Hankó Balázs az arról beszélt, hat felsőoktatási egyetem összefogásában hét képzési helyen, az országot lefedve indul a gyakorlatot középpontba helyező, Európában egyedülálló Z-szak.
A Z-szakot az államtitkár a 3 az 1 kávéhoz hasonlította, szavai szerint a Z-szakon megtalálható a fizika, a kémia és a biológia, és ezeknek egyben fogyasztva „teljesen más az íze, és sokkal inkább odavisz bennünket, ami a természettudományok lényege”.
Emlékeztetett rá:
február 15-e a felsőoktatási intézményekbe jelentkezés határideje, és arra biztatta a Z-generáció tagjait, hogy válasszák a Z-szakot, ahol kutathatnak, megismerhetik a természetet, a természetre zoomolhatnak és „science-tanárként” vihetik előre „a science ügyét, ami közös ügyünk”.
Az államtitkár felidézte: aki a múlt héten ellátogatott az Educatio oktatási szakkiállításra, az megérezhette, miért jó egyetemistának lenni. Kiemelte: az egyetemen a diákok azt kezdik el tanulni, ami igazán érdekli őket, és az egyetemen átalakul a tanár-diák kapcsolat is, a tanárok sokkal inkább kollégaként tekintenek a hallgatókra.
Kiemelte: háromszázezer egyetemi hallgató van Magyarországon és „jó magyar egyetemistának lenni”. Megjegyezte: „elitligás egyetemei” vannak Magyarországnak, a világon található 28 ezer felsőoktatási intézményből 11 magyar egyetem – ahová a hallgatók kétharmada jár – a legjobb öt százalék között szerepel. Emellett tíz egyetemistából nyolc állami ösztöndíjjal kezdi meg tanulmányait, és további ösztöndíjak állnak rendelkezésre a tanulmányi előmenetel támogatására.
Jelezte:
szeretnének még előrébb jutni a természettudományos rangsorokban, ebben segíthet a Z-szak.
Bernert Zsolt, a nyílt napnak helyszínt biztosító múzeum főigazgatója köszöntőjében arról beszélt, volt olyan időszak, amikor a reálképzésben megkerülhetetlen volt a magyar oktatási rendszer, de most elmaradunk ettől az időszaktól. Reményét fejezte ki, hogy a Z-szak hozzájárul a reálképzés minőségének javításához és kiemelte, a múzeum elkötelezett a természettudományok integrált szemléletű megközelítése és oktatása iránt.
Kacskovics Imre, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának dékánja is arról beszélt, nemcsak Magyarországon, de világszinten is visszaesett a természettudományok iránti érdeklődés, ami azért érdekes, mert az általános iskolában a fiatalok még „megőrülnek”, hogy megértsék a természeti jelenségeket, de a középiskolában ez az érdeklődés eltűnik. Úgy vélte, a természettudományokat új, „emészthető” módon kell tanítani, közelebb hozva a természettudományokat az iskolához, elmélyítve az irántuk meglévő szeretetet. Kiemelte a tanárok elhivatottságát, elszántságát ebben.
Hankó Balázs, aki maga is gyógyszerészként végzett, a nyílt napon részt vett három kémiai kísérlet bemutatásában is Murányi Zoltánnal, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tanárával.
Weiszburg Tamás, Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke, a szak egyik koordinátora a rendezvényen elmondta, az új, ötéves képzés az ország hat egyetemének hét képzőhelyén indul: az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (Budapesten és Szombathelyen), a Debreceni Egyetemen, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen, a Nyíregyházi Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen. A rendezvényen minden Z-szakot indító egyetem bemutatkozik, és lehetőség van a felsőoktatási intézmények képviselőivel történő személyes beszélgetésekre.
A szak ismertetője szerint a Z-szak a Z generáció természettudományos ismereteit szolgálja ki, célja az ökológiai fenntarthatóság és természet megismerése, megértése gyakorlatorientált, problémamegoldó technikák révén. A hagyományos és vizuális kommunikáció eszközeivel is felvértezett végzettekre biztos állás vár a közoktatásban és a munkaerőpiac más területein.