nem érte el a szennyezés. Szolnok városában le kellett zárni néhány napra az ivóvíz-szolgáltatást, de megoldották, hogy hogyan lássák el”
– emlékezett vissza Áder János.
Tétlenül lapít az Európai Bizottság
23 évvel ezelőtt 30 milliárd forintos kár érte Magyarországot, amit azóta sem térített meg senki. Áder János Tőkés Lászlóval közösen javaslatot fogalmazott meg az Európai Parlamentnek a cianidos bányászati technológiák betiltásáról. Annak ellenére, hogy ezt az Európai Parlament 90 százalékos többséggel elfogadta, az Európai Bizottság azóta sem tett eleget a határozatnak.
„Amikor az arany ára az egekben van, most éppen történelmi rekordokat fog dönteni, úgy tűnik, akkor mindig újra és újra fölmerül újabb és újabb aranybányáknak a megnyitása, természetesen a legolcsóbb technológiával és természetesen a legkörnyezetszennyezőbb módon. Romániában sem múlt el a veszély, és más országokban sem múlt el a veszély, ezt csak az Európai Bizottság háríthatná, háríthatta volna el” – mutatott rá Áder János.
Nem múlt el a veszély
Mivel továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy újra bekövetkezhet a 2000-ben történt környezeti katasztrófa, Tóth Edina, a Fidesz európai parlamenti képviselője írásban benyújtott kérdéssel fordult az Európai Bizottsághoz arról, hogy mi az oka annak, hogy az EP határozata után több mint tíz év elteltével, a katasztrófa után 23 évvel sem tettek javaslatot a cianidos bányászati technológia teljes körű betiltására.
A Kék Bolygó Alapítvány a tiszai ciánszennyezés évfordulóján ösztöndíjjal támogatja azokat az egyetemistákat, akik hidrológiával és vízvédelemmel szeretnének foglalkozni. Pályázni január 30-tól a Kék Bolygó Alapítvány honlapján lehet.
A Tiszát ért ciánszennyezésre emlékezve az Országgyűlés még 2000-ben február 1-ét a Tisza élővilágának emléknapjává nyilvánította.
Kiemelt kép Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke (Fotó: MTI/Lakatos Péter)