Novák Katalin hét pontban foglalta össze a megbeszélésen elhangzottakat. Téma volt az orosz-ukrán háború, az illegális migráció feltartóztatása, az EU nyitása a Nyugat-Balkán felé, az infrastrukturális összeköttetés erősítése, az energetikai együttműködés bővítése, megoldások keresése a demográfiai válságra és a kisebbségek ügye.
A köztársasági elnök kiemelte: Magyarország üdvözli Horvátország schengeni tagságát és az euró ottani bevezetését. Szólt a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokról és a turizmus fontosságáról is.
A magyar köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy ez Zoran Milanovic első hivatalos látogatása Magyarországon,
s a horvát államfő bátor kiállása sokban segíthet az európai vezetők tisztánlátásában. Novák Katalin hozzátette, hogy tavaly ünnepelte a két ország a diplomáciai kapcsolatok fennállásának 30. évfordulóját.
A magyar államfő elmondta, hogy az adatok szerint tavaly a 600 ezret is meghaladta a Magyarországról Horvátországba utazó turisták száma. Szólt a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokról is, amelyek kiemelkedőek és dinamikusan növekednek, hiszen Horvátország Magyarország harmadik legfontosabb külkereskedelmi partnere, míg Magyarország Horvátország számára a negyedik.
Kapcsolódó tartalom
A hét pontról, amelyekben egyeztettek és egyetértenek, elmondta: elítélik az orosz agressziót, támogatják Ukrajna szuverenitását és függetlenségét, a békére kell törekedni. Az infrastrukturális összeköttetés erősítésével kapcsolatban kiemelte, hogy további alsóbbrendű utak kiépítését is fontosnak tartanak.
Novák Katalin a demográfiai válsággal való szembenézésről szólva kijelentette, hogy a családok támogatásával van lehetőség megfordítani a gyermekek számának csökkenését.
A kisebbségek ügyéhez kapcsolódva megköszönte a horvát hozzáállást,
mivel a Horvátországban élő magyarok támogatásra és megértésre számíthatnak. Az energetikai együttműködéssel kapcsolatban pedig elmondta, hogy Magyarország kiemelten számít Horvátországra energiaellátásunk diverzifikálásában.
Az államfő újságírói kérdésre válaszolva emlékeztetett arra, hogy Kárpátalján 150 ezer magyar ember él, akiknek a jogait megnyirbálják, ez a fennálló háború nélkül is elfogadhatatlan. Az ukrán kisebbségi törvény jelenlegi változata Magyarország számára nem elfogadható, mert a kárpátaljai magyar kisebbség tagjainak nehézséget okoz – hangsúlyozta.
Hozzátette: mivel a párbeszéd híve, ukrajnai és kárpátaljai látogatásakor is felhozta ezt a témát, valamint levélben jelezte az ukrán elnöknek, hogy Magyarországnak milyen szempontjai vannak a kisebbségi törvény megalkotásával kapcsolatban – szögezte le Novák Katalin.
Az elnök kifejtette, hogy erre a levélre még nem kapott választ, illetve a válasz ott van most Kárpátalján a mindennapokban, kint az utcán. Hangsúlyozta, nem csak Magyarországról, nemcsak a magyar kisebbségekről van szó, hanem a román, a bolgár vagy a görög kisebbség tagjairól is, akik ugyanúgy szenvednek az új kisebbségi törvénytől és annak következményeitől.